Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-01 / 25. szám
1927 február 1. DÉLMAGYARORSZÁG3 A Kurta is helyben hagyta a szegedi törvényszék és tábla megállapításait, amelyek szerint a szegedi kurzuslap destruktiv, uszít és izgat. A „Szeged“ cikkíróját végső fokon is felmentették. (A Uéla Magyarország munkatársától.) 192." utasítását kérte, mivel véleménye szerint az őszén történt mint még emlékezetes , alsóbbloku bimságok helyesen hoztak meg a hogy a szegedi kurzuslap igazgatósága és a lap főszerkesztője, dr. Dobalj Gyula sajtó útján elkövetett két rendbeli rágalmazás címén feljelentést tett dr. Burger Béla szegedi ügyvéd ellen, aki egy ügyvédi vacsorával kapcsolatban az azóta megszüntetett Szeged című napilapban cikket írt. A vádirat a cikk következő kitételeit kifogásolta: ...ezután az uszításairól és izgatásairól ismert lap főszerkesztője emelkedett szólásra... ez a lap képviseli ma Szegeden az igazi destrukciót . A vizsgálat kifejezése után a szegedi törvényszék VIM-tanácsa 1925 január 11-én tartott főtárgyalásán dr. Burger Bélát felmentette a vád és annak következményei alól. A szegedi tábla Orosz-tanácsa 1925 novemberében tartott felebbviteli főtárgyalásán helybenhagyta a törvényszék ítéletét. A felmentő ítélet ellen azután a főmagánvádló semmiségi panaszt jelentett be és így az ügy aktái végső fokon a Kúria elé kerültek. A Kúria Rálli-tanácsa hétfőn tárgyalta az érdekes sajtópert. Az ügy előzményeit és a bejelentett semmiségi panaszokat Szlávek Ferenc kúriai bíró ismertette, majd dr. Bolgár Viktor koronaügyész kijelentette, hogy a perbe a koronaügyészség nem avatkozhat be. Ezután dr. Widder Béla közvédő a felmentő ítélet ellen bejelentett semmiségi panaszok elfed mentő ítéletet A rövid beszéd után a Kúria tanácsa ítélethozatalra vonult vissza és negyedórás tanácskozás után meghozta ítéletét. A Kúria végzésében elutasította a bejelentést semmiségi panaszokat és az ítélet így jogerőre emelkedett. A Kúria ítéletében megállapította, hogy az alsóbblokú bíróságok helyesen hozták meg a felmentő ítéletet, amikor dr. Dobay Gyulával kapcsolatban megállapították, hogy az inkriminált cikkben reá vonatkozóan bűncselekmény nincsen. • A lapvállalat feljelentésével kapcsolatban állapította meg még a Kúria , hogy az alsóbbloku bíróságok által elrendelt valódiság bizonyítása a legteljesebb mértékben sikerült. A kurzuslap felolvasott újságcikkei alkalmasak arra, hogy a társadalmi békét megbontsák és így a Szegedi Új Nemzedék izguló és uszító tartalmánál fogva romboló hatása. Végső fokon tehát a legfelsőbb magyar bíróság is megállapította, hogy a szegedi kurzustal a valódi destrukciót képviseli, uszít, izgat és mint ilyen, a társadalmi békére romboló jellegű. A magyar bíróságok három fóruma immár most megfelebbezhetetlenül ítélt... A miniszter beszédét nagy éljenzéssel fogadta az állomáson összegyűlt tömeg. Amikor aztán elhalt az éljenzés, különös zene csendült fel Egy őszbecsavarodott öreg magyar muzsikálta a Rákóczi-indulót nyekergő bőrdudával. A miniszternek nagyon megtetszett a régi, divatból kiment zeneszerszám, meg a muzsikus is odament hozzá, parolázott az öreggel, aki nagy büszkén mutatkozott be. Csonka Hukusza Tanácsig ná e vag .Volt, a 7. utolsó szegedi spardudás. A miniszter meginvitálta az öreg dudást a kocsijába, ahol régi magyar nótákat muzsikáltatott vele egészen a legközelebbi állomásig, Kunhalomig, ahol aztán átadta az öreget a szomszédos kocsinak, ahol nők is voltak. Itt nemsokra mentek Csonka Bukasza Tanács Ignáccal, akinek a durdájából egy charleston nóta se nyekergett elő. Széksóstó állomását őszintén feldíszítették. Az állomás épületét’ i’öt hatalmas, földig érő nemzeti zászló csüngött alá. a Szeged-Feketeszék Polgári Kör zászlója. Az állomás mellett színes papírszalagokkal és zöld gályákkal feldíszített diadalkapu állott. Isten hozta!