Délmagyarország, 1943. március (19. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-02 / 49. szám

Magasrendű ősi held­ hi­lturánhról beszélt CholnohQ professzor a vasárnapi turáni ünnepségen (A Délma­gyar­ország munkatársá­tól) A Turáni Társaság és Turul Szövetség szegedi kerületének ve­­zérsége vasárnap délelőtt 11 óra­kor turáni ünnepélyt rendezett a Szűk wruthy-téri auditorium maxi­mumban. A műsort a Himnusz ak­kordjai vezették be, ezt követték a kerületi vezérhelyettes, Gacsó László megnyitó szavai. Ezután dr. Ger­­­gelyffy Gábor, a Turáni Társaság igazgatójának előadása következett a­­ A turáni mozgalom jelentősége“ cimmel. Bejelentette az igazgató, hogy a társaság nemzeti és keresz­tény alapon áll. Fejtegette, hogy a nemzetet be kell kapcsoni a nagy turáni közösségbe. Ez felébreszti a magyarságban nagyságának tuda­tát, ehhez azonban szükség van arra, hogy a dicsőséges múltat vis­­­szaidézzük a mába. Ezután Demeter Margit, a Turul Szövetség tagja finn verseket sza­valt, majd dr. Cholnoky Jenő egye­temi tanár, a híres földrajz nép­rajztudós, a Turáni Társaság elnöke tartotta meg ezután „Japán a fel­kelő nap országa“ című előadásst. A hangulatos bevezető szavak után rámutatott arra, hogy a japánok mennyire tisztelik az ősöket, hogy minden japán ismeri a hagyom­á­­­nyokat Minden parasztnak van könyvtára, amelyben megtalálható Confuciusnak és a többi japán bölcsnek írásai. Rámutatott ezután arra, hogy a japán milyen dolgos nép. A rizsföldek mesterséges öntö­zése állandó munkát kíván. Ezenkí­vül művészettel és tudománnyal is foglalkozik a japán ember, ezért igen magas volt a japán kultúra már évezredekkel ezelőtt Ezt a ma­gas kultúrát a földművesek tartot­ták kezükben, míg a politikai ha­talmat a sátoros pásztorok képvi­selték. Ha baj volt és el kellett hagyniok régi lakóhelyüket, a sá­toros pásztorok mentek előre. Ők készítették elő a helyzetet a kultú­rát fejlesztő földművesek számára. Életük az öntözött oázisokon na­gyon nehéz volt Ez sarkallta a Hanti-dinasztia elpusztulása után a finneket, törököket és magyaro­kat, amely három nép valamikor egy volt, a különválásra. Ennek a különválásnak köszönheti Nyugat, hogy kultúrája fellendült. Mikor Európában a pergamentekről leca­­parták a régi feljegyzéseket, hogy a papok imájukat írhassák rá. Sza­­markandban már napi rosnyok van. Kínában Krisztus előtt 600-ban Kai-fong-fu-ban igen látogatott múzeum van. Krisztus után 25-ben pedig illusztrált könyveket nyom­tak. — Mi magyarok is, mikor bejöt­tünk, jelenlegi hazánkba, sokkal magasabb műveltséggel rendelkez­tünk, mint a leigázott és meghódí­tott európai népek. Anyagi és főleg lelki értékeinkből nagyon sokat ad­tunk át az itt élő népeknek. Mi hoz­tuk le a fehérneműt, gombot, szop­­­ pant, mert Európában évszázadok­ka később még a Napkirály sem mosdott. Mi tanítottuk meg az eu­rópai nemzetekkel a könnyű lovas­ság harcmódjára, a kengyel hasz­nálatára, tőlünk vették át a lova­­­­giasságot. Mi hoztuk be az alkot­­­mányt, mi mondtuk ki a vallássza­­­badságot. Keppler nálunk bujt meg a vallásüldözés elől. Zsigmond, aki Németország és Spanyolország ura, Diósgyőrött telepedett meg Tőlünk vették át a nemezkészítést, az össze­vert gyapotot, mi tanítottuk meg Európát a horgolásra, kötésre. Elmondotta az ősz tudós, hogy a japánok büszkék a mi rokonsá­gunkra. A magyar Kőrösi­ Csoma Sándort, az ősmagyarság kutatóját, szentjeik közé sorolják El kel tehát foglalnunk azt a kultúránknak megfelelő helyet Európában, am­ie keletről hozott