Délmagyarország, 1926. október (2. évfolyam, 226-252. szám)
1926-10-12 / 235. szám
100P korona«. Exifkesztfitig I Deák Ferenc n 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, MlMönkönyvtár is jegyiroda: Aradi ucca 8. sz. Telefon 306. Kyaradi i Petőfi Andor sugárút 1. szám. Telefonjaim 16—34. Szeged, 1926 október 12. KEDD nHimwMMi'B—1 ii i iiiii 'innia smkmmummsem BHHHfMat tart«: Egy Himbolytran (ff.OOQ kor., Budapoilen te «14.Km «j.ass ft*í. Esi«: Mini ára hétköznap 2000 kor a««- 1» **«cp«*í karcai. B, Milyani, 23 nfm nMWMMwMHMAIMMkfkNMMMIkflMMMA Ritsily Károly jelöli Kisbnyéknak és Zichy Jánosnak. ,Nem 1 ütünk meg semmiféle numerus clausust" (Budapesti tudósítónk telefonfilmese.) Hétfőn ütte az újpesti demokrata párt politikai vacsorát rendeseit, amelyen néhány figyelemre mélló felszólás történt. Fábdy Béla kijelentette, hogy van ugyan koaettliddclá, de csak a kurzus is a reakció számára. Pakets József igen élesen támadta Killay Tibort és úgynevezett liberalizmusát. Kállayékat a szabadelvűség parazitáinak nevezte. Nagy figyelem között állott fel Rassay Károly ezután, aki ugyancsak a Killay-féle alakulásall foglalkozott. Kijelentette, hogyha Kálloy hajlandó a dmekrácia szellemiben mindent megenni, a kiér elfelejti neki azt a hat ivet, amelyet a kurzus szolgálatéban töltönt. Ezután a ner:cg?üléssel foglalkozott, kijelentette, hogy az meddő és fedetetlen. Ha a kormány nem akarja elrendelni a választásikat, akkor vallja be inkább nyíltan, hogy diktatúrára Ur. Rassay foglalkozótt ezután Zichy János gróf vasárnapi beszédével, aki veszedelmes jelszót dobott bi a közéletbe. — A vallási probléma a mi programunkban sohasem szerepelt — mondotta. Jelszavunk, hogy Magyararsxolyan csak magyarén vannak. Nem Úrink meg semmi file numerus clausust, sem zárdák is keresztínyek kézéit, sem keresztények se keresztyének iézött. Az uj numerus clautus. Még nincs meg, de ha a magyarok illene is úgy akaja, akkor meglesz. Zechy János gróf ur őkegyelmessége már beterjesztette elé az indítványt. Számárán uk túrnéi Irányító szerepti Szent Iván apátiéit királyságában a kalálikusoknak; ez a lényege annak a harcos bellidnek, amelyet a katolikus nagygyűlés elnöke belebsz sogott vasárnap a magyar közéleti», bizonyára ,mindent meggondolva, mindem megfontolva, és bizonyára szádot vívi azzal, hogy riadó visszhangot ver szavával. Zichy János gróf kétségtelenül szimpatikus alakja a magyar arisztokráciáik, miniszterviselt plitikus, éles profit képviselnie a magyar katolicizmusnak és konzervativizmusnak, aki Jóim és mérsékelt tudott maradni a kurzus otuboléjában, ahol nem vállalt szerepet, — már mindegy, hogy azért-e, mert az ízlése nem vette be a Haller Istvánokat,vagy azért, maha Haller Istvánok nem vették be őt maguk közé. Mindenesetre okos és ügyes politikusra vall, hogy se a kurzus tarajos hullámait nem nyergelte meg, se szembe nem fordult az árral, hanem úgy úszott vele, hogy mind a két partról egyhelyben maradó embernek látszott, aki nem mozdul a régi liberális-konzervativ záonyról. Ezért néztek rá lizzieletel azok is, akik tokaiták, azok is, akik keveselték a kurzus halásait s ezért rebesgették őt állandóan a jöső emberének, az itmanen kormány fejének, noha