Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)
1929-02-01 / 27. szám
1929 február 1. li [UNK]lli^li^lli>l Mi 11 ihiiii I im iimmunpM iiw mi ii ii ■ [UNK]biwiinwhim niiihii uw iiii pi iiW DÉLMAGYARORSZÁG imw mil iiii mm mu i Rejtélyes gyilkosság Mezőkovácsházán (A Délmagyarország munkatársától.) Csütörtökön jelentették a szegedi ügyészségnek, hogy Mezőkovácsházán egy jómódú gazdálkodót átlőtt mellel halva találtak házának udvarán. Az első feltevések öngyilkosság mellett szólottak és csak a későbbi nyomozás során merültek fel olyan adatok, hogy nem öngyilkosság, hanem gyilkosság történt. Az ügyészség elnökének intézkedésére Zombory János vizsgálóbíró és a törvényszéki orvosszakértők kiutaztak Mezőkovácsházára, hogy a vizsgálatot és a boncolást megejtsék. A tényállást csak a vizsgálat és a boncolás eredménye fogja pontosan megállapítani. A nyomozás eddigi adatai szerint a jómódú gazdálkodó a háborúban megrokkant. Balkezét elvesztette. Később belenyugodott sorsába, meg akart házasodni, de olyan leánynak udvarolt, akinek más lovagja is volt. A vetélytársak között állandó volt a viszálykodás, úgyhogy a községben nyíltan beszéltek arról, hogy a vetélytársak harca egyik, vagy másik halálával végződik. Szerda reggel történt azután, hogy a szomszédok bepillantottak a rokkant gazdálkodó házának udvarába és a legnagyobb megdöbbenéssel látták, hogy holtan fekszik az udvaron. A holttestül tíz lépésre egy revolvert találtak. A holttest körül megfagyott vér látszott, a revolver golyója a szív körül hatolt be a testbe. Az első jelek az öngyilkosság mellett szólottak. Értesítették a csendőrséget, majd hozzáláttak a holttest felravatalozásához. Eközben történt azután, hogy a nyomozást végző csendőrök megállapították, hogy a szerencsétlen ember jobbkeze mélyen bent volt kabátja zsebében. Ez a körülmény kizárja, hogy önkezével vetett volna véget életének. A csendőri megállapítások után a lakóház ajtóit lepecsételték és megindult a nyomozás a rejtélyes haláleset körülményeinek megállapítására. 3 A közgyűlés megszavazta a városi téglagyár hetvenezer pengőért való eladását Pénteken folytatják a közgyűlést (A Délmagyarország munkatársától. A januári közgyűlés második napján már sokkal kisebb volt az érdeklődés, de azért igy a régi, mint az új városatyák elég szép számban jelentek meg. Az újak, a gólyák már egész otthonosan mozogtak a közgyűlési teremben, egyik-másik neheztelt is az újságírókra, akik kissé tréfás stílusban emlékeztek meg bevonulásukról. Dr. Ördögh Lajos tb. tanácsnok terjesztette elő az egyetemi kisajátításokhoz szükséges telkek megvételére vonatkozó tanácsi javaslatot. Hoffer Jenő felvilágosítást kért a tanácstól, hogy a város eddig milyen összeget kötött le az egyetemi építkezésekre és mennyi kamat terheli ezen a címen a várost. A város közönsége végre tudni akarja, hogy hol tart ezen a téren a város. A polgármester válaszolt Hoffer Jenő kérdésére. Elmondta, hogy a közgyűlés készpénzhozzájárulás címén eredetileg 3.200.000 aranykoronát ajánlott föl. Ezenkívül a Templom-térre építendő intézetek építési költségének egy negyed részét, 900.000 pengőt ajánlott föl a város. Ez összesen négy és félmillió pengő. Ezenkívül a várost terheli a kisajátítások költsége, körülbelül 2.S00.000 pengő. A közgyűlés ezután elfogadta a tanácsi javaslatot. Ördögh Lajos a kisvasut forgalmi és üzemi szabályzatát terjesztette be ezután. Dr. Kormányos Benő, majd dr. Farka Lajos szólalt fel. Tiltakozik az állandó létszámszaporítás ellen. Indítványozza, hogy a közgyűlés adja vissza a javaslatot a tanácsnak, mert a külön vasúti javítóműhelyt fölöslegesnek tartja. Foger Ede lehetetlenségnek tartja, hogy a köztisztasági telep műhelyét egyesítsék a kisvasút műhelyével, mert a vasút megrongálódott mozdonyait nem lehet a köztisztasági telepen lévő műhelybe szállítani, viszont a megrongálódott autóbuszokat nem vihetik a kisvasút műhelyébe. A polgármester is felszólalt. Kijelenti, hogy nem tartozik minden a jogászokra. Most is két jogász szólalt fel, de felszólalásukat a felszólaló szakember néhány egyszerű szóval agyonbunkózta. Kormányos Benő felszólalása után a polgármester elrendelte a szavazást. A többség a tanács javaslatát változatlanul elfogadta. A