Délmagyarország, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-01 / 73. szám

Anna királyi hercegasszony részt vesz az Iparegészségügyi Bizottság szegedi alakuló ülésén (A Délm­agyarország munkatársá­tól) Április 5-én, hétfőn délután fél 1 órakor a szegedi városháza köz­gyűlési termében alakítja meg az Országos Iparegészségügyi Bizott­ság — mint az Országos Közegész­ségei Egyesület szakosztálya — sze­gedi tagozatát. A gyűlésen részt vesz Anna királyi hercegasszony is, az Országos Iparegészségügyi Bizottság fővédnöke. A gyűlés tárgysorozata a következő: 1. Megnyitó, mondja dr. Dará­n­­y­i Gyula egyetemi tanár, az Or­szágos Közegészségügyi Egyesület elnöke. 2. Anna királyi hercegasz­­szony őfensége felszólalása. 3. Dr. F­o­t­t­en­b­i­tf­e­r A­la­jos, az I­par­­egészségügyi Bizottság ügyvezető al­­elnökének előadása. 4. Dr. K­a­n­y­ó Béla egyetemi tanár előterjesztése a szegedi tagozat megalakulására. 5. Dr. Jankovich Adél, az Iparegész­­ségügyi Bizottság főtitkárának elő­adása: »Női és gyermekvédelmi pro­blémák« címmel. 6. Dr. Lerch Jenő, az Iparegészségügyi Bizottság főtit­kárának előadása: »A tanonckérdés« címmel. 7. Vitéz dr. Simon Ele­mér titkos tanácsos, felsőházi tag, az Iparegészségügyi Bizottság elnö­kének záróbeszéde. A gyűlés elé nagy érdeklődéssel néz a város iparos- és kereskedő­­társadalma, továbbá a közegészség­­üggyel foglalkozó szakemberek ös­­­szessége. Anna királyi hercegas­­­szony a budapesti vendégekkel együtt vasárnap az esti gyorssal ér­kezik Szegedre, hétfőn délelőtt lá­togatást tesz az egyik szegedi gyár­vállalatnál, amelynek közegészség­­ügyi berendezését szemléli meg, to­vábbá megtekint egy paprikamal­mot is. Délben a Tisza-szállóban egytálételes közebéd lesz. A közgyű­lésre az érdeklődők figyelmét ez­úton is felhívjuk. --------- t Belvárosi Mozi > Csütörtökön premier és a következő napokon bemutatjuk A ÍV K­K MARIKA első világfilmjét: LEGÉNYVÁSÁR Egy táncosnő a szerelem és a karrier útvesztőjében, szellemes és mulatságos, nagy kiállítású vígjáték. A legkáprázatosabb kiál­lítású, amerikai méretű revüfilm, a leggyönyörűbb muzsikával. Írta: VASZARY JÁNOS A főszerepekben* Rökk Marika, Viktor Staal. Hans Brauswetter és Midy Strahl. H­íradó­ 3, 5, 7 órakor. Ecomillionlgyszázezer pengőért el­a­dja a város a henderlonegyárnak a Szent­­györgy-utcai perházat A mezőgazdasági m­andaberek titk­tartása, kormánysegeiQ­­ngyeh, miniszteri leiratok és más fontos kérdések a szer­dai rendkívüli közgyű­lés elött (A Délmagyarország munkatársá­ul) A törvényhatósági bizottság­­ rendkívüli közgyűlését szerdán dél­előtt 10 órai kezdettel tartották meg a városházán dr . Tukats Sándor főispán elnökletével. Az ülés meg­nyitása és a Magyar Hiszekegy el­mondása után a főispán vitéz dr. Gárgyán Imrének napirend előtti felszólalásra adott engedélyt. G­ár­­gyán Imre felszólalásában a mező­­g­adasági munkabérek terén elha­rapódzott visszaélésekeket tette szó­vá azzal kapcsolatban, hogy a vá­ros hatósága ebben az ügyben leg­utóbb erélyes rendeletet adott ki s intern­álást helyezett kilátásba nem­­csak azoknak, akik a megállapított­nál magasabb munkabéreket kér­nek, hanem azoknak is, akik meg­fizetik ezeket a magsabb munkabé­reket Hangoztatta, hogy a megál­lapított bérek mellett ma egyál­ta­lán nem lehet mezőgazdasági mun­­kást