« felírással. Alatta magyar ruhás kislányok várakoztak, hatalmas babérkoszorút és zöld csokrot tartva a kezükben az ünnepi mozdony számára. Amikor kiszállt Hermann Miksa kocsijából, kalaplevéve lépett eléje Magyar Péter: — Dicsértessék a Jézus Krisztus — mondotta hangosan. Megszületett a gyerek, a mozdony. Isten hozta az apákat. Ezután Wéber József tanító mondott üdvözlő beszédet. Kéri Istent, hogy a magyar vasutak végállomásai minél hamarabb a Kárpátokban, az Adriai-tenger partján és a Rajla-partján legyenek. A kereskedelmi miniszter itt is hosszabb beszédet tartott. Szinte bántó mondotta a miniszter —, hogy nálunk a minisztereknek csak ünneplésekben lehet részük. De most belenyugszik ebbe az ünnepélyt, amely alkalmat adott arra, hogy megismerje ezt a számára egészen új világot. Nem lőtte volna, hogy az ország legelrejtettebb zugában is ilyen nagy kulturális érzéket fog találni. — Itt beszéljünk mindig arról, hogy mit akarunk, de gondoljunk mindig rá. Ha igazság az, amit el akarunk érni, akkor eljön úgyis az idő, amikor az egész világ elhiszi majd, hogy ennek a népnek van joga az élethez. Ez a kisvasút jelképe legyen annak, hogy hogyan kell dolgozni az országért. Néhány perc múlva már futott a kis vonat tovább. Féltizenegy volt, amikor elérte Alsóközpont állomását, ahol szintén hatalmas tömeg várta az ünnepi vonatot. A minisztert Kengyel István, Alsótanya közigazgatási bírója üdvözölte. Az ünnepély politikamentes jellege itt meg is szűnt. A bíró úr szükségét érezte annak, hogy pártállásáról is tájékoztassa a minisztert, aki erre szintén politikai nyilatkozattal válaszolt. Kijelentette, hogy véleménye szerint az ellenzékieskedés rövidesen el fog némulni, ha már eddig el nem némult, mert a kormányzat igyekszik a nép minden rétegének jogos kívánságait kielégíteni. Néhány perc múlva azután indult a vonat vissza a város felé. Csak a fontosabb állomások előtt állt meg és negyed egy órakor beérkezett a Rudolf-térre, ahol hatalmas, ezrekre menő tömeg várta. Amikor a liszapartról előkanyarodott a kisvasút, a Kalotti bunda rázendített a Rákóczi-indulóra. A miniszter kíséretével felvonult a rögtönzött emelvényre, ahol a polgármester mondott üdvözlő beszédet. Felkérte a minisztert hogy adja át a vasutat a forgalomnak. Hermann Miksa röviden válaszolt a polgármester üdvözlésére Kijelentette, hogy hálásért szívvel jött Szegedre mert a kisvasut felépítésében lanujelét látja annak, hogy céltudatos munkával diadalra lehet juttatni a hasznos terveket. «I Msnuség ellenvetéseket sorakoztatott fel amikor a kisvasút építésének anyagi iiszeie volt szó, de a hivatott vezéreket éppen arról lehet felismerni, hogy nem törődve a kisnituség ellenvetéseivel, keresztül viszik azt, amit jónak tartanak. Az uj vasút forgalma meggyőződésem szerint kezdetben szerényebb lesz, de meg vagyok győződve arról is, hogy elérkezik az idő, amikor ez a vasút megtermékenyíti úgy a várost, mint a tanyákat. Meg vagyok győződve arról is, hogy ez a vasút példája lesz annak, hogy ilyen nehéz feladatot ilyen nehéz körülmények között hogyan kell megoldani. Hiszem, hogy a vasút be fogja váltani a hozzáfűzött reményeket! Ebben a hitben adom át a vasutat a holnapi naptól kezdve a forgalomnak. A miniszter éljenzéssel fogadott beszéde után Hermann Miksa kereskedelmi miniszter átadta a kisvasutat a forgalomnak. A különvonal útja végig virággal civileií állomások elött. (A Délmagyarország munkatársától > három-négy hosszú évtized harcos, szóviharos álma vált hétfőn valóra: megindult az alsótanyai gazdasági vasút, vagy, ahogyan népszerűen nevezni szokták, a kisvasút. Teljesen elkészült a hetven kilométernél hosszabb vaspálya, Pusztamérgesnél leverték az utolsó sínszöget is, beszervezték a nagyszámú vasúti személyzetet, megvásárolták a guruló parkot és hétfőn a kereskedelmi miniszter ünnepélyes keretek között átadta a háború kitörése óta elsőnek felépült új