Délmagyarország, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-13 / 37. szám
OEIMIGYIRORSZOG 4 HOL SZÜLETETT PETŐFI SÁNDOR? Tudósítás az évszázados Petőfi-per ügyében 1857-ben a Vasárnapi Újság egyik számában érdekes cikk jelent meg. Harkány János kiskörösi evangélikus lelkész közölte Petőfi Sándor keresztelési anyakönyvének kivonatát. A cikk megcáfolhatatlan tényekkel és adatokkal bizonyította. Petőfit 1826. január 1-én, Kiskőrösön keresztelték. Petőfi születésének helyéről már 1857 előtt is vitatkoztak. Sárkány János közlése azonban egészen új dolgot mondott. Petőfi kiskőrösi születéséről adatot előtte nem közölt senki. Hatalmas vita kerekedett a cikk megjelenése után. Évtizedekig pörlekedtek beavatottak és rajongók, hivatalosak és kívülállók a születési helyről, míg végre 189 S-ban megjelent a nagytekintélyű Ferenczi Zoltán háromkötetes Petőfi életrajza, amely határozottan Kiskőröst nevezik Petőfi szülővárosának. Azóta ezt az iskolákban is így tanítják. Egy bátor kutató Ha az irodalomtudomány Ferenczi Zoltán könyvével ki is mondta az utolsó szót Petőfi születésének ügyében, a vita napjainkig tartott. Bizonyos azonban, hogy akik a ,,hivatalos“ álláspont ellen, szólni merészeltek, nem sok megértésre számíthattak, kicsit le is nézték őket, mint olyanokat, akik nem számolnak a tudomány eredményeivel. Volt azonban egy zavaró körülmény. Petőfi születésének vitaanyagát ugyanis senki sem tette tudományos vizsgálat tárgyává, kritikailag senki nem vizsgálta át az adatokat. A vita újságokban, folyóiratokban, hetilapokban zajlott , s nemcsak az igazság, az erő is szerepet játszott benne. A szegedi Móra Ferenc Múzeumban a most létesült irodalmi múzeum munkatársai, kutatói, nemrég értekezletet tartottak. Az értekezleten Mezősi Károly, a kiskunfélegyházi tanítóképző tudós igazgatója, régebben egyetemi magántanár, elmondotta, hogy kandidátusi dolgozatában összefoglalta és kritikailag felülvizsgálta Petőfi születésének irodalmát. Kutatásai szerint Petőfi nem Kiskörösön született . Merész állítás ez. Az irodalomtörténet múlt századbeli állásfoglalása után ezzel a problémával foglalkozni bátor dolog volt, hiszen a kiskőrösi születés gondolata beleivódott az emberekbe, a tudományba. Mindenki úgy tekintette, mint magától értetődő tényt. A kiskőrösi születés Tévedés lenne persze azt hinni, hogy az irodalomtudomány csak azért fogadta el Petőfi kiskőrösi születését, mert annak idején a Vasárnapi Újság közölte a keresztelési anyakönyvi kivonatot. Ezenfelül sok más bizonyító anyag is tiszsegyült. Milyen bizonyítékok? Levéltári adatok igazolják például, hogy Petőfi szülei — Sándor születésének idején — a kiskőrösi mészárszéket besélték, s haszonbért is fizettek Több tanúvallomás is szól Petőfi kiskőrösi születéséről. Például Kurucz Zsuzsanna vallomása, akit az irodalomtörténet Petőfi szoptatós dajkájának vallott, özv. Dlnka Jánosné vallomása, akit a költő keresztanyjaként ismertek. Az állítások kritikáin Mezős Károly eredetileg nem azt akarta megírni, hogy nagy költőnk nem Kiskörösön született. Összefoglaló munkát szándékozott készíteni arról, milyen irodalma van ennek a régi, nagy viharokat leváltott ügynek. Munka közben jött rá arra, hogy a kiskörösi szt- 1 test, bizonyító adatok és tények