Délmagyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-01 / 76. szám

Készül a tanácsi rendelet a vízszolgáltatásról Kevesen • tudják, hogy Szeged az elmúlt év ele­jén világviszonylatban ki­magasló helyen volt a víz­­fogyasztásban: Párizsban például az egy főre eső vízfogyasztás 110 liter na­ponta, addig Szegeden — az egynapos csecsemőt is beleszámítva — 360 liter­­vizet használtunk el 24 óránként. E rekordteljesítményben természetesen benne van az avult vezetékhálózaton el­szökő és az ipari üzemek által mind többet igényelt víz is, de a csúcsteljesítmény oka elsősorban a lakosság víz­pazarlása. A nagy fogyasztás közvet­len következménye: a kró­nikus vízhiány, a múlt nyár közepén megszűnt, mivel a városi tanács 900 ezer forint költséggel az új­­, szegedi víztorony felhasz­nálható vizét a szegedi ma­gasnyomású hálózatba ve­zette. Ebbe a hálózatba 15 000 köbméter víz jut most naponta, ami bőségesen elegendő Szegednek. Több jel azonban arra mutat, hogy a nyáron ismét vízhiánnyal küzdünk,­­ha ele­jét nem veszik a további vízpazarlásnak. Ezért a vá­rosi tanács építés- és közle­kedési osztálya kezdemé­nyezésére most tanácsi ren­delet készül, amely a víz­szolgáltatás, illetve vízfo­­gyasztás rendjét szabályoz­za. Tanácsi rendeletben a tervezet szerint előreláthatólag napi 120 literben állapítják meg egy személyre a vízfogyasz­tási normát. Túllépés esetén megfelelő rendszabályokat alkalmaznak a vízpazarlók ellen. Az egy főre eső vízfo­gyasztási norma megállapí­tása különösen a külső vá­rosrészekben szükséges. El­sősorban Ú­j­szegeden, de Sze­ged más részein is, a köz­művesített telkek, kertek tulajdonosai a városi vízvezetékhálózat vizét öntözési célokra használják. Melegebb időszakokban egész nap gyűjtik a vizet a vezetékekből öntözésre, ezért az utca többi részén még ivóvíz sem jut a la­kosoknak. Az egy főre eső vízfogyasztási norma meg­állapítása lehetővé teszi, hogy ezeknek a kerteknek a tulajdonosai megfelelően megfizessék a víztöbbletet a Víz- és Csatornaműveknek, illetve a tanácsnak. A vízszolgáltatásról szóló tanácsi rendelet tervezetét a városi tanács vég­rehajtó bizottsága legköze­lebbi ülésén tárgyalja, majd a városi tanács esedékes­­ ülésén vitatják meg. Két érde­kes hírt kö­zölnek Prá­gából a mai lapok. Az egyik: a cseh­szlovák fővá­rosban hatal­mas mun­____________kásgyűlésen határozatot fogadtak el, amely üdvözli a Magyar Ta­nácsköztársaságot és figyel­mezteti a burzsoá kormányt, hogy tartózkodjék minden Magyarország elleni akció­tól. A másik: egy prágai lap interjút kért az új kassai főkapitánytól, aki borúlátóan nyilatkozott a szlovák pa­rasztokról, mivel azoknak »nagyon kedvükre van a Ta­nácsköztársaság s a kommu­nista irány­«. Budapesten befejeződött az árukészletek leltározása, ma újból kinyitottak az üzletek. Csizmadia Sándor földmű­velésügyi népbiztos nyilatko­zott a mezőgazdaság helyze­téről. Hangoztatta, hogy a kormány minden eszközzel termelőszövetkezetek alakí­tására és nem földosztásra törekszik. A földosztó bizott­ságok egyelőre együtt ma­radnak és folytatják az igénylők összeírását. A tava­szi mezőgazdasági munkák egyébként országszerte rend­ben folynak. Ebben elmara­dás sincs. Ismertetik a la­pok azt a rendeletet is, amely a mezőgazdasági mun­kások­ bérének rendezéséről szól. A felnőtteknek a külön­böző munkáktól