vasutat a forgalomnak. A mai nap, a vasút megnyitásának ünnepnapja nem alkalmas alkalom a kritika mondására, de már nincs is sok értelme a kritikának. A kisvasút befejezett ténnyé vált, holnap bekapcsolódik a város életébe, ha hiba volt a megépítése, azt most már korrigálni úgy sem lehet. Egy azonban bizonyos, mégpedig az, hogy a város ennek a vasútnak telepítésével bizonyságot tett alkotó, termelő képességéről, a fejlődésre való hajlandóságáról, bebizonyította, hogy a legválságosabb gazdasági viszonyok között is tud produkálni, ha akar. Lehet, hogy ebből a szerény külsejű keskeny vágányából a gyakorlatban drága lukszusvonat lesz, örökös tehertétele a város költségvetésének, de a kárpótlást a város polgársága talán megtalálja abban a forgalomtöbbletben, amely kétségtelenül a messze tanyákat a városhoz közelebb hozó kisvasútnak lesz köszönhető. Az ünnepély reggel kilenc órakor kezdődött a kisvasút Rudolf téri végállomásán. Hermann Miksa kereskedelmi miniszter, aki a hajnali vonattal érkezett meg Szegedre, dr. Aigner Károly főispán és dr Somogyi Szilveszter polgármester társaságában kilenc óra előtt néhány perccel érkezett meg a Rudolf-térre, ahol már indulásra készen állt a kilenc személykocsiból álló vonat és többszáz kiváncsi ember verődött össze. A miniszter megszemlélte az állomásépület helyiségeit, majd kíséretével beszállt a számára fentartott utolsó kocsiba A próbavonat vendégei három másik kocsit töltöttek meg, a többi kocsikban az utasokat helyezték el. Kilenc óra előtt néhány perccel fütyült a mozdony és lassan kikanyarodott a Tiszapartra, elhaladt a gyermekklinika előtt és megállt az Átrakó állomáson. A kereskedelmi miniszter itt kiszállt a vonalból, érdeklődéssel nézte meg az emeletes állomásépületet, a raktárt és a kocsiszínt, majd visszaszállt a kocsiba és a kisvasat folytatta az útját a tanyák felé, volt a legközelebbi állomás. A kisvonalat itt meglepetés várta. A perront hatalmas tömeg lepte el, s amely harsány éljenzéssel fogadta a vonal lépcsőjéről lelépő minisztert. Az állomás épületét nemzetiszinű zászlókkal és örökzöld gályákkal díszítették fel és a szentmihályteteki iskola tanulóinak sorfala előtt Szabó János igazgató tanító rövid, talpraesett beszéddel üdvözölte a minisztert a szentmihályteteki leventeegyesület, az önkéntes tűzoltó egyesület, a dalárda és a paprikatermeléssel foglalkozó gazdák nevében. A miniszter rövid beszéddel válaszolt. Megköszönte a szentmihálytelekiek üdvözlését. — Nem szándékoztam beszélni — mondotta —, a nemrég lefolyt választások alatt éppen elég beszédet kellett tartanom és úgy gondoltam, hogy most már a cselekvés ideje érkezett el. Végtelen örömmel tölt el azonban, hogy a tanya népe ilyen örömmel és megértéssel fogadja a kisvasutak amelynek nagy jelentősége három pontban foglalható össze. Az egyik az, hogy ez a vasút hozzá fog járulni a vidék gazdasági jólétének emeléséhez, tehát általánosságban fokozza az ország gazdasági vérkeringését. Nekünk nem szabad kikapcsolódnunk a világ forgalmából. Éppen az a paprika, amely itt terem, ezen a földön, az egyik kapocs, amely összeköti a csonka országot a nagyvilággal. A kisvasút másik nagy jelentősége abban rejlik, hogy belekapcsolja a szegedi tanyák népét az ország kultúrközösségébe, közelebb viszi hozzá a kultúrát, a tudás forrását, amely nélkül ma már egy nép sem tud megélni.) A harmadik jelentősége abban van ennek a vasútnak, hogy Szeged város, a város kötelességérzetéről tesz tanúságot. Szeged városa felismerte azt a kötelességét, amellyel a tanya népének tartozik, súlyos áldozatok árán megépítette a tanya számára ezt a vasutat. Ha a város és a föld népe összefog, ha egymásban nem ellenségeket, hanem testvéreket látnak, ha nem ismerünk különbséget ember és ember között, akkor ez az ország összetartás erejével széttöri a köréje font bilincseket.. megindul a vonal. Szentmihálytelek