cáfolhatók. Legérdekesebbek e tekintetben a tanúvallomások. Kiderült, hogy például Kurncr Zsuzsanna, a dajka, akinek a kiskőrösi temetőben díszes sírhelyet állítottak, Petőfi születésünk idején is féléves gyerek volt. Aligha lehetett Petőfi szoptaa* dajkáját A másik és a legfontosabb tanú, a keresztanyának mondott Dinka Jánosné vallomása is hamis volt. Mezősi Károly hiteles okmányokkal bizonyította, hogy Petőfi keresztanyja Dinga Sámuelné Peyko Éva volt és nem Dinka Jánosné Fekete Anna. A kiskőrösi mészárszék sem perdöntő bizonyíték. Petrovics István, a nagy költő édesapja ugyanis abban az időben egyszerre több helyen is bérelt mészárszéken — például Szabadszálláson és Félegyházán — mert a közös bérlet akkor általában szokásos volt, 8 éppen ezért nem döntő bizonyíték a keresztelési anyakönyvi kivonat sem. Gyulai Pál sokáig tiltakozott is az ellen, hogy a keresztelési okmány alapján a születési helyre következtessenek. Hiszen az is megesett már a Petrovics-családban, hogy 1825-ben, amikor István, a költő öccse született, a szülők állandóan Félegyházán laktak, s a gyerek mégis Szabadszálláson látta meg a napvilágot. A kiskőrösi „Petőfi-ház“ Mindez azt jelenti, hogy Mezősi Károly azokat a bizonyító, vagy bizonyítónak vélt adatokat és tényeket, melyeknek alapján az Irodalomtudomány „hivatalosan“ kiskőrösi születésűnek mondta Petőfit, megcáfolta, illetve kiderítette róluk, hogy korántsem bizonyítóak. Nem csodálhatná tehát senki — hiszen ezek az adatok, amelyeket a félegyházi tanítóképző igazgatója felkutatott, annyira meggyőzőek — ha mindez még a múlt században, a végső szó kimondása előtt kiderült volna. De nem derülhetett ki, mert a kiskőrösi születést világi és egyházi hatalmasságok is támogatták — ez volt az az erő, amely beavatkozott a tudomány dolgába. Ezért vált dokumentummá a kiskőrösi „Petőfi-ház" is, a költő állítólagos szülőháza. A házat a múlt század egyik neves, tekintélyes embere, a kerület országgyűlési képviselője, Ivánka Imre jelöltette meg 1862-ben emléktáblával. Az azonban, hogy milyen bizonyítékok alapján nyilvánították éppen ezt a házat Petőfi szülőházának, — nem ismeretes. De ismeretes például özv. Hauzer Farkasné tanúvallomása, aki azt mondotta, hogy Petrovicsék kiskőrösi tartózkodási ideje alatt vele egy épületben laktak — másutt, mint az utólag kijelölt „szülőház“. Ez a szegedi törvényszéken történt tanúvallomás azonban nem került nyilvánosságra. Néhány adat óa nincs bizonyíték arra, hogy Petőfi Sándor Kiskörösön született, hol látta meg a magyar irodalom legnagyobb költője a napvilágot! Mit mondanak a tények! Az első és nagyon fontos tény: Petőfit, tíz éven át — tizenhat éves korától haláláig — kunsági, félegyházi születésűnek ismerték. Egyik tanulótársa, Szeberényi Lajos szerint Petőfit Selmecen kunsági fiúnak ismerték. 1842-ben Szuper Károly színész azt írta naplójában, hogy Petőfi félegyházi születésű. 