Délmagyarország, 1948. december (5. évfolyam, 255-279. szám)

1948-12-01 / 255. szám

SifiiÄW­ay-Ao .Utcelliber 1. Msmis, ee,i ii ■ in ‘fs­ xg.n Tóth Ifj. Mária_________ már­ails varga a felülvizsgálást Fiatal, mosolygószentű­ le­ány Tóth Hl. Mária elvtársnő, de akárhogyan a megerőlteti lóri­ál, hangja elvész az előfo­­nóműhely gilfonógépeinek zú­gásában. Nem is igen ér rá, ki­­lencedmagával brigádban dol­gozik, az elsőben, amely a Sze­gedi Kender­fonóban megala­kult. Csak mikor két órakor a délut­áni turnus brigádja ép a gépekhez — ezret állanak ver­sen­y­ben a délelőttiek, — fújja kicsit ki magát. S akkor is ezt mondja: — De jó lenne már a bizott­ság előtt állniI • Egy éhmunk­ás pártmunkás Mert Tó­h III. Mária a Len­­dergyár előfonójából még e hé­ten a Politikai Bizottság hatá­rozatának vég­­ehajtása során a fel fii vizsgáló bizottság elé ke­rül. 1911 ősze óta tagja a Ma­gyar Kommunista Pártnak, az­óta állandóan falajáró. Nyár óta rendszeresen olvassa a Sza­bad Népet és a Délm­agyaror­­szágon Tíz napja tért vissza az egyhóna­p­os párt­iskoláról Pártmunkás és pártbiza­lm­i, ti­zes csoportjába jelenleg 15 elv­társunk tartozik. Újítási javasla­ta a Tervhivatal előtt fekszik, de az üzemben már használják fel. a vßtennkon elkopott és ne­­hí­en pótolható zöld plü­sst helyben előállított hevederrel helyettesítette, amely szintén fogja az elszakadó szálat és megakad­ályozza összegűben to­­lódását. S végül, hogy ezt se hall­gassuk el: októberben megkap­ta az él­munkás jel­vényt.­­ Most, munka után még siet­ve felkeresi tizes csoportjának tagjait, figyelmezteti őket az összeírásra, arra, hogy a kész névjegyzék már megtekinthető az úr-irodában, senki ne mu­lassza el, hogy megtekintse, rá­került-e a neve. Egyébként is Tó­h elvtársam gondoskodott ar­­ról hogy az osztályon feltűnő* iioda hívja fel mindenki figyel­mét a névjegyzék áttanulmá­nyozására és amennyiben szük­séges, az időben való felszó­lamlásra. „Beláttam hibáimat..­. Nem csodálható, ha most nyugodtan, emelt fővel, öröm­mel készül a bizottság elé. — Amikor a PB határozata megjelent — mondja —, rögtön láttam, hogy nagyjelentőségű dologról van szó. Azután sokat olvastam erről a kérdésről és megértettem, milyen fontos pártunk élcsapat­­ jellegének biztosítása. Igyekeztem ezt a felismerésemet pártnapokon, taggyűléseken , műhely- és párt­­mun­kásértekezleteken az elv­­társaknak továbbadni, meg­magyaráztam nekik, miért szük­séges a tagzárlat és a tag reví­zió. — Azután felmértem magam­ban — folytatja —, mi volt ed­dig helyes és mi volt helytelen a munkámban. Rájöttem, hogy a pártsajtót nem olvastam ed­dig kellő figyelemmel Azóta mindig megfelelő időt fordítok a Szabad Nép figyelmes olva­sására. Fokozottabb gonddal foglalk­ozom tizes csoportom tagjaival Beláttam ideológiai elmaradottságomat is. Addig pénzhiányra hivatkozva nem igen vásároltam marxista-leni­nista könyveket, most, hogy job­ban utánanéztem, láttam, hogy milyen olcsó kiadást lehet kap­ni — és részletre is. Nagyon jól jött az egyhónapos iskola, és most rendszeresen tanulok, ol­vasok tovább. Ki a nyak­a! a bokorból — Nyilván felkészül a bizott­ság kérdéseire... — Nem vizsgázni megyek — szakít félbe. — Tudom, a bi­zot­tság meg akar