Délmagyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-01 / 76. szám
Készül a tanácsi rendelet a vízszolgáltatásról Kevesen • tudják, hogy Szeged az elmúlt év elején világviszonylatban kimagasló helyen volt a vízfogyasztásban: Párizsban például az egy főre eső vízfogyasztás 110 liter naponta, addig Szegeden — az egynapos csecsemőt is beleszámítva — 360 litervizet használtunk el 24 óránként. E rekordteljesítményben természetesen benne van az avult vezetékhálózaton elszökő és az ipari üzemek által mind többet igényelt víz is, de a csúcsteljesítmény oka elsősorban a lakosság vízpazarlása. A nagy fogyasztás közvetlen következménye: a krónikus vízhiány, a múlt nyár közepén megszűnt, mivel a városi tanács 900 ezer forint költséggel az új, szegedi víztorony felhasználható vizét a szegedi magasnyomású hálózatba vezette. Ebbe a hálózatba 15 000 köbméter víz jut most naponta, ami bőségesen elegendő Szegednek. Több jel azonban arra mutat, hogy a nyáron ismét vízhiánnyal küzdünk,ha elejét nem veszik a további vízpazarlásnak. Ezért a városi tanács építés- és közlekedési osztálya kezdeményezésére most tanácsi rendelet készül, amely a vízszolgáltatás, illetve vízfogyasztás rendjét szabályozza. Tanácsi rendeletben a tervezet szerint előreláthatólag napi 120 literben állapítják meg egy személyre a vízfogyasztási normát. Túllépés esetén megfelelő rendszabályokat alkalmaznak a vízpazarlók ellen. Az egy főre eső vízfogyasztási norma megállapítása különösen a külső városrészekben szükséges. Elsősorban Újszegeden, de Szeged más részein is, a közművesített telkek, kertek tulajdonosai a városi vízvezetékhálózat vizét öntözési célokra használják. Melegebb időszakokban egész nap gyűjtik a vizet a vezetékekből öntözésre, ezért az utca többi részén még ivóvíz sem jut a lakosoknak. Az egy főre eső vízfogyasztási norma megállapítása lehetővé teszi, hogy ezeknek a kerteknek a tulajdonosai megfelelően megfizessék a víztöbbletet a Víz- és Csatornaműveknek, illetve a tanácsnak. A vízszolgáltatásról szóló tanácsi rendelet tervezetét a városi tanács végrehajtó bizottsága legközelebbi ülésén tárgyalja, majd a városi tanács esedékes ülésén vitatják meg. Két érdekes hírt közölnek Prágából a mai lapok. Az egyik: a csehszlovák fővárosban hatalmas mun____________kásgyűlésen határozatot fogadtak el, amely üdvözli a Magyar Tanácsköztársaságot és figyelmezteti a burzsoá kormányt, hogy tartózkodjék minden Magyarország elleni akciótól. A másik: egy prágai lap interjút kért az új kassai főkapitánytól, aki borúlátóan nyilatkozott a szlovák parasztokról, mivel azoknak »nagyon kedvükre van a Tanácsköztársaság s a kommunista irány«. Budapesten befejeződött az árukészletek leltározása, ma újból kinyitottak az üzletek. Csizmadia Sándor földművelésügyi népbiztos nyilatkozott a mezőgazdaság helyzetéről. Hangoztatta, hogy a kormány minden eszközzel termelőszövetkezetek alakítására és nem földosztásra törekszik. A földosztó bizottságok egyelőre együtt maradnak és folytatják az igénylők összeírását. A tavaszi mezőgazdasági munkák egyébként országszerte rendben folynak. Ebben elmaradás sincs. Ismertetik a lapok azt a rendeletet is, amely a mezőgazdasági munkások bérének rendezéséről szól. A felnőtteknek a különböző munkáktól függően 20— 30 koronában állapították meg a napi bérüket. Az ország minden részétől elszakított Szegeden egyre nagyobb méreteket öltenek az élelmezési nehézségek. Katasztrofális a szénhiány. A gázgyár minimális mértékben üzemel, a gyárak szünetelnek, a villamosok leálltak. Hosszú sorok állnak a trafikok előtt dohányért, cigarettáért. A feketepiacon tízszeres árat adnak a füstölnivalóért. Az árak más cikkeknél is emelkednek. Elöl jár az áremelésben a vendéglősök és kávésok »szakszervezete«. Olasz grafikai kiállítás nyílt Szegeden Vasárnap délelőtt ünnepélyesen nyílt meg a Horváth Mihály utcai képtárban a »Mai olasz grafika« című kiállítás, a Kulturális Kapcsolatok Intézete, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Műcsarnok közös rendezésében. Megnyitó beszédet Gádor Emil festőművész, a