Délmagyarország, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-02 / 27. szám
0ÉS W1GYHRORSZ9G A szovjet kormány mindig igen fontosnak tekintette a szabad össznémet választásokat Molotov elvtárs beszéde a külügyminiszterek szombati tanácskozásán Berlin (MTI) Iljicsov, a berlini értekezleten résztvevő szovjet küldöttség szóvivője, szombaton este sajtóértekezleten számolt be a külügyminiszterek hatodik üléséről, amelyen Bidault, a francia küldöttség vezetője elnökölt. Bidault felszólította a küldöttségek vezetőit, hogy ismertessék álláspontjukat a német kérdés megoldásával kapcsolatban. Eden angol külügyminiszter felszólalásában emlékeztetett arra, hogy a pénteki ülésen beterjesztette a német kérdés megoldásának tervezetét és akkor mondott szavaihoz nincs hozzátennivalója. Molotov szovjet külügyminiszter tudomásul vette Eden közlését, de ismételten azt a véleményét hangoztatta: rendkívül hasznos lenne az értekezletnek a német kérdéssel foglalkozó tárgyalásaira meghívni a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország küldötteit, hogy kifejthessék felfogásukat a külügyminiszterek előtt. Dulles amerikai, Eden angol és Bidault francia külügyminiszter kijelentette, nem változtatja meg azt az álláspontját, hogy a németek képviselőit ne vonják be az értekezlet tanácskozásaiba. Az elnöklő Bidault javasolta, hogy miután mind a négy küldöttség kitart eredeti állásfoglalása mellett, térjenek át a második napirendi pont, a német kérdés és az európai biztonság kérdésének megvitatására. Molotov azt ajánlotta, hogy a német probléma tárgyalása során térjenek vissza még egyszer a német képviselők bevonásának kérdésére és egyelőre kezdjék el a napirend második pontjának érdemleges megtárgyalását. Eden ezután azt mondotta, hogy a német kérdéssel kapcsolatban pénteken elhangzott fejtegetéseit nem kívánja most kiegészíteni. Molotov ezután megtette első megjegyzéseit a német kérdéshez. Kijelentette: — Tegnap hallottuk Eden úr javaslatát és megkaptuk beszédének terjedelmes szövegét. Kétségtelen, hogy Eden úr tervét gondosan tanulmányoznunk kell. A szovjet küldöttség fontosnak tartja annak tisztázását, vájjon Dulles és Bidault urak egyetértenek-e az angol javaslattal, osztják-e Eden felfogását, vagy más elképzeléseik vannak a német kérdés rendezésével kapcsolatban. Érdeklődéssel várjuk az amerikai és francia külügyminiszter erre vonatkozó nyilatkozatát. A diplomáciai jegyzékváltásból, amely egyfelől Franciaország, Anglia és az Amerikai Egyesült Államok, másfelől a Szovjetunió kormánya között folyt, tudjuk, hogy a nyugati államok nagy jelentőséget tulajdonítanak az úgynevezett szabad össznémet választások kérdésének. Ezt Eden úr tegnapi beszédében szintén megerősítette. E kérdés fontosságát nem szabad lebecsülni. A szovjet kormány mindig igen fontosnak tekintette a szabad össznémet választások végrehajtását. Ezekre a választásokra azért van szükség, hogy megvalósuljon Németország szabad és demokratikus újraegyesítése. Nem szabad szemet hunyni afölött, hogy a Szovjetuniónak a szabad választásokról vallott felfogása nem mindenben fedi a nyugati kormányok álláspontját. A Szovjetuniónak nagyobb érdekei fűződnek a szabad németországi választásokhoz, mint a nyugatai hatalmaknak. Persze ezeknek a választásoknak valóban szabadoknak kell lenniük, mert csak ez esetben szolgálják a demokratikus Németország békés fejlődését. Úgy véljük Eden úr tervének az a legnagyobb hiányossága, hogy az ő elképzelésének megvalósításával az össznémet választások irányítása a megszálló hatalmak kezébe jutna és a német nép más országok gyámsága alá kerülne. Ez bizalmatlanság lenne a német nép demokratikus erőivel szemben. Felvetődik a kérdés, hogy az ily módon végrehajtott választások