Délmagyarország, 1927. július (3. évfolyam, 148-174. szám)
1927-07-01 / 148. szám
9ÉLMAGYARORSZÁG Stresemann Oslóban Oslo, junius SO. Stresemann német birodalmi külügyminiszter ma délelőtt tartotta az oslói egyetem dísztermében előadását abból az alkalomból, hogy az idei Nobel-díjat megkapta. A borús idő ellenére hatalmas embertömeg gyűlt össze az egyetem előtt. A dísztermet, amely Osló legnagyobb és legdíszesebb termei közé tartozik, előkelő közönség töltötte meg. Jelen voltak a német követ, S a német követség egész személyzete, a storthing elnöke, a miniszterelnök, a kormány és átvette a Nobel-díjat, a storthing tagjai, a diplomáciai testület számos képviselője, Osló város tanácsának tagjai, valamint a művészi, tudományos és gazdasági élet képviselői. Két óra után megjelent a király a teremben, és szívélyesen üdvözölte dr. Stresemannt. Ezután Stang tanár, egyetemi, rektor, a Nobelbizottság elnöke tartott rövid beszédet és örömét fejezte ki afelett, hogy dr. Stresemannt üdvözölheti, majd dr. Stresemann lépett az előadói emelvényre és megtartotta előadását Hadgyakorlat sis sebesülttel. Bukarest, június 30. Kiseneu közelében, a Bujcani völgyben tartott harcászati gyakorlat alkalmával súlyos baleset történt. A 3-ik számú Rosiori lovasezred abból az alkalomból, hogy Manu tábornok szemlét tartott a csapatok felett, két részre oszolva egymás ellen szinleges támadást hajtottak végre. Eddig ismeretlen okokból a két csapat vaktöltés helyett élessel lövöldözött, úgy hogy mintegy 20 katona és a gyakorlatot vezető egyik főhadnagy megsebesült. ^ ^ ^Féltékeny volt«, nem tudom__belém © zűri... nem tudom miért..." Balázs Maies cipészsegéd árral összeszurkálta alvó feleségét. (A Délmagyarország munkatársától) Balázs János cipészsegéd csütörtökön virradóra feleségét mellbeszúrta. A mentők súlyos állapotban kórházba szállították. Szent István tér 6. számú ház egyik kicsi, alig 1—2 lépés széles és 4—5 lépés hosszú szobácskájában csütörtök virradóra, különös és eddig még felderítetlen családi dráma játszódott le. Balázs János cipészsegéd éldegélt itt feleségével, Bebők Rozáliával. Három éve voltak házasok, a férj nem ivott, nem lumpolt, rendesen hazahozta a heti keresetét, ami alig volt elég a megélhetésre. Az asszonynak is dolgoznia kellett, mosni járt, vasalni, takarítani. Húsvétig nem volt semmi baj. Akkor Balázs egyszerre csak a szívét kezdte fájlalni, azt mondta beteg. Egyik orvostól a másikhoz járt, mind több és több pénzt költött ki gyógyításra. Az utóbbi hetekben egy fillért sem vitt haza és mindent az asszonynak kellett fizetni. Egyik nap az asszony holtfáradtan vánszorgott haza a munkából. — Nem bírom sokáig, hogy én tartsalak el — mondotta férjének. Balázs lehajtotta a fejét és csöndesen felelte: — Ha kirúgsz a házból, neki megyek a Tiszának. Általában a Tiszát gyakran emlegette és a házbéeliek előtt is gyakran hangoztatta, hogy beleüli magát a folyóba. Péter-Pál napján kimentek Újszegedre. A nap még a lombokon keresztül is forrón tűzött le. Balázsné szive megesett után, leültek egy pohár sörre a Vigadóban. Lehet, hogy az utolsó garast kellett kifizetnie a sörért Velük tartott egyik szomszédnőjük is, Kofán Éva. Balázs ivott. Közben nadrágja zsebéből többször is egy árat szedett elő és játszadozott vele. — Minek ez az ár ünnepnapon? — kérdezte a Szomszédasszony. — Csakúgy. Nálam van — volt a lakonikus válasz. Nem volt izgatott, ingerült, a világon semmi se látszott rajta. Hazatértek, lefeküdtek. Semmi veszekedés, semmi csetepaté. Két óra után rémes sikoltozás verte fel a ház csendjét Balázsék szobájából vad lárma szűrődött ki. Korán Éva berohant a lakásba, ahol borzalmas látvány tárult szemei elé. Balázsné nyakából vastagon ömlött a vér és a szerencsétlen asszony tántorogva sikoltozott segítségért. Amikor Balázs meglátta Kofán Évát, úgy, ahogy volt, alsóruhában kirohant az ajtón és elmenekült. f' ,!