Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)
1929-07-02 / 146. szám
SZEGED: Szercetztőtégi Somogyi ucca az. 1- em.Telefon: 13-33.^Kiadóhivatal, hillo UnklingrlAr 6« Jegyirode : Aradi s. Telefon: 300. *• Nyomda : Löw Upel ucca 10- Telefon: 1 ©—34. «»«»«» Kedd, 1929 Július 2 V. évfolyam 138. szám MAKÓ: SzerkenMtég é* kiadóhivatal: Url ucca A. Telefon: 131. szám.« >»«»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség is kiadóhivatal: Andrássy ucca 23. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » ElölUelesl ara havonta 3*20 vidéken is a fővárosban 3-Art, Kuildlddn 6-40 pengő. Egyes szám 1ó, vaséres Ünnepnap 24 filier Hazugságok és igazságok Az angol tudományos könyvek sötétvörös vászonkötésében jelentette most meg Ponsonby, az angol munkáskormány minisztere azokat a hivatalos és nem hivatalos hazugságokat, amikkel a nagy háború poklát sütötték az antant államai is, meg a központi hatalmak is. A gyűjtemény nagyon mulatságos lehet, vagy megsiratni való, vagy fölháborító, az olvasó temperamentuma szerint, foganatja azonban csak akkor lenne, ha kötelező iskolai olvasmánnyá tennék minden országban. Erről persze nem lehet szó, hiszen a mai Európa iskolái nem a nagy béke polgárait, hanem a jövő hősi halottait nevelik. Semmiképpen se volna célirányos a jövő generáció kedvét elvenni a hősi haláltól az igazság reflektorával, amely rávilágítana arra, hogy milyen hazugságokkal ásták meg a tömegsírokat, amelyeknek fekete gyöngysorával egész testét teleaggatta Európa a világháború végére. Ponsonby könyve, ha pedagógiai célokra nem alkalmas is, érdekes dokumentuma annak is, hogy mennyire nem voltak az úgynevezett nagy időknek nagy emberei. Nem azt mondjuk azzal, hogy a hazudozásokhoz nem kell talentum, mert a hazugságok igénybevételétől, mint a történelemből tudjuk, a legnagyobb államférfiak se riadoztak éppen vissza. De történelmi piadesztálra mégse ez emelte őket, mint ahogy a tiltott dum-dum golyó használata is célirányos lehet olykor, de hőssé mégse tesz senkit. Ami a nagy háborúból belefut a történelembe, abból azt fogja megállapítani az utókor, hogy a háború dajkái és táplálói tudták a hazugságok cucljával, bolondítani a tömegeket, de az még nem tette őket nagy emberekké. S hogy a »nagy időkből« éppen azért nem tudott kigázolni Európa még a háború után se, mert a nagy idők egyetlen nagy embert se neveltek, aki föléje tudott volna kerekedni a kornak. A tizenötödik évforduló júliusi visszaemlékezései ugyan hemzsegnek a nagy emberektől, akik mind előre látták a világ végét, csak éppen nem mondták meg előre, ahogy kellett volna. S épp ezzel bizonyítják, hogy a világháború kitörésekor legföljebb egy nagy embere volt Európának: Jaurés, a francia szocialista. Épp azért kellett aljas gyilkossággal eltenni az útból, hogy ne zavarja a liliputi államférfiak cirkulusait, akik a háborúval akartak nagy emberek lenni. Nem tudni, meg tudott volna-e a francia szocialista nagy embernek maradni, ha életben marad, vagy ő is muníciós miniszterré züllik, — halálával mindenesetre megszerezte a történelem koszorúját, mint korának egyetlen nagy embere. Rajta kívül sehol se volt nagy államférfi, se ántantoknál, se központiaknál, se a költőpolitikusok, se a szatócs-politikusok közt. Amazok úgy álmodoztak mint a szatócsok, emezek úgy számítottak, mint a költők. Mindenütt suta volt a fantázia és hibás a kalkuláció. Maga Lloyd George is úgy nyilatkozott, hogy egyetlen állam se ment volna bele a háborúba, ha tudta volna, mi lesz belőle. Ennél lesújlóbb ítéletet a legelfogultabb pacifizmus se mondhat a háborús világpolitika vezetőiről, akik törpeségükkel idézték fel a »nagy idők«-et. Amit az angol háborús politika vezére talán nem is egészen őszinte szánom-bánommal bevallott, az szó szerint igaz, csak éppen az államok helyett államférfiakról kell beszélni. Mert a háború nem az államok lutrija volt, hanem az államférfiaké, akiknek kezében az államoknak csak a tét szerepe jutott. Egyformán megalázó szerep, a kockázatról nem is szólva, tétnek lenni, akár gyönge, akár erős kezek játszanak a téttel, akár vörösre, akár feketére. De az államok vakon hitték, hogy nekik kötelességük ezt a szerepet vállalni s nem is tehettek mást, mert hiszen az államokat mindenütt csak akkor kérdezték meg az