Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-01 / 77. szám
Tito Jugoszláviája a nyomor és jogfosztottság hazája Tito, a belgrádi hóhér az elmúlt napokban Londonban újabb „segélyt“ kért _ ezúttal angol gazdáitó! — a jugoszláv nép további leigázásának céljaira. A mérhetetlenül jogfosztott jugoszláv nép nyakán élősködő fasiszta diktátor és terrorista klikkje kétmillió kétszázötvenezer font „segélyt“ kapott az eddigi dollár „segélyek“ mellé. Tintóék fokozhatják a fasizálást, a militarizálást; új fegyverszállítmányok érkezhetnek majd Jugoszláviába, hogy biztosítsák az imperialisták maximális profitját, a lakojok megfelelő sápját és a nép leírhatatlan nyomorát. Tito már tavaly beismerte, hogy a nép kifosztása mellett a fegyverkezés a titóista állam fő funkciója. Több külföldi újságírónak adott nyilatkozatában büszkén jelentette ki: „A jugoszláv kormány többet költött és költ fegyverkezésre, mint bármely nyugati ország“. A gazdasági életnek háborús útra terelésével együttjár a békés iparágak termelésének csökkenése, a polgári építkezések beszüntetése, a nagyarányú munkanélküliség. Az életszínvonal lényegesen süllyedt. A ,,Manchester Guardianr című angol burzsoá lap írja Jugoszláviáról szóló cikksorozatában: „Az ember élete Jugoszláviában olyan, mint a nemzet élete; agyoncsigázott, a pattanásig feszült és védtelen a nyomorral szemben“. Arra a kérdésre, hogy a nép jobban él-e, mint a háború előtt, még a titrista közgazdaszok jórésze is nemmel felel. A lap beszámol arról, hogy a lakosság megélhetési viszonyai nagyon súlyosak, az emberek keresete nem tudja utolérni az állandóan emelkedő piaci árakat és megírja, hogy a legjobban képzett szakmunkás havi fizetése csak a töredéke annak, amibe egy valamire való férfiöltöny kerül. Titóék néhány évvel ezelőtt nagyhangúan arról beszéltek, hogy 15 millió négyzetméter lakóterületet építenek. Mindez csak ígéret maradt, Belgrádban ma is 40 ezer lakásnélküli család van. ,Belgrádban a legritkább eset, hogy valaki egyedül lakhat egy szobában. Jó szappant nem kapni, de még jó kályhát sem“ — írja a „Manchester Guardian“. A fokozódó nyomor, munkanélküliség és drágaság megmagyarázására különböző „elméleteket“ gyártanak a titőista ideológusok és hírmagyarázók. Jugoszláviában — szépített hivatalos adatok szerint — körülbelül 130 ezer a munkanélküli nő és ez a szám állandóan emelkedik. A nők elnyomottak és jogfosztottak. Mindez a „Borba“ című titőista sajtóorgánum szerint teljesen helyes, „mert a nőre nincs szükség a termelésben, erre természeti adottságai nem teszik alkalmassá“ és a dolgozó nő „csak terheli a béralapot“. Egy másik lap, a „Dolgozó“ nevű szakszervezeti szennylap a nyomorúságos életkörülményeknek adja „tudományos“ magyarázatát. „A vásárlási alapot növelni egészségtelen“ — szögezi le a Laip — „A szárazság következtében csökkent árualapra nem szabad nyomást gyakorolni“ — fejtegeti tovább és abban reménykedik, hogy mindez megnyugtatja a nyomorgó jugoszláv munkást, aki jól tudja, hogy nem az „árualap“, hanem az aljas titrista klikk és a mögötte álló imperialisták a nyomor forrásai. Ha ennyi magyarázat nem elég a jugoszláv dolgozónak, akkor még elővehető — és ezt egyre gyakrabban meg is teszik a belgrádi hatalombitorlók — Malthus hirhedt elmélete. A Manchester Guardian előbb idézett cikke szerint „Jugoszláviában sokan (sokan alatt nem a népre, hanem a félrevezetőire gondol a lap) hajlamosak annak hirdetésére, hogy a termelés nem tart lépést a népesség szaporodásával, hogy az ország súlyos gazdasági bajainak megoldása a népszaporodás csökkentése. A titóista kormány kalandorpolitikája és,,gazdasági programmja“ a várható eredményeket hozta meg: az évek óta állandóan súlyosbodó helyzet az idén még súlyosabbá vált. Az élelmiszerárak ősz óta állandóan emelkednek, a munkanélküliség rohamosan nő. A társadalombiztosító 1952-ben egynegyed millióval kevesebb embert tartott nyilván, mint 1951-ben. A nyilvántartott