győződni el­méleti tudásomról is, de első­sorban az érdekli, hogy milyen vagyok, mit dolgozom a párt­ért, k­at jelent nekem a párt. S ezért már alig várom, hogy szem­től­ szembe kerüljek a bi­zottsággal. Tudom, Olyan elv­társak­ közé kerülök, akik­nek az én ügyem szintén szív­ügye és ilyen módon foglalkoz­nak is majd velem. Tóth elvtársnő már indul is az öltöző felé, de még hozzáte­szi: — A felülvizsgálás,­­a határor­zat végrehajtása legalább kiug­ratja a nyulat a bokorból Mert van még ilyen, nálunk is. Tá­’­voznak a közénk nem valók, tagjelöltek lesznek a még nem érett tagok, ugyanakkor azon­ban új káderek is felszínre ke­rülnek, új pártmunkások emel­kednek ki a tagság széles töme­gei közü. Ezzel pártunk döntő­en megerősödik és kiszélesít­heti befolyását a pártonkívüli tömegek között is. Uj feladatok elé — f­­elülvizsgálat után — búcsúzik most már Tóth­ elv­társnő — új feladatok várnak ránk, pártmunkásokra is. Az élcsapat minden egyes tagjá­nak egy-egy pártmunkásnak kell lennie — s minekünk, ed­digi pártmunkásoknak fokozot­­tab tudásunkkal, munkánkkal, példamutatásunkkal, mások szüntelen oktatásával, nevelésé­vel kell majd kitűnnünk. És rajta is leszünk! Itt abbahagyja és felsiet a lépcsőn. Talán holnap, talán holnapután kerül a bizottság elé, de ha izgul, csak az öröme teljes várakozás teszi ezt. S már arra gondol, mi lesz a fel­adata, kötelessége a felülvizsgá­lás után. Hogyan is mondta Sztálin elvtársi »A szocializmust építő párt tagjának lenni dicsőség és m­eg­iszteredés.i Tóth III. Mária azok közé tartozik, akik ezt a dicsőséget kiérdemelni töreked­nek . ... Megjelent füzet form­á­jában Sztálin elvtárs nyilatkozata a háborús bujtogatók biztos kudarcáról Sztálin elvtárs nyilatkozata leleplezi az imperialisták hazug szólamait. .. .. túlságosan nagyok a béke melletti társadalmi erők« mondja a nyilatkozat, nemhogy az imperialisták ezeket az erőket egy uj­­ háború felé fordítsák.* -Ára 20 fillér. Kapható: az MDP-szervezetekben és a Szikra-bizományo­soknál. Megrendelhető: Szikra MDP — Propagandaanyag­­terje­ztő, Budapest Vili.. Gyulai Pál­ utca 14. e*. DELMAGYARORSZAO Szeged kisiparossága egységesen állást foglalt a m­indszentysta uszítás ellen Szeged kisiparossága kedden este az ipartestület nagytermé­ben gyűlt össze, hogy a kisipa­rosok közül az országban első­nek tiltakozzék a Mindszenty­­vezette klerikális reakció aljas uszításai ellen. A nagygyűlés határozati javaslatot fogadott el amelyet 500 szegedi kisipa­ros írt alá és amelyet távirati­lag a kormányhoz, illetve a KISOSz központjához juttatnak el A határozat így hangzik: — A népi demokrácia és m témái katolikus egyház közötti mielőbbi jó együttműködés ér­dekében a szegedi kisiparosok kérik, hogy az illetékes állami szervek a Magyar Köztársasá­g törvénye­ értelmében a Icleré­lyesebben és lehető legsürgő­sebben lépjenek fel Mindszenty és a mögötte megbújó népi de­mokrácia-ellenes, imperializ­must kiszolgáló reakció ellen. Több új ház épül a faluban, mert k­ésőbb a tégla és a cserép Csökkent az önköltség a Nemzeti Vállalattá lett Kertész téglagyárban Néh­ány hete nagy örömhír érte az államosított Kertész téglagyár dolgozóit. A gyárat ugyanis nemzeti vállalattá nyilvánították. A