1845-ben Lisznyai Kálmán a költőhöz írott versében „kun-fiúnak" nevezi Petőfit. Arany János egyszer azt közölte Gyulai Pállal, hogy Petőfi „nem ott kereszteltnek mondó magit, ahol született“. A nagykőrösi nagytekintélyű tanári kar tagjai ebben az ügyben azt mondották, hogy Petőfi Félegyházán született. Amiben nem hiszünk Petőfinek Azok az adatok, amelyek arra vonatkoznak, hogy Petőfi születésének helye Félegyháza, még folytathatók lennének, de náluk sokkal lényegesebb az, hogy Petőfi egész életében következetesen félegyházi születésűnek vallotta magát. Szülőföldem című költeményében határozottan Félegyházát vallja szülővárosának. A vers első fogalmazásában Petőfi ezt írta: „Most először vagyok Itten — Húsz év óta hol születtem“. 1847. szeptember 8-án házasságkötésekor az erdődi katolikus plébánia anyakönyviben Petőfit félegyházi születésűnek írták, nyilván saját közlése alapján. Amikor 1848-ban a kürcíválasztáskor a kiskun választópolgárok között proklamációt osztott szét Petőfi, azt írta benne, hogy kiskunsági születésű, Kiskőrös pedig tudvalévőleg nem tartozott a Kiskunsághoz! De Petőfi nemcsak vallotta félegyházi születését, hanem azt, hogy máshol született, határozottan tagadta. Az irodalomtörténet azonban ebben nem hitt Petőfinek. Minden sorát elfogadjuk, igaznak tartjuk, esküszünk rá, csak éppen azt nem tudjuk elfogadni hitelesnek, amit szülőhelyével kapcsolatban mondott. Mezősi Károly tanulmányának alapgondolata az, hogy a születési hely megállapításában Petőfi kijelentéseit kell érvényeseknek elfogadni, hiszen a kiskőrösi születés nem bizonyítható. A Szilveszter éj Lehetséges-e, hogy télen az egynapos csecsemőt olyan messzire elvitték keresztelni! Ha Petőfi Félegyházán született, el kellett, hogy vigyék. Félegyházán ugyanis abban az időben csak katolikus plébánia volt, s tekintettel arra, hogy az akkori népszokás szerint a kisgyereket születése után azonnal meg kellett keresztelni, elképzelhető, hogy ha Petőfi 1822. Szilveszter éjszakáján Félegyházán, megszületett, január elsején kora reggel a kiskörösi evangélikus plébániára indultak kereszteltetni. A nép is beszél a régi Szilveszter éjről. Mezősi Károly csodálatosan szép népi elbeszéléseket gyűjtött össze tanulmányában Petőfi születéséről, amelyek azt mondják el, hogy Tetőfi a kiskunság fia. „Nagy csillag született a Kiskunságban" — meséli a nép. Mi az igazság ? Mezősi Károly dolgozata már a Magyar Tudományos Akadémián van. Az értekezés bírálói majd kritikailag vizsgálják munkáját. Ő az első, aki alaposan, tudományos módszerekkel vizsgálta Petőfi születésének irodalmát. Műve egyedülálló. A kritikai vizsgálat eredménye most már valóban pontot tehet a Petőfi születése körüli vitákra. Mi lesz a végső eredmény! Természetesen nem tudhatjuk, de semmi okunk nincs kételkedni abban, hogy a Magyar Tudományos Akadémia az igazság szerint fog dönteni. Ökrös László VASÁRNAP, 1955 FEBRUÁR 1». HÍREK — A BÓLYAI JÁNOS Matematikai Társulat rendezésében vasárnap reggel 8 órai kezdettel tartják a szegedi középiskolák matematikai tanuló versenyét a Marx téri Vegyipari Technikumban. — MAGYAR—SZOVJET barátsági heteket rendeznek a szegedi középiskolák. Tanárok és tanulók egyaránt készülnek előadásokkal és kiállításokkal a barátsági hetekre. A HÄNDEL „MESSIAS“ című oratóriuma kerül előadásra ma este 6 órai kezdettel a Központi Egyetem aulájában mikrobarázdás hanglemezről a londoni filharmonikusok tolmácsolásában, Beecham vezényletével. Az előadást Kertész Lajos egyetemi karnagy vezényli. — YMA SUMAC LEMEZEI SZEGEDEN. A nagyhírű, négy oktáv hangterjedelmű perui indián énekesnő lemezeit 15-én, kedden