kapni s a szöllősgazdák a leg­nagyobb munka idején munkás nél­kül állnak. Kérte a főispánt és a törvényhatósági bizottságot hogy a belső front szilárdsága érdekében ebben az ügyben erélyes és hatá­rozott intézkedéseket tegyen. Dr. Tóth Béla helyettes polgár­­mester válaszolt a felszólalásra. Kijelentette, hogy a hatóságnak tu­domása van ezekről a visszaélések­ről s a legszigorúbb intézkedéseket léptették máris életbe. Minden konkrét esetben, amelyet bejelente­nek a hatóságnak, folyamatba te­szik az internálási eljárást , szó van arról is, hogy ezeket az embe­reket kizárják a közellátásból. Saj­nos azonban — állapította meg a helyettes polgármester —, sulyos­­bítja a helyzetet az is, hogy a me­zőgazdasági munkások előszeretet­tel mennek a felszabadult délvidék­re, Horgosra és Szabadka környé­kére dolgozni, mert ott többet fi­zetnek s ezáltal Szegeden munkás­­hiány áll elő. A helyettes poglármester válasza után megkezdte a közgyűlés a napi­rend tárgyalását. Tudomásul vette a törvényhatósági bizottság a be­mutatott miniszteri leirat­okat. Különösebb érdekesség is ezek kö­zött a földművelésügyi miniszter leirata, amelyben 050.000 pengő ál­­lamkölcsönt és 100000 pengő állam­segélyt helyez kilátásba a vágóhídi exporthűtőház építéséhez, amennyi­ben a város ez év október 1-ig be­fejezi az építkezéseket és átadja rendeltetésének a hűtőházat.. A köz­gyűlés elhatározta az államkölcsön és az államsegély felvételét s a he­lyettes polgármester bejelentette, hogy minden remény meg van ar­ra hogy a megállapított időre el­készülnek az építési és berendezési munkálatokkal. Elhatározta a köz­gyűlés a hatósági légoltalmi be­rendezések fejlesztésére kiutalt 80.000 pengős államkölcsön felvéte­lét is. A szegedi kenderfonógyár ház­­vételi ajánlatának tárgyalása előtt a főispán bejelentette, hogy ebben az ügyben még a közgyűlés meg­kezdése előtt megérkezett a ken­­derfonógyár újabb ajánlata, ezt azonban előzőleg a kisgyűlésen kell előkészíteni s ezért a közgyűlés tar­tama alatt ülésre fogja összehívni a kisgyűlést. A továbbiakban egymásután és hozzászólás nélkül tette magáévá a közgyűlés a kisgyűlési előterjesz­téseket. Törvényes rendelkez­é­ek alapján elhatározta a közgy­­űlés a közkórház alapszabályainak­ 5., 6. és 8. pontját oly értelemben változ­­tatja meg, hogy a kórházigazgatói, osztályos és rendelő főorvosi állá­sok betöltésénél, a jövőben csak azok nevezhetők ki, akiknek, kine­vezéséhez a belügyminiszter, előze­tesen hozzájárult. Foglalkozott ez­után a közgyűlés a városi tisztvise­lők vasúti igazolványának ügyével A kisgyűlés javaslata az volt, hogy a 24 pengős kiállítási illetékből 16 pengőnek megfizetését az állami alkalmazottaknál bevezetett szokás szerint a város is vállalja magára a tényleges szolgálatban álló tiszt­viselőknél. Dr. Széchenyi István javaslatára úgy döntött a közgyű­lés, hogy az összes vasúti igazol­ványra igényjogosult városi alkal­­mzaottak, nyugdíjasok és családta­gok igazolványkiállítási illetékének kétharmad részét magár­a vállalja a város. Közbeiktatott kisgyűlés a közgyűlésen Több kisebb ügy letárgyalása után dr. Tukats Sándor főispán félbeszakította a közgyűlést s a je­lenlevő kisgyülési tagokat külön ülésre hovta össze a bizottsági te­rembe. A kisgyülés ülésén Ördögi­ Lajos tb. tanácsnok mutatta be a kender