függően 20— 30 koronában állapították meg a napi bérüket. Az ország minden részétől elszakított Szegeden egyre nagyobb méreteket öltenek az élelmezési nehézségek. Katasztrofális a szénhiány. A gázgyár minimális mér­tékben üzemel, a gyárak szü­netelnek, a villamosok leáll­tak. Hosszú sorok állnak a trafikok előtt dohányért, ci­garettáért. A feketepiacon tízszeres árat adnak a füs­tölnivalóért. Az árak más cikkeknél is emelkednek. Elöl jár az áremelésben a vendéglősök és kávésok »szakszervezete«. Olasz grafikai kiállítás nyílt Szegeden Vasárnap délelőtt ünnepé­lyesen nyílt meg a Horváth Mihály utcai képtárban a »Mai olasz grafika« című ki­állítás, a Kulturális Kap­csolatok Intézete, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Műcsarnok közös rendezésé­ben. Megnyitó beszédet Gá­dor Emil festőművész, a Műcsarnok művészeti osz­tályvezetője mondott az ün­nepélyes megnyitó résztve­vőinek, akik között megje­lent ifj. Komócsin Mihály elvtárs, a városi pártbizott­ság első titkára is. A kiállításon 29 művész szerepel, általában három­három alkotással. A művé­szek a fiatalabb nemzedék soraiból kerültek ki, s bár ábrázolási módszereik, for­manyelvük erősen különbö­ző, mégis világosan és fél­reérthetetlenül kidomborod­nak közös tartalmi gyöke­reik, művészi magatartásuk és társadalmi felelősségérze­tük közössége, érzékenysé­gük és fogékonyságuk kör­nyezetük jelenségei és azok összefüggései iránt. E kiállí­tásnak különösen ez teremti meg igazi értékét. A túlnyo­móan grafikai anyagot tar­talmazó bemutatásban ki­domborodik a rendezőknek az a helyes célja, hogy rá­irányítsa a figyelmet a mai olasz képzőművészet realista törekvéseinek sokoldalúságá­ra, arra a változatos és lan­kadatlan mozgásra, amely a mai olasz festészetet és gra­fikát jellemzi. A kiállítás a mai szünnap után április 19-ig minden nap — hétfő kivételével — délelőtt 10-től este 6 óráig tekinthető meg. Elmúlt a megyében a száj- és körömfájás A Csongrád megyei tanács v. b. mezőgazdasági osz­­álya értesíti a megye lakosságát, hogy március 31-én a megye területén a száj- és körömfájás megbetegedés l­eg­­zűnt. Ezzel kapcsolatban ettől a naptól kezdve a megye erületén fennálló zárlati intézkedések is megszűntek. Ké­ik azonban a lakosságot, hogy hasított közmű állatai­ét továbbra is kísérje figyelemmel és minden gyanús megbetegedést azonnal jelentsen az állatorvosnak. Berlinbe utazik az első nagyobb mihálytalaki retek-szállítmány A mihály­telki kiskertek­ben beérett a korai hónapos retek. A mai napon mintegy 10 ezer csomót készítenek retekből, s csütörtökön reg­gel nagy, zárt tehergépko­csival a Német Demokrati­kus Köztársaságba, Berlinbe indítják útnak. A Német Demokratikus Köztársaság ezt követően is nagyobb mennyiségű korai zöldségfé­lét, retket vásárol Szeged környékéről. A mostani szál­lítmányt hamarosan újabbak követik, de nem egy kami­onnal — ahogy ezeket a nagy nemzetközi áruforgal­mat lebonyolító autókat ne­vezik —, hanem előrelátha­tólag négy ilyen kocsival szállítanak tetket Berlinbe, illetve Prágába. A külkeres­kedelmi szervek gondoskod­tak arról, hogy minden el­adó zöldségfélénk időben el­jusson a külföldi fogyasztók­hoz. Amint növekednek az árukészletek, egyre több szállító eszközt is biztosíta­nak. Szerda, 1959. április 1. Közös erővel a márciusi párthatározat végrehajtásáért