este fél 8-kor ismét játssza a Közalkalmazottak „Juhász Gyula“ kultúrotthona. A műsor keretében Yma Sumac kecsua nyelven délamerikai indián népdalokat énekel zenekari kísérettel. A farsangi muzsika című zeneesten Yma Sumac énekszámain kívül Berlioz Bál zenéje, Respighi Olasz karneválja, Saint-Saens érdekes műve, az Állatok farsangja is előadásra kerül. A műsor után mikrobarázdás lemezekről tánczenét és új buenos airesi lemezekről szórakoztató zenét közvetítenek. A BELVÁROS békebizottSÁGAI és a Szendrei Julia MNDSZ csoport műsoros délutánt rendez ma délután 5 órai kezdettel a Városi Békebizottság nagytermében. (Széchenyi tér 11.) Közreműködnek a városi Balettiskola, a Szegedi Cipőgyár és több más kultúrcsoport. — DOROZSMAI NÉPI JÁTÉK készül a hagyományok feldolgozásával. A népi játékot a Népművészeti Intézet segítségével Vincze András írja felhasználva Kálmán Lajos, Péczeli Attila és Késő Vince gyűjtéseit. A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐT 22- én és 23-án, kedden és szerdán 0 órai kezdettel mutatja be a Nemzeti Színház, hogy az előadásra vonattal érkező falusi dolgozók visszautazhassanak. Az előadás előreláthatólag 10 óra 5 perckor fejeződik be. Amennyiben sikeres lesz, a színház minden hónapban meg fogja ismételni a korán kezdődő előadásokat. — ORSZÁGOS FILHARMÓNIA Hangversenyközpontja négy bérleti előadást rendez Szegeden, a Nemzeti Színházban, a Magyar Állami Operaház tagjai és a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar közreműködésével. Az első hangversenyt február 21-én, délután 6 és fél 9 órakor tartják. Gounod: Faust című operájából részleteket adnak elő, a Magyar Állami Operaház magánénekesei. — HERMAN LIPÓT GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍTÁSA ma délelőtt tárlatvezetéssel tekinthető meg a Horváth Mihály utcai képcsarnokban fél 12 órakor. — A BELÜGYMINISZTÉRIUM CSONGRÁD MEGYEI Főosztályának Városi és Járási Osztálya Szabó Mihály, Nagy István és Németh József szegedi lakosokat 100 forint pénzbírsággal büntette, mert a nevezetteknek a személyi igazolványhoz szükséges okiratai megvoltak és annak ellenére sem jelentkeztek személyigazolványukért. Az osztály vezetője ezúttal hívja fel a város lakossága figyelmét, hogy személyi igazolványaikat sürgősen szerezzék be, mert aki ezt saját hibájából elmulasztja február 26-ig és a személyi igazolványát nem hordja magával, 100 forintig terjedhető pénzbírsággal büntetik. — A SZALAGÉGETÉS századik sikeres műtétjét végezték csütörtökön a Városi Tanács Kórháza tüdőgondozó osztályán. Ezt a műtétet a tüdőtöltés kiegészítésére alig két éve vezették be az osztályon. — A PEDAGÓGUS SZAKSZERVEZET Szeged Városi Bizottságának nyugdíjas csoportja február 14- én, hétfőn délután 4 órai kezdettel a Pedagógus Klubban (Április 4. útja 1., a Hősök Kapujánál) megbeszélést tart, melyre az érdeklődő nyugdíjasokat hívja és elvárja a vezetőség. A JUHÁSZ GYULA KULTÚROTTHON vezetősége február 13-án, vasárnap délelőtt fél 11 órai kezdettel a Szabadság Filmszínházban Puccini emlékhangversenyt rendez. Közreműködnek: Neményi Lili, Laczó István az Állami Operaház művészei, Moldován Stefánia, Megyesi Pál, a Szegedi Nemzeti Színház művészei, a Közalkalmazottak Szakszervezete kultúrotthonának szimfonikus