fonógyár újabb ajánlatát, amelyben közli Ír a város hatóságá­val, hogy a Szent György­ utcai bérház megvásárlására tett ajánla­tot úgy módosítják, hogy hajlan­dók megvásárolni a bérházat a vá­rosi mérnökség által megállapított 1110­­80 pengős áron megvásárolni. A kisgyűlés hétfőn hozott határo­zata ugyanis az volt, hogy a­men­­nyiben a részvénytársaság ezt az összeget hajlandó megfizetni, pár­­tolsó javaslattal terjeszti az ügyet, a közgyűlés elé. Vita a kisgyűlésben a Szent György­ utcai bérház eladása körül Az újabb ajánlat ismertetése után a főispán közölte a kisgyűléssel, hogy a házeladást szükségessé teszi az, hogy az egyetemi kisajátítások céljaira a közigazgatási letéti alap­tól, és az útalaptól kölcsönvett össze­geket a városnak határidőn belül vis­­­sza kell fizetni s az ehhez szükséges összeg előteremtésére jelenleg csak ez az egy mód áll rendelkezésére. Az illetékes kormányhatósági tényezők álláspontja az- hogy fedezet céljára elsősorban házingatlan, másodsor­ban idegen törvényhatóság terüle­tén fekvő földingatlan, harmad­­sorban Speyer kölcsön­köt­vény, ne­gyedsorban pedig saját törvényha­tósági területen fekvő földingatlan eladása jöhet számításba. A­ javaslathoz elsősorban dr. Be­­retzk Péter szólt hozzá, aki kifej­tette azt az álláspontját, hogy a kisgyűlés kívánságának megfele­lően módosított­ összegért se adja el a város a bérházat a gyárvállalat­nak. Szerinte itt arról van szó, hogy a tőke kedvező elhelyezkedést, keres s ha mindenáron meg akarja vásá­rolni a részvénytársaság az épüle­tet, kalkulálják át a becsérték meg­állapítását, mert szerinte az 1.400.009 pengő nem reális ár s a megállapí­tandó magsabb áron adják el az épületet a részvénytársaságnak. Wagner Ferenc ezzel szemben azt javasolta, hogy miután a részvény­­társaság a kisgyűlés óhajának tet­te meg újabb módosított ajánlatát, feltétlenül oda kell adni az épületet annál is inkább, mert a részvény­­társaság másfelé is orientálódik , amennyiben ebben az esetben nem sikerülne a megegyezés, Budapes­ten vásárol házat. Kiss Ferenc azt hangoztatta, hogy különös színben tüntetné fel a várost, ha most, ami­kor hajlandó a részvénytársaság megfizetni a kért összeget, a kis­­gyűlés nem tartaná magára köte­lezőnek a hét nappal előbbi határo­zatát s ismét emelné a vételárat. Dékány Sándor számvevőségi főnök tájékoztatta a kisgyűlést, hogy a házat el kell adni a városnak, mert a kölcsönvett összegek visszafize­tése sürgős és más fedezet nem áll rendelkezésre. A kisgyülés végül is elfogadta a polgármesteri javaslatot és elhatá­rozta, hogy pártoló javaslattal ter­jeszti az ügyét a közgyűlés elé. Az ülés ezután véget ért s a fő­ispán megnyitotta a közgyűlési te­remben a törvényhatósági bizottság folytatólagos ülését, amelyen Ördögh tanácsnok ismertette a kis­­gyűlés előbb hozott javaslatát, .» A vita folytatása a közgyűlésen KorsóDan Ma V*«eary János f«Irengf«Rö­vidjátéka Murát! Lili—Déry Sári HAJMASSY, BILICSY, RAJNAY Házánál HezdOdiH A­ közgyűlésen elsőnek vitéz dr. Meskó Zoltán szólt hozzá a javas­lathoz. Kijelentette, hogy nem, fo­ Ilyen sikere még magyar filmnek nem volt! Az emberek sorban ál­lanak jegyekért! Siessen Ön is jegyről gondoskodni! Pista tekinletes or (MÁGNÁS MISKA) n­­agy vonzerő! Ma 3, 5, 7 órakor a Széchenyi MozibanV _________________

Next