Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-01 / 153. szám
XI. évfolyam, 153. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1955. július 1. Új negyedév kezdetén (m. s.) A mai nappal az 1955-ös esztendő harmadik negyedéve kezdődik. Az előttünk álló új negyedév minden napján felelősségteljes és nagyfontosságú feladatokat kell elvégezni a szegedi üzemek, vállalatok vezetőinek, munkásainak. Az új negyedév megkezdése a számvetés ideje is és megvizsgálják az üzemekben — meg is kell vizsgálni mindenütt —, hogy a második negyedévben milyen munkát végeztek, mit és hogyan tettek a márciusi határozatban megjelölt ipari feladatok végrehajtásáért, az évi terv, az esedékes vállalás teljesítéséért, túlteljesítéséért. Megállapítható — és ez öröm —, hogy a szegedi üzemekben a második negyedévben történt előrehaladás a termelékenység növelésében, az önköltség csökkentésében, a szocialista kötelezettségvállalás esedékes részének teljesítésében. Például a Szegedi Kenderfonógyárban az idén eddig a tervezetten felül 2,5 százalékkal növekedett a termelékenység, és a tervezetten felül 697.000 forinttal csökkentették az önköltséget. Az Újszegedi Kenderfenszövőben negyedévi exporttervüknek 15 nappal a határidő előtt eleget tettek, úgy, ahogyan évi vállalásukban egyik pontként megszabták. A BÉMA Cipőgyárban a cipőkészítés új módszere, az előre gyártott alkatrészekből való összeállítása nagyban növelte a termelékenységet és hozzájárult az önköltség csökkentéséhez is. A DÉMA dolgozói első félévi exporttervüket június 25-ig 135,5 százalékra teljesítették. Több ütemben helyes kezdeményezések, jó módszerek törtek utat maguknak, elősegítve a jó munkát, amely egyenlő az életszínvonal további növelése feltételeinek megalapozásával is. S a félév, a második negyedév befejezésének közeledtével, egész sor aem jelentette, hogy esedékes tervét teljesítette. Az adottságokhoz, a lehetőségekhez képest azonban mégis azt kell mondani, hogy korántsem lehetünk elégedettek a második negyedév, az első fél év eredményeivel, mert azok jóval nagyobbak lehettek volna, ha az üzemekben nem fordulnak elő komoly hibák. Több olyan üzem is van, ahol még megközelítően sem tettek eleget az egész évre szóló vállalásuk esedékes részének. Más üzemek a vállalás pontjainak csak részben tettek eleget. A Ruhagyár elmaradt esedékes terve teljesítésével. A Juta árugyárban az évi vállalás esedékes pontjaiból többet túlteljesítettek, néhányat azonban nem. Az üzem két legfontosabb műszaki mutatójának teljesítése 89.1, illetve 96.8 százalék. Számos üzemben tűrhetetlen módon elhanyagolták a vezetők az emberekkel, az újító mozgalommal való törődést, s ez is végeredményben nem más, mint a technika előrehaladásának, a több, gazdaságosabb munkának fékezése. Hasonló a helyzet a korszerű, élenjáró módszerek alkalmazásánál és elterjesztésénél is. Ezen a héten — kedden — tanácskoztak Szeged újítói. Több üzem vezetői — a Fémipari Vállalatnál és másutt is — nem biztosították, hogy az újítók megjelenjenek ezen a tanácskozáson. A Városi Párt-végrehajtó bizottság többször felhívta az üzemek vezetőinek figyelmét a gondos intézkedési tervek összeállításának, a rejtett tartalékokat kutató brigádok munkájának fontosságára. Ennek ellenére több üzemben még ma sincs kielégítő intézkedési terv és legfeljebb csak papíron vannak meg a rejtett tartalékokat, a lehetőségeket feltáró brigádok. Nemrégiben a Városi Pártvégrehajtó bizottság javaslatára egy megbeszélésen elhatározták az üzemek mozgalmi és gazdasági vezetői, hogy a harmadik negyedévre intézkedési tervet dolgoznak ki, az üzemek előtt álló feladatok jó végrehajtására. Az üzemek vezetői megígérték, hogy ezeket a terveket az elmúlt hét végéig eljuttatják a pártbizottság ipari osztályának. Általában nem történt ez meg. Vajon mire várnak egyes üzemek “feledékeny«, vagy az adott esetben nemtörődöm vezetői?! Sajnos nem egy üzemben a párt- és szakszervezet, a gazdasági vezetés elhanyagolta a kollektív és egyéni vállalások ellenőrzését, azok kielégítő segítését. Ez egyenlő a munkaverseny elhanyagolásával. A műszakiak, művezetők — akiknek a munkája elismert és megbecsült — sajnos több helyen nem úgy segítik a versenyt, mint ahogyan mód volna erre. A Kéziszer - számárugyárban, az Autójavítóban és másutt szavakban hangoztatják a napi és dekádtervek teljesítésének jelentőségét, a