Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-24 / 19. szám

Makói hírek Közel 6000 sertést vágtak le eddig közfogyasztásra Makón az 1911—42-es idényben. A kiadoti engedélyek legna­gyobb része 100 kilón felüli sertések­re szólt, de igen sok 70—80 -90 kilós sertés levágását is engedélyezte a közellátási hivatal állatorvosi igazo­lás alapján. Közfogyasztásra 5764 sertést vágtak le a hentesiparosok. A Trollósy Kornélia-színház bon­tásából kikerült s építkezés céljára alkalmatlan használt faanyagokat, lé­ceket és deszkahulladékokat a ható­ság nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek eladatja. Az árverés szom­baton délelőtt 10 órakor lesz a bontás színhelyén. A januári cérnakontingens megér­kezett a Makó és Vidéke Ipartestület­­hez, kiosztása folyik. Azok a férfi- és női szabók, akik a textilhulladék be­szol­gáltat­ás­át igazoló jegyzéket fel tudják mutatni, még néhány napig át­vehetik a cérnafejkvótát. Ma, szombaton délután temetik Ma­kón a város társadalma által mélysé­gesen meggyászolt Keszt­ner Zol­tánt, a makói villamostelep nyugalma­­zott igazgatóját. Kesztner Zoltán már régen betegeskedett, tüdőgyulladása és asztmája volt, a fiatalkori intenzív sportolás következményeképpen. Leg­utóbb hevenv inflcuenzát kapott, ez okozta halálát csütörtökön délben a közkórház betegágyán, ahová délelőtt 10 órakor szállították lakásáról. Keszt­ner Zoltánt 66 éves korában érte a halál. Felvidéki családból származott, atyja járásbíró v­olt Hahón. A mfiegye­­tem elvégzése után a Ganz-művekhez került, ahol rövid idő alatt helyettes igazgató lett Ezerkilencszáztizenket­­tőben­ került a makói villamostelep élére, itt dolgozott nemrég bekövetke­zett nyugdíja­zásáig. Kesztner Zoltán nemcsak mint kiváló szakember volt népszerű Makón, de mint az Írók, mű­vészek önzetlen barátja tekintélyt és nagy tiszteletet vívott ki magának, h­osszú időn keresztül támogatója volt József Attilának a költő makói évei alatt, több itt élő festőnek műtermet rendezett be és vásárlásokkal támo­gatta őket. Temetése délután fél 4 órakor lesz a katolikus temető rava­talozóidból. Perndorfi alpakka evőeszközök kardiatok 162 PlíRüára edényházban Tisza Lajos körút 55. 'Mihályi fil«Zerii»lét mellett' — Tűzrendészeti vizsgálat a mo­zikban. A tűzrendészeti törvény rendelkezései értelmében a rendőr­­ség, a tűzoltóság, a mérnöki hiva­tal és a tiszti főorvosi Hivatal ve­zető tisztviselőiből alakított ve­gyes bizottság felülvizsgálta a sze­gedi mozikat. A vizsgálat eredmé­nyeképpen a következő rendelkezé­seket hozta: Elrendelték, hogy a b­elvárosi Moziban meg kell vál­toztatni a széksorok számozását, mert ebben a moziban hátul kezdő­dik a számozás és így a hátsó sor az első számú. Az egyöntetűség kedvéért a többi mozihoz hasonlóan kell átalakítani a számozást. Elren­delték, hogy az összes moziban ol­vashatóvá ítéli tenni a széksorok és a székek számozását. Elrendelték, hogy a korhadt székeket kn kell ja­vítani s a székeket a padlóhoz kell erősíteni. Elrendelték, hogy a Szé­chenyi Moziban a páholyok harma­dik székét ki kell cserélni, illetőleg el kell helyezni, mert erről a szék­ről nem lehet kielégítően látni. El­rendelték továbbá, hogy állójegyet a mozihelyiségekben tartott hang­versenyekre sem lehet kiadni. El­rendelték végül. Hogy az előadáso­kat pontosan kell kezdeni — a ki­tűzött időben —, tekintet nélkül ar­ra, hogy a közönség elfoglalta-e a helyét, vagy sem. Egyes előadások után 10 percig szellőztetni kell a helyiséget «— Számos női Hajnal gyakran igen nagy megkönnyebbülés szerez reggel éhgyomorra egy félpohárnyi termé­szetes »Ferenc József« keserűvíz az­által, hogy a belek tartalmát gyorsan felhígítja és akadálytalanul kiün­ti, az anyagcsereforgalmat pedig hatha­tósan előmozdítja. Kérdezze meg or­vosát! — A Kam­arazenekör értesíti bér­lőit, hogy a ma este 8 órakor a Vá­rosi Zeneiskola nagytermében tartan­dó Brugger Wolfgang frankfurti zon­goraművész hangversenyét bérleten­­kívüli kedvezményképpen díjtalanul látogathatják. 