közlekedési szabályrendelet tervezetét dr. Pálfy József ismertette. Dr. Bodnár Géza kifogásolta, hogy a tervezet nem szabályozza a városi járművek forgalmát Az utóbbi időben nagyon sok közlekedési baleset fordul elő. Azt mondják, hogy a szerencsétlenségnek mindig a gyalogos az oka. Megállapítja, hogy a városi és az állami autók soffőrjeiben túlteng a közhivatlnoki önérzet. A levélgyűjtő autók, a locsolóautók, a mentők repülőgépgyorsasággal száguldoznak. Ezek, különösen az autóbuszok az utakat is fokozottabb mértékben rongálják. A kormányrendelet szabályozza az autók sebességét, amely a belterületen nem lehet több 25 kilométernél. A külföldön 15 kilométeres sebesség a maximum. Indítványozza, hogy ilyen értelemben intézzen a közgyűlés feliratot a kormányhoz. Indítványozza, hogy az autóbuszok belterületi sebességét tíz kilométerre maximálja a közgyűlés. _ __ Korom Mihály az országutak forgalmáról beszél. Elmondja, hogy az autók sokszor szinte az árokba szorítják a láfogatú járműveket. Dr. Farka Lajos rendelkezést kér, hogy az autóbuszok elől minden más jármű térjen ki. __ Mihálovics Dezső azt szeretné, ha a biciklikihágások ügyében az államrendőrség helyett a város kihágási bírósága ítélkezne. Magyar Péter a »kerepelő” soffőrökre haragszik. . — Addig kerepel, amíg a gazda egészen be nem megy a sárba — mondja —, aztán meg úgy szalad, mintha leginkább fizetnének neki érte. Pálfy József reflektált a felszólalásokra, majd a közgyűlés a tanács javaslatát elfogadta. Ezután gyors elemben tárgyalta le a közgyűlés a következő pontokat: jelentékenyebb hozzászólás nem történt egyiknél sem. Fodor Jenő polgármesterhelyettes a városi téglagyár eladására vonatkozó javaslatot terjesztette elő. Elmondja, hogy a gyárra egyetlen vevő jelentkezett, dr. Kertész Béla és társa, akik hetvenezer pengőt kínáltak A téglagyár anyagkészletének egy részét a vevők szintén hajlandók átvenni. Dr. Tóth Imre nem fogadja el a tanács javaslatát elvi és financiális okokból. Ne adja el a város a gyárat, hanem inkább modernizálja. ^ __ Dr. Kormányos Benő tiltakozik a városi üzemek sorozatos beszüntetése ellen. Wimmer Fülöp szólal fel ezután. Az a döntő a kérdésben, hogy most mi a jobb, a gyár megtartása-e, vagy eladása. A téglagyár berendezése a lehető legprimitívebb. A város szerencsés, hogy vevőt talált rá. A gyár már nem jövedelmez, mindenki szabadulni akar tőle. A patkányok már el is hagyták ezt a sülyedő hajót. Dr. Szivessy Lehel szintén a tanács javaslatát fogadja el, mert a magángazdaság híve. A városnak nem lehet célja, hogy a magánvállalkozással konkurráljon. A város racionálisan nem használhatja már ki a téglagyárat, amelynek deficitje állandóan fokozódik. Dr. Farka Lajos szólal még fel. Kijelenti, hogy a városi gyár készítette a legdrágább és a leghitványabb téglát, tehát sohasem teljesített szociális hivatást. Fenyő Mátyás sokkal szívesebben látta volna, ha a város úgy adja el a gyárat, hogy az tovább is funkcionáljon, mert így nagyon sok gyári munkás marad kereset nélkül. Azt javasolja, hogy a város ne bizományba adja át a gyár árukészletét a vevőnek, hanem árusítsa azt kihangzó áron. Kifogásolja, hogy nagyon kedvező fizetési feltételeket szabott meg a város. Doránszky Károly azt ajánlja, hogy a város parcellázza fel a gyár területeit, a gyárat bontassa le és anyagát adja el. Hoffer Jenő a tanács javaslatát fogadja el. Fodor Jenő reflektált ezután a felszólalásokra, majd elrendelték a név szerinti szavazást. A tanács javaslatát hatvanhat szavazattal nyolc ellenében elfogadta a közgyűlés, tehát hozzájárult a városi téglagyár 70.000 pengőért való eladásához. Fodor Jenő polgármesterhelyettes negyednyolckor félbeszakította a közgyűlést és folytatását péntek délután négy órára tűzte ki. USS Renaissance Dar Ma a februári uj műsor bemi,atóta 1 Farsangi újdonságok csipkek, nyBnítyök, csaltok, tUUOk stb. rtrlási választék*, a legkcsóbb bakonillák Testvéreknél Ionics uera és Széchenyi tér Dr. FELDMANN SÁNDOR j B művész esztön és lelki élete j elm?“» előadás* tar*. 365 J Jegyek * Körző Közi rénztárénál 50 fillértől 2 pengőig, » ««■» gpc H Csel azOrv s na'i'itMiS'ík ° >b'ui 13-án délelőtt 116» k • a Körzö ►Jobbén ficS'ríffesté s«ía| ***' ***' **%'J ^ a * t:^ mir^l^rtül!