Délmagyarország, 1946. december (3. évfolyam, 271-294. szám)

1946-12-01 / 271. szám

VASÁRNAP, 1946 DECEMBER 1. Magyaroszág jövője attól függ, hogy bele tud-e ileszkedni a dunai népek közösségébe és ki tudja-e építeni kapcsolatait szomszédaival, mondta Károlyi Mihály, a magyar és külföldi sajtók képviselőinek, megn ismette volna annak a levélnek a tartalmát, amelyet a szlovák kitelepítéssel kapcsolatban irt Heves köztársasági elnökhöz. A sajtófogadáson Károlyi Mihály felhívta a sajtót: szüntesse meg eddigi uszító hangjait és ne használja ki ezt a sajnálatos szlovák Lépest a »Nem, nem, soha: hangulat feltámasztására. Károlyi Mihály Beneshez irt levelében hivatkozik arra, hogy mindig a Dumimenti népek együttműködésének híve volt és az elmúlt 2b évben azért támadták leginkább, mert a cseh-magyar paiagság szükségességét hirdette. Fentiek tudatában remélem, —■ folytatja levelét —, hogy Elnök u meg van győződve arról: nem mint elvakult ellenség, hanem mint a csehszlovák nép Darálja emelem fel szavam a szlovákiai magyarság védelmére. Nem kívánom részletezni a Szlovákia, magyarok keserű sorsát. A két nép közötti eltávolodást annál szomorúbb jelenségnek tartom, amei viszálykodással tőllik most az időt és ezzel nemzeti fejlődésüket akadályozva, a szomszédnépek életét is károsan betolva, solják, tisztáiban kell lennünk azzal, hogy Délkelet-Európa esete csak úgy alakulhat egészségesen, ha Prága, Bukarest, Budapest, Belgrád és Szófia között elsimulnak az ellentétek. A levél ismertetése uisáin Károlyi Mihály az ország külpolitikai helyzetéről beszélt: — Nem tudom megérteni azokat —mondotta —, akik ma a kizárólagos nyugati orientáció hívei. Magyarországnak földrajzi helyzete miatt a nyugatot nem Anglia, nem Amerika, hanem Németország jelenti. Kár bővebben magyarázni, hogy ez az orientáció mindentől eltekintve azért is lehetetlen, mert Németország sem gazdaságilag, sem poltikaiititig nem létezik. — Nekünk, magyaroknak csak a szomszédaink lehetnek a szövetségeseink. Ha uras politikát folytatunk és elszigeteljük magunkat ott, a Duna völgyében, kaphatunk ugyan Amerikából pénzt, de bukásunkat, egy ellenséges acelgyirii kiai Daikiufusát ez sem akadályozhatná meg. — Ezzel nem akarok ellentétet szítani Magyarország és a nyugat között. Nyugatra szükség van, de elsősorban azokkal a népekkel kell együttműködnünk, amelyekkel közösek az érdekeink.. . Ehhez az együttműködéshez azonban az szükséges, hogy Magyarország megmutassa, mennyire progresszív. Ezen a téren, véleményem szerint, még nem tettek eleget. Újabban minduntalan kihangsúlyozzák Szálasi felelősségét, s én vagyok a legutolsó, aki Szálasit menteni akarja, de mégis meg kell állapítanom: azért hárítanak minden felelősséget szalagra, hogy ezzel northyt védjek, na nem lépünk fel kelép erényel ezzel a veszéllyel szemben, félő, hogy a magyar demokrácia ismét egy Nagyatádi-féle útra terelődik. • Károlyi levele Beneshez Délkeleteurópában el kell simulnia minden viszálynak Károlyi Mihály kéri a sajtót, ne támassza fel a „Nem, nem, soha" hangulatot: „Nekünk csak a szomszédaink lehetnek a szövetségeseink" (Szeged, november 30.) Az elmúlt heten, amely az árdrágítók elleni küzdelem hete volt, a szegedi gazdasági rendőrség fokozott éberséggel és kórustekintéssel végezte munkáját A gazdasági rendőrség nyomozóinak munkájában az államvédelmi és bűnügyi osztály egyes nyomozói is részt vettek, hogy még nagyobb eredménnyel folytathassák a küzdelmet a fextézók ellen. Szombaton Diczfalussy Ferenc rendőr vezérőrnagy, a szegedi rendőr* kapitányság vezetője külön napiparancsban tárta fel a rendőrség ügyeimet a gazdasági bűncselekmények fokozattabó felderítésére. — A demokratikus álamrendőrségnek — mondja a napiparancs — mint köztársaságunk egyik alapintézményének elsőrendű kötelessége, hogy a gazdasági élet bűnözőivel szemben elsősorban vegye fel a legkíméletlenebb harcot. Ezért utasítom a