Délmagyarország, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-01 / 51. szám

SZOMBAT, MW1 £. MÁRCIUS 1. A béke kiveinek mozgalma diadalmasan­ terjed a világon, győzni fog és felnyitja a börtönök, a görög hazafiak börtönének kapuját is Lelkes békenagygyűlés zajlott le a budapesti Sportcsarnokban Az Országos Béketanács és a Magyar-Szovjet Társaság pénte­­ke­n­­ délután békenagygyűlést hívott össze a Budapesti Sportcsarnokban. Hatalmas taps közben foglalta el helyét az elnökség: Dobi Ist­­a, a minisztertanács elnöke, Andics Erzsébet elvtársnő, Kossuth dír­k egyetemi tanár, az Országos Béketanács elnöke, a Béke Világta­­t­á­cs tagja, Konsztantyin Ivanovics Szkrjabin elvtárs, Szt­álin-díjas aka­­t milais, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötte, a Magyar­­-ovjet Barátság Hónapjára hazánkba érkezett szovjet kulturális dele­­­­áció vezetője és a delegáció több tagja, Anna Seghers, Nemzetközi zsálinidíjjal kitüntetett világhírű német írónő, Rusznyák István elv­­ie­ diossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Jacques I­mis, a DIVSZ főtitkára Kelen Béla elvtárs, a Magyar-Szovjet Tá­r­­s­­s­ág főtitkára, Péter János református püspök, a Béke Világtanáris tagja, P. D. Krajevszkij elvtárs, az Egyetemi Orosz Intézet igazgatója, rc&%Lóczy Miklós, a Katolikus Papok Országos Békebizottságának el­­­n­öke^ Dezséry László evangélikus püspök, valamint a termelésben irá­­­ni, dolgozók: Gazda Géza, Deák János és kulturális, politikai és gaz­­dasági életünk több más kiválósága Ott voltak a békenagygyüéésen a Koreából napokban hazaérke­zett magyar orvosok és egészségügyi dolgozók is. A békenagygyülést az Országos Béketanács nevében Andics Er­zsébet elv­társnő nyitotta meg, majd Rusznyák István elvtárs emelke­dett szólásra. Amannyák Ist­vém ! A magyar-sovje­ barátság hozzá­járu­lás ■ világítókő megszilárdításához —r "Nem véletlen, hogy a Magyar, Szemvjet Barátság Hónapja al­att birkegyűlést hívtunk össze, amelyn­­ek legfőbb célja az, hogy ismét kifejezzük tántoríthatatlan akara­tunkat a béke megvédésére és meg­mutassuk, hogy szolidárisak va­­g­yunk ebben a harcban a világ ös­szes dolgozóival, akik a béke fenntartásáért küzdenek. Ez a bé­kegyűlés a Magyar-Szovjet Barát­ság Hónapjának idején egyúttal tanúsítja azt is, hogy a magyar-szovjet barátság nemcsak a szovjet nép és a ma­gyar nép ügye, hanem a két nép közötti barátság ápolása igen jelentős hozzájárulás a világbéke ügyének megszilár­dításához. — Gyűlésünket ezen általános jelentőségén túl, ma különösen fon­­tossá teszi egy olyan ügy, amely az egész nemzetközi békemozgalom sürgős, együttes fellépését köve­tel­i. — Amikor a mai gyűlést össze­hívtuk, már hallottunk róla, hogy az imperialisták és lakájaik egy újabb szörnyű merényletre készül­­nek és a mai újságokból értesül­hettünk arról, hogy Beloiannisz és társai ellen az ügyész halálos íté­letet indítványozott. Azoknak a gö­­rög hazafiaknak és békeharcosok­nak kivégzését indítványozta, akik­nek eg­yetlen bűne az, hogy szere­tik hazájukat és meg akarják aka­dályozni egy újabb szörnyű háború kitörését.­­ A monarchofasiszta gyilkosok ezeknek a hazafiaknak a meggyil­kolásával akarják megmutatni la­­kási szolgálatkészségü­ket Eisen­hower tábornoknak, aki a közeli l­apokban Athénbe érkezik. A ma­gyar dolgozók ezen újab­b merény­let hírére mint egy ember fejezték ki mélységes felháborodásukat. 24 óra alatt több mint egy­­millió dolgozó tiltakozott nép­gyűléseken üzemekben, terme­­l­őszövetkezetekben, iskolákban és az egyetemeken szóval és aláírással „ gyalázatos szándék ellen. 