Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-24 / 19. szám
Makói hírek Közel 6000 sertést vágtak le eddig közfogyasztásra Makón az 1911—42-es idényben. A kiadoti engedélyek legnagyobb része 100 kilón felüli sertésekre szólt, de igen sok 70—80 -90 kilós sertés levágását is engedélyezte a közellátási hivatal állatorvosi igazolás alapján. Közfogyasztásra 5764 sertést vágtak le a hentesiparosok. A Trollósy Kornélia-színház bontásából kikerült s építkezés céljára alkalmatlan használt faanyagokat, léceket és deszkahulladékokat a hatóság nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek eladatja. Az árverés szombaton délelőtt 10 órakor lesz a bontás színhelyén. A januári cérnakontingens megérkezett a Makó és Vidéke Ipartestülethez, kiosztása folyik. Azok a férfi- és női szabók, akik a textilhulladék beszolgáltatását igazoló jegyzéket fel tudják mutatni, még néhány napig átvehetik a cérnafejkvótát. Ma, szombaton délután temetik Makón a város társadalma által mélységesen meggyászolt Kesztner Zoltánt, a makói villamostelep nyugalmazott igazgatóját. Kesztner Zoltán már régen betegeskedett, tüdőgyulladása és asztmája volt, a fiatalkori intenzív sportolás következményeképpen. Legutóbb hevenv inflcuenzát kapott, ez okozta halálát csütörtökön délben a közkórház betegágyán, ahová délelőtt 10 órakor szállították lakásáról. Kesztner Zoltánt 66 éves korában érte a halál. Felvidéki családból származott, atyja járásbíró volt Hahón. A mfiegyetem elvégzése után a Ganz-művekhez került, ahol rövid idő alatt helyettes igazgató lett Ezerkilencszáztizenkettőben került a makói villamostelep élére, itt dolgozott nemrég bekövetkezett nyugdíjazásáig. Kesztner Zoltán nemcsak mint kiváló szakember volt népszerű Makón, de mint az Írók, művészek önzetlen barátja tekintélyt és nagy tiszteletet vívott ki magának, hosszú időn keresztül támogatója volt József Attilának a költő makói évei alatt, több itt élő festőnek műtermet rendezett be és vásárlásokkal támogatta őket. Temetése délután fél 4 órakor lesz a katolikus temető ravatalozóidból. Perndorfi alpakka evőeszközök kardiatok 162 PlíRüára edényházban Tisza Lajos körút 55. 'Mihályi fil«Zerii»lét mellett' — Tűzrendészeti vizsgálat a mozikban. A tűzrendészeti törvény rendelkezései értelmében a rendőrség, a tűzoltóság, a mérnöki hivatal és a tiszti főorvosi Hivatal vezető tisztviselőiből alakított vegyes bizottság felülvizsgálta a szegedi mozikat. A vizsgálat eredményeképpen a következő rendelkezéseket hozta: Elrendelték, hogy a belvárosi Moziban meg kell változtatni a széksorok számozását, mert ebben a moziban hátul kezdődik a számozás és így a hátsó sor az első számú. Az egyöntetűség kedvéért a többi mozihoz hasonlóan kell átalakítani a számozást. Elrendelték, hogy az összes moziban olvashatóvá ítéli tenni a széksorok és a székek számozását. Elrendelték, hogy a korhadt székeket kn kell javítani s a székeket a padlóhoz kell erősíteni. Elrendelték, hogy a Széchenyi Moziban a páholyok harmadik székét ki kell cserélni, illetőleg el kell helyezni, mert erről a székről nem lehet kielégítően látni. Elrendelték továbbá, hogy állójegyet a mozihelyiségekben tartott hangversenyekre sem lehet kiadni. Elrendelték végül. Hogy az előadásokat pontosan kell kezdeni — a kitűzött időben —, tekintet nélkül arra, hogy a közönség elfoglalta-e a helyét, vagy sem. Egyes előadások után 10 percig szellőztetni kell a helyiséget «— Számos női Hajnal gyakran igen nagy megkönnyebbülés szerez reggel éhgyomorra egy félpohárnyi természetes »Ferenc József« keserűvíz azáltal, hogy a belek tartalmát gyorsan felhígítja és akadálytalanul kiünti, az anyagcsereforgalmat pedig hathatósan előmozdítja. Kérdezze meg orvosát! — A Kamarazenekör értesíti bérlőit, hogy a ma este 8 órakor a Városi Zeneiskola nagytermében tartandó Brugger Wolfgang frankfurti zongoraművész hangversenyét bérletenkívüli kedvezményképpen díjtalanul látogathatják. 