üij ,v1jd u-Azóta se híre —nyoma, f ' jgj) A többit Balázsné mondja el, halk, nyöszörgő hangon. Össze-vissza kötözve fekszik Kofán Éva lakásán, mert a kórházból már hazaszállították. — Semmi sem volt közöttünk — mondja —, Egy szó, annyi nem sok. Lefeküdtünk. Egyszerre csak mély álomból arra riadtam, hogy nagyon fáj az oldalam .,,Oda kapok"...vérzik .. . az uram megszűrt . Elcsuklik a hangja. . " — Kiáltoztam, ő meg egyre hajtogatta: " — Jaj anyukám, jaj anyukám. — Belémszúrt az árral, amit Újszegeden mutogatott. Mikor látta, hogy nem szúrt agyon, hogy élek, felkapta a bőrkést és a torkomat markolászva, beledőfte, közben egyre kiabálta: — Jaj anyukám, jaj anyukám. — összeszurkálta az arcomat, megvágta a kezemet, én egyre sikoltoztam és védekeztem, ahogy tudtam, beleharaptam az ujjába is, akkor eresztett el és éppen akkor lépett be a szomszédasszony. A szeme teli könnyel. Nem tudja miért történt az egész. , . Féltékeny volt-e, nem tudom belém szúrt, nem tudom miért.,,Nem tudom... Korán Éva a köténye szélével törölgeti a szemét. Sajnálja ő is, a csendes jóravaló és dolgos munkásasszonyt, aki súlyos sebeivel vivődik a keskeny kórágyon. Balázs János pedig nyomtalanul eltűnt. A rendőrség keresi. Bor. Monstre nagygyűlés a lakásfelszabadítás ellen (A Délmagyarország munkatársától.) A lakásfelszabadítás ellen megindult akció intézőbizottsága csütörtökön este megbeszélést tartott, amelyen elhatározták, hogy rövidesen nagyszabású népgyűlést rendeznek, amelyen rámutatnak a lakásfelszabadításokban rejlő veszedelmekre. A nagygyűlés által elfogadott határozati javaslatot memorandumban foglalva egy küldöttség nyújtja majd át a népjóléti miniszternek. 1957 juliusLJ Mikes püspök és Migazzi gróf rágalmazási pere. Szombathely, június 30. Ma tartották meg a veszprémi járásbíróságon, mint kiküldött bíróságnál a tárgyalást abban a perben, amelyet Mikes János gróf szombathelyi püspök indított kétrendbeli rágalmazás vétsége miatt Ambrózy-Migazzi István gróf tanai földbirtokos ellen. A bíróság a tárgyalás megnyitása után az ügyész indítványára a nyilvánosságot a tárgyalás egész tartamára kizárta. A járásbíróság Ambrózy-Migazzi István grófot bűnösnek mondotta ki egy rendbeli folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétségében és ezért őt egyhavi fogházra mint fő- és 160 pengő pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre.. Ítélte. A büntetés végrehajtását a gróf öreg korára és büntetlen voltára tekintettel háromévi időtartamra felfüggesztette. Az ítélet ellen az ügyész és a védelem felebbezett. ■ [UNK] Fee. prof. Ernest Foerk •.. A napokban a fogadalmi templom körül jártam és nézegettem azokat a hatalmas fehér márványtömböket, amelyekből a templom oszlopot portálját állítják rövidesen össze. Gyönyörűen kifaragott márványkolosszusok ezek, amelyeknek domborulatain felvonul Brehm egész állatvilága. Van ott elefánt, griffmadár, oroszlán, bárány, vannak fantasztikus, őskori szörnyetegek is és közöttük, egyelőre még csak gipszmodellben, szerényen megvonul egy emberi arcot ábrázoló érdekes relief. Ott áll a templom hűvös főhajójának egyik sarkában, a bejárattól balra. Amint közelebbről nézem, felismerem az erősen kihajló emberarcot: Foerk Ernő szűken méretezett feje bókol felém. Körülötte antik jellegű felírás: FEC, PROF. ERNEST FOERK,,i.Hát ez hova kerül? — kérdeztem csodálkozva valakit, akit legközelebb találtam. ' Bfi ®! apjgf 1# : — Ide, a főbejárat oldalába —< mondtat készségesen a kérdezett, rvi ■ [UNK]•#4 Azt hittem, hogy megcsalt a szemem, hogy nem jól betűztem ki a dombormű felírását. Biztosan valami új és modern szentet ábrázol a szobor. De nem, a felírás másodszor is azt mondta, amit először mondott és az arc sem változott meg, Foerk Ernő arca volt, iit Ott a faragott ruskicai márvány tömbök között tökéletesen elbájolt ez a határtalan szerénység. Mert hát kérem, úgy áll a dolog, hogy prof. Ernest Foerknek senki sem mondta, hogy éppen a főbejárat oldalfalába tegye a saját szobrát, oda tehette volna például a főoltár közepébe is, a templomkapu fölé is öles nagyságban, kisajátíthatta volna a templombejárat oszlopait tartó oroszlánok helyét is a saját lovas szobra számára. De nem vágyott ilyen előkelő pozícióra, megelégszik a főbejárat falával, ahol helyet kapnak a többi szerényebb szentek is. Végeredmény képen ezért a fáradtságért is kár. Aki a fogadalmi templom fölcicomázott testére ránéz, az mindig tudni fogja, hogy prof. Ernest Foerk volt az, aki Schulek gyönyörű álmát páratlan üzleti érzékkel aprópénzre váltotta fel, mert hát maga a templomi élethűbb, impozánsabb és jellegzetesebb szobormása az érdemes »mesternek« ennél az egyszerű domborműnél és jobban is biztosítja számára a halhatatlanságot, r Vitéz Laci,' Coni ’It a VeltU új filmje: Vér, POCA NEGRI főszereplésével 7”IlySClí hétfőn és kedden a Korzó Moziban.