24 óra alatt több mint 3 ezer til­takozó sürgöny érkezett a Béke­­tanácshoz, itt fekszenek előttünk az asztalon, ahol az elvtársak megte­­kinthetik azokat. A magyar dolgozók tudják, hogy mit jelentett a mi szeretett Rákosi elvtársunk megmentése érdekében annak idején a világ dolgozóinak szolidáris tiltakozása. Ezért ma­gunk is harcos elszántsággal állunk ki minden olyan esetben, amikor egy békeharcost vagy egy hazafit kell megmentenünk a hóhérok ke­­zei közül. Ezután kínai utazása alatt szer­zett benyomásairól beszélt, majd így folytatta: A mi dolgozó népünk egyre vi­lágosabban kezdi felismerni a bé­­keharc célját. Békemozgalmunk so­­kat fejlődött ez alatt az esztendő alatt és ma már százával és százával vannak olyan békebizottságok, amelyek rendszeresen nevelik, tanítják a dolgozókat mindenekelőtt arra, hogy hazánk nem sziget az óceánban, hanem egy hatalmas közösség tagja és számunkra nem közömbös, ho­gyan harcol a délolaszországi pa­raszt a földért, a tuniszi kikötő­­munkás függetlenségéért, az angol tudós szabadságáért, az amerikai anya Koreában harcoló fiáért. — S megnőtt dolgozóink, béke­­harcosaink felelősségérzete is. Üze­­mekben, hivatalokban, kutató labo­ratóriumokban, a szövetkezetek egybetagolt földjein és az egyéni parcellákon is olyan emberek dol­goznak, akik tudják, hogy a mi részünk a világ béké­jéért folyó harcban elsősorban­ helytállás a munkában. — A Szovjetunió világraszóló győzelmei s a világbéketábor pá­ratlan kiszélesedése eredményeként ma olyan lehetőség áll az emberi­ség előtt, amely még soha a törté­netem folyamán nem létezett: mi már megvan a lehetősége annak, hogy megőrizzük a világ békéjét, hogy végkép és örökre megszüntess­­ük a háborúk veszélyét. emberiség előtt nemzetközi köteles, s’egyik tudatában a munka, a kom­­munizmus építése révén aratott új győzelmekkel szilárdítják meg a béke ügyét. A szovjet tudósok és a szovjet kultúra többi művelői a marxizmus-leninizmus nagy esz­méitől lelkesítve, Lenin és Sztálin Pártjának vezetésével az egész szovjet néppel együtt haladnak egyre újabb győzelmek felé a bé­keharc frontján és a kommuniz­mus építésében. Szkrjabin akadémikus beszédét többször szakította félbe a viharos, lelkes taps, s beszéde után szűnni nem akaró fergeteges lelkesedéssel ünnepelték a nagygyűlés résztve­vői a világ dolgozóinak nagy vezé­rét, Sztálin elvtársat és a magyar nép szeretért tanítómesterét, Rá­kosi Mátyás elvtársat. Ezután újabb viharos tapstól kö­­szöntve Anna Seghers írónő lépett a­z emelvényre. Smhrlahin al­ademthun­t A béke és a szovjet rendszer egymástól elválaszthatatlan Rusznyák István elvtárs nagy lel­kesedéssel fogadot­t beszéde után Szkrjabin elvtárs, Sztálin-díjas aka­démikus szólal­t fel. Hangsúlyo­­ ja, hogy a Szovjetunió éberen ört­ödik a béke felett, külpolitikája a tar­tós békére törekvő egész hrradó emberiség vágyait fejezi ki és a szovjet nép az agresszív háború­, az emberiség ellen elkövethető leg­súlyosabb bűnnek tartja. — A béke és a szovjet rend­szer egymástól elválaszthatat­­lan fogalmak. Kommunista­­ építkezésünk hatalmas lendülete a háború befejezését kö­vető években, ugyanakkor, am­ior a háború és a reakció tábora ázá­sán készül az ú­j háborúra, ékes­szólóan bizonyít­ja a Szovjetunió bel- és külpolitikájának békés vilá­gát, a szovjet embereik törhetetlen akaratát a béke megőrzésére és megsz­érditására s a népekkel való békés együttműködésre. — A «50v'et névnek nitadi’ii egyes tettese, amel’ytt közelebb áit a kom­mun’zni'S Sztálini építkezésinek m­egvr­ós­­ásá­­hoz, súlyos csapás a háborús uszítók gyűlölködő propagandá­jára, akik azt próbálják bizonyítani, hogy a föld nem képes összes a­­kó­it élelemmel ellátni s ezért az emberiség csak úgy­­ tud megmene­külni, ha háború útján csökkenti népességének számát. _ A szovjet tudomány nem sza­vakkal, hanem tettekkel mutatta meg az imperialisták e sötét em­­berevő filozófiájának egész tartha­tatlanságát. — A szovjet tudomány hűséges segítőtársa és erős fegyvere a szovjet népnek, hatalmas alkotó munkájának megvalósításában. A n’ép szo’gá­ata a szovjet tudomány egyik legfontosabb jellemvonása, erőinek ho­ a­ mas forrása. A szovjet tudomány átadta a n***n?k a Iimn­ibros építé­séhez szükséges összes ered­ményeit és vívmányai.