846 — Lóárverés. Szeged sz. kir. város köztisztasági üzeme F. bő 24-én, szombaton délelőtt 11 órakor a Marstéri mérlegháznál 1 drb kiselejtezett lovat nyilvános árverésen fog értékesíteni. Üzemvezetőség. — Betörési kisérlet egy Oongrádis ligám t trafikban. A Csongrádi-sugárut 68. szám alatti trafikba —amely Pálosi János tulajdona — péntekre virradó éjszaka betörést kíséreltek meg ismeretlen tettesek. A betörők lefeszítették a lakatot és megrongálták az ajtót, de úgy látszik, valaki megzavarhatta őket munkájukban, mert elmenekültek A rendőrség keresi a betörőket. Honvédek előre (A Korzó Mozi műsora) A magyar honvédség diadalmas déli és keleti harcairól készült filmfelvételeket gyűjti össze az a produkció, amelynek tegnap tartotta bemutatóját a Korzó Mozi. Bácska visszatérésének történelmi napjai elevenednek meg a filmvásznon, a magyar fiúk rettenhetetlen, bátor szive dobog minden jelenetben s a magyar fegyverek dicsőségét hirdeti minden kép, amely előttünk lepereg. Büszke örömmel nézi az ember a futó filmkockákat. A magyar határok visszaszerzése és a magyar határok védelme ad hátteret ennek a harcnak és a harcokról készült filmnek. Az első részben a bácskai harcokat látjuk. Kemény utcai harcok, ellenállás közben rohannak előre a magyar katonák az ősi magyar határ felé. Akik részt vettek ezekben a harcokban, azok most a vetített képeken látják viszont a történelmi pillanatok nagyszerű mozzanatait, akik pedig nem voltak lenn, azok megismerhetik a magyar föld egy darabja visszakerülésének történelmét. A film második része az oroszországi nyári előnyomulás fegyvertényeit mutatja be. Érdekessége az is, hogy a magyar katonák által zsákmányolt filmkockákat, kiragadott filmképeket mutat be. Látjuk a magyar honvédek útját a Kárpátok gerincétől a Doncc folyóig. Látjuk az elpusztult orosz városokat és községeket, a felperzselt mezőket, és felrobbantott ipartelepeket. Szemünk előtt pereg le a hős magyar fiúk akadályt nem ismerő lendületének sok fegyverténye. Nem hiányoznak a tábori élet humoros pillanatai sem. A felvételek kitűnőek, hatásosak, a maga izzó valóságában jelenítve meg az ádáz harcokat. A magyar haditudósító század fényképosztagának munkája méltán sorakozik a többi alakulat nagyszerű teljesitményéhez. Szeged sz. kir. város polgármesterétől. 3481—1942. sz. II. b Hirdetmény A m. kir. belügyminiszter a budapesti Diaetetikai intézetben I. évi március 1-én hathónapos élelmezés-technikai tanfolyamot indít. A tanfolyamra február 28-ig olyan 18 évet már betöltött, de 35 évnél nem idősebb nők jelentkezzenek, akiknek érettségijük, vagy pedagógiai végzettségük, vagy legalább négy középiskolai végzettségük van. Részletes felvilágosítást hétköznapokon a hivatalos órák alatt a m. Idr. tiszti főorvosi hivatal (Oroszlánutca 4. 