Műcsarnok művészeti osztályvezetője mondott az ünnepélyes megnyitó résztvevőinek, akik között megjelent ifj. Komócsin Mihály elvtárs, a városi pártbizottság első titkára is. A kiállításon 29 művész szerepel, általában háromhárom alkotással. A művészek a fiatalabb nemzedék soraiból kerültek ki, s bár ábrázolási módszereik, formanyelvük erősen különböző, mégis világosan és félreérthetetlenül kidomborodnak közös tartalmi gyökereik, művészi magatartásuk és társadalmi felelősségérzetük közössége, érzékenységük és fogékonyságuk környezetük jelenségei és azok összefüggései iránt. E kiállításnak különösen ez teremti meg igazi értékét. A túlnyomóan grafikai anyagot tartalmazó bemutatásban kidomborodik a rendezőknek az a helyes célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mai olasz képzőművészet realista törekvéseinek sokoldalúságára, arra a változatos és lankadatlan mozgásra, amely a mai olasz festészetet és grafikát jellemzi. A kiállítás a mai szünnap után április 19-ig minden nap — hétfő kivételével — délelőtt 10-től este 6 óráig tekinthető meg. Elmúlt a megyében a száj- és körömfájás A Csongrád megyei tanács v. b. mezőgazdasági oszálya értesíti a megye lakosságát, hogy március 31-én a megye területén a száj- és körömfájás megbetegedés legzűnt. Ezzel kapcsolatban ettől a naptól kezdve a megye erületén fennálló zárlati intézkedések is megszűntek. Kéik azonban a lakosságot, hogy hasított közmű állataiét továbbra is kísérje figyelemmel és minden gyanús megbetegedést azonnal jelentsen az állatorvosnak. Berlinbe utazik az első nagyobb mihálytalaki retek-szállítmány A mihálytelki kiskertekben beérett a korai hónapos retek. A mai napon mintegy 10 ezer csomót készítenek retekből, s csütörtökön reggel nagy, zárt tehergépkocsival a Német Demokratikus Köztársaságba, Berlinbe indítják útnak. A Német Demokratikus Köztársaság ezt követően is nagyobb mennyiségű korai zöldségfélét, retket vásárol Szeged környékéről. A mostani szállítmányt hamarosan újabbak követik, de nem egy kamionnal — ahogy ezeket a nagy nemzetközi áruforgalmat lebonyolító autókat nevezik —, hanem előreláthatólag négy ilyen kocsival szállítanak tetket Berlinbe, illetve Prágába. A külkereskedelmi szervek gondoskodtak arról, hogy minden eladó zöldségfélénk időben eljusson a külföldi fogyasztókhoz. Amint növekednek az árukészletek, egyre több szállító eszközt is biztosítanak. Szerda, 1959. április 1. Közös erővel a márciusi párthatározat végrehajtásáért Tanulságos kongresszusi verseny a Távközlő és Biztosítóberendezési Építési Főnökség szegedi üzemében MÁV Távközlő és Biztosítóberendezési Építési Főnökség 22. számú üzemvezetősége Szegeden így hívják azt a Tisza-pályaudvaron székelő vasúti műhelyt, melynek a nevét csak azért felejti az ember, mert hosszúra nyúlt, mint a rétestészta. Egyébként megérdemelné, hogy sokan ismerjék Szegeden, mert nagyon komoly munka folyik itt: az egész ország részére készítik és javítják a vasúti biztosító berendezéseket. Mint egy nagy család — Úgy dolgozunk, mint egy nagy család, segítjük egymást és együtt örülünk az eredményeknek — így fogadott Kovács Ödön, az üzem egyik műszaki vezetője. S ez valóban így van, erről számos jel tanúskodik. Mi más lenne például az oka, hogy a fiatalok és öregek a legnagyobb egyetértésben már napok óta munkaidő után is szívesen és lelkesen rendezik az üzem környékét? Közös szándék vezérli őket, mely a szép célok megvalósítására érlelődött bennük. Verba József elvtárs, a pártszervezet titkára elmondotta, hogy a nagy nekibuzdulás akkor kezdődött, mikor a kommunisták, majd a dolgozók valamennyien megtárgyalták a március 6-i párthatározatot. Párttaggyűlésen és termelési tanácskozáson és KISZ taggyűlésen egyöntetű volt a vélemény: az üzemnek is ki kell tennie magáért, hogy 1959 végére elérjük azt a termelési szintet és önköltségcsökkentést, melyet csak a jövő év végére terveztünk. Mivel pedig ennek egyik lendítője a szocialista munkaverseny, nem fukarkodtak az erre vonatkozó ötletekkel és elhatározásokkal sem. Az ifjú kommunisták megbízatása Az egyik kommunista, Bilinecz