*. Ezért értékeli olyan nagyra a szovjet nép tudósainak eredm­é­­nyeit.— A szovjet emberek, akiket hatalmas szocialista hazájuk iráni szeretet tölt el, az egész élenjáró Anna Seghersi A német nép levonta a tanulságot a második világháborúból Beszédét Sztálin, elvtárs szavaival kezdte: „A béke fennmarad és tar­tós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét !“ Majd így folytat­ja: •— Az, hogy háború lesz, vagy béke, jelentős mértékben függ at­tól a választól, amelyet az egész né­met nép ad erre a kérdésre. Függ attól, hogy sikerül-e a német nép legjobbjainak, a békeharcosoknak széttépniök a hazugságait hálóját és függ attól, hogy végre kezükbe ve­szik-e a béke ügyét. — A béke ügye elválasztha­tatlan Németország egységétől, elválaszthatatlan — és nemcsak a német bé­k­eharcosok számára, ha­nem mindazok számára, kikben lán­­gol a kérdés: háború legyen-e, vagy béke. Ezután elmondott­a, hogy Német­ország keleti részén, melyet a Szov­jetunió szabadí­tott fel, a Német De­mokratikus Köztársaság folytatja a Szovjet Hadsereg nagy felszabadító művét. Ugyan­ak­kor Németország nyugati részében a Wall Street ke­gyelméből a bonni kormányzat ural­kodik. A dolgozók­ra elviselhetetlen súllyal nehezednek a megszállás és az újrafelfegyverzés költségei. Újra páncélkocsik dübörögnek vé­gig a városokon, az ifjúság re­ményvesztetten tekint a jövőbe.­­ A német nép levonja a ta­nulságot a második világhábo­rúból, amelyért ő­t terheli a fe­lelősség. Ebben az évszázadban kétszer ké­pezték ki a német ifjúságot arra, hogy rettenetes szenvedést okozzon magának és más népeknek. Rá tud­­ják-e venni vájjon most arra, hogy zsoldosként lőjjön saját testvéreire? Ami ma Nyugat-Németország­­ban történik, azt mutatja, hogy a német nép kezd tudatára éb­redni annak, milyen hatalmas felelősség hárul reá. Figyelmeztető sztrájkok hulláma söpört végig az ipari városokon. A munkások néhány percre abbahagy­ják a munkát és így fejezik ki azt; résen állnak, hogy a kormány ne hajthassa végre a felfegyverzést, amellyel a nép szembeszáll. A kikö­tőm­unk­ások megtagadják a hadi­anyagok kirakását, a ruhrvidéki és vesztfáliai bányászok pedig nem hajlandók túlórázni a felfegyver­zésért.­­ A békeharcban testvéreink a Ruhr-vidék és Hamburg, München és Veszt­fália férfiai és asszonyai, akik daco­­lak a rendőrség fütykö­seivel és golyóival, testvérünk az a naraszt is, aki kevés szóval, de őszintén és közvetlenül fejezi ki szerete'ét és gyűlöletét. Az erős és hősi hangok, ugyanúgy, mint a halk és félénk megnyilatkozások, sőt még a néma követelések is, le­­győzhete’en erőt jelentenek a népek békehíreiben. V. P. Kursor : A szovjet nép epvemberk­ént lorek­szák a békére Anna Seghers lelkes tapssal fo­gadott beszéde után a budapesti DISZ fiatalok és úttörő küldött­sége vonult virágcsokrokkal az­­ emelvényre­ Budapest dolgozó és­­ tanuló ifjúsága nevében Horváth Béla, a Hűtőgépjavító Vállalat ifjúmunkája üdvözölte a békenagy­­i gyűlés résztvevőit, majd V. P. 3 Kucser elvtárs, Sztálin-díjas szén­kombájnkezelő lépett a mikrofon­hoz. Kucser elvtárs a Donyec-medence ifjúmunkásainak forró üdvözletét