Délmagyarország, 1963. május (53. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-01 / 100. szám
jugoszláv SZOCIALISTA SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGOK SZÖVETSÉGE A MAGIAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 53. évfolyam, 100. szám Ara: 70 fillér Szerda, 1963. május L ROMÁN VIETNAMI NÉPKÖZTÁRSASÁG DEMOKRATIKUS CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA köztársaság MONGOL NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉMET DEMOKRATIKUS köztársaság köztársaság Május I. története visszanyúlik 1531-re. Lucca városának olasz selyemmunkásai ebben az esztendőben május 1-én tüntettek a bérminimum mellett és egyéb jogaik kivívásáért Május elseje jelentőségét, s mai ünneplésének tartalmát azonban az az 1889-i párizsi munkáskongresszus adta meg, amelynek záróülésén a francia küldött Lavigne javaslatára kimondották, hogy május elsejét munkaünneppé avatják. Munkásvédelmi követelések melletti tüntetésre szólították fel minden ország munkásságát s azóta szerveznek ezen a napon tüntetéseket felvonulásokat követeléseik hangsúlyozására. Már az első, az 1890-i május 1-én a Kommunista Kiáltvány új német kiadásának előszavában, a jövőbe tekintő értékeléssel szolgált Engels Frigyes, amikor többek között a következőket írta: »Világ proletárjai, egyesüljetek! Amikor immár 42 esztendeje az első párizsi forradalom előestéjén, amelyben a proletariátus saját követeléseivel állott elő e szavakat világgá kiáltottuk, csak kevés hang válaszolt De hogy az egész világ proletáriátusának az Internacionálé révén kötött örök szövetsége még él, és erőteljesebben él, mint valaha, arra éppen a mai napnál jobb tanulság nem akad. Mert ma, amikor e sorokat írom, az európai és amerikai proletáriátus seregszemlét tart első ízben mozgósított csapatain egységes hadseregként mozgósítva, egy zászló alatt és egy legközelebbi cél érdekében.« A Kommunista Kiáltvány szép tervei mind valóra váltak, s 30 esztendővel az első májusi seregszemle után már a kivívott m munkáshatalom új feladatait fogalmazza meg Marx és Engels tevékenységének folytatója: Lenin. Az új társadalom építéséről értekezve már 1920-ban azt írja, hogy minket nem ijesztenek meg az óriási nehézségek és a rendkívüli nehéz munka kezdetén elkerülhetetlen hibák, hiszen a munkaszokások és erkölcsök átalakítása évtizedes munka. És mi ünnepélyesen megfogadjuk, hogy hajlandók leszünk meghozni minden áldozatot, hogy szilárdan helytállunk és kitartunk ebben a roppant nehéz harcban, a szokás ereje ellen vívott harcban, hogy fáradhatatlanul fogunk dolgozni éveken és évtizedeken át — dolgozni fogunk, hogy belevigyük a tömegek tudatába a tömegek szokásává, mindennapi szükségletévé tegyük azt a szabályt, hogy mindenki egyért, egy mindenkiért e. Amikor 43 évvel ezelőtt a Május Elsejei Kommunista Szombat- e szavait megfogalmazta Lenin, még egyedül volt az intervenciós támadások közepette a Szovjetunió. Ma pedig már magabiztos szocialista világrendszerről beszélhetünk, amely mindjobban gyűjti erőit, meggyorsítva előrehaladását a májusi álmok megvalósításaként a szocializmushoz és a kommunizmushoz vezető úton. A mindenki egyért egy mindenkiért, ma már nemcsak jelszó, hanem egyebek között a szocialista brigádmozgalomban, nálunk is testet öltő valósággá vált. Ma is harcos seregszemle május elseje, csakhogy ez a harc ma már nem a 8 órás munkanapért folyik a mi viszonyaink között, hanem olyan nagy csatának vagyunk aktív résztvevői, amely világméretű küzdőtéren folyik, nem másért, mint az erőviszonyok további megváltoztatásáért a szocializmus javára. Ma már amerikai földön is van szocialista hatalom, melynