Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)
1928-09-01 / 197. szám
1928 September 1 «ra DÍJLMAGYARORSZAG Somogyi polgármester értekezletei üg össze a drágaság ügyében A főszámvevő a drágasági hólabdáról (A Délmagyarország munkatársától.) A drágaság sarkában mindig ott lesz a sajtó, amíg az újságíró tudja a kötelességét. A piacot a nagyközönség saját keserű kárán már kitapasztalta, a groteszk piaci árkülönbséget Budapest és Szeged, a tanyaváros között a Délmagyarország pénteki számában már feltüntette. A bajok feltárása azonban csak részben segít a meggyökeresedett kóron, az orvoslást azoknak kell átvenni, akiknek hatalmuk van hozzá, hivatásukhoz tartozik, akiknek azonban a helyzet felismerésén kívül erélyes kézzel kell nyúlni a mentőmunkálatokhoz. A szegedi speciális érdekű drágaságot letörni helyi hatóságok hatáskörébe tartozik. Kérdést intéztünk tehát mindenek előtt Somogyi Szilveszter polgármesterhez, akinél az iránt érdeklődtünk, van-e tudomása arról, hogy Szegeden minden drágább, mint Pesten és hajlandó-e a hatóság ebben a nagyfontosságú közérdekű ügyben valamit tenni. Somogyi polgármester a következőket válaszolta: — Tudomásunk van arról, hogy például a zöldségféle Pesten sokkal olcsóbb, sokkal több is kerül belőle piacra, mint nálunk, több helyről szállítják Pestre. Ezzel szemben nálunk a hús majd 30 százalékkal olcsóbb, mint Pesten. Dehát mi itt vidéken nem sokat tehetünk a drágaság leküzdésére, mi hiába kívánunk például tarifakedvezményeket, mert nekünk semmit sem adnak meg, ami állítólag károsítja az államvasutakat . A vámpénzek igen minimálisak, de egyébként is a szegedi piac szükségletét majd teljes egészében a város tanyájáról hordják be. Adott végül a polgármester a következőkben egy megnyugtató kijelentést is: — Tudjuk, hogy segíteni kel! — mondotta, ezért a napokban értekezletet fogunk összehívni, hogy megtanácskozzuk, milyen módon lehet segíteni a közönségen. Megkérdeztük Skultéty Sándor főszámvevőt is, aki — két óra felé járván az idő — a jól elvégzett munka derűjével beszélgetett erről a problémáról. — Ma lent voltam én is a piacon — mondotta — és megkérdeztem az őszi barack árát. 1.80 pengő volt kilója. »Hogy van az, hogy Budapesten már 1.40 pengőért gyönyörű őszi barackot lehet venni?« — szóltam a kofának. »Hja, volt a válasz, hiszen mi is Budapestről hozatjuk.« A gyümölcs ezek szerint előbb Budapestre vándorol, ott fényjelzik, mint elsőrendű árut, azután kerül csak vissza Szegedre. A piacnak ezt a lehetetlen szervezetlenségét, a gyümölcsök körforgását kell megfizetnünk egyes prima daraboknál, holott Kecskeméttel és Nagykőrössel, ha nem Szegeddel, talán Szeged is tudna kapcsolást találni. — Én csak annak örülök, hogy nincs már a városnak konyhakertészete, most jól kikaptunk volna a Délmagyarországtól — mondta a főszámvevő nevetve és elköszönt. 3 „Ha szelemen az ui numerus clausussal nem lesz lényeges változás“ Dézsi rektor nyilatkozata a felvételekről — „Arra törekszünk, hogy a szegedi szülők gyermekeit teljes számban felvegyük", — mondja Szentpétery dékán (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi egyetemen a jelentkezések pénteken befejeződtek. Dr. Dézsi rektor alábbi nyilatkozata szerint azokat felveszik még, akiknek pénteken éjfélig feladott kérvénye szombaton megérkezik, de ezek előreláthatóan igen kevesen lesznek és igy az egyetem vezetői már ma is abban a helyzetben vannak, hogy legalább megközelítően tiszta képet tudnak alkotni és adni a felvételek arányairól és irányelveiről. Dr. Dézsi Lajos rektornak, dr. Szentpétery Zsigmond természettudomány kari dékánnak és az orvosi kar egyik teljesen jólinformált tagjának a nyilatkozata, illetőleg információja áll rendelkezésünkre és ezekből megállapítható, hogy a szegedi egyetemen — szemben a budapesti egyetemről elterjedt hírekkel — a felvétel körül humánus, szociális és helyes lokális szempontok lesznek az irányadók és a karok tartózkodni fognak a zsidókérdés kiélezésétől, sőt egyes jelek szerint a felvilágosultság és társadalmi békesség javára erős tompulás várható. Dr. Dézsi Lajos rektor a beiratkozásokról és a numerus clausus új értelmezéséről a következőket mondotta: —■ Ma még nem lehet tisztán látni, hogy az idén mennyien jelentkeznek a szegedi egyetemre. A helyzet az, hogy a diákok mindig az utolsó peren hagyják a jelentkezést, így pedig szombat reggelig várnunk kell a végleges statisztika összeállításával, mert a pénteken éjfélig feladott kérvényeket még el kell fogadnunk. Ebben az évben nagy általánosságban körülbelül ugyanannyi új hallgatót veszünk fel, mint az elmúlt évben. A mi karunkon, a bölcsészeti fakultáson, például