Tanulságos kongresszusi verseny a Távközlő és Biztosítóberendezési Építési Főnökség szegedi üzemében­ ­ MÁV Távközlő és Bizto­sítóberendezési Építési Fő­nökség 22. számú üzemveze­tősége Szegede­n így hívják azt a Tisza-pályaudvaron székelő vasúti műhelyt, melynek a nevét csak azért felejti az ember, mert hos­­­szúra n­yúlt, mint a rétestész­ta. Egyébként megérdemel­né, hogy sokan ismerjék Szegeden, mert nagyon ko­moly munka folyik itt: az egész ország részére készítik és javítják a vasúti biztosító berendezéseket. Mint egy nagy család — Úgy dolgozunk, mint egy nagy család, segítjük egymást és együtt örülünk­ az eredményeknek — így fo­gadott Kovács Ödön, az üzem egyik műszaki vezető­je. S ez valóban így van, erről számos jel tanúskodik. Mi más lenne például az oka, hogy a fiatalok és­­ öre­gek a legnagyobb egyetér­tésben már napok óta mun­kaidő után is szívesen és lel­kesen rendezik az üzem kör­­­­nyékét? Közös szándék­­ ve­­­­zérli őket, mely a szép célok megvalósítására érlelődött bennük. Verba József elvtárs, a pártszervezet titkára elmon­dotta, hogy a nagy nekibuz­dulás akkor kezdődött, mi­kor a kommunisták, majd a dolgozók valamennyien meg­tárgyalták a március 6-i párthatározatot. Párttaggyű­lésen és termelési tanácsko­záson és KISZ taggyűlésen egyöntetű volt a vélemény: az üzemnek is ki kell ten­nie magáért, hogy 1959 vé­­­gére elérjük azt a termelési szintet és önköltségcsökken­tést, melyet csak a jövő év végére terveztünk. Mivel pe­dig ennek egyik lendítője a szocialista munkaverseny, nem fukarkodtak az erre vo­natkozó ötletekkel és elhatá­rozásokkal sem. Az ifjú kommunisták megbízatása Az egyik kommunista, Bi­­linecz István, például azt ki­fogásolta, hogy az üzem te­rületén szerteszét sok anyag hányódik, s így értékes al­katrészek kallódhatnak el. Véleménye szerint ezeket össze kellene gyűjteni, rend­szerezni és gondosan tárol­ni. A jó javaslatot a párt­­szervezet és üzem vezető­sége rögtön felkarolta. A pártvezetőség nevében Szabó András a kiszistákat kérte fel, hogy vállalják ezt a munkát. A fiatalok örömmel kaptak az alkalmon, hogy megmutassák lelkesedésüket, s három nap múlva már több mint harmincan láttak munkához. Hozzájuk csatla­kozott számos idősebb dol­gozó is, akiket a szakszer­vezeti bizalmiak nyertek meg ennek a feladatnak. Ez­­idáig már több száz órát töl­töttek el társadalmi munká­ban, s a jelenlegi ütemben április 4-ig teljesen rendbe­­teszik az üzem környékét. Sok ezer forint megtakarítást jelent ez. A hányódó anya­gok az ország különböző ál­lomásairól idekerült bizto­sítóberendezési kellékek,­ ön­tödébe való, vagy még fel­használható alkatrészek. Most, ha összegyűjtik és ki­válogatják ezeket, javaré­szüket fel lehet újítani, be lehet építeni, a hasznavehe­tetlen anyagok pedig —, me­lyeket 6—8 tonnára becsül­nek — elkerülnek a vas­öntödébe. Segítik az ország vasútállomásait Az üzem dolgozóinak e szép tettén kívül még szá­mos értékes vállalása van. A pártszervezet vezetősége az üzemi bizottsággal és üzemvezetőséggel alaposan megvitatta, milyen verseny­­forma lenne a legcélszerűbb, valóban a márciusi párthatározat szellemében viszi előre a termelést. Vé­­gülis úgy döntöttek, hogy negyedévről-negyedévre a legfontosabb feladatokra, és a határidők rövidítésére hív­ják fel a figyelmet, a helyi sajátosságoknak megfelelően. Az