államférfiak, mikor ők már elvetették a háború kockáját. Nem bizonyos, hogy valaha máskép lesz-e s hogy egyáltalán lehet-e máskép, de bizonyos, hogy a világ akkori és mai berendezése szerint nem az államférfiak vannak az államokért, hanem az államok vannak őértük. Ha jól van, ha nem jól van: a történelmet még mindig a kevesek csinálják a sok millió élő sakkfigurával, akiket sokkal kevesebb gondolkozással áldoznak fel az államférfiak, mint a fából faragott parasztokat, ha leülnek sakkozni a szórakozásnak szentelt óráikban És ki tudja, kivánatos-e, hogy gondolkozni és számolni tudjanak a tömegek sorsának urai? Napoleon Toulon ostromakor kiszámította, hogy hány köbméter a sáncok térfogata és hány katonát kell hősi halottá avatni, hogy a hullák betemessék az árkokat. Ha kutyakölyköket dögleszt valaki az árokba, attól megundorodunk és azt mondjuk rá: pecér. Ha embertársaival végez ilyen operációkat, akkor a halhatatlanság koszorúját teszi fejére a siker. Eddig ez volt a nagy ember közkeletű típusa s ilyen régi értelemben vett nagy emberei voltak a háborúnak is, vannak a békének is. De az emberiség a tizenötödik évfordulón nem a hóhértipusú és milliók vérétől puffadt nagy emberektől várja a megváltást. A mindig tanuul idézett, de soha meg nem kérdezett nemzetek ma már csak azt ismernék el nagy embernek, aki visszaadná a világnak a nyugalmat, békés munka szürke éveit s a nagy idők helyett a történelem nélkül való életet, amelyben éltünk a nagy katasztrófa előtt. Kémkedésért tizenkilenc évre ítélték Fallout cseh vezérkari kapitányt (Budapesti tudástank telefonjéléMte1:'). Prágából jelentik: A prágai hadseelybíróság hétfőn hirdetett ítéletet a kémlefedéssel vádolt Fallout Jaroszlav vezérkari százados ügyében. A bíróság Fallout-t, mert Németországbal vám kémkedett, a német hadügyminisztérium, mai négy szigorúan bizalmas és'ottgyilkosC akta tartalmát valószínűleg fátogatta de midn' közölte, 19 évi súlyos börtönre ítélte. A kapitány, akit le is fokoztak, háromnapi gondolkodási időt kért a felebbezés benyújtására. Az ítélet indokolása rámutat arra, hogy Falout felajánlotta Magyarországnak és Németországnak kémszolgálatait. Amikor tudomására hozták, hogy a megbeszélések csak később tarthatók meg, belföldi szabadságért folyamodott felettes hatóságához, majd a szabadságokmányt meghamisította s külföldre útlevelet állíttatott ki magának. 1929 március 10-én, április 11-én és május 29-én Németországba utazott. Március 10-én aktákat és személyi híreket szállított Németországba. Ezek főként a vezérkarra vonatkoztak. Falout összesen 8 bizalmas természetű okmányt és 4 titkos okiratot árult el. A szakértők véleménye szerint Falout árulása révén a csehszlovák államot tetemes károsodás érte. Condon tombolva ünnepelte a visszatérő királyt (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: A főváros hétfőn reggel valósággal felülmúlta önmagát abban a fogadtatásban, amelyben a felgyógyult királyt londoni palotájába való visszaérkezéskor részesítette. Az egész város zászlódíszt öltött, a Wimbledonból a királyi palotába vezető úton százezrek álltak és éltették a királyt. . A királyi bevonulás fényes külsőségei még a királyi koronázások pompáját is megközelítette. Amerre a király kocsija elhaladt, fehérruhás lányok virágokat szórtak eléje. A király szívélyesen mosolyogva integetett a tömegnek, majd a palotába érkezése után megjelent az erkélyen karján a királyi család legfiatalabb tagjával, Erzsébet hercegnővel. A király a tömeg üdvrivalgásait meghajlásul köszönte meg. a csehek beszüntették a mert letartóztattak egy Prága, julius 1. Hivatalosan közlik, hogy julius 2-től kezdve elrendelték a hidasnémetit állomáson keresztülhaladó vasúti forgalom megszakítását. Budapestről jelentik: A cseh vasútigazgatóságnak a hidasnémetit állomáson keresztülhaladó vasúti forgalom megszakítása tárgyában tett intézkedésére vonatkozó hírhez illő hidasnémeti forgalmat, kémkedő pénztárnokot (ékes helyen a következő közlést fűzik: »A cseh vasútigazgatóság intézkedése nyilván azzal van összefüggésben, hogy a magyar hatóságok június 28-án kénytelenek voltak egy Pecha Vince nevű egyént, aki a hidasnémetit közös határállomáson jegypénztárnoki minőségben szolgálatot teljesít, letartóztatni, minthogy kémkedésen tetten érték.