zenekara. Vezényel Markó Leó. — A TÁRSADALOM ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT történelmi szakosztálya és a Magyar Történelmi Társulat Délalföldi csoportja február 16-án este 7 órai kezdettel tartja első klubestjét a társulat (Szeged, Horváth Mihály utca 3. II. emelet) klubhelyiségében. A bevezető előadást Mérey Gyula egyetemi tanár, a történelmi tudományok kandidátusa, az egyetem történeti Intézetének igazgatója tartja. „A reformkorszak egyes problémái a legújabb kutatások tükrében“ címmel. A klubestre a vezetőség az érdeklődőket szívesen látja. — A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Tudományos Bizottsága hazánk felszabadulásának 10. évfordulója méltó megünneplése céljából előadássorozatot rendez. Az előadássorozat keretében február 18-án, délután 5 órakor az Állam- és Jogtudományi Kar IV. sz. tantermében (Sztálin körút 50. I. em.) dr. Horváth Róbert egyetemi tanár „Az 1945/46-es magyar infláció elméleti kérdései, a tudomány tízéves távlatában“ címmel tart előadást. Érdeklődőket szívesen lát a tudományos bizottság. Védekezzünk a csócsárló ellen Nagyobb termést nemcsak a talajerők növelésével, helyes vetésforgó alkalmazásával érhetünk el, hanem azzal is, ha vetéseinket megvédjük a különböző kártevők pusztításaitól. Nagy gondot kell fordítanunk most az őszi vetéseinkre, mert a gabonafutrinka lárvája, a csócsárló tönkreteheti egész termésünket.Az ősszel városunk határában csak néhány helyen jelentkezett ez a kártevő, de miután igen enyhe a telünk, a gabonafutrinka lárvája minden veszély nélkül áttelelhet, s tavaszra nagyobb arányú megjelenésére számíthatunk. Éppen ezért figyeljük őszi vetéseinket. A kártételt már messziről felismerhetjük, mert a táblában, kör alakban elszíneződést látunk. A csócsárló jelenleg alig egy centiméter nagyságú, szürkés színű fekete fejű lárva, a hátán tojásdad alakú barna folttal. Tavasszal kifejlődésekor eléri a két-három centiméter nagyságot is. Ez a kártevő a gabonatö mellett függőleges aknában él, főleg éjjel dolgozik, nappal csak borús napokon jön elő. Lehúzza aknájába a kikelt vetés levelét és azt széjjel rágja, úgy, hogy annak csak a rostjai maradnak meg. Ezért van elszíneződés a búzában. Az élénkzöld levelek világos sárgászöld színt kapnak. A csócsárló általában májusig veszélyes. Erre az időre már a gabona kinő a foga alól. Hogyan védekezzünk ellene? Legjobb módszer, ha a vetésforgókat rendszeresen betartjuk. A tarlóhántást közvetlenül az aratás után elvégezzük és a kizöldült tarlót mielőbb leszántjuk, így a bogár nem talál eleséget, éhezésre, pusztulásra vagy elvándorlásra kényszerítjük. A vegyszerek közül a legjobban bevált az Agritox. Ha a csócsárló a vetésben megjelenik, azt azonnal be kell jelenteni a helyi tanácsnak. A termelő Agritoxot díjtalanul kap. Kisebb fertőzött foltok esetén a területeket egy ásónyom mély és másfél ásónyom széles meredekfalú árokkal vegyük körül úgy, hogy az árokig a folt szélétől két-három lépés távolság legyen. Az árkon belül lévő gabonát letaroljuk, s az árkot pedig beszórjuk Agritoxal. Így a csósárlótól elvonjuk a táplálékot, az vándorolni kénytelen s az árokba kerül, ahol az Agritox elpusztítja. Erősebb fertőzés esetén az egész táblára Agritoxot szórunk,lletve porzunk