7 em.) ad. Szeged, 1942. január 20-án. m kir tiszti főorvosi hivatal. Vitéz dr. Tóth Béla- SZÍNHÁZ A milliomos (Bónyi Adorján vígjátékénak bemutatója) Bónyi Adorjánnak a szezon elején az Új Magyar Színházban bemutatott, vígjátékát,A milliomos*-t tűzte műsorára pénteken a szegedi színház. A darab bemutatását, amellett, hogy jónevű írónak kitünően megírt, cseppet sem olcsó fogásokkal, bár a megszokott vígjátéki eszközökkel szórakoztató művek újdonság volta teszi indokolttá, sőt kötelezővé, örömmel állapítjuk meg, hogy a színház vezetősége belátta azon álláspontunk helyességét, hogy a budapesti színházak újdonságait nem egy év múlva, hanem még ugyanabban a szezonban kell Szegeden bemutatni s a negyedik hónapjában levő szezonban már ez a második újdonság, amit előad Ha az eddigi két darabot követi a többi újdonság szinrehozatala és emellett még régi adósságait is letörleszti az igazgató (célzunk itt elsősorban Maugham »Színház” című színművének régóta esedékes bemutatásával részben teljesítette a szíházvezetéssel szemben fennálló feladatát. Rényi Adorján vígjátéka abból az ötletből indul ki, hogy ez öreg, zsémbes és rideglelkű milliomos, aki elhunyt felesége iránt táplált haragja miatt gyermekeit is megtagadja, végrendeletileg szülővárosára hagyja mérhetetlen vagyonát, ő maga csekély életjáradékkal és inasával visszavonul a magányba. Ide, ebbe a magányos szomoruságba lép be ifjú feleségével az öregúr legkisebb fia. A fiatalok visszaadják a rideg vénember életkedvét, megszereti őket s amikor megtudja, hogy a fiatalasszony gyereket vár, bolondnak tetteti magát, csakhogy végrendeletileg elkótyavetyélt vagyonát visszaszerezhesse a fiataloknak. Az előadás általánosságban helyesen tükrözte a kedélyes játék hangját és tolmácsolta mondanivalóit, amennyiben egyáltalán mondanivalóról lehet szó, ei<rv szórakoztatásra szánt vígjátékban. Horváth Jenő milloraosa jól átgondolt de kevésbbé jól megjátszott alakítás. Valószínűleg az a hiba, hogy a színész jól hetvenes öregurat ábrázoló maszkja erős ellentétben áll fiatalos mozgásával és konzervatívnak egyáltalán nem mondható öltözködésével. Késmárky más figurájában is fellelhetők ezek a külsőséges, de lényeges tévedések, máskülönben alakítása dicséretes színészi munka. Komlós Juci opeerttszínésznő létére kitünően megállta helyét a beszélő szerepben, fegyelmezetten, tudatos stílustartással illeszkedett be az együttesbe. A szimpatikus Somogyvári, a kiöregedett szerető szerepében az egyik legjobb alakítást nyújtó Horváth Mária, Bodor Tibor, Nagy Imre, Gém Imre, Szántó Mária képezték az előadás együttesét Az I. felvonás kopottas díszlete nem keltette a műkincsekkel teli dúsgazdag ember lakásának illúzióját, míg a II. felvonás színe túlságosan operettesen hatott. (—Asz) —oO ®~ s= Bókay János nyilatkozata Sándor Izáról. Mint jelentettük, Sándor Izát, a szegedi színház drámai hősnőjét a Vígszínház szerződtette a jövő szezontól kezdve. Sándor Iza mint vendég már a közeljövőben bemutatkozik Budapesten. Bókay János, a Vígszínház igazgatója az egyik színházi lap munkatársának a következőket mondotta Sándor Izáról: »Két évvel ezelőtt láttam Sándor Izát először Szegeden játszani a saját darabomban, a »Feleség”-ben. El voltam ragadtatva tőle! Rögtön láttam, hogy egészen egyedülálló, furcsa, egyéni játékú színésznővel állok szemben. Atmoszférája volt játékának, nyomban levegőt teremtett maga körül, ahogy kijött a színpadra. Azóta többször megnéztem őt, leutaztam Szegedre. Szolnokra és kitűnő véleményem csak erősödött Most kölcsönkértem a szegedi