kapitányság minden egyes beosztottját nemre és rendfokozatra való tekintet nélkül, hogy kapcsolódjanak be az árdrágítás és az áruzsora elleni küzdelem munkájába. Szolgálatban, szolgálaton kívül éber szemmel figyeljék és ellenőrizzék a piaci árakat, az üzletek kirakatainak árait abból a szempontból, hogy az előírt ártáblák ki vannak-e függesztve, amennyiben azokon hatóságilag megállapított árak túllépését állapítnának meg vagy észlelnék, hogy a kifüggesztett árak méltányos kereskedői hasznot túlhaladják, azonnal tegyenek jelentést a gazdasági rendészeti osztályhoz. Diczfalussy vezérőrnagy napiparancsában ezenkívül elrendelte azt is, hogy a gazdasági rendőrség vezetője minden szerdán tájékoztassa az őrsparancsnokokat az érvényben levő hatósági árakról és az erre vonatkozó kormányrendeletekről. Ugyanekkor gyakorlati útmutatással is lássa el őket. A szombati napon egyébként már mutatkozott a közeljövőben megjelenő árdrágítók elleni statáriális rendelet hatása. A piacon a zöldségfélék árának felszabadítása miatt egy kis zavar mutatkozott ugyan, mert sokan ezt arra használták fel, hogy minél nagyobb hasznot vegyenek maguknak. A zöldségfélék szabadforgalma természetesen nem jelenti azt, hogy ezeket az élelmiszercikkeket most már a méltányos hasznon túl is lehet bármennyiért árusítani, így például előállították a rendőrségre Szalai Illés újszegedi ácsmestert, mert egy 40 dekás fokhagymacsomóért, amely még egy forint értékű sincs, hat forintot kért. A rendőrségen arra hivatkozott, hogy ő 60 fillért álcást mondani, úgy is emlékszik, hogy annyit mondott, csak félreértették. A tanúk azonban mindannyian megcáfolták állítását. Sarlai amikor látta, hogy komolyra fordul a helyzet, mindenáron védekezni próbált és kijelentette, hogy mindig törvénytisztelő ember volt, sohasem büntették semmiért. A nyomozás során viszont kiderült, hogy nemrégen szabadult a börtönből, ahol tíz évet töltött feleséggyilkosságért. Annak idején nagy port is vert fel az ügye Szegeden. Természetesen most is nyomban őrizetbe vették. A vonatellenőrzések során a gazdasági rendőrség tetten érte Varga Andrásné budapesti lakost engedély nélküli szállításon. Vargáné 110 kiló disztóhust és egy mázsa szalonnát akart Budapestre számtani, a szállítási engedélyt azonban nm tudta felmutatni. Todorovics Gyuláné battonyai lakos 16 kiló lisztet akart ugyancsak engedély nélkül kivinni Szegedről. Mindkettőjük ellen eljárást nyitanak. A szombati piacon egyébként egyejföldrágító asszonyt is tetten értek. Gémes Sándorné sándorfalvi lakos 40 fillérrel akarta drágábban adni a tejfel literjét. Eljárást indítanak ellene. Diczfalussy vezérőrnagy napiparancsa: A rendőrség minden tagja részt vesz ezután az árellenőrzésben Mindem héten tájékoztatják az őrsparancsnokokat az árakról és tendere» teáról . A „törvénytisztelő“ feleséggyilkos hat forintot kért egy csomag hagymáért n nszavazó Az utolsó ítélet az uzsorabíróságon A jövő héten jön az akasztófa és a tíz évi fegyház (Szeged, november 30.) A szegedi törvényszéken az uzsoraegyesbiró petiteken busz előállított árdrágító ügyében tartott tárgyalást. Az elsóállítottak most még »olcsón« megúszták: az uzsoraegyesbiró ez alkalommal is pénzbírságot es fogházbüntetést szabott ki rajuk. A jövonéten bezzeg nem viszik el ilyen szara/on mert jön a statárium: az akasztott és a 10 évi fegyház. Varga Milvaivne szegedi lakost, aki 35 tojást akar, darabonként 1 forint 50 filléres áron, 0 napi fogházbüntetésre ítélték és ügyének iratait áttették az a Ham ügyészségre, mivel Vargámé az előállító rendőrrel uálakodia kellett, aminek következtében a tojás is összetört, majd beleharapott a rendőr fedezebe. Hatósági közeg elleni erőszak címen indítanak ellene eljárást. Ezután Mato Antrim apáttalvi lakos ügyét tárgyalták, aki 70 t tojást akart Budapestre szaditani. Mátóne szerint a tojás darabja Apáttal van is I forint volt es o az. w TlT^TFiArt!