valóban szabadok lennének-e? Erre a kérdésre elsősorban a németektől kell választ kérni. Ezt azonban a nyugati külügyminiszterek bizonyos okokból nem akarják megtenni. A másik fontos kérdés amelyet tisztázni kell, az, hogy mi lenne a helyzet Németországban az Eden úr terve alapján megejtett választások után? Szabad keze lesz-e Németországnak mind belpolitikai, mind külpolitikai téren? A szovjet kormány azt kívánja, hogy Németország a választások után teljesen szabadon dönthessen belső és nemzetközi vonatkozású kérdésekben. Eden úr terve ezt nem biztosítja. Az ő elképzelései szerint az újraegyesített Németországnak át kellene vennie Nyugat-Németország és a szovjet övezet jogait és kötelességeit«. Mit jelent ez a mondat? Azt, hogy Eden terve szerint érvényben maradnának azok a kötelezettségek, amelyeket a bonni és párizsi szerződések Nyugat-Németországra rónak, sőt mi több, ezeket a kötelezettségeket kiterjesztenék Kelet-Németországra is, amely jelenleg mentes minden hasonló kötelezettségtől. Ilyen intézkedéssel a német nép tömegei nem érthetnek egyet. Számolni kell Kelet- és Nyugat- Németország közvéleményével. Nem szabad megfeledkezni róla, hogy a Német Demokratikus Köztársaság a német népnek azokat az erőit képviseli, amelyek Németország mielőbbi békés és demokratikus újraegyesítésére törekszenek. És ebben az igyekezetben, amely megfelel a béke és az európai biztonság érdekeinek, minden békeszerető államnak támogatnia kell a Német Demokratikus Köztársaságot. Miután Eden külügyminiszter terve nyilvánvalóan abból indul ki, hogy Németország az össznémet választások után nem dönthet majd szabadon afelől, hogy a Nyugat- Németországra kényszerített bonni és párizsi szerződések érvényben maradnak-e, ez a terv nem biztosítja a jövendőbeli egységes Németország szabadságát. A bonni szerződés, mint közismert, 50 évvel meghosszabbítaná a megszállási rendszer fennmaradását, Németországnak a megszállás viszonyai között a választások után sem lenne szabad keze. Ami a párizsi szerződést illeti, az 50 évre bizonyos államcsoport katonai tömbjéhez láncolná Németországot. Ha Németország a választások után nem dönthetne szabadon abban a kérdésben, hogy számára a párizsi szerződés érvényben marad-e, akkor miféle szabad Németország lenne ez? A valóságban az történne, hogy az úgynevezett európai védelmi közösségről szóló párizsi szerződés a német militarizmusnak nyújtana szabad kezet új, reguláris német hadsereg létrehozásához. Ennek a szabadságnak természetesen nincs semmi köze a német nép igazi szabadságához. A Szovjetuniónak más az álláspontja és szeretné, ha ehhez Európa békéjének és biztonságának érdekében a nyugati hatalmak is csatlakoznának. A Szovjetunió azt akarja, hogy Németországot a választások után ne kössék szerződések egyetlen államcsoporthoz sem és hogy a német állam szabadon rendezhesse bel- és külpolitikai problémáit. Gondoskodni kell arról, hogy Németország egységes, demokratikus, békeszerető és független államként szülessen újjá. Ilyen, valóban szabad Németország nem jelent majd veszélyt egyetlen szomszédja számára sem és nagyhatalomként foglalhatná el méltó helyét a békeszerető államok sorában. Ez a szovjet küldöttség első megjegyzése a vitatott kérdéshez. A következő alkalommal további megjegyzéseket teszünk majd a német kérdésben és javaslatot terjesztünk be Németország problémájának megoldására — fejezte be felszólalását Molotov külügyminiszter. Dulles és Bidault magáévá tette a német kérdés rendezésére kidolgozott tervet, amelyet pénteken Éden ismertetett. Éden kijelentette, hogy fenntartja javaslatát, noha tudja, tervezete bizonyos kiegészítésre szorul. Tárgyalási alapnak azonban — Eden szerint — megfelel. Az elnöklő Bidault ezután közölte, hogy