különös államférfiui képességeknek sohase adta jelét, ámbár elég hosszú politikai pálya van möötte. Mi történhetett ezzel az ügyes és óvatos emberrel, hogy akkor veszi fel a felekezeti gyújtogatás csóváját, mikor a lángja már csillapodóban van ? Mi szándéka lehetett vele, hogy olyan ünnepi alkalommal emelje migasre, mint a katolikus nagygyűlés és magloboglava olyan gyúlékony anyagba hajítsa bele minden tétovázás nélkül, nagyon elszánt készei, mint a magyar pro ti antiiMtus ? Mert noha ki se mondta ezt a ásót, senkinek se lehet benne kétsége, hogy ez volt a pontosan körvonatozott cél, amibe bele is Iáfott olyan precízen, hogy minden sportszakértő elismerésére számot tarthat. A katolicizmusban van a legnagyobb erköcsi erő ! Minden más vallási társadalom csak ideig- óráig alkotó! A katolicizmus a tekintély inkarnációja, a fagyaién megtestesülése, minden állami rend elsőrendü biztosítékai Tetszik étleni? Nem a kereszténység többé, mint ahogy hat esztendő óta mindig hallottuk, hanem minden eretnek felekezetit kiállain csak a kiolicizmus! Ez bizony nyilt hadüzenet kálvinistáknak és evangélikusoknak s nem is valami szépigetö, udvariaskodó formában. Ez a legteljesebb kultúrharc proklamálása, s minőt száz év óta nem ért meg es a tok mindenen keresztülment boldogtalan órásig. Nics kedvünk találgatni, hogy micsoda wolivarcai lehetek Zichy János harci riadójának’ s hogy az egykori néppárt elnöke gyuladt-e föl benne, vagy a legitimista vezér vélt-e szolgálatot tenni .apostoli királyunk* nak, akinek hódolatot táviratoztattak a nagygyűléssel? A motívumok lehettek személyiek is, lehetek elviek is, annak a ténnyel szemben nincs különös fonossága. A tény pedig az, hogy Zichy János a katolikus nagygyűlés tapsai közt jelentette be a megalkuvást nem ismerő intranzigenciát a katolikus szupremácia kérdésére, általános tetszés mellett vonta kétségbe a beriliaabb felfogású keresztény felekezetek arkölcsi erejét és zajos helyeslés mellett követelte az első numerus clausus után a másodikat. Az első arányszám Örvénye magyarán azt teszi, Hogy ki a kenyeret a zsidók szájából! Az az aranyszám, amit a katolikus nagygyűlés elnöke követel, mint ő állítja, a magyar katolikusok nevében, annyit jeentene, hogy ki a kenyeret a protestánsok szájából ! Ha talán meglepő is az, hogy Hiller Istvánból Zichy János rendez második, javított és bfmett kiadást, maga a fény nem meglepő. A Haller István numerus claususának természetes folytatása a Zichy Jánosé: ezt előre látta minden józan ember és előre láthatták volna azok a protetáns egyházfők is, akik ékes szózatukkal segítettek a liberalizmus kitömött oszlopaiból megrakni a keresztény* kurzus hindimentomát. Nyilvánvaló volt, hogy ha a vallásból politikát csinálnak és a zsidók istenét másod rendű istenné degradálják, akkor itt nincs megállás és el fog jönni az az idő, mikor a keresztények istenét is földirabolják és a keresztény kurzus bábjából a katolikus kurzus pillangója búvik elő. Ez a metamorfózis megtörtént a katolikus nagygyűlésen, ahol Zichy János gróf indítványt terjeszett a magyar isten elé az un numerus claususról. Nem nagyon valószinü, hogy a magyarok istene kiverte kebeléből az uj arányszám alapján Bethlen Gábort, Rákóczi Györgyöt, Szenes Molnár Albertet, Apácai Cseri Jánost, Körösi Csoma Sándort, Csokonai Mihályt, Tompa Mihályt, Arany Jánost, Petőfi Sándort és Kossuth Lajost. De talán a magyar nemzet ma lesz rá< hajlandó. Talán... Mert nem lehet tudni bármit. Ahol egy numerus clausus lehet, ott lehet költő is. Mattaotti gyilkosát Mussolini megs 14 havi bSrtSnra ítélték. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Rómától jelentik: A törvényszék ma ítélkezett Matteotti gyilkosának, Dumininek felségsértési perében. Dumini, akit ugyanis a gyilkosságért kétévi fegyházra ítéltek, de tavaly amnesztia útján szabadult, nagy nyomorba került és nyomoréban a focistákhoz fordult segítségért, akik azonban elutasították azzal, hogy már kopez kétmillió órát. A mai tárgyaláson Dumini elmondotta, hogy a Matleotti-gyilkosságban tettestársa, Velot terjesztete róla ezeket a rágalmakat, mert ő a fascista párttól sohasem kért és fogadott el pénzt. Volpi aljas rágalmai annyira felbőszítették, hogy a következő kijelentésre ragadtatta el magát: — Ha engem Ml évre vittek Matteetti meggyilkolásáért, akkor ne élnék harminc int érdemelt venni ! Erre a kijelentésre indult meg ellene az eljárás és Damini azzal védekezett, hogy ezt a k jelentést Ő nem Mussolini értette, hanem Vespira, aki az Atbul titkos társaság elnöke. A törvényszék nem fogadta el ezt a védekezést és Daminit tizennégy hónapi is busz népi büléire, továbbá ezer Ura pinzbinteíisre itélte. A [UNK] Északi tenger döntött falvak. — (Budapesti tudósiink telefon jelentése.) Kialból jelntik: Schteiwig későlibb sz Északi tenger árja eltérte a gátakat is óriási területeket iátétt el. Több falu vizáid kerüli is nigy emberáldozatei se kiviteli az árvíz. Hamburg, október 11. Az árvíz Himburgban nagy kárt okozott. A kikötő alacsonyabban fekvő rakodóhelyeit éjjelén elárasztotta a víz. As ér vasárnap délután elöntötte a Voraetzin éttörte a gátakat. Arvi. Hamburgban, uccában az utlaiíet és a járda is a vas alá karint. A közúti vasút néhány uccájának forgalmát csak kerülő utakon bonyolíthatja le. A kikötő késetében a házak teljesen vízalatt állanak. Az árvíz 11 láb magasságban elérte az 1916 iki árvízkatasztrófa legmagazabb vízállását. A szél ereje 60 fokos volt és 12 erő fokot ért el. Zajos botrány a porosz parlamentben a Hohenzollern-ház körül. (Budapesti tudósítónk Ulejen jelentise.) Berlinből jelentik: A porosz tartománygyűltésen ma olyan nagy botrány tört ki, hogy az ölést is fel kellett függeszteni. Napirenden a Hohenzollern-házzal kötött egy éiményállatt, amelyet a pénzügyi kormány nevében a pénzügyminiszter eresztett elő. A pénzügyminiszter jelentését a kommunista padsorokban óriási zajjal és lármával fogadták, úgy, hogy a minisztert még az elnöki emelvényen sem lehetett hallani. — Hohenzollern fattyú, hitvány, császári siker és ehhez hasonló közbekiáltások zavarták a pénzügyminiszter előterjesztését. Majd a kommunisták a szónoki emelvény felé siettek. Az nlnük nem tudott rendet teremteni és végül a kormánypárti padokból siettek a miniszter felé, hogy testükkel védjék meg az esetleges inzultusoktól. Már-már tettlegességre kerett a tor, amikor az elnök felfüggesztette az ülést és a termet kiürilelte.