üzem ugyanis az ország különböző vasútállomásai ré­szére dolgozik. Meg­van az éves, forintösszegben kifeje­zett terve — de éppen az együttműködés miatt egyes munkák sürgősebbek. Példá­ul a város állomásának biz­tosítóberendezését III. 1— IV. 28-ig kell felszerelni. Ilyenkor az ezt készítő dol­gozók arra tesznek felaján­lást, hogy korábban befeje­zik a munkát. Ez az üzem­nek tervtúlteljesítést, az il­lető állomásnak költség­­csökkentést jelent. A haszon tehát kettős, sőt az ilyen munkának más eredménye is van. Az előkészítő és az összeszerelő műhely, vala­mint az asztalosok, esztergá­lyosok és festők együttes vállalásai között szerepel például az a pont, hogy a Budafok—Hárosi őr­ház állí­tókészülékét 30 órával ha­marabb készítik el, mint ahogy tervezték. Az ilyen felajánlás teljesítése azt is jelenti, hogy hamarabb vá­lik gyorsabbá, biztosabbá a forgalom. Ugyanis a biztosí­tóberendezések rendbehoza­tala előtt legtöbbször lassí­tott járatokban közlekednek a vonatok, sőt menetkorlá­tozások is szoktak lenni az illető pályán. Negyedévről — negyedévre Ezeket a körülményeket a dolgozók is jól ismerik, több­ször felhívta már rá a fi­gyelmüket a pártszervezet, vagy az üzemvezetőség. Ab­ban a tudatban törekednek vállalásaikat teljesíteni, hogy saját eredményeik növelésén kívül ezzel másokat is segí­tenek. Ezért olyan megfon­toltak és pontosak a felaján­lások. Az érdekelt üzemré­szek dolgozói külön össze­jönnek, s megbeszélik, hogy most milyen feladat végre­hajtására indítsanak versenyt. A mostani vállalások között ilyenek vannak: A jelző I. műhely a konzolos kétkarú áthaladó jelzőt két nappal, a jelző II. műhely a vágány­záró sorompózárat ugyancsak két nappal hamarabb készí­ti el,­ a beton- és rakodó­műhely oldal- és középlap­ból kettő, fedlapból pedig három darabbal készít töb­bet az eddigi átlagnál. Több felajánlást már teljesítettek is — s amikor készen van­nak a negyedévre vállalt fel­adatokkal, újabb pontokkal, vállalásokkal folyik a ver­seny. Mert az üzem dolgozói a nagy lendületet vett ver­senyt a pártkongresszus tisz­teletére folytatják, s addig még sok szép eredményt akarnak elérni. Koleszár Béla Felkerestük dr. Jánosi Gergelyt, a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás fő­orvosát, s megkértük, tájé­koztassa lapunk olvasóit az influenzajárványról. — Az influenza, mint jár­vány, megszűnt városunk­ban — mondta Jánossy dok­tor. — De most is előfor­dul megbetegedés azok kö­zött, akik még nem estek át az influenzán. Tehát a védekezés és a megelőzés szabályait továbbra is szi­gorúan be kell tartani. Eddig a város lakosságá­nak körülbelül 45 száza­léka esett át a betegségen. Minden korosztályt­ egyfor­ma mértékben érintett. Hogy mit jelentett ez a jár­vány, erre a kérdésre nem­csak a betegek, hanem az orvosok is pontos választ tudnak adni.­­ Mint már említettem, a lakosságnak 45 százaléka jelentkezett a betegség tü­neteivel az orvosoknál. Szö­vődménymentes esetben is általában 3—5 napos lázas állapot után a beteg leg­alább egyheti levertség, gyengeség érzéssel ágyban maradt. Sajnos,­ igen jelen­tős a szövődményes esetek száma is. Ez főképpen tü­dőgyulladásban nyilvánult meg. A rettegett idegrendszeri szövődmény szerencsére nem nagy számban fordult elő. A szövődményeket általában a korszerű gyógyítás jó irányba befolyásolta.