Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)
1927-09-01 / 199. szám
1927 .September 1. DÉLMAGYARORSZÁG Glattfeldler Gyula prímást tejneveslésének nincsen elvi akkadálya. Politikai elemek a primdsi sscék betöltésénél ? Délmagyarország munkatársától.) A hegedűek, a katolikusok és nemkatolikusok így aránt, érdeklődéssel lesik azokat a hiteket és kombinációkat, amelyek a Csernoch János halálával megüresedett primási szék töltésére vonatkoznak, mert hiszen, mint aár nyilvánvalóvá vált, az egyik legkomolyabb primás-jelölt dr. Glattfelder Gyula csatádi megyéspüspök, a szegediek egyházfejedelme. ■A megyéspüspök ezt a csendes, nyárutói hónapot a vallási elmélyülésnek szentelte, teljes visszavonultságban él Boldogasszony sujjárati rezidenciájában, világi látogatókat egyáltalában nem fogad, az egyháziak közül is csak a szorosabb környezetéhez tartozókkal érintkezik. Terveiről, szándékairól, véleményéről tehát nem lehetett megkérdezni, de ismerve szerénységét és tartózkodását, nem is lenne valószínű, hogy erről a legaktuálisabb és személyét közvetlenül érintő kérdésről bármilyen nyilatkozatot tenne. A Délmagyarország munkatársa a prímási szék betöltésével kapcsolatos kombinációkról egy egyházi körökhöz tartozó személyiségtől kapott tájékoztatót, akihez azzal a kérdéssel fordultunk, hogy Glattfelder Gyula megyéspüspök kinevezésének van-e elvi akadálya, mert egyes verziók szerint, ha a megyéspüspök megválna a Csanádi egyházmegyétől, utána új Csanádi püspököt nem lehetne felszentelni, mivel az egyházmegye jelentékeny része idegen impérium alá került, a trianoni béke Romániához és Jugoszláviához juttatta ezeket a területeket, amelyeken most püspöki helynökök intézik az egyházi ügyeket. A régi magyar egyházmegyét tehát csak Glattfelder Gyula személye tartja — egyesek álláspontja szerint — elvileg össze, de ha Glattfelder megválik méltóságától, akkor az utódállamok azonnal külön egyházmegyéket szerveznek ezekből a területiekből, vagy pedig a meglévő egyházmegyékhez csatolják azokat. — Kétségtelen — mondotta informátorunk , hogy ez az elvi akadály fenforgott és bizony komolyan esett latba a hivatalos kombinációk alkalmával. Most azonban — sajnos — már megszűnt. A lapok is közölték, hogy a román kormány törvényjavaslatot készített, amely szerint a jövőben ki lesz zárva, hogy valamelyik román terület idegen állam egyházmegyei hatóságához tartozzon. Ha ez a javaslat törvényerőre emelkedik, akkor a román állam és a Vatikán között létrejött konkordátum értelmében, a Csanádi egyházmegye Romániához csatolt részei egyházilag is elszakadnak a régi egyházmegyétől és abban az esetben a csonkán maradt egyházmegyéket egy püspökség keretében kell egyesíteni. Ez pedig előbb-utóbb feltétlenül bekövetkezik. Ami a primási szék betöltését illeti, két j nagyon komoly és egyaránt értékes jelöltről lehet szó, Glattfelder Gyuláról és Serédy Jusztiniánról. Valószínűnek látszik, hogy a magyar kormány jelöltje Glattfelder Gyula lesz, bár hivatalosan a kormány nem foglalt állást ebben a kérdésben. Maga a miniszterelnök tartózkodik, hogy bármilyen formában is véleményt mondjon és a kormány többi protestáns tagjai is úgy érzik, hogy a prímási szék betöltésének a kérdése, bár ennek a kérdésnek fontos nemzeti vonatkozásai vannak, elsősorban mégis csak katolikus ügy. Döntő szava természetesen nem lenne úgysem a magyar kormánynak, mert a magyar király apostoli jogait jelenleg nem gyakorolhatja senki. — Magyarország, a magyar katolikus egyház egyaránt sokat nyerne, akár Glattfelder Gyulára, akár Serédy Jusztiniánra esik a ‘•■atikán választása. Serédy pályája kezdete Rómában lakik. Gasparri bíboros, pápai államtitkár legbensőbb híve. Köztudomású róla, hogy a háború kitörése után, amikor az Olaszországban tartózkodó idegen állampolgárokat internálták, Gasparri bíboros saját kocsiját küldte Serédyért és igy mentette meg a nagytudásu egyházjogászt az internálástól. Serédyt a legkiválóbb egyházjogásznak tartják, aki Gasparri bíborossal együtt szerkesztette az egyházjog alapkönyvét, a Corpus Juris Canonoci-t, most pedig a nagy mű forrásmunkáit dolgozza fel. Öt kötet már meg is jelent belőle. Serédy Jusztinián a Szent Anzelm intézet professzora, egyházi méltósága nincs, egyszerű bencés szerzetes, de egyházi körökben nagy karriert jósolnak neki már régen. — A prímási szék betöltésének kérdésébe, sajnos, politikai elemek is vegyültek. . Serédy kinevezésében sokan a legitimista álláspont diadalát látnák, mert Serédyről, mint bencés szerzetesről felteszik, hogy Ottó királyságának feltétlen és fanatikus hive, míg Glattfelder Gyula kinevezése a szabad királyválasztók előtt lenne szimpatikusabb. — Egyházi szempontból, mint már említettem — mondotta informátorunk —, egyforma nyereség lenne mindkét megoldás. Mindkét jelölt buzgó, nagy tudású, komoly pap, aki a magyar katolikus egyház élén nagy szolgálatokat tehetne az egyháznak is, a magyarságnak is. Érdekes vallomások Erdély Bélái furcsa életéről. Forgács Anna férjét átszállították az ügyészségre. ( Terhelő vallomások, de még mindig nincs tisztázva a millstatista rejtély. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ál klagenfurti iratok még mindig nem érkeztek meg a rendőrségre és így még ma sem tisztázódott a millstadti rejtély. A rendőrség ma leginkább a szerencsétlen végű Forgács Anna és dr. Erdélyi Béla házasságáról szerzett be vallomásokat, de kutatott a férj előélete után is, nemkülönben a váltóhamisítás ügyében. Az egész közvélemény izgatottan várja Forgács Anna, tragédiájának megoldását. A rendőrség ma délelőtt kihallgatta annak a szanatóriumnak a személyzetét, amelyben Forgács Anna első öngyilkossági kísérlete alkalmával feküdt. A vallomások egytől-egyig terhelőek Erdélyi Bélára. A vallomások szerint kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy az első öngyilkossági kísérlet alkalmával vagy Erdélyi Béla adta be a mérget feleségének, vagy szokott erőszakos természetével kényszerítette az asszonyt a méreg bevételére. A biztosítás kérdésében Forgács Anna barátnői ma délelőtt azt vallották, hogy Forgács Anna nem beszélte reá férjét. A biztosításra vonatkozóan, amikor arról kerülő úton tudomást szerzett, Forgács Anna szemrehányást tett Erdélyinek, hogy, az ő életére spekulál, a rendőrség megállapította, hogy kártyás volt és a nagyarányú költekezés vitte rá arra, hogy váltót hamisított. A váltóhamisításokra egész bűnszövetkezet alakult körülötte. A detektívek megállapították azoknak a fiatalembereknek a neveit, akik Erdélyivel együtt a váltókat hamisították és forgalomba akarták hozni. Azonnal keresésükre siettek, itt azonban az a meglepetés érte őket, hogy a fiatalemberek a napokban, amikor a halálhírt meghallották, megszöktek. Joggal merül fel az a gyanú, hogy a fiatalemberek a rendőri nyomozás előtt tudták azt, hogy mi történt Millstadtban. genfurti iratokat ma délelőtt indították it.Ezzel az aktussal a rendőri nyomozás még nem zárult le, sőt egyre szélesedik. AklaPolányi Aladár főügyész ma úgy nyilatkozott, hogy valószínűleg magyar orvosszakértők fogják felülvizsgálni a klagenfurti szakértők megállapításait. Erdélyi Bélát délben autótaxin átszállították az ügyészség fogházába. nak Budapestre, azok között egy rendkívül fontos vallomás van, amelyben egy tanú elmondja, hogy nem áll fenn az a feltevés, hogy Erdélyi Béla felesége halálakor a teniszpályán lett volna, mert Erdélyi a beteg szobájában volt akkor, amikor meghalt. Kihallgatták Erdély egyik orvos ismerősét, aki elmondotta, hogy egy alkalommal azzal hívta fel Erdélyt a Brittania szállodába, hogy felesége megmérgezte magát. Amikor az orvos egyedül maradt az asszonnyal, megkérdezte, hogyan tehet ilyet, mire Forgács Anna azt válaszolta, hogy esküszik, hogy nem vett be semmiféle mélyet. Az orvos még elmondotta, hogy Erdélyi őt kérte meg arra, hogy ajánlja őt Solty Jánosnak, a frankfurti biztosító vezérigazgatójának, aki az orvos személyes jóbarátja. Hozzátette Erdélyi azt is, hogy mivel súlyos anyagi zavarok között van, az ilyenkor szokásos jutalékáról az orvos mondjon le. Az orvos az ügyet el is intézte és mintegy ötmillió korom jutalékot annak kézhez vétele után neebrm továbbított Erdélyinek. Erdélyi előéletéről Egyik könyvkiadó cég törvénysértéssel vádolta a szegedi tanfelügyelőt, aki rágalmazási perrel felel. Éles affér a „Kalász r. 1.“ elem iskolai könyvei körül. — Milyen tankönyveket kell használni a szegedi iskolákban. (A Délmagyarország munkatársától.) Tegnap beszámolt a Délmagyarország arról a helyzetről, amelyet a meginduló iskolaév előtt maguk előtt találnak az iskolaköteles gyermekek szülői a tankönyvekkel kapcsolatban. Már a könyvkereskedők megemlítették nyilatkozataikban a Kalász nevű vállalatot, amely újabban élénk szerepet játszik a tankönyvbeszerzés terén. Ezzel kapcsolatban most egy igen érdekes affér foglalkoztatja a szegedi tanügyi köröket, amelynek a jelek szerint érdekes következményei lesznek. A kultuszminiszter ugyanis legutóbb felszabadította a régi egységes elemi iskolai tankönyvek használatát A tanítók egy részének kezdeményezésére azután Budapesten Kalász Rt. néven tankönyvkiadó vállalat létesült, amely új tankönyveket íratott és adott ki. A tanítói könyvkiadó vállalatnak természetesen gondja volt arra is, hogy az iskoláit kivétel nélkül a Kalász Rt. könyveit használják, így Szegeden a belterületi iskolákban kivétel nélkül a Kalász Rt. könyveit vezették be. A tanítói könyvkiadó vállalat energikus munkája, amellyel a szegedi iskolákat beszervezte, kellemetlenül érintette a budapesti Singer és Wolfner céget, amely évtizedek óta kiadója az elemi iskolai tankönyveknek. A Singer és Wolfner cég a Kalász Rt szegedi monopóliumával kapcsolatban tegnap a következő táviratot intézte Gombkötő Antal tanfelügyelőhöz: .. .. — Nagy, megdöbbenéssel véltük tewtonWb