a külügyminiszterek vasárnap nem tartanak ülést. A következő ülés hétfőn délután három órakor kezdődik. A négy külügyminiszter február 1—7. között megállapodás szerint, Berlin demokratikus övezetében, a szovjet főbiztosság épületében folytatja tanácskozásait. A négy külügyminiszter tárgyalásainak új színhelye Berlin (ADN) A német és külföldi sajtó képviselőinek vasárnap megmutatták a szovjet főbiztosságnak a berlini Unter den Lindenen levő épületét. Ebben az épületben folytatja ezen a héten a négy külügyminiszter tanácskozásait. A világ minden részéből érkezett újságírók, sajtófényképészek, rádiótudósítók és híradófilmriporterek meggyőződhettek róla, hogy minden elő van készítve a külügyminiszterek tanácskozásához. A pompás épületben, amelyet egy neves szovjet építész alkotott, három hatalmas terem és számos kisebb helyiség áll a négy hatalom küldöttségeinek rendelkezésére. Ezek a termek, éppen úgy, mint az egész épület, értékes márványfajták, ragyogó kristályüvegek, nemes fafajták és nehéz, pompás szövetek csodálatraméltó összhangját mutatják. A külügyminiszterek naponta a terjedelmes tükörteremben értekeznek majd. Ez az oszlopokkal körülvett terem világos színekben pompázik. Három óriási kritálycsillár kellemes, lágy világítást szolgáltat. Nagy, kerek asztal körül csoportosulnak a külügyminiszterek és munkatársaik székei, az egyes delegációk helyét az illető ország kisméretű nemzeti zászlói jelzik az asztalon. A második nagy terem a vörös és barna márvánnyal borított címerterem. Nevét onnan vette, hogy az egyes szovjet köztársaságok címerei díszítik. Itt van a büffé. A címerteremhez csatlakoznak a négy küldöttség munkaszobái — ezek kényelmesen és célszerűen vannak berendezve. Rendkívül hatásos a tükörterem és a címerterem között fekvő, körülbelül 20 méter magas kupolaterem. Ennek a hatalmas márványoszlopokkal övezett helyiségnek egyik falát egy majdnem kétemelet magas, pompázatos ablak díszíti, amelynek üvegfestményei a Kreml látképét ábrázolják. A parkett ezekben és a többi termekben is különféle színes fafajtákból van összeállítva. Mindent összefoglalva: a nemzetközi sajtó képviselői meggyőződtek róla, hogy ez az épület méltó keretet nyújt a négy nagyhatalom külügyminisztereinek tanácskozásához. A külügyminiszterek berlini értekezletének hétfői üléséről Molotov szovjet külügyminiszter, aki berlini tartózkodása alatt a nagykövetség épületében lakik, három óra húsz perckor nyitotta meg a négyhatalmi értekezlet 7. ülését. Berlin (MTI) A négy külügymi- filmoperatőröket és a járdakenniszter hétfőn délután tartotta 7 szorongó tömeget, berlini tanácskozását. Az ülést hétfőn első ízben tartották a szovjet nagykövetség épületében, a Szovjetunió németországi főbiztosának az Unter den Linden-en lévő székházában. Délután három óra előtt, a külügyminiszterek megérkezése idején, sokezer főnyi tömeg sereglett egybe az Unter den Linden-en. Elsőnek Dulles és kísérete érkezett meg a szovjet nagykövetség elé. Az amerikai külügyminiszter kezét kalapjához emelve viszonozta a szovjet őrség tisztelgését. Utána Eden angol, majd néhány perccel később Bidault francia külügyminiszternek és kíséretének gépkocsisora futott be az Unter den Linden-re. Eden és Bidault kalapjukat levéve, mosolyogva üdvözölték az őrséget, a fotóriportereket, a A három nyugati külügyminszter hétfőn is különtanácskozást tartott Berlin (MTI) Dulles amerikai, Eden angol és Bidault francia külügyminiszter hétfőn délben újabb különtanácskozást tartott a négyhatalmi értekezlet hétfői ülésén követendő nyugati taktikáról. A nyugati külügyminiszterek hétfői különtanácskozása a volt Szövetségi Ellenőrző Tanács épületében, a berlini értekezlet múlt heti üléseinek színhelyén folyt le. KEDD, 1954. FEBRUÁR 