István, például azt kifogásolta, hogy az üzem területén szerteszét sok anyag hányódik, s így értékes alkatrészek kallódhatnak el. Véleménye szerint ezeket össze kellene gyűjteni, rendszerezni és gondosan tárolni. A jó javaslatot a pártszervezet és üzem vezetősége rögtön felkarolta. A pártvezetőség nevében Szabó András a kiszistákat kérte fel, hogy vállalják ezt a munkát. A fiatalok örömmel kaptak az alkalmon, hogy megmutassák lelkesedésüket, s három nap múlva már több mint harmincan láttak munkához. Hozzájuk csatlakozott számos idősebb dolgozó is, akiket a szakszervezeti bizalmiak nyertek meg ennek a feladatnak. Ezidáig már több száz órát töltöttek el társadalmi munkában, s a jelenlegi ütemben április 4-ig teljesen rendbeteszik az üzem környékét. Sok ezer forint megtakarítást jelent ez. A hányódó anyagok az ország különböző állomásairól idekerült biztosítóberendezési kellékek, öntödébe való, vagy még felhasználható alkatrészek. Most, ha összegyűjtik és kiválogatják ezeket, javarészüket fel lehet újítani, be lehet építeni, a hasznavehetetlen anyagok pedig —, melyeket 6—8 tonnára becsülnek — elkerülnek a vasöntödébe. Segítik az ország vasútállomásait Az üzem dolgozóinak e szép tettén kívül még számos értékes vállalása van. A pártszervezet vezetősége az üzemi bizottsággal és üzemvezetőséggel alaposan megvitatta, milyen versenyforma lenne a legcélszerűbb, valóban a márciusi párthatározat szellemében viszi előre a termelést. Végülis úgy döntöttek, hogy negyedévről-negyedévre a legfontosabb feladatokra, és a határidők rövidítésére hívják fel a figyelmet, a helyi sajátosságoknak megfelelően. Az üzem ugyanis az ország különböző vasútállomásai részére dolgozik. Megvan az éves, forintösszegben kifejezett terve — de éppen az együttműködés miatt egyes munkák sürgősebbek. Például a város állomásának biztosítóberendezését III. 1— IV. 28-ig kell felszerelni. Ilyenkor az ezt készítő dolgozók arra tesznek felajánlást, hogy korábban befejezik a munkát. Ez az üzemnek tervtúlteljesítést, az illető állomásnak költségcsökkentést jelent. A haszon tehát kettős, sőt az ilyen munkának más eredménye is van. Az előkészítő és az összeszerelő műhely, valamint az asztalosok, esztergályosok és festők együttes vállalásai között szerepel például az a pont, hogy a Budafok—Hárosi őrház állítókészülékét 30 órával hamarabb készítik el, mint ahogy tervezték. Az ilyen felajánlás teljesítése azt is jelenti, hogy hamarabb válik gyorsabbá, biztosabbá a forgalom. Ugyanis a biztosítóberendezések rendbehozatala előtt legtöbbször lassított járatokban közlekednek a vonatok, sőt menetkorlátozások is szoktak lenni az illető pályán. Negyedévről — negyedévre Ezeket a körülményeket a dolgozók is jól ismerik, többször felhívta már rá a figyelmüket a pártszervezet, vagy az üzemvezetőség. Abban a tudatban törekednek vállalásaikat teljesíteni, hogy saját eredményeik növelésén kívül ezzel másokat is segítenek. Ezért olyan megfontoltak és pontosak a felajánlások. Az érdekelt üzemrészek dolgozói külön összejönnek, s megbeszélik, hogy most milyen feladat végrehajtására indítsanak versenyt. A mostani vállalások között ilyenek vannak: A jelző I. műhely a konzolos kétkarú áthaladó jelzőt két nappal, a jelző II. műhely a vágányzáró sorompózárat ugyancsak két nappal hamarabb készíti el, a beton- és rakodóműhely oldal- és középlapból kettő, fedlapból pedig három darabbal készít többet az eddigi átlagnál. Több felajánlást már teljesítettek is — s amikor készen vannak a negyedévre vállalt feladatokkal, újabb pontokkal, vállalásokkal folyik a verseny. Mert az üzem dolgozói a nagy lendületet vett versenyt a pártkongresszus tiszteletére folytatják, s addig még sok szép eredményt akarnak elérni. Koleszár Béla Felkerestük dr. Jánosi Gergelyt, a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás főorvosát, s megkértük, tájékoztassa lapunk olvasóit az influenzajárványról. — Az influenza, mint járvány, megszűnt városunkban — mondta Jánossy doktor. — De most is előfordul megbetegedés azok között, akik még nem estek át az influenzán. Tehát