846 — Lóárverés. Szeged sz. kir. vá­ros köztisztasági üzeme F. bő 24-én, szombaton délelőtt 11 órakor a Mars­téri mérlegháznál 1 drb kiselejtezett lovat nyilvános árverésen fog érté­kesíteni. Üzemvezetőség. — Betörési kisérlet egy Oongrádi­­s ligám t­ trafikban. A Csongrádi-su­­gárut 68. szám alatti trafikba —amely Pálosi János tulajdona — péntek­re virradó éjszaka betörést kísérel­tek meg ismeretlen tettesek. A betö­­rők lefeszítették a lakatot és megron­gálták az ajtót, de úgy látszik, vala­ki megzavarhatta őket munkájukban, mert elmenekültek A rendőrség ke­resi a betörőket. Honvédek előre (A Korzó Mozi műsora) A magyar honvédség diadalmas déli és keleti harcairól készült film­­felvételeket gyűjti össze az a produk­ció, amelynek tegnap tartotta bemuta­tóját a Korzó Mozi. Bácska visszaté­résének történelmi napjai elevenednek meg a filmvásznon, a magyar fiúk rettenhetetlen, bátor szive dobog min­den jelenetben s a magyar fegyverek dicsőségét hirdeti minden kép, amely előttünk lepereg. Büszke örömmel nézi az ember a futó filmkockákat. A ma­gyar határok visszaszerzése és a ma­gyar határok védelme ad hátteret en­nek a harcnak és a harcokról készült filmnek. Az első részben a bácskai harcokat látjuk. Kemény utcai harcok, ellenállás közben rohannak előre a magyar katonák az ősi magyar határ felé. Akik részt vettek ezekben a har­cokban, azok most a vetített képeken látják viszont a történelmi pillanatok nagyszerű mozzanatait, akik pedig nem voltak lenn, azok megismerhetik a magyar föld egy darabja visszake­rülésének történelmét. A film második része az oroszor­szági nyári előnyomulás fegyverté­nyeit mutatja be.­ Érdekessége az is, hogy a magyar katonák által zsákmá­nyolt filmkockákat, kiragadott film­­képeket mutat be. Látjuk a magyar honvédek útját a Kárpátok gerincétől a Doncc folyóig. Látjuk az elpusztult orosz városokat és községeket, a fel­­perzselt mezőket, és felrobbantott ipartelepeket. Szemünk előtt pereg le a hős magyar fiúk akadályt nem is­merő lendületének sok fegyverténye. Nem hiányoznak a tábori élet humo­ros pillanatai sem. A felvételek kitű­nőek, hatásosak, a maga izzó valósá­gában jelenítve meg az ádáz harcokat. A magyar haditudósító század fény­­képosztagának munkája méltán sora­kozik a többi alakulat nagyszerű tel­­jesitményéhez. Szeged sz. kir. város polgármesterétől. 3481—1942. sz. II. b­ Hirdetmény A m. kir. belügyminiszter a buda­pesti Diaetetikai intézetben I. évi már­cius 1-én hathónapos élelmezés-techni­kai tanfolyamot indít. A tanfolyamra február 28-ig olyan 18 évet már betöltött, de 35 évnél nem idősebb nők jelentkezzenek, akiknek érettségijük, vagy pedagógiai vég­­zettségük, vagy legalább négy közép­iskolai végzettségük van. Részletes felvilágosítást hétközna­pokon a hivatalos órák alatt a m­. Id­r. tiszti főorvosi hivatal (Oroszlán­utca 4. 