2. A Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő központi statisztikai hivatal 1953 évi tervjelentése Moszkva (TASZSZ) Az alább közöljük kivonatolva a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő központi statisztikai hivatal közleményét a Szovjetunió 1953. évi állami népgazdaság fejlesztési terve teljesítésének eredményeiről. Közlünk néhány jellemző adatot az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlődésére, a beruházások fokozódására, a bel- és külkereskedelem bővülésére, a munkások és alkalmazottak számának növekedésére és a nép anyagi és kulturális színvonalának emlésére vonatkozólag 1953-ban. I. Az ipari termelés tervteljesítése Az egész iparban 101 százalékra teljesítették az évi össztermelési tervet. A Szovjetunió egész iparának 1953. évi össztermelése 12 százalékkal emelkedett az 1952. évihez képest és 45 százalékkal az 1950. évihez viszonyítva. Az elmúlt év során a kormány számos olyan határozatot hozott, amelynek célja a közszükségleti cikkek gyártásának nagyarányú fokozása, a nép anyagi jólétének jelentős emelkedése érdekében. Ennek következtében a fogyasztási cikkeket gyártó iparágak 1953-ban és különösen 1953 második felében sokkal nagyobb ütemben fejlődtek, mint 1952-ben és mint ahogy ezt az 1953. évi tervben eredetileg előirányozták. A tervjelentés a továbbiakban rámutat a terv teljesítése terén elkövetett hibákra i. Az ipari termelés emelkedése 1953-ban több fontos ipari termékfajta termelése a következőképpen emelkedett az 1952 évihez viszonyítva: (a számok az 1953. évi termelést jelentik az 1952-höz viszonyított százalékokban). Nyersvas 109, acél 110, hengereltáru 110, acélcsövek 116, szén 106, kőolaj 112, petróleum 123, trolibuszok 121, személygépkocsik 130, szövőgépek 102, traktorok 113, gabona-kombájnok 102, magánjáró kaszálógépek 146, lenkombájnok 107, répaszedő kombájnok 150, műtrágya 109, gyapjúszövetek 109, selyemszövetek 178, kétszövött felsőruha 103, kerékpár 115, rádió-vevőkészülékek 127. III. Az új technika alkalmazása a népgazdaságban 1953-ban a népgazdaság valamennyi ágazatában munka folyt az új technika fejlesztése és alkalmazása érdekében, így a gépek, gépcsoportok és berendezések új típusai születek a textilipar, a szőrmeipar és a konfekcióipar számára. A mezőgazdasági munkálatok további gépesítése érdekében 1953- ban több, mint 80 különböző fajta mezőgazdasági gépet és szerszámot gyártottak. Ezek közé tartozik a többi között: kötött talajon működő burgonyaszedő kombájn, káposztaszedő gép, kazalrakó gép stb. A kohászati ipar, a szénipar, az ásványolajipar, a vegyipar, a cement-, üveg- és kerámiaipar területén is munka folyt az új technika továbbfejlesztésére. IV. Mezőgazdaság 1953-ban a vetésterületek 1952- höz viszonyítva egymillió négyszázezer hektárral növekedtek. A legértékesebb gabonanövénynek, a búzának vetésterülete 2 millió hektárral nőtt. Növelték a cukorrépa, az olajos növények, a burgonya, a zöldségfélék, a kobakosok vetésterületét, növekedett az évelőfüvek kaszáló területe, kiszélesítették az egyéves füvek, a gumós takarmánynövények és a silónövények vetésterületét Az SZKP központi bizottsága szeptemberi teljes ülésének „A Szovjetunió mezőgazdaságának továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről“ szóló határozata értelmében a mezőgazdaság 1953-ban jelentékeny segítségben részesült. Megnőtt és megerősödött a mezőgazdaság anyagi és technikai bázisa. Az elmúlt évben a mezőgazdaság a többi között 41 ezer gabonakombájnt, 69 ezer tehergépkocsit és több, mint kétmillió talajművelő eszközt kapott. 