gyakorlatban azonban nem törekednek jól ennek megvalósítására. Több üzem igazgatója — Konzervgyáré, a Textilműveké, a Kéziszerszámgyáré, az Újszegedi Kenderé, Vágóhídé, Fémipari Vállalaté — tájékozatlan volt a vállalás esedékes részeinek teljesítéséről, a munkaversenyről. Ezt a megengedhetetlen nemtörődömséget — a fentiekben felsoroltakkal együtt — meg kell szüntetni, mert mindez is szükséges ahhoz, hogy eredményesebb legyen a szegedi ipari üzemek harmadik negyedévi munkája. Az üzemek vezetői nem egyszer helyesen beszélnek a felelősségről, arról, hogy a mulasztókat, illetve a kötelességüket bizonyos vonatkozásokban hanyagul ellátókat felelősségre kell vonni. A felelősség és a mulasztásnál a felelősségre vonás azonban vonatkozik az üzemek vezetőire is. A nemtörődöm, az emberek ügyei iránt közömbös vezetőnek pedig viselni kell a felelősségre vonást! Az üzemek párt- és szakszervezetei, a gazdasági vezetők körültekintően vizsgálják meg munkájukat, s szüntessék meg az üzemekben az elsorolt hibákat. Teljesítsük napról napra, dekádról dekádra a terv minden előírását, a vállalás esedékes részét! Üzemi levelezőink írják Maradék nélkül teljesítjük az előirányzott terveket Ha egy idegen érkezik a Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő üzembe, az első pillanatban úgy érzi magát, mintha kiállításon vagy divatbemutatón lenne. Az üzem területén nemcsak a műhelyekben, hanem lent az udvaron is nagy a sürgés-forgás. Itt történik az áruk átvétele. Az üzem termékeit átvizsgálva előkészítve bocsátják az üzem dolgozói az átvevő szervek részére. Szép sorjában sorakoznak az irha, pandux, felnőtt és gyermek bélelt kabátok, melyek a tél beköszöntését várják. Az üzem dolgozói az elmúlt napokban már teljesítették I. féléves tervüket, s most az utolsó napokban azért harcoltak, hogy minél több árut adhassanak terven felül népgazdaságunknak. Az eredmények elérésében serkenti a dolgozókat pártunk márciusi határozata, mely felhívta a figyelmet ismételen a termelékenység növelésére, a kiváló minőségű munkának jelentőségére. Dolgozóink igyekeztek saját területükön a legtöbbet tenni a határozat megvalósításáért. Az eredmények elérésében a pártszervezet is nagy segítséget nyújtott, naponta ellenőrizte a különböző termelési mutatókat, az üzemrészek eredményeit, s ahol szükséges volt segített a problémák megoldásában. Most azért dolgozunk, hogy a következő negyedévben is maradéktalanul teljesíthessük az előirányzott terveket. Nagy József 6312 kilométer A Béke-Világtanács helsinki találkozójának tiszteletére a szegedi 42. számú Autóközlekedési Vállalat dolgozói május folyamán elért hajtóanyag megtakarításának felhasználásával vállalták, hogy a béketalálkozó alatt június 22-től 29-ig a szegedi kocsipark 4632 kilométer, a hódmezővásárhelyi, makói, szentesi kocsipark egyenként 560—560, összesen tehát 6312 kilométer békeutat tesznek meg, illetve teljesítenek terven felül. Vállalatunk és békebizottságunk ezzel fejezte ki békeakaratát. Egyessy Lajos Éves tervünket 88,8 százalékra teljesítettük Az őszi idényre való felkészülés képezi jelenleg vállalatunk — a Paprikafeldolgozó Vállalat — fő munkáját. A gépek karbantartása nagy ütemben folyik és előreláthatólag határidő előtt, augusztus 10. helyett augusztus 1-re elkészül. A zavartalan munka biztosítása érdekében bővítik az üzemet. Többek között két darab 20 vagonos légszárító pajta épül és korszerű központi kazánház. A karbantartásnál dicséretreméltó munkát végeznek a DISZ-fiatalok. Ludwig Illés, Varga Oszkár, Kószó Ferenc és Gyömbér elvtárs brigádja példamutatóan megállja a helyét minden munkában. it »! Az őszi idényre való felkészülés mellett nem szünetel a gyártás sem. Vállalatunk a dolgozók jobb minőségű áruval való ellátása érdekében 3400 kilogramm csemegepaprika gyártását vállalta terven felül. Az éves csemegepaprikagyártási tervünket eddig 98,3 százalékra teljesítettük. Kovács Jenő Mikor készül el a nagy fúrógép? Mi, a MÁV Felépítményi Vasanyagjavító ÜV dolgozói megfogadtuk, hogy április havi lemaradásunkat a második negyedév végére behozzuk. Májusban szép eredmények is születtek, 101 százalékra teljesítettük a tervet. Iparkodunk, mert szeretnénk mi is december 18-ára befejezni éves tervünket. Üzemünk termelékenységét azonban még jobban lehetne emelni, még sokkal szebb eredményeket tudnánk elérni, ha a nagy stabil fúrógép javítását