művészetünk, intel­ligenciánk, kultúránk predesztinál. Az értékes és hangulatos előadást hosszantartó tapssal jutalmazta a nagyszámú közönség. Ezután eredeti finn népdalokat énekelt Bányay Éva, zongorán kí­sérte Hortobágyi Margit, majd Za­lányi Sámuel szavalt japáni költők verseiből igen mély átérzéssel és a rövid hangulatos versek művész megéreztetésével. Szavalatát Fé­­nyesi Naszády József zongoraszá­ma követte. A műsor a kerületi ve­zérhelyettes szavaival ért véget. ft*e»varosi Hpzi Kedden utoljára Tarzan győz újabba kalandok az őserdőben. Palócvirág i Tolnay Klári dalbokrétája HÍRADÓ _________________________8, s, 7 KA­RADY KATALIN I dpium Her­nic­ianeh ■ ősbemutatója pénteken Belváros .Tegyek már válthatók DÉLMAGYARORSZÁG A KEDD, 1943. március *. « oldás az lesz, hogy a készülékbe egy 20 filléres és egy 10 filléres pénzda­rabot kell majd bedobni. Az átala­kítás tervei már készen vannak s aránylag egyszerű módon, ötletes megolással szerelik át az automatá­kat. Először a 20 filléres, azután a 10 fillérest kell majd bedobni. Ha fordított sorrendbe történik a be­dobás, kapcsolás nem jön létre s az automata mind a két pénzdarabot visszaadja. A budapesti nyilvános telefonál­lomások automatakészülékeinek át­alakítási munkáit már megkezdte a posta s a becslések szerint körülbe­lül négy hónap alatt készülnek el az összes készülékek át­alakít­ásával. A postadrágulás premierje A közönség alig vette észre a drágulást • Budapesten megkezdték a telefonautomaták átszerelését (A Délmagyarország munkatársá­tól) A kereskedelemügyi miniszter rendelete értelmében a posta, táv­író és távbeszélő szolgálat tarifája bizonyos kategóriákban március 1-től kezdve megdrágult. A rendelet megjelenését a közönség élénk ér­deklődései fogadta, mert attól tar­tottak, hogy valami általános és nagyarányú emelésről lesz szó. ez­zel szemben a rendelet áttanulmá­nyozása után nyomban meg lehe­tett állapítani, hogy az intézkedés a szolgálatoknak csak bizonyos ka­tegóriájára vonatkozik s a 1'''»álta­lánosabban igénybevett szolgálato­kat nem érinti, így például válto­zatlan maradt az egyszerű, legala­csonyabb súlyhatáron aluli levél és levelezőlap tarifája úgy helyben, mint vidéken, változatlan marad a telefonbeszélgetés 12 filléres dija is, felemelték ellenben a távbeli“1" ál­lomások alapdíját, ami a minden­­­napi életben észrevehetetlen drá­­­gulás, változatlan marad a v:d'k’ nyilvános telefonállomások beszél­getési díja is, Budapesten ellenben 30 fillérre emelkedik, de az az új tarifa ott is csak akkor lép életbe, ha az automaták, szürkék átalakí­tása megtörtént. A drágulás leg­észrevehetőbben és legfeltűnőbben néhány ritkábban igénybevett szol­gálat, mint például távirat, express­­levél, bizonyos csomagkategóriák tarifájának emelésében jelentkezik. De itt is vannak körülmények, ame­lyek az emelésnek a közönségre gyakorolt terheit legalább is egye­lőre csökkentik, így például az expresslevél feladása csak bizonyos szűk korlátok között lehetségne­k. Korzopan Ma és mindennap Muráti Lili új és merész filmje expressdíj emelése ilyenformán, legalább­is addig, amíg a korlátozó rendelkezés fennáll, nem jelent túl­ságos megterhelést a levelezőkre. A postatarifa emelésének pre­mierje hétfőn volt. A postatisztvi­selők jóelőre megkapták a szüksé­ges utasításokat és a megfelelő táb­lázatokat az új tarifák kiszámításá­hoz , igy semmi zökkenő nem volt a tarifadrágulás első napján. A kö­­­­zönség a fent elmondott okok miatt alig vette észre, hogy drágulás tör­tént.