­­" Szegeden az influenza­­járvány nemcsak a minden­napi életet akadályozta, ha­nem bizonyos nehézségeket okozott a termelésben is. Hiszen a járvány ideje alatt lényegesen megnövekedett a hiányzás az üzemekben. Csak jó munkaszervezéssel lehetett nagyobb arányú hátráltató körülményeket megelőzni. A termelésen túl az iskolai oktató-nevelő munkát is zavarta a jár­vány. Az iskolai munkában mutatkozó kieséseket az is­kolai év hátralevő szakaszá­ban kell behozni a tanulók­nak és a pedagógusoknak. — Ha a városunkban le­zajló influenzajárványt ér­tékeljük, feltétlen beszél­nünk kell a megnövekedett gyógyszerforgalomról. Je­lentős mértékben emelke­dett. Szerencsére az okos előrelátás folytán a létesí­tett tartalékok felhasználá­sával sikerült minden különö­sebb zökkenő nélkül bizto­sítani a gyógyszerellátást. — Mindazoknak, akiknek kórházi kezelésre volt szük­ségük, — jó szervezéssel — hozzájutottak ehhez. Gyógy­intézeteink apparátusát ne­héz helyzet elé állította az influenzajárvány. De külö­nösebb fennakadást nem ta­pasztaltunk a betegellátás területén. Nagy segítséget jelentett a megszervezett házi ápolási apparátus. Olyan esetekben, amikor az otthoni ápolás nem volt biztosítva, ott orvosok irá­nyítása mellett ápolónők gondozták, ápolták a rá­szoruló heveny­ betegeket.­­ A kerületi orvosaink­nak is hatalmas megter­helést jelentett a jár­vány. Sok esetben igen kemény »harcok« árán tudtuk a be­tegellátást biztosítani. De az illetékes egészségügyi és ál­lami szerveink átcsoporto­sításokat hajtottak végre. Kórházakból kikerült és is­kolai orvosi munkahelyek­ről irányítottak orvosokat azokba a körzetekbe, ahol megemelkedett a betegek száma. A járvány idején ugyan volt egy-két egyéni jogos kifogás, de általában az orvosi apparátus kielé­gítő munkát végzett. Hiszen nemegyszer napi 12—16 órát is dolgoztak. — Az influenzás megbe­tegedés csak szórványosan jelentkezik már városunk­ban. Hogy terjedését meg­akadályozzuk, óvatosságra van szükség, tehát tartsuk be az egészségügyi szabá­lyokat — fejezte be nyilat­kozatát dr. Jánossy Gergely főorvos. Vége az influenzajárványnak Továbbra is tartsuk be az egészségügyi szabályokat Változások egyes külföldi postadíjakban A Postavezérigazgatóság közli, hogy április 1-től né­hány postai díjban változá­sok lépnek életbe, így töb­bek között a külföldre szóló csomagok szállításáért járó díjakat felemelték, s ezért valamennyi külföldi csomag­díj megváltozott. Ugyanak­kor — körülbelül 20 száza­lékkal — csökkentették a légiszállítási díjakat. A posta a vakok részére szolgáló dombornyomású írásokat ezentúl díjmentesen szállítja. Az osztrák postaigazgató­ság kívánságára az Auszt­riával eddig érvényben levő alacsonyabb levél- és levele­zőlap-díjakat megszüntették. Április 1-től Ausztriába is az általános külföldi levál­ás levelezőlap-díjak érvénye­sek. leveleknél a díj 20 grammig 1 forint — minden további 20 gramm 60 fillér — a levelezőlapok díja pe­dig 60 fillér. Több előrecsomagolt élelmiszer kerül forgalomba Az élelmiszeripar rövide­sen újabb előrecsomagolt árukat hoz forgalomba. Új­donság a polyetilénbe és az alumíniumfóliába »csoma­golt« leves, a baromfiapró­lék, a tisztított zöldség, a gyógysókkal ízesített tejhús. A diétásoknak puffasztott tarhonyát, hántolt rizst és babot, diétás krémsajtot és tehéntúrót készítenek.

Next