a védekezés és a megelőzés szabályait továbbra is szigorúan be kell tartani. Eddig a város lakosságának körülbelül 45 százaléka esett át a betegségen. Minden korosztályt egyforma mértékben érintett. Hogy mit jelentett ez a járvány, erre a kérdésre nemcsak a betegek, hanem az orvosok is pontos választ tudnak adni. Mint már említettem, a lakosságnak 45 százaléka jelentkezett a betegség tüneteivel az orvosoknál. Szövődménymentes esetben is általában 3—5 napos lázas állapot után a beteg legalább egyheti levertség, gyengeség érzéssel ágyban maradt. Sajnos, igen jelentős a szövődményes esetek száma is. Ez főképpen tüdőgyulladásban nyilvánult meg. A rettegett idegrendszeri szövődmény szerencsére nem nagy számban fordult elő. A szövődményeket általában a korszerű gyógyítás jó irányba befolyásolta." Szegeden az influenzajárvány nemcsak a mindennapi életet akadályozta, hanem bizonyos nehézségeket okozott a termelésben is. Hiszen a járvány ideje alatt lényegesen megnövekedett a hiányzás az üzemekben. Csak jó munkaszervezéssel lehetett nagyobb arányú hátráltató körülményeket megelőzni. A termelésen túl az iskolai oktató-nevelő munkát is zavarta a járvány. Az iskolai munkában mutatkozó kieséseket az iskolai év hátralevő szakaszában kell behozni a tanulóknak és a pedagógusoknak. — Ha a városunkban lezajló influenzajárványt értékeljük, feltétlen beszélnünk kell a megnövekedett gyógyszerforgalomról. Jelentős mértékben emelkedett. Szerencsére az okos előrelátás folytán a létesített tartalékok felhasználásával sikerült minden különösebb zökkenő nélkül biztosítani a gyógyszerellátást. — Mindazoknak, akiknek kórházi kezelésre volt szükségük, — jó szervezéssel — hozzájutottak ehhez. Gyógyintézeteink apparátusát nehéz helyzet elé állította az influenzajárvány. De különösebb fennakadást nem tapasztaltunk a betegellátás területén. Nagy segítséget jelentett a megszervezett házi ápolási apparátus. Olyan esetekben, amikor az otthoni ápolás nem volt biztosítva, ott orvosok irányítása mellett ápolónők gondozták, ápolták a rászoruló heveny betegeket. A kerületi orvosainknak is hatalmas megterhelést jelentett a járvány. Sok esetben igen kemény »harcok« árán tudtuk a betegellátást biztosítani. De az illetékes egészségügyi és állami szerveink átcsoportosításokat hajtottak végre. Kórházakból kikerült és iskolai orvosi munkahelyekről irányítottak orvosokat azokba a körzetekbe, ahol megemelkedett a betegek száma. A járvány idején ugyan volt egy-két egyéni jogos kifogás, de általában az orvosi apparátus kielégítő munkát végzett. Hiszen nemegyszer napi 12—16 órát is dolgoztak. — Az influenzás megbetegedés csak szórványosan jelentkezik már városunkban. Hogy terjedését megakadályozzuk, óvatosságra van szükség, tehát tartsuk be az egészségügyi szabályokat — fejezte be nyilatkozatát dr. Jánossy Gergely főorvos. Vége az influenzajárványnak Továbbra is tartsuk be az egészségügyi szabályokat Változások egyes külföldi postadíjakban A Postavezérigazgatóság közli, hogy április 1-től néhány postai díjban változások lépnek életbe, így többek között a külföldre szóló csomagok szállításáért járó díjakat felemelték, s ezért valamennyi külföldi csomagdíj megváltozott. Ugyanakkor — körülbelül 20 százalékkal — csökkentették a légiszállítási díjakat. A posta a vakok részére szolgáló dombornyomású írásokat ezentúl díjmentesen szállítja. Az osztrák postaigazgatóság kívánságára az Ausztriával eddig érvényben levő alacsonyabb levél- és levelezőlap-díjakat megszüntették. Április 1-től Ausztriába is az általános külföldi leválás levelezőlap-díjak érvényesek. leveleknél a díj 20 grammig 1 forint — minden további 20 gramm 60 fillér — a levelezőlapok díja pedig 60 fillér. Több előrecsomagolt élelmiszer kerül forgalomba Az élelmiszeripar rövidesen újabb előrecsomagolt árukat hoz forgalomba. Újdonság a polyetilénbe és az alumíniumfóliába »csomagolt« leves, a baromfiaprólék, a tisztított zöldség, a gyógysókkal ízesített tejhús. A diétásoknak puffasztott tarhonyát, hántolt rizst és babot, diétás krémsajtot és tehéntúrót készítenek.