tolmácsolta. — A szovjet nép — mondotta — egy emberként törekszik a bé­kére. A béke azért szükséges né­pünknek, hogy megvalósíthassa a természet átalakításának terveit és országunkban felépíthesse a kommunista társadalmat. A szovjet emberek tudják, ha odaadóan dolgoznak a termé­­sz­etátalakító terv megvalósítá­sán, a vízierőművek és csator­nák építésén, ezzel a munká­jukkal a bék- i­"vét szo’^á"iák Ezután munkájáról számolt be. — A pártszervezet és a Kom­­szomol támogatta törekvésemet és segítségemre volt, hogy kombájn­vezető legyek — mondotta. — Kombájnnal dolgozó komszomo­­liszta ifjúsági­ brigádunk kimagasló eredményeket ért el a Donyec­­medencében. Az új technika el­sajátításában elért nagy eredmé­nyekért, nagy termelékenységű új munkamódszerek alkalmazásáért több más bányásszal együtt Sztá­­lin-díjjal tüntettek ki. Brigádunk havonta 16 ezer tonna ezenet ter­mel és most azért harcol, hogy termelését havonta 20 ezer tonnára emelje-Elismeréssel szólott a magyar bá­nyászok munkájáról és kijelentette: — Loy elvtársnak és a Magyar Népköztársaság minden bányá­szának további sikereket kívá­nok békés mu­nkájukh­oz, orszá­guk szénellátásán­k biztosításá­hoz. Meggyőződésem, hogy a magyar bányászok a Magyar Dolgozók Pártjának és a magyar nép vezé­rének, Rákosi elvtársnak vezeté­sével sztahánovista módon fog­nak dolgozni és sikerrel oldják meg az előttük álló feladatokat-Ez­ után Sörés Bálint, a Koreá­ban járt magyar nrvesküddütt­ség vezettj’e­zren'1'*** beszédei- A koreai Rákosi Mátyás kórház hazatért dolgozói nevében üdvö­zölte a békenagygyűlést és hang­súlyozta: nagy megtiszteltetés vo­t számukra, hogy Koreában dolgoz­hattak. — Mindenütt — jelentette ki beszédében —, amerre koreaiak élnek, hálás szeretettel, ragasz­kodással gondolnak a magyar kórházra, a magyar népre és Rákosi elvtárs nevét szerte is­­merik, szeretettel emlegetik-Sörés Bálint nagy tapssal foga­dott felszólalása után egy ifjúmun­kás leány lépett az emelvényre, hogy felolvassa a határozati ja­vaslatot, melyet a résztvevők vi­haros tapssal elfogadtak. A nagygyűlést Andics Erzsébet elvtársnő zárószavai fejezték be. A békenagygyűlés határozati javaslata Amikor az imperialisták görög szolgái hamis vádak ali uján ismét perbe fogták Be­oianniszt és tárcáit, dolgozó népünkből élég, erővel tört ki a tiltakozás és Országos Béketanácshoz küldöt­­táviratok ezreiben követeltek szabadságot a Ser­ig hősöknek. Egész • pünk felháborodva bélyegzi meg a görög kormány jogtipró elját­" amellyel az amerikai zsoldba szegődött fasiszta banda megmo­s .­a hogy aljasságban és kegyetlenségben túltesz a náci gonosztevőkön A görög fasiszták Bekoianniszt pártja megtagadására szólította fel, azzal hitegetve őt, hogy így megmentheti életét. Beliannh­z azonban hű maradt pártjához, hű maradt népéhez és a per során le­leplezte bíráinak zsarolási kísérletét. A görög kormánynál hiába is hivatkozunk emberségre és a sza­­badság tiszteletben tartására Görögország mai urai e szavak igazi értelmének még hírét sem hallották és vérbefojtanak, bilincsbe vernek minden törekvést, minden hősi mozgalmat, amely az emberek szívében Parázsló szabadságtüzet szí­ja és táplálja. Fontosabb számukra, hogy amerikai uraik kedvében járjanak és az országukba érkező Elsen­ro­­wert Beloiannisz, a bátor békeharcos kivégzésével fogadják. " De hivatkozunk a világ békeszerető embereinek erejére és igazság­­érzetére, dolgos magyar népünk teremtő, országépítő munkájáé', minden régi eredményt túlszárnyaló felajánlásainkra, mai békenag­­gyűlésünk és az ország ezernyi táján tartott tiltakozó gyűlések sz­ó hangulatára-E békenagygyűlésről messze száll a magyar