Délmagyarország, 1934. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)
1934-08-01 / 172. szám
SEGGED, S»e»hc»*íö»«n• Somogyi noca 12.,l.em. Telefon: 23-33.-■ K 1 ortOhivatol kUloa OnkVnyvfAr é» Jegyiroda: Aradi ucca S. Telefon: 13-00. - Nyomda : Ulw jlprd neon IQ. Telefon : 13eo«. Tanra« K* leveleim : Délmagyaronrae Seeped Szerda 1934 augusztus 1. X. évfolyam, 1*72. »25. Ara 12 fillér ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken a* Budapesten 3.00, kUIMöldön 0.40 pengLe Egyet tzAm éra hétköznap 12, votAr- és Ünnepnap 20 Ibi. Hír tetetek felvétele tarifa szerint. Mentelem te hétfő kivételével naponta renne« A bíró A bírónak hivatása, amelyre esküt tesz, hogy igazságot szolgáltasson. Az igazság szolgáltatásánál csak két korlátja van, a törvény szava és a tulajdon lelkiismerete. A törvényt a párbajt büntetendő cselekménynek minősiti. Párbajozhat-e a bíró, akinek s az a hivatása, hogy ítéljen másoknak a törvénybe ütköző cselekedetei fölött és a törvény tiszteletét a törvény szigorával is biztosítsa? Ha álszenteskedő moralisták volnánk, erre a kérdésre csak a leghatározottabb nemmel felelhetnénk. Ha a paptól megkövetelik, hogy elsősorban ő tartsa meg az egyház törvényeit, a magas elmélet szempontjai szerint a bíróra is áll, hogy mindig és mindenütt ő szolgáltasson példát az állam törvényeinek tiszteletben tartására. Ellenben a bíró is ember. A bírót is kötik olyan társadalmi konvenciók, ő is kerülhet olyan erkölcsi kényszerhelyzetbe, melyek erősebbek a törvény írott betűjénél. Angliában, ahol a társadalom a párbajt kiirtotta, a bíróra nem állhat fenn a párbajozás kényszere. Malunk más az eset. Nálunk előfordulhat, hogy a bíró párbajozik s a törvény érte elítéli, anélkül, hogy személye egyénileg csökkenne a társadalom megítélésében. Mondhatjuk: sajnos, hogy így van. Az állammá szervezkedett társadalomnak egyik legnagyobb erőssége a bírói talár makulátlan tisztasága és a bíró személyének föltétlen érintetlensége. Hogy a bíró megfelelhessen az ítélkezés szinte emberi részrehajlásokon, emberi elfogultságokon felül álló hivatásának, övezi őt az állam minden más társadalmi osztálynál különb előjogokkal. Jogorvoslatnak a bírói ítélet ellen lehet ugyan helye, de az ítélkező bíró személyét kritika tárgyává tenni nem szabad. A törvény keretei között és saját lelkiismerete szerint hozott ítéletért a biró senkinek sem elel. Biró ellen, fegyelmi esetet kivéve, elárásnak helye nincs s fegyelmi eljárás nélkül a birót áthelyezni sem lehet. Helyes, hogy ez igy van, mert a biró abszolút függetlensége garanciája a polgárok jogbiztonságának, sőt garanciája az alkotmánynak is. Olyan érték az, amelyet semmiféle módon, semmiféle érvekre való hivatkozással veszélyeztetni, vagy kockáztatni nem szabad. Ennek az elvnek az elismerésében és elismertetésében, találkozni kell az államnak, a társadalomnak és magának a bírónak is. Az állam nyújtja a törvények által biztosított abszolút függetlenséget. A társadalom szolgáltatja a föltétlen tiszteletet. Ezzel szemben mivel tartozik a bíró? A puszta ítélkezés tényén kívül fokozott óvatossággal olyan helyzetek előidézésével és bekövetkezésével szemben, •melyek őt állíthatják szembe a törvénnyel s amelyek a preokkupált állásfoglalás látszatát kelthetik egyének, vagy esetek irányában, akik vagy amelyek felett esetleg neki kell ítéletet mondani. A biró legyen elsősorban ura és fegyelmezője önmagának, hogy biztosítani tudja a társadalom rendjét és fegyelmét. A közigazgatási törvény nem ok nélkül mondja ki, hogy bíró a törvényhatóság közgyűlése által kiküldött bizottságoknak, az iskolaszék kivételével, nem lehet tagja. Ez a bölcs és előrelátó rendelkezés védi, nem pedig korlátozza a bírót. A szakbizottságokban anyagi és személyi természetű kérdések kerülnek véleményezésre és eldöntésre. Tárgyak, amelyekből polgári vonatkozású perek, sőt büntetőjogi következésű ügyek támadhatnak. Egy szállítás odaítélésének, egy koncesszió meghosszabbításának lehetnek