/ (pézsmát) és mindenféle nyers % / l/il Uvn w 1 vadbőrt a legmagasabb áron W VÁSÁROL NÁDASY SZŐRMEÜZLET, Kigyó-u. 1. —■------------------—— M———— utazási költségeket akarta csak hozzászámolni. A tojást egyéb kém egyik ismerősének közvetítésével a János kórházba akarta leadni. A Hudapestre való tojásszállításra öccse Marcika Sándor beszélte rá, aki nyugatról, ahol hadifogságban volt, nemrégen tért vissza és néniével a Ü1 tojás árán ruhát akart magának vásároltatni a fővárosban. A vádlott kihallgatása után kiderült, hogy a tojás szállítása a fenálló rendelkezések értelmében nem esik korHtozás alá. Nem szükséges hozzá szállítás, engedély , sőt a vonatkozó rendeletben határozottan rámutatnak a törvényhozók arra, hogy azokat, akik ín* romfit, tojást, stb. szállítanak a közületeknek nem szabad zaklatni, így az uzsorabíróság annak a ténynek az elbírálására szorítkozott, hogy Máténé vájjon megkisérelte-e a tojást a maximális árnál drágábban forgalomba hozni. Megidézték StUneztka Sándort és az ügyben eljáró detektívet, hogy azoknak a kihanga mm » DÉLMAGYARORSZÁG 3 lása után döntsék el, követett-e el bűncselekményt Mátóné a tojás szállítására vagy sem. Kocsis Antalné tápéi lakos + kiló nuHáslászt áron felüli eladásért hat forint pénzbüntetést kapott. Kiss János makói lakos a fokhagyma csomójának drágításért 101 fornt, Acsíren tápéi lakos négy darab tojás »•■drágításért 50 forint pénzbifueiést kapott. SIESSEN! VEGYEN! Újjáépítési Állami Sorsjeggyel Főnyeremény 50.000 forint Sorsjegyek ára: Egész: 5 Ft. Fél: 2.50 Ft. Nemcsak szerencsét próbál, hanem elősegíti az ország újjáépítését is. Sorsjegyek még kaphatók a Székesfővárosi M. Pénzügyigazgatóságnál (Budapest V., Szalay u. 10—14. félemelet 1.), azonkívül minden dohányárusnál és osztálysorsjegy árusítónál. Az érem másik oldala Mit láttak a szakszervezeti kiküldöttek a Rosmann-gyárban (Szegen november 30.) Lapunk Hasábjain beszámoltunk a kosmanni testvérek szőrierekdolgozó ne nről, melyet a főispán és polgármester jelenlétében mutattak be a sajtó képviselőinek. Az eddig elért eredmények azt mutatják, hogy minőség tekintetében Középeurópa egyik legjelentősebb gyára lesz hamarosan ez az üzem, amely a nehezebb gazdasági viszonyok között épült, és hozzájárult az ország újjáépítéséhez. Múltkon beszámolónk alkalmával a gyár tulajdonosai mutatták meg az üzemet. A napokban a szakszervezet kiküldöttei járták be a gyárat és hallgatták meg a munkásokat... Sok a panasz és az elégedetlenség. Az üzem már két hónapja dolgozik és termel értékeket, hoz hasznot a tulajdonosoknak, mindezideig azonban még nem kértek tiszta orvosi engedélyt az üzem működéssére, miért ! Az igazgatóság részére két szépen berendezett szőnyeges iroda áll a rendelkezésére. Ezzel szemben a dolgozók, akik egész nap hideg,idétlen termekben az egyik teremben pedig vizes betonon dolgoznak egész nap, még öltöző termük sincs, nemhogy ebédlőről és mosdóról volna só, a munkásnak egészségvédelméért a gyár nem csinált semmit. A fülledt és bűzös termekben semminemű ventilláció, szellőztetés sincs. Ezen túlmenően is azonban sok és súlyos panaszokat mondanak el a dolgozók a szakszervezeti kiküldötteknek. Nagyon sokan az üzemből nem egyszer 36 órát dolgoznak megszakítás nélkül Az Uvei munkatempó természetesen hamar felőröli a dolgozó ellenálló képességét és elpusztítja munkakészségét. A dolgozók tudomásul veszik, hogy az üzem érdeke megkívánja a folytatólagos munkái, ha azonban a gyár tulajdonosai 2<> munkással többet alkalmaznának, úgy ez a túlterhelés sohasem következnek be. A munkabérekkel is bajok vannak. Hiszen egy felelős gépésznek 1,36 fonnt órabére van. Elismerjük, hogy az üzem nemzetgazdasági fontossága jelentős, azonban a háborúban legyengült és az inflációban egészen felőrlődött dolgozók egészségére is ügyetni ítélt, mert a munkaerő nemzeti érték, melyet senkinek sincs joga eszterenm kizsákmányolni és elfecsérelni.