nép tiltakozó hang­­­ja és együtt e hatalmas béketábor hangjával vádolja a hóhérokat és kiáltja feléjük: nem felejtünk! A népek mondanak majd ítéletet fe­lettük és amerikai gazdáik felett, akik a háttérbe bújva segítettek vádakat koholni a szabadsághősök ellen. S a népek ítélőszéke előtt nincs kegyelem e véres­kezű hóhérok és amerikai felbujtóik számára. Lesújt majd az igazság ökle és a népek ereje Izzé-porrá zúzza a szé­gyentelenek hatalmát, amelyre most rendőrszuronyok vigyáznak. Véssék jól emlékezetükbe ezt a görög hóhérok is: látniuk kell, hogy a béke híveinek mozgalma — am­elyért Beloianniszék harcolnak és szenved­nek — diadalmasan terjed a világon, győzni fog és fel fogja nyitni a börtönök, a görög hazafiak börtönének kapuját is! A görög kormány arcátlan kihívására jobb és több munkánk a válasz. Bányáink mélyén, sebesen forgó esztergapadjaink mellett, a tavaszi határban, kalapáccsal, tollal és kapával folytatják a harcot Beloiannisz és társai életéért, szabadságáért, a görög nép békéjéért is A Rákosi elvtárs életéről elhangzott szegedi előadás hallgatói táviratban követelik a Beloiannisz és társai ellen indított törvénytelen eljárás megszüntetését Világszerte óráról-órára erősödik a tiltakozó mozgalom, amelyben a világ becsületes dolgozói követelik, hogy szüntesse be a monarcho­fasiszta görög kormány a Nikosz Beloiannisz és társai ellen indított jogtalan és aljas eljárást. Magyar­­országon és itt Szegeden is a dol­gozók felháborodottan tiltakozni: a béke görög harcosainak elítélts­i­­ellen­ Szegeden tegnap a Pártok­ta­­tás Házában megtartott Rákosi elv­társ életéről szóló előadás közel 300 résztvevője is táviratot intézett az Országos Béketanácshoz. A távirta szövege a következő: ,,Mi, a Rákosi elvtárs életéről megtartott előadás hallgatói egy emberként tiltakozunk a monarchofasiszta görög kormány aljas eljárása ellen és követeljük, hogy szüntessék meg a Nikosz Beloian­nisz és társai ellen indított pert. A monarchofasiszta görög kormány egyetértően az amerikai imperialisták parancsával, el akarja pusztí­tani a görög nép legjobb fiait, akik népük szabadságáért és a békéért küzdenek. Mi, akik végighallgattuk a Rákosi elvtárs életéről szóló elő­adást, láthattuk, hogy Rákosi elvtársat is annak idején a világ sza­badságszerető népeinek összefogása és határozott fellépése megmentette a fasiszták gyilkos kezétől. A monarchofasiszta görög kormány — éppúgy mint tette an­nak idején •a Horthy-fasizmus — a szabadság és a béke legjobb har­­cosá­nak­ életére tör. Követeljük, hogy azonnal szüntessék meg a Nikosz Beloiannisz és társai ellen indított törvénytelen eljárást és bocsássák őket szabadon. A Rákosi elvtárs életéről tartott szegedi előadás hallgató) Lemondott a francia kormány Párizs (MTI). A francia nemzet­­gyűlés pén­tekre virradóra 309 sza­vazatt él 283 ellenében elvetette a Faure-kormánynak az adók 15 szá­zalékos felemelésére irányuló javas­latát. Bizalmi szavazásról lévén szó, a kormány megbuktatásához formailag alkotmányos többség lett volna szükséges — azaz 318 szava­zat —, Faure miniszterelnök viszont, miután a nemzetgyűlés a pénzügyi törvény legfontosabb intézkedését így elvetette, azonnal az Elysée­­palotába hajtatott, hogy felajánlja a kormány lemondását a köztársa­sági elnöknek. Vincent Auriol köztársasági el­­nök a lemondást kénytelen volt el­fogadni. Előzőleg a nemzetgyűlés jobbol­dali többsége a szocialistáktól a gaulleistákig 512 szavazattal 104 el­lenében bizalmat szavazott a kor­mánynak az új katonai hitelek ügyében. E hib­ereket a kormány nagyrészt az adók felemelésével akarta előteremteni, erre azonban nem kapott felhatalmazást.

Next