­­ — A közönség nagy része nem is­­ tud a drágulásról — mondotta ér­­­­deklődésünkre az egyik tisztvisel­ő, de különösebb zavart ez nem okoz, mert a drágulás azokban a­­ kategóriákban történt, amelyekben a díjakat itt kell lefizetni. Vasárnap délután valaki távira­tot adott fel. A postatisztviselő ki­­­­számította a szódíjat s megjegyez­­­te, hogy ma még csak ennyi, hol­nap már drágább volna. — Miért — kérdi az illető. — Hétfőtől megdrágul a távirat. A táviratozó ügyfél tanakodni kezd,­­tepogatja állát, spekulál, kal­kulál, kérdi, hogy milyen lesz az emelés, azután előveszi a ceruzáját és hirtelen megír még két táviratot. — Akkor még ezt a kettőt is tes­sék felvenni. Ha már megdrágul... A tarifaemelés kétségtelenül leg­érezhetőbb Budapesten lesz, ahol a nyilvános telefonállomásokon foly­­tatott beszélgetések díjat 20 fillérről 30 fillérre emelte fel a miniszter rendelete. A rendelkezést aznn­­a­l egyelőre nem lehet végrehajtai , mert, mint ismeretes, a pénz Kedv­ ■ hasra szolgáló automatakészüléknk­­ úgy vannak megszerkesztve, hogy­­ egy 20 filléres pénzdarab bedobása­­ után jön létre a kapcsolás. Ahhoz hogy a felemelt tarifát életbe l­e­hessen léptetni, az összes főváro : telefonautomatáka­t át kell alakíta­­ni. Ez pedig nagy és hosszantartó munkát ignnyel s éppen ezért úgy intézkedik a rendelet, hogy a díj- • emelés csak az autóm tőké*1’"'’ékek átalakítása után lép életbe. A meg- az éjszaka lánya a többi szerepekben: AJTAY, PERÉNYI, GREGUS& R­ÁCZ VALI, SZÉP ILONKA 8 Szent-Györgyi Albert haza­érkezett Törökországból (A Délmagyarország munkatársától) Szent-Györgyi Albert egyetemi tanár, a szegedi egyetem világhírü Nobel-dí­­ja professzora, az elmúlt hónapokban hosszabb időt töltött Törökországban, ahol újabb kutatásairól több nagy, ér­deklődést keltő előadást tartott. A ki­váló tudós most érkezet vissza Török­országból s rövidebb budapesti tartóz­kodás után hazatért Szegedre és át­vette intézetének vezetését. Antal István cikke a keresztény felekezetek együttműködéséről (A Délmagyarország munkatársától) Antal István nemzetvédelmi minisz­ter a katolikus és a protestáns hívek közeledésének szolgálatában álló »Az egység útja« című folyóirat legújabb számában cikket irt »Lelki egység és nemzeti újjászületés« címmel. Cikké­ben kiemeli Antal István, hogy a kereszténység a magyarságnak mindig legmélyebb erőforrásai közé tartozott. Az igazi nagy magyarok sohasem tö­rekedtek arra, hogy a keresztény fe­lekezetek között meghasonulást, vis­­­szavonást, vagy pedig felekezeti har­cot szítsanak. Ma nemcsak magyar kötelességünk, de keresztényi köteles­ségünk is, hogy a magyar egységért dolgozzunk. ”A magyarság és a kereszténység összeforrásának hőfoka — írja cikké­ben Antal István — mindig magas volt, de szálljon most még magasabb­ra, égesse el lelkünkben a méltat­an szenvedélyeket, a gyarló emberi ellen­téteket, a részletérdekeket és a vissza­vonás csíráit Csak az a nemzet om­lott össze amely lelkében meghason­­lott az egészséges lelkű ember nem bukik el, hanem ha kell, nehéz és ál­dozatos munkával, küzdelemmel helyt­áll önmagáért A keresztény táborok együttműködése a nemzeti egység és a szebb magyar jövő alapfeltétele. Kí­sérje Istennek áldása és minden ma­gyarok szeretete azokat, akik a meg­kezdett művet folytatják és véghezvi­­szik... SZÉCHENYI MOZI" Ma is 3, 5, 7 órakor! NYIRŐ JÓZSEF legszebb novelláiból! Emberen a havason Mélységesen emberi, megrázó drá­ma. Művészi értékekben gazdag­­elvételek. Főszereplők: SZELLAY ALICE, GÖRBE JÁNOS, BIHARI JÓZSEF, FFPr­NCZY PÉTERRE

Next