ötven új hallgató felvételét engedélyezte a miniszter. Ha majd tisztán látjuk a jelentkezők végleges számát, lehet arról szó, hogy a létszám felemelését fogjuk kérni a kultuszminisztertől Ez azonban az egyes karok hatáskörébe tartozik. — Annak ellenére, hogy a felvételek ügyében szeptember hetedikén határoznak a karok, már most kijelenthetem, hogy az új numerus clausus értelmezése tekintetében a tavalyihoz képest egyetemünkön nem lesz lényeges változás. A felvételeknél elsősorban tekintetbe kell vennünk a nemzethűséget, a hadviseltek gyermekei, valamint azokat a kikötéseket, amelyekről a napisajtó már beszámolt a kultuszminiszter kijelentései alapján. Lényeges változásra azonban nincs kilátás. Arról beszélni sem lehet, hogy a zsidó vallású hallgatókat elutasítsuk egyöntetűen azon „indokolással", hogy sok keresztény vallási hallgatójelölt jelentkezett.. Ilyenről a szegedi egyetemen beszélni sem lehet, az erről szóló nyilatkozatokat és híradásokat alaptalan izgalomkeltési szándéknak kell minősíteni. Véleményem szerint a felvett zsidó vallási hallgatók száma legalább annyi marad, mint tavaly volt, de az sem lehetetlen, hogy valamivel emelkedni fog. A régi numerus clausust most direktívának kell tekinteni az új kérelmek elbírálásánál. Természetesen előnyben kell részesítenünk azokat a diákokat, akik jeles bizonyítvánnyal jelentkeznek, de tekintettel kell lenni a novella alapján a szülők foglalkozására is. Azt pedig már most kijelenthetem, hogy elsősorban a helybeli kérvényezők kerülnek számításba és azután a legközelebbi környékről jelentkezők. — Minket a tiszta igazságérzet vezet a felvételek kérdésében és én remélem, hogy az egyes bizottságok határozatával meg lesznek elégedve úgy a szülők, mint az ifjúság. Ugyanez áll a numerus clausus új értelmezéséről is . A kérvények ügyében az egyes bizottságoknak szeptember 6-ig meg kell tartani a tárgyalásokat, 8-án kari ülés elé kerülnek a kérvények és ettől számított huszonnégy órán belül ki kell hirdetni a felvettek névsorát, hogy az elutasítottak esetleg más iskolánál még jelentkezhessenek. Új helyzetet teremt egyébként egyetemünknél a Szegedre helyezett polgári iskolai tanárképző, ahova a numerus clausus létszámán felül vesszük fel a jelentkezőket, úgy, hogy ez nem érinti a többi fakultásra jelentkező diákokat. A tanárképzőbe többszáz új diák fog Szegedre kerülni az ország legkülönbözőbb részéből, mert ez most az egyetlen az ország területén. Baj azonban, hogy a DMKE- internátus új része még nem készült el és így október végéig magánlakásokban kell elhelyezni a tanárképző hallgatóit. Az így előállott szobaár-differenciát kénytelen az egyetem diákvédő irodája fedezni, október végén azután elhelyezhetjük ezeket a hallgatókat az új diákinternátusban és megindulhat a rendes diákélet. Dr. Szentpétery Zsigmond a természettudományi kar dékánja, a legnagyobb előzékenységgel elmondotta, hogy a természettudományi fakultásra 40 rendes és 40 gyógyszerészhallgatót vesznek fel. Ennyit engedélyezett a kultuszkormány, de ennél több tanuló eredményes tanítása nehéz is lenne. — Milyen irányelvek szerint történnek a felvételek? — kérdeztük. — Az irányelveket a törvény szabja meg — hangzott a válasz — és mi azoktól nem térünk el Szigorúan betartjuk a törvényt és amennyiben mérlegelésre nyílik alkalom, arra törekszünk, hogy a szegedi szülők gyermekei lehetőleg teljes számban felvétessenek. Ez a szegedi polgárság feltétlenül el is várhatja az egyetemtől, amelyért igen tekintélyes áldozatokat hozott. — Milyen számban vesznek fel zsidókat az egyetemre? — kérdeztük. — Zsidókérdés nincsen. Ezt az új törvény törölte. A zsidók ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint a keresztények. Mi ezelőtt is lehetőleg liberálisan kezeltük ezt a kérdést és nem igen utasítottunk vissza izraelita hallgatót, de különösen nem szegedit. — Melyik foglalkozási ág gyermekei frekventálják leginkább az egyetemet? — Erre egyelőre nehéz válaszolni A termelők gyermekei — akiknek elsőséget biztosít a törvény — nem veszélyeztetik a többiek felvételét, bár meglepő szép számban vannak. Megállapíthatom egyébként, hogy a szegedi kisgazdatársadalom igen intelligens és az ebből az osztályból az egyetemre kerülő ifjak igen szép előhaladást tanúsítanak. A felvételre jelentkezettek végleges számát egyelőre nem ismerem, mert csak ma este jár le a beiratkozási határidő és postán még holnap is érkezhetnek felvételi kérvények. Akiknek a kérvényét a posta augusztus 31-iki bélyegzővel látta el, azt elfogultuk akkor is, ha később érkezik be. A szegedi ifjúságnak tehát nincs oka attól tartani, hogy a természettudományi fakultás-