1953-ban a kolhozok és szovhozok több, mint hatmillió tonna műtrágyát kaptak. A mezőgazdaság technikai színvonalának növekedése lehetővé tette, hogy a kolhozokban és a szovhozokban emeljék a mezőgazdasági munkálatok gépesítettségének fokát. V. A vasúti, vízi és gépkocsi teherszállítás növekedése A vasúti közlekedés 1953. évi teherszállítási tervét túlteljesítették, 1952-höz viszonyítva a teherforgalom 7 százalékkal nőtt. A tengeri és folyami flottaügyi minisztérium a teherforgalmi tervet egészben véve 100,2 százalékra teljesítette. A gépkocsiközlekedés teherforgalma 1953-ban 1952-höz viszonyítva több mint 13 százalékkal nőtt meg. VI. A beruházások növekedése Az állami beruházások volumene a népgazdaságban 1953-ban az 1952. évihez képest 104 százalék volt. A beruházások 1952-höz viszonyítva növekedtek a vas- és fémkohászatban, a villamoserőműveknél, a gépgyártásban, a tüzelőanyagiparban, a vegyiparban, a fa- és papíriparban, az építőanyaggyártásban és a nehézipar más ágazataiban. A könnyű- és élemiszeripari vállalatok építésére fordított állami beruházások volumene egy év alatt 8 százalékkal felülmúlta az előző évi beruházások volumenét. VII. A bel- és külkereskedelem fejlődése 1953-ban tovább fejlődött a szovjet kereskedelem. A kormány az ipari és mezőgazdasági termelés fejlesztésében elért komoly sikerek alapján 1953. április 1-től a jegyrendszer eltörlése óta hatodszor szállította le az élelmiszer és iparcikkek állami, kiskereskedelmi árát. A Szovjetunió külkereskedelmi téren 1953-ban folytatta gazdasági kapcsolatainak kibővítését a külföldi országokkal. A Szovjetunió 1953-ban 51 külföldi állammal folytatott kereskedelmet, mégpedig 25 országgal évi és több évre szóló kereskedelmi egyezmények alapján* VIII. A munkások és alkalmazottak számának növekedése és a munka termelékenységének emelkedése A Szovjetunió népgazdaságában foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma jelentősen megnövekedett és 1953. végén elérte a 44.800.000 főt. A múlt évben 320 000 fiatal szakmunkás végzett el különböző szakiskolát. A munka technikai színvonalának növekedése és a munkások képzettségének fokozása alapján 1953-ban a munka termelékenysége az 1952. évihez képest az iparban 6 százalékkal, az építkezéseknél 4 százalékkal emelkedett. IX. A nemzeti jövedelem gyarapodása és a lakosság anyagi és kulturális életszínvonalának emelkedése A múlt évben tovább javult a munkások, parasztok és értelmiségiek anyagi helyzete és emelkedett kulturális színvonaluk. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1953-ban az 1952. évihez képest nyolc százalékkal emelkedett. A munkások és alkalmazottak reális jövedelme egészében a pénzben számított munkabér növekedése, a közszükségleti cikkek árának leszállítása, az állam számlájára nyújtott segélyek és kedvezmények emelkedése révén — egy dolgozóra számítva — a múlt év alatt több mint 13 százalékkal emelkedett. 1953-ban, de különösen az év második felében jelentősen megnövekedett a parasztok jövedelme. 1953-ban tovább fokozódott a kulturális építőmunka és emelkedett a szovjet nép kulturális színvonala. Brucsüreforgalmi megállapodás a Wa?Yard pöztársaság és a Rome Demokratikus Köztársaság kizött az 1854. évre 1954. január 30-án aláírták a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság köztt az 1954. évi kölcsönös áruszállításokra vonatkozó Jegyzőkönyvet. Az áruszállítások mindkét országban a lakosság életszínvonalának emelkedését segítik el. A Magyar Népköztársaság a Német Demokratikus Köztársaság részére autóbuszokat, Diesel-vonatokat, mezőgazdasági termékeket, valamint fogyasztási cikket szállít, s a Német Demokratikus Köztársaságból különféle vegyianyagot, gépeket, finommechanikai, optikai, elektrotechnikai termékeket és könnyűipari árukat kapunk. A tárgyalások baráti szellemben folytak és hozzájárultak a két ország közötti gazdasági kapcsolatok további elmélyítéséhez. (MTI).