az elérhetetlen magasságú bírói ítélőszékig sodródó hullámai. A törvény óvni akarja a bírót, hogy az ilyen hullámok körülnyaldossák. De éppen azért a bíró is kerülje az összeütközések lehetőségét, hogy alkalmazhassa a törvény betűjét és követhesse lelkiismeretének szavát. A bíró állítsa fel elsősorban magára nézve a tartózkodás parancsát felelőtlen szóbeszédekkel szemben, hogy sem ő, sem a bírói hivatás ne lehessen tárgya felelőtlen szóbeszédeknek A bírótól nem véleményt és nézetet kér a társadalom, hanem ítéletet. A magyar bíró mindig fölötte állt a kicsinyes társadalmi ellentéteknek és példaképe volt annak a nemes önmegtartóztatásnak, amely igazán hivatottá tette arra, hogy szolgája legyen az igazságnak, de ura az igazságszolgáltatásnak. A politika zajlásának legválságosabb időiben is a bírói önfegyelmezésnek, elfogulatlanságnak és pártatlanságnak a tudata volt az a szikla, amelyre biztosan építhettünk. Egy testülete sincs az országnak, amely annyi hivatásának élő és hivatásának díszt adó kiváló egyéniséget szolgáltatott volna, mint a magyar birói kar. Külföldön könyvet írtak a jó biróról. Nálunk a jó birót a birói kar szelleme termelte ki magából. Ez a szellem él s ennek a szellemnek letéteményese a magával szemben legmagasabb erkölcsi követelményeket felállító, a törvényt alkalmazó és az igazságot szolgáltató magyar biró. Halálra ítélték és délután kivégezték Dollfuss gyilkosait Panetta bocsánatot kért a kancellár özvegyétől • Szerdán tárgyalják a többi lázadó ügyét Háromezer náci menekült Jugoszláviában Bécs, július 31. A katonai törvényszék a hétfő esti tárgyalás után kedden befejezte Dollfuss gyilkosainak és a puccs szereplőinek tárgyalását. A terembe csak szigorú igazoltatás után lehetett bejutni. Az elnök először egy detektívet hallgatott ki, aki a merénylet idején a kancellári hivatalban teljesített szolgálatot. Elmondotta, hallotta, amikor menekülés közben a kancellárt a halálos lövések érték. Látta, hogy Dollfuss gyors léptekkel siet át az egyik szobán. Már a másik szoba küszöbén volt, amikor a lövések eldördültek. A következő tanú Pummerer tábornok, fegyverszakértő volt. A tábornok elmondotta hogy a kancellárt kilencmilliméteres Steyr-pisztollyal lőtték le. Ezzel a pisztollyal kettős lövést egyszeri rántásra nem lehet leadni. Dr. Székely orvosszakértő szerint a kancellárra leadott lövések közül az első halálos volt. Orvosi segítség nem segíthetett volna rajta. Megjegyezte az orvosszakértő, hogy a kancellár keze-lába és egész teste meg volt bénulva. Ezután a puccs lefolyásáról szóló rendőri jelentést olvasta fel az elnök. A jelentésből kitűnik, hogy a lázadásban 160 ember vett részt, ezek közül 152-őt letartóztattak, nyolcnak sikerült meglökni. Bejelentette az elnök, hogy Dollfussnak azokat a testrészeit, amelyeken sérülések voltak, felboncolták. A bizonyítási eljárás befejezése után a védelem adta elő érveléseit Az egyik ügyvéd Miklas elnök és Schuschnigg kancellár kihallgatását kérte arra vonatkozólag, ígértek-e a lázadóknak pertörlést, illetőleg katonai fedezet mellett szabad menlevelet a német határig. A főügyész szenvedélyes hangon kijelentette: Pertörlésről szó sem lehet. Ha volt is ilyen ígéret, az teljesen értéktelen és nem kötelező, mert hallatlan erőszakosságok árán zsarolták ki azt. A bíróság ezután tanácskozásra vonult vissza. A törvényszék a védelem előterjesztéseit elutasította. Az ügyész vádbeszédében azt hangoztatta, hogy a hazaárulás kétségtelenül fennforog. A polgárháború ennek az árulásnak volt a következménye. Azután a védő emelkedett szólásra. Több összeütközés történt beszéde során. Amikor Führer dr. formális védőbeszédet tartott a nácizmus és a csatlakozás mellett, az elnök rendreutasította. Az utolsó szó jogán Panetta kijelentette, hogy nem gyilkos. Nem akart ölni és bocsánatot kért Dollfuss özvegyétől. Holzweber kijelentette, hogy határozottan azon a véleményen volt, hogy nem fog vér folyni. Azt hitte, hogy emberei Rintelent fog-