munkanélküliekhez jön még a munkát kereső mezőgazdasági munkások, a fiatalok és a nem nyilvántartott munkanélküliek hatalmas, szomorú és egyre növekvő hadserege. Az élet egyre elviselhetetlenebb Jugoszláviában. Mint a „Pod Zasztavom Internacionalizma“, a jugoszláv forradalmi emigránsok Bukarestben megjelenő lapja írja: „A jugoszláv dolgozó gátlástalan fosztása rendszeres jelenséggé vált. A munkások 12—16, néha 20 órát dolgoznak és az elszámolásnál csak 8 órát vesznek alapul Az imperialisták belgrádi ügynöksége nyomorba és éhínségbe döntötte a jugoszláv népet. De aki arra gondol, hogy mindezt sokáig tűri a jugoszláv nép, az mélységesen téved. A sok szenvedés, az elviselhetetlen nyomorúság okozói, a Tito fasiszták ellen nő és erősödik a nép gyűlölete. Hiába utazik Tito gazdáihoz újabb parancs átvételére, hiába hozzák tető alá az agresszív támadó szerződéseket és balkáni paktumokat, a jugoszláv nép fokozza harcát és a győzelemig harcol a fasiszta önkényuralom ellen. Henczj Erzsébet. / K. I. Vorosilov elvtárs beszéde a Szovjetunió haditengerészeti éréi kitüntetett tengernagyai, tábornokai és tisztjei előtt Moszkva (TASZSZ). K. I. Vorosilov elvtárs, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke március 28-án érdemrendeket és érdemérmeket nyújtott át tengernagyok, tábornokok és tisztek nagy csoportjának, akiket a Szovjetunió haditengerészeti erőinél töltőt sokévi és kiváló szolgálatukért tüntettek ki. Lenin:rendet kapott B. D. Kosztigov ellentengernagy, V. I. Orlov ellentengernagy, M. K. Nyikolszkij tüzérségi vezérőrnagy és mások. Vörös Zászlósrenddel tüntették ki V. A. Fokin altengernagyot, M. Balev ellentengernagyot, D. Ibornyijenko vezérőrnagyot és másokat. A kitüntetettek nevében felszólalt V. A. Fokin altengernagy és M. V. Szoboljov elsőosztályú kapitány. K. J. Vorosilov elvtárs az érdemrendek és érdemérmek átadása után rövid beszédet intézett a kitüntetettekhez. — A szovjet kormány és a kommunissa párt — Mondotta K. J. Vorosilov — buzdítja a szovjet emberek becsületes munkáját, s energiájukat a szocialista állam további felvirágoztatására és hatalmának mindenirányú megerősítésére irányítja. — Teljesítve országunkban a kommunista társadalom építésének hatalmas feladatait, állandóan erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy fenntartsuk az egész világ békéjét. Joszif Visszárionovics Sztálin temetésének napján a gyászgyűlésen G. M. Malenkov, L. P. Berija és V. M. Molotov elvtársak felszólalásaikban kiemelték, hogy a kommunista párt és a szovjet kormány külpolitikája a béke és a nemzetközi együttműködés lenini-sztálini politikája, a népek közötti béke fenntartásának és megszilárdításának politikája, az új háború előkészítése és kirobbantása elleni harc politikája. — Önök azokban a napokban kapnak kitüntetést — mondotta K. J. Vorosilov elvtárs —, amikor Mindannyian mélységes fájdalmat érzünk Sztálin elvtárs, nagy vezérünk és tanítónk halála miatt. Ezt a fájdalmat azonban hatalmas alkotó erővé kell változtatnunk, hogy Leninnek és Sztálinnak, vezéreinknek útmutatásai sikeresen megvalósuljanak. Jobban, lelkiismezetesebben kell dolgoznunk, hogy még nagyobb sikerekkel vigyük előre Lenin-Sztálin halhatatlan ügyét. — A szovjet haditengerészetnek az a feladata, hogy védelmezze a Szovjetunió tengeri határait. Tengerünk sok van, tengeri határunk rendkívül hosszú és biztosítanunk kell védelmét teljes hosszúságában. Flottánk jelenleg nagyszerű hadihajókkal rendelkezik. Az önök feladata, hogy állandóan tanulmányozzák és elsajátítsák az elsőrendű technikát, állhatatosan magukévá tegyék a sztálini haditudományt, harcoljanak a flotta mintaszerű fegyelméért, magasrendű erkölcsi szellemre neveljék a személyi állományt, a haditengerészekbe lelkes hazafiságot, a flotta, hajóik és a haditengerész-hivatás iránti szeretetet oltsanak. K. J. Vorosilov elvtárs befejezésül szívélyesen üdvözölte a kitüntetteket és új sikereket kívánt nekik a Szovjetunió haditengerészeti