7 em.) ad. Szeged, 1942. január 20-án. m kir tiszti főorvosi hivatal. Vitéz dr. Tóth Béla- SZÍNHÁZ A milliomos (Bónyi Adorján vígjátékénak bemutatója) Bónyi Adorjánnak a szezon elején az Új Magyar Színházban bemutatott, vígjátékát,­­A milliomos*-t tűzte mű­sorára pénteken a szegedi színház. A darab bemutatását, amellett, hogy jó­­nevű írónak kitünően megírt, cseppet sem olcsó fogásokkal, bár a megszo­kott vígjátéki eszközökkel szórakozta­tó műve­k újdonság volta teszi indo­kolttá, sőt kötelezővé, örömmel álla­pítjuk meg, hogy a színház vezetősége belátta azon álláspontunk helyességét, hogy a budapesti színházak újdonsá­gait nem egy év múlva, hanem még ugyanabban a szezonban kell Szege­den bemutatni s a negyedik hónap­jában levő szezonban már ez a má­sodik újdonság, amit előad Ha az eddigi két darabot követi a többi új­donság szinrehozatala és emellett még régi adósságait is letörleszti az igaz­gató (célzunk itt elsősorban Maug­ham »Színház” című színművének régóta esedékes bemutatásával rész­ben teljesítette a szí­h­ázvezetéssel szemben fennálló feladatát. Rényi Adorján vígjátéka abból az ötletből indul ki, hogy ez öreg, zsém­bes és rideglelkű milliomos, aki el­hunyt felesége iránt táplált haragja miatt gyermekeit is megtagadja, vég­­rendeletileg szülővárosára hagyja mérhetetlen vagyonát, ő maga csekély életjáradékkal és inasával visszavonul a magányba. Ide, ebbe a magányos sz­omoruságba lép be ifjú feleségével az öregúr legkisebb fia. A fiatalok visszaad­ják a rideg vénember életkedvét, megsze­­reti őket s amikor megtudja, hogy a fiatalasszony gyereket vár, bolond­nak tetteti magát, csakhogy végrende­­letileg elkótyavetyélt vagyonát vis­­­szaszerezhesse a fiataloknak. Az­ előadás általánosságban helye­sen tükrözte a kedélyes játék hangját és tolmácsolta mondanivalóit, amen­­­nyiben egyáltalán mondanivalóról le­het szó, ei<rv szórakoztatásra szánt vígjátékban. Horváth Jenő milloraosa jól átgondolt de kevésbbé jól megját­szott alakítás. Valószínűleg az a hi­ba, hogy a színész jól hetvenes öreg­urat ábrázoló maszkja erős ellentét­ben áll fiatalos mozgásával és kon­zervatívnak egyáltalán nem mondható öltözködésével. Késmárky más figu­rájában is fellelhetők ezek a külső­­séges, de lényeges tévedések, máskülön­ben alakítása dicséretes színészi mun­ka. Komlós Juci opeerttszínésznő lé­tére kitünően megállta helyét a­­ be­­szélő­­ szerepben, fegyelmezetten, tu­datos stílustartással illeszkedett be az együttesbe. A szimpatikus Somogyvá­­ri, a kiöregedett szerető szerepében az egyik legjobb alakítást nyújtó Hor­váth Mária, Bodor Tibor, Nagy Imre, Gém Imre, Szántó Mária képezték az előadás együttesét Az I. felvonás kopottas díszlete­ nem keltette a műkincsekkel teli dús­gazdag ember lakásának illúzióját, míg a II. felvonás színe túlságosan operettesen hatott. (—Asz) —oO ®~ s= Bókay János nyilatkozata Sán­dor Izáról. Mint jelentettük, Sándor Izát, a szegedi színház drámai hősnő­jét a Vígszínház szerződtette a jövő szezontól kezdve. Sándor Iza mint vendég már a közeljövőben bemutat­kozik Budapesten. Bókay János, a Vígszínház igazgatója az egyik szín­házi lap munkatársának a következő­ket mondotta Sándor Izáról: »Két év­vel ezelőtt láttam Sándor Izát először Szegeden játszani a saját darabomban, a »Feleség”-ben. El voltam ragadtat­va tőle! Rögtön láttam, hogy egészen egyedülálló, furcsa, egyéni játékú szí­nésznővel állok szemben. Atmoszférá­ja volt játékának, nyomban levegőt teremtett maga körül, ahogy kijött a színpadra. Azóta többször megnéztem őt, leutaztam Szegedre. Szolnokra és kitűnő véleményem csak erősödött Most