színigazgatótól, de a jövő szezonban Sándor Izabella már rendes tagja lesz a Vígszínháznak. Ebben a szezonban csak egy szerepben fog fellépni: Gerhardt Hauptmann »Naplemente előtt« DÉLMAGYARORSZÁG 7 Szombat, 1942. január 24. • rirü mély gondolatokban gazdag, világszerte játszott költői játékában A főszerepet Fényes Alice-ra bízzuk, Sándor Izabella Makay Margit híres szerepét fogja játszani, azt a szerepet, amelyet az egész világon a »púpos nő” szerepének neveznek, jóllehet a szerző utasításában nem púpos, hanem kissé ferdevállú, merevtartású nőről van csak szó.* város. TŐZSDE Budapesti értéktőzsdezárlat. Csendes, eseménytelen volt a tőzsde, ösztönző hírek hiányában az üzleti tevékenység rendkívül mérsékelt volt. Az egész tőzsdeidő alatt igen kevés üzlet jött létre. Kezdetben a részvények gyengébb áron alakultak és a vezető értékek közül csak a Bauxit és a Fegyver nyitott kissé magasabban, a Salga és a Rima lanyhán indult. A tőzsdeidő későbbi folyamán az irányzat egyenetlenné vált, mert egyes részvények árai kissé megjavultak, más értékek pedig zárlatig lemorzsolódtak. Zárlati árfolyamok: Magyar Nemzeti Bank 398—, Kőszén 971.—, Ganz 77.—, Egyesült Izzó 530__. Szegedi kenderfonógyár —.—. Zürichi devizazárlat. Páris 957, London 17.27. Newyork 431__, Brüsszel 69.—, Milánó 22.66 fél, Amszterdam 229—, Berlin 172.52 fél, Szófia 5.25, Bukarest 2.25. A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai. Szlovák kor. 1145—1175 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével!. len 1.95-205. líra 1740-17 90. svéd kor. 81.70—82.70. svájci frank Budapesti terménytőzsdezárlat. A gabonapiacon élénkebb kínálat mellett az árak változatlanok maradtak. Budapesti terménytőzsde hivatalos árjegyzése. Búza 30.—, rozsdi kg-os 28— árpa prima 65 kg-os 24.50 Itr. 100 kg kmt 1.— pengővel olcsóbb, mint a Ta zab 41 kg-os 2650. Csikágói terménytőzsdezárlat. Búza jól tartott. Máj. 132 egynyolcad—egy negyed, jul. 135 ötnyolcad—háromnegyed, szept. 135 háromnyolcad. Tengeri szilárd. Máj. 89 háromnyolcad, ptliusra 9125. szept. 92 ötfiyólcad. Réz szilárd Máj. 88 egynyolcad, jul. 905, szent. 92.5. Szives tudomására hozzuk a vásárlói közönségnek, hogy üzleteinket vasárnap és ünnepnap zárva tartjuk Bevásárlásaikat szíveskedjenek héti köznapokon eszközölni. Aa ALSAKIÍZPONTT KER ES KITPCK 77—942. ké. Szeged sz. kir. város közellátási hivatala. Hirdetmény A m. kir. Minisztérium 470—911 M. E. sz. a. kelt rendelete szerint sütőüzemben a vizes zsemlyén felül eső. szárzsemlyét és vizes kiflit is szabad készíteni és forgalomba hozni. Ezek készítésénél a finom búzaliszthez egységes búzakenyérlisztet keverni "nem szabad. A kész vizeszsemlye súlya 4 dkg-nál kevesebb és 4.3 dkg-nál több, a császárzsemlye és vizeskifli súlya 3.5 dkg-nál kevesebb és 4 dkg-nál több nem lehet. A kenyérváltójegy egy-egy szelviznyére a fogyasztó egy "drb császárzsemlyét vagy vizeskiflit is vásárolhat illetőleg fogyaszthat el vendégi látó üzemben. Vendéglátó-, cukrász- vagy sütőüzemben — tekintet nélkül a termék liszttartalmára — tejes kenyeret, kalácsot, kuglófot, Kriosféléket, pogácsaféléket," továbbá úgynevezett tunes- és rábaközi perecet, vagy ezekkel azonos összetételű tésztából más alakban és töltelékkel készített termékeket előállitani és forgalombahozni tilos, — úgyszintén tilos készíteni és forgalombahozni Ui £ zcs!^T*eeos üzemben mézes kenyeret. Szeged, " 190» j.jauár 33. golgáavttevW.