ki. Foki István a Szegedi Városi Tanács főagronómusa nM J A tó Anyakönyvi hírek Február HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Bende Lajos és Juhász Ilona, Mészáros László és Vass Kornélia Aliz, Kerényi Mátyás és Horváth Margit, Gyenge Balázs és Tóth Julianna, ParéJ József és Jung Éva, Oláh István és Tóth Edit, Kálmán Sándor és Csikós Margit. Szabó Mihály és Nyári Ilona, Péter Szabó Imre és Péter Szabó Piroska, Balogh László és Asszony Éva, Popity Lajos és Támnás Ilona, Rácz András és Tápay Anna, Török Lajos és Teszár Erzsébet, Nagypil István és Nemes Zsuzsanna, Rózsa Imre és Forró Erzsébet, Hárs László és Halász Zsuzsanna. SZÜLETÉSEK Horváth József és Szórát Julianna Katalin, Meszlényi Mihály és Nagy Margit Erzsébet, Machen Pál és Halász Ilona Gusztáv, Mucsi István és Farkas Erzsébet Károly, Orincsák László és Kathné Etelka Judit, dr. Treb.ts Rudolf és Sípos Magdolna Dóra, Kocsis János és Vajda Erzsébet Éva, Lakatos István és Jávor Mária István, Bakró Imre és ördögf Ilona Imre, Szőke Mihály és Molnár Rozália Julianna, dr. Blacsi Sándor és Landesz Olga Zsolt. Lévai Kovács Mihály is Pintér Jolán Mihály, Vass Ferenc és Bárány Sára Sára, Dobák István és Bag! Katalin István, Fürtön Ferenc és Varga Anna Ibolya, Horváth Ferenc és Nagy Zsófia Marianna, dr. Jármay Pál és Bankó Margit Magdolna. Kócs János és Lakatos Veronika Árpád. Vidéki Imre és Dometona Ilona, Lilkó Károly és Fekete MáH* Mária, Oláh Józsf és Dobri Jolán Jolán. Sípos József és Maluska Gizela Arnád, Szálas Maps Imre és Ni*y Viktória Árpád. Tar! János és Onódi Rozália Irén, Zs»mberl György és Kocsó Erzsébet Erzsébet, Török Jenő és Kovács és Virág Nagy ErKatalin Terézia, Molnár Pál Mária Pál, Bottyán Gyula és zsébet Zsuzsanna, Balázs Lajos és Deák Éva György, Feil Tibor és Kutaka Ilona Tibor, Fortuna István és Kovács Erzsébet István, Füle Imre és Tanács Ilona Erzsébet, Horváth József és Kutak Julianna Géza, Kriván István és Török Erzsébet József, Pádl László és Borbély Malid Gábor, Szűcs István és Varga Veronka Dorottya, Szögi Zoltán és Papp Julianna Zoltán, Mélykuti Ernő és Illa Irén Irén, Bélteki Lajos és Kálmán Klára lajos, Farkas Andra és Józse Julianna Julianna. Joó Imrének és Pu al Irénnek Endre nevű gyermeke született. ELHALTAK: Gombkötő János 67, Árva Sándor József 46, Mikós Miháyné Szabó Rozália 7S, Kónya András aj, Bolford Mária 78, Juhász Ágoston 66 éves, Huszita Antal 8 hónapos, Csala Irén Ilona 7 éves, Fekete Sándor 5 hónapos, Laczkó Antalné Tárkány Julianna 06, Csetnkey Lajos 68 éves, Pangl László 3 hónapos, Nagy Irén 1 hónapos, Mézáros Ferencné Drapp Emma 64, Körmendi Béla 66. Makra Lajos né táppal Etelka 65. Bencsák Béláné Kl'no Do Ottya 49 L'eszkovszka Kálmánná K.al-V Teréznl 87. Michaltczki János 61. Dávid M'há’vné Tápai Rózália 82 éves. Kozsuch Judit 10. Ko nies Kalos I hón nős, Rimi Istvánná Pintér V'któria 76 nálvölffvl t.atn*—é Ma'afiszM t'ona S9. Pálfy Sndo- Miklósn* l.ohozár Johanna 7e —Fo-t l'n —á Juhás* l’onn K5 dr Beta Tibor 8a Méd—*si József 78. Agár di And-z„-é Ko-e* E-zsábef PT éves. Kőf lvi Má-ri 17 hónapos. Sm-in-z-ö M. Bá'csi c*odo-pé Tánai Rozá n 87 Fodor József 98. Szabó István 49. Kristóf Lajosná fiús Póza 77. Nagy Ferenc 86. Fürdők János Gyula 50 éves korában. 4-HSI—12-ig