már elvégezték volna. A munka befejezését még április 4-re vállalták, azonban még a mai napig sem készült el. Először az volt a probléma, hogy nincs olyan esztergapad, amelyen a vezértengelyt meg lehet csinálni. Februárban megkaptuk az új, korszerű esztergapadot, a vezértengely mégis csak május végére készült el. Akkor az volt a probléma, nem lehet megcsinálni a fúrógépet, mert nincs bronzpersely. Bronzpersely is van már régen és most már azt szeretnénk tudni, mikor készült el végre a nagy fúrógép, mely is eleget tehessünk adott szavunknak. Szendrei József Képek az üzemek életéből A Szegedi Ruhagyárban virággal is szokták köszönteni a munka élenjáróit. Móri Sándorné, az üzemi bizottság elnöke virágcsokrot ad át Rékasi Lászlónak, aki kiváló eredményt ért el. A Szegedi Kender fonógyár simító üzemrészében az V-ös gép nagyjavítását végzi Szilágyi István és Varga Sándor lakatos Id. Balla Sándor a Szegedi Fémipari és Finommechanikai Vállalatnál a kofamérlegek szerelését és pontosítását végzi. A legutóbbi értékeléskor termelési eredménye 172 százalék volt. [Liebmann Béla [elvételei) A szegedi faipari üzemek vezetőinek tanácskozása A SZEGEDI faipari üzemek élenjáró dolgozói, művezetői, műszaki vezetői és igazgatói szerdán délután a városi pártbizottság javaslatára tanácskozást tartottak a Műszaki és Természettudományi Egyesület Horváth Mihály utcai előadótermében. Szabó Lajos elvtárs, a Szegedi Ecsetgyár igazgatója volt a vitavezető. Szabó elvtárs elmondotta, hogy a Központi Vezetőség március 4-i határozata értelmében a faiparnak is teljesíteni kell a termelés 5.2 százalékkal, a termelékenység 3.9 százalékkal való emelését és az önköltség 3 százalékos csökkentését. A hármas cél elérésének egyik alapvető feltétele a műszaki színvonal és műszaki ellátás megjavítása. Elmondotta azt is Szabó elvtárs, hogy a szegedi faipari üzemeket — kivéve a Szegedi Falemezgyárat és a Gyufagyárat — általában az elmaradt technika és meglehetősen gyenge műszaki vezetés jellemzi, összehasonlítva a könnyűipar egyéb ágaival. Ez a szervezetlenség is drágítja a termelés önköltségét és erősen lassítja a termelékenység emelését. Beszámolója további folyamán részletesen vázolta a műszakiak feladatait az üzemszervezés, az újító mozgalom, a munkaverseny, a szakmai kérdés, a munkásokról való gondoskodás és még több más kérdésben. A TANÁCSKOZÁSON elsőnek Barát János elvtárs, a Szegedi Falemezgyár Gőzfűrész üzemének dolgozója szólalt fel. A többi között felhívta a figyelmet arra is saját üzemében is tapasztalta de máshol is biztosan előfordult, hogy egyes műszaki vezetők az alulról jövő bírálatot nem fogadják el és azt a műszakiak dolgába való illetéktelen beavatkozásnak tartják. Helyesen állapította meg, hogy ezt meg kell szűnteni. Fehér István elvtárs, az asztalos szövetkezet dolgozója kifogásolta, hogy a bútorgyártáshoz nem jó minőségű , bútorlapot és lemezt kapnak a gyáraktól. Doktor Lajos elvtárs, az Ecsetgyár dolgozója a minőség kérdéséhez szólt hozzá. Rámutatott arra a hibára, hogy a dolgozók egy része „szalajtja“ a munkáját a magasabb termelési százalék érdekében és így keletkezik sokszor a gyengébb minőségű termék. Hévízi János elvtárs, a városi párt-végrehajtó bizottság részéről vázolta a szegedi faipar helyzetét és megállapította, hogy 1953-hoz viszonyítva 1954-ben visszaesés volt, de ennek az esztendőnek öt hónapjában ismét mutatkozott némi javulás. Megállapította Hévízi elvtárs, hogy az üzemek műszaki dolgozói vagy nem, vagy csak keveset foglalkoznak a munkaversenyszervezéssel, az újító mozgalommal. Hiba, hogy a Szegedi Falemezgyár Gőzfűrész üzemében megszűnt a sztahánovista és újítókör. A szakmai továbbképzéssel kapcsolatban megállapította, hogy a Faipari Tudományos Egyesületben kevés munka folyik. A vezetőség egyáltalán nem dolgozik és amilyen szép, termékeny élet folyik a többi szakosztályokban, olyan fialódó a FATE munkája. Ezt a hiányosságot sürgősen meg kell szüntetni! Juszt Gyula elvtárs, a KÖMI-től elmondotta, biztosítják a műszaki előfeltételeket ahhoz, hogy az éves tervüket december 10-re befejezzék. — Horváth Márton, Pestalics László, Fisi Ernő felszólalása után Szabó Lajos elvtárs összefoglalta a tanácskozás eredményét. HIBA VOLT, hogy a Falemezgyár, Gyufagyár és még, több más faipari vállalat vezetője, igazgatója elítélendő módon nem vett részt a tanácskozáson.