erőinek erősítése terén. Harcban a felszabadulási hét sikeréért, az adott szó teljesítéséért Győzelmi jelentések az első negyedévi terv teljesítéséről «•Újszegedi Kender- és Lenszövő Vállalat Az Újszegedi Kender- és Lenszövő Vállalat dolgozói örömmel jelentik, hogy első negyedéves tervüket március 31-én, délelőtt 10 órakor száz százalékban teljesítették és közel másfél millió forint értékkel adtak többet népgazdaságunknak. A felszabadulási hét nagyszerű lendülete magával ragadta üzemünk mindezt dolgozóját. Az ünnepi hét napjaiban született eredmények döntően hozzájárultak az első negyedévi terv sikeres teljesítéséhez. A szövő üzemrész dolgozói lendületes munkával behozták a január és február havi lemaradást s tegnapig a negyedévi vetéstervet 102 százalékra teljesítették. A megfelelő műszaki előfeltétetek biztosításával gépállási százalékunkat 5.4 -ről 4.8-ra csökkentettük. A felszabadulási hét egyik legfontosabb célkitűzése üzemünkben a minőség megjavítása. Ezen a téren is igen szép eredményeket értünk el. Az első osztályú áru minőségét 90 százalék fölé emeltük, valamint az első negyedévi exporttervünket határidőre teljesítettük. Közel 20 ezer méter exportáruval termeltünk terven felül. Vállalatunk valamennyi dolgozója megfogadta, hogy a verseny lendületét tovább fokozza, második negyedéves tervünket még szebb eredményekkel fejezzük be. BICZÓ GYÖRGY : Teherfuvarozási Vállalat Büszkén jelentjük, a szegedi Teherfuvarozási Vállalat dolgozói, hogy eleget tettünk a vállalt kötelezettségünknek. Az első negyedéves tervünket március 30-án teljes egészében befejeztük. A fuvarozási tervet 100,8, a kilométer 100,3, a bevételi tervet pedig 106 százalékra teljesítettük. A TEFU vállalatok közül elsőnek csatlakoztunk a Sztálin Vasmű építőinek kezdeményezéséhez Lelkes munkalendülettel láttunk hozzá, hogy fogadalmunkat valóra váltsuk, behozzuk februári 11 százalékos lemaradásunkat és 2 százalékkal túlteljesítsük az első negyedévi tervet. Dolgozóink munkalendületét fokozta a felszabadulási hét első napjainak eredményei és mindent megtettek, a gépkocsik üzemképessége, az áruk gyors, pontos szállítása érdekében Március 30-án teljes egészében behoztuk a lemaradást és teljesítettük tervünket, 31-én már azon dolgoztunk, hogy minél nagyobb értékben túlteljesítsük és minden előkészületet megtegyünk a második negyedéves terv beindulására. Teherfuvarozási Vállalat dolgozó nevében: Rózsa István Szegedi Ruhagyár A Szegedi Ruhagyár dolgozói március 31-én 14 óra 30 perckor fejezték be az első negyedévi tervüket. Komoly lemaradásuk volt az elmúlt hónapban, amelyet behoztak. Nagyban hozzájárult a tervtörvény végrehajtásához a lelkes munkalendület, amely a felszabadulási hété megnyilvánult. A Ruhagyárban a második negyedév előkészületeire is nagy gondot fordítottak. Egyéniesen akarják növelni a termelést és tovább fokozni a felszabadulási hit eredményeit. »•••••• •»nop *a zemmw A FELSZABADULÁSI HÉT ÉLENJÁRÓ DOLGOZÓI PAVLOVICS LÁSZLÓNÉ a Szegedi Konzervgyár dubazüzemének legjobb dolgozója, kétszeres sztaháitovista, helyes munkabeosztással a felszabadulási héten átlago,san 173 százalékra teljesítette tertét. a Jutafonógyár szövődő üzemrészének legjobb művezetője. A felszabadulási héten 112,51 százalékos átlaggal dolgozott. Az üzemrész tegnap délután 2 órakor befejezte negyedévi tervét, a Szegedi Ecsetgyár szurkoló üzemi részének dolgozója az ünnepi műszak alatt tűnt ki munkatársai közül teljesítményével és kifogástalan minőségű áru készítésével. Átlag 114 százalékot, ért el a „Vörös Október“ brigád vezetője a Szegedi Erőműnél. Jó szervező és irányító munkájának eredménye, Kippen brigádja 159 száalékos teljesítménnyel végezte a karbantartási munkákat. MARI SANDORNÉ sztahanovista a Ruhagyárban, a IV-es terem egyik legjobb o g izója. A felsm’jrduláci in t alatt átlagteljesítmé nye 151 század Március 60-án már az ápril a v - rvct teljesítsík. SCHAR RICH/RD JOÓ GYÖRGYNÉ, SZŐCS GYÖRGY