cserepessori gyárban, a piros téglák és cse­repek hazájában, amely az ál­lamosítás óta arról volt híres, hogy mindig dalolva, vígan vé­gezte munkáját, még fokozot­tabb kedvvel indult meg a munka. Akkor azonban már csak né­hány napig dolgozhatott teljes üzemben a gyár, mert beköszön­tött a hideg idő, véget ért a tég­lagyártás idénye. Fej­amult |­­­­351 a jelen Most már csak néhány mun­kás sürög-forog púposra rakott talicskájával az égető kemence körül. A kiszárított nyerstégla és nyerscserép égetése még ja­nuár­ végéig folyik a gyárban. Az államosítás előtti évben már decemb­er közepén leállt a gyár, nem volt mit égetni, mert az elmúlt nyáron közel sem ter­meltek annyi nyerstéglát és cse­repet, mint az idén. Az elmúlt évb­en a Kertész téglagyár munkásai 96 száza­lékban teljesítették az előirány­zott tervet. Ebb­en az évben megváltozott a helyzet Javult a munkafegyelem, megerősö­dött a minnká­söntudat, megja­vult a versenyszellem és ennek eredményeképpen az 191­8 as idényben 135 százalékban telje­sítették az előirányzatot és há­rom millió darab­­ helyett négy­millió egyszázezer darab cse­repet és téglát gyártottak. Mit mondanak a számlák? De nemcsak a termelés volt jóval nagyobb az idén, a ve­vők is megszaporodtak. A dol­gozó parasztság életszínvonalá­nak emelkedését bizonyítják a gyár számlái. A legtöbb vevő dolgozó parasztember volt Az ilón gyártott tégla és cserép legnagyobb részét a kistem­­plomtanyai Jenei Györgyök, a buksi Jaksa Sándorok, a Sán­dor­fal­vi Bus Istvánok és tár­saik szállították el a gyárból, nyescergő kocsijukon. Dolgozó parasztok építettek házat a tég­lából és ezen házak padlását és a padláson raktározott gabo­nát védik meg az erőtől-hótól a Kertész téglagyárban készült piros cserepek. Hétfőn reggel az első vevőt, egy kisteleki kérgeskezű dolgozó parasztot örömhírrel fogadta a gyár­vállalat vezetője, Barom lit­ván elvtárs. Aki a legjobbkor jött. — A legjobbkor jött hozzánk, maga lesz­ az első, lásd az ol­csóbb cserépk­ő­ és tégláiból vá­sárolhat — újságolta .örömvvel­ örült a vevő és örült a mun­­kásvállalat,vezető. A vevő an­nak örült, hogy góré tetejére is kerülhet cserép, mert többre futja pénzéből. Báron elvtárs pedig látta, hogy a jobb mun­kának meg van az eredménye. Minden termelvényük árát le­szállíthatják öt százalékkal. Szeptembertől — októberig Most látta csak igazán, mi­lyen nagy eredménye van an­nak, hogy a gyár nemzeti vál­lalat lett! Szeptemberben a ter­melés egy órára eső értéke 8 fo­rint 80 fillér volt, októberben már 11 forint 28 fillér. És mindezt a jobb kedvvel, megerő­södött öntudattal végzett mun­ka és a gyáriran végrehajtott racionali­zálások eredményezt­k. •Hozzájárult ehhez, hogy a tég­laprésnél a nehézkes vödörrel való locsolás helyett, önműködő locsolókészülék nedvesíti az anyagot és hozzájárult a sok újítás közül például az is, hogy behordó tragacsok nehéz vas­­kerekét gumikerékkel váltották fel és ezáltal sokkal több lett a rájuk rakott anyag. Újabb hadifoglyok érkeztek A legutóbbi napokban hazaérkezett volt Had­foglyok névsora Farkas József (1907. Király­­halom 436), Farkas Mihály (1921. Csórva 265), Csűri Ist­ván (1920. Csengeíe 460), Csi­szár Miklós (1910. Királyhalom), Horváth János (Kistelek), Tor­nai Gyula (1921. Szeged, Párisi­­körút 34), Forrai Márk (Kis­­kundorozsma), Deák Sándor (1912. Szeged, Apáca-utca­­ 16), Mucsi Péter (Röszke), Gyovai Lajos (Mindszent), Csiszár Sán­dor (1920. Szeged), ötott Jó­zsef (1910. Szeged, Földműves­­utca 47), Zompai Dénes (Sö­­vényházaj, Nagy István (19­11. Szeged-Alsótanya), Szekeres Ist­ván (Algyö), Pipucs András (1909. Királyhalom), Rókus Im­re (Csengele), Papp Gyula (1900. Szeged), Németh Sándor (1910. Algyö), Hegedűs Sándor (Kiste­lek), Galiba István (Kiskundo­­rozsma), Kiss József (Sándor­­falva), Kovács József (1913. Új­szeged), Katona János és 922. Szeged), Ábrahám Károly (1915.­­Török-utca 6), Szemerédi János (1915. Cszínsrádi-sugárut 38), Kiss János (Mindszent­), Kiss Péter Ignác (1921. Csórva), Ko­vács József (1903. Szeged, Ilona­­utca 7), Kondász István (1911. Szatymaz), Krizsán Mihály (Kis­telek), Czékus István (Kiskun­­dorozsm­a), Csamangó Ferenc (1913. Szeged), Gazdag János (Csanytelek), Hernádi József (Kétegyháza), Bencsik Imre (1918. Királyhalom), Bereck Mihály (Mindszent), Vargha An­tal (Csanytelek), Belogy Imre (1921. Szeged, Hunyadi-tér 8), Balázsi János (Dorozsma), Fa­ragó Imre (Újszeged, Zicsi­ utca 2), Frank Andor­ (Szeged), Ko­vács László (Szeged, Petőfi S.­­sugárút 19), Bayer Péter (Kis­telek), Licinger Márton (Deszk), Szűcs József (1910. Szeged), Blauner Henrik (1920. Szeged), Orosz Gyula (Mindszent), Erdei Róbert (1925. Szeged), Polner József (1910. Szeged), Szőke Lajos (Mindszent), Pusztai Já­nos (Kistelek), Stoznai László (Szeged, Kossuth Lajos-sugárút 23), Csillag Imre (1922. Sze­ged), Som­ló Antal (1911. Új­szeged), Sipos Imre (1921. Sze­ged), Stefán Gábor (1919. Sze­ged, Pozsonyi­ utca 28), Bocsa József (Mindszent), Belo­vár Tál (Sövényháza), Mészáros István (Röszke), Horváth István (1921. Szeged). ünnepség­i Nagy­­széhsónon Nagyszéksős dolgozó paraszt­sága vasárnap délután ünne­pelte meg a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megalakulá­sának 30. évfordulóját. A párt­­helyiségül szolgáló népházban többszázan gyűltek össze és hallgatták végig nagy érdeklő­déssel Papp András elvtársnak, a helyi MDP-szervezet titkárá­nak előadását, aki a KMP 30 éves küzdelmeit és eredmé­nyeit ismertette- A résztvevők ezután egyperces néma felállás­sal áldoztak a kommunista mártírok emlékének. A gyűlést az MDP rende­zésében kitünően sikerült mű­soros est­ követte- Libaház, hu», aarölih, valamint egyéb élelmiszer a leg­jobb, legalc »óbb Unpir élelmiszercsarnok Mikszáth u. 1 rLsgszeitó ssáncéh Téli keztyü,harisnya fehéncm; Szabad Néppel a 6 millióért A jövő idényben pedig még jobb lesz az eredmény. A ter­melést növelik, az önköltséget csökkentik, ötmillió darab tég­la és cserép gyártását irányoz­ták elő, de ez még nem vég­leges, mert a téglagyári munká­sok kezében olt látni a sze­mináriumi füzetet, a Saübad Népet és ez teszi valószínűvé, hogy sikerül papírra nem ve­tett tervük is, amely hatmillió téglát, cserepet rajzol a gra­fikonokra. A téglagyáriak munkája ja­vul, a tégla olcsóbbodik és ez­ért épül több­­ munká­slakás, ez­ért épít házat több dolgozó pa­raszt 'S» Sseltäs re Masnié mindenféle Icárüliszolt bútor 1 készen és rendelésre SZELES I

Next