kölcsönkértem a szegedi szín­igazgatótól, de a jövő szezonban Sán­dor Izabella már rendes tagja lesz a Vígszínháznak. Ebben a szezonban csak egy szerepben fog­ fellépni: Ger­hardt Hauptmann »Naplemente előtt« D­É­L­M­A­G­Y­A­R­O­R­S­Z­Á­G 7 Szombat, 1942. január 24. • rir­ü mély gondolatokban gazdag, vi­lágszerte játszott költői játékában A főszerepet Fényes Alice-ra bízzuk, Sándor Izabella Makay Margit híres szerepét fogja játszani, azt a szerepet, amelyet az egész világon a »púpos nő” szerepének neveznek, jóllehet a szerző utasításában nem púpos, ha­nem kissé ferdevállú, merevtartású nőről van csak szó.* város. TŐZSDE Budapesti értéktőzsdezárlat. Csen­des, eseménytelen volt a tőzsde, ösz­tönző hírek hiányában az üzleti tevé­kenység rendkívül mérsékelt volt. Az egész tőzsdeidő alatt igen kevés üzlet jött létre. Kezdetben a részvények gyengébb áron alakultak és a vezető értékek közül csak a Bauxit és a Fegy­ver nyitott kissé magasabban, a Sal­­ga és a Rima lanyhán indult. A tőzs­deidő későbbi folyamán az­ irányzat egyenetlenné vált, mert egyes rész­vények árai kissé megjavultak, más értékek pedig zárlatig lemorzsolódtak. Zárlati árfolyamok: Magyar Nemzeti Bank 398—, Kőszén 971.—, Ganz 77.—, Egyesült Izzó 530__. Szegedi kender­fonógyár —.—. Zürichi devizazárlat. Páris 9­57, London 17.27. Newyork­ 431__, Brüs­szel 69.—, Milánó 22.66 fél, Amszter­dam 229—, Berlin 172.52 fél, Szófia 5.25, Bukarest 2.25. A Magyar Nemzeti Bank valutaár­­folyamai. Szlovák kor. 1145—1175 (20 K-nál nagyobb címletek kivételé­vel!. len 1.95-205. líra 17­40-17 90. svéd kor. 81.70—82.70. svájci frank Budapesti terménytőzsdezárlat. A gabonapiacon élénkebb kínálat mellett az árak változatlanok maradtak. Budapesti terménytőzsde hivatalos árjegyzése. Búza 30.—, rozs­di kg-os 28—­ árpa prima 65 kg-os 24.50 It­r. 100 kg­ km­t 1.— pengővel olcsóbb, mint a Ta­ zab 41 kg-os 26­50. Csikágói terménytőzsdezárlat. Búza jól tartott. Máj. 132 egynyolcad—egy negyed, jul. 135 ötnyolcad—háromne­gyed, szept. 135 háromnyolcad. Tenge­ri szilárd. Máj. 89 háromnyolcad, pt­­liusra 9125. szept. 92 ötfiyólcad. Réz szilárd Máj. 88 egynyolcad, jul. 905, szent. 92.5. Szives tudomására hozzuk a vásárlói közönségnek, hogy üzleteinket vasárnap és ünnepnap zárva tartjuk Bevásárlásaikat szíveskedjenek héti köznapokon eszközölni. Aa ALSAKIÍZPONTT K­ER ES KITPCK 77—942. ké. Szeged sz. kir. város közellátási hivatala. Hirdetmény A m. kir. Minisztérium 470—911 M. E. sz. a. kelt rendelete szerint sütő­üzemben a vizes zsemlyén felül eső. szárzsemlyét és vizes kiflit is sza­bad készíteni és forgalomba hozni. Ezek készítésénél a finom búzaliszt­hez egységes búzakenyérlisztet ke­verni "nem szabad. A kész vizeszsem­­lye súlya 4 dkg-nál kevesebb és 4.3 dkg-nál több, a császárzsemlye és vi­zeskifli súlya 3.5 dkg-nál kevesebb és 4 dkg-nál több nem lehet. A kenyérváltójegy egy-egy szelviz­nyére a fogyasztó egy "drb császár­­zsemlyét vagy vizeskiflit is vásárol­hat illetőleg fogyaszthat el vendégi látó üzemben. Vendéglátó-, cukrász- vagy sütő­üzemben — tekintet nélkül a termék liszttartalmára — tejes kenyeret, ka­lácsot, kuglófot, Krios­féléket, pogá­­csaféléket," továbbá úgynevezett tunes- és rábaközi perecet, vagy ezekkel azo­nos összetételű tésztából más alakban és töltelékkel készített termékeket előállitani és forgalombahozni tilos, — úgyszintén tilos készíteni és forga­­lombahozni Ui £ zcs!^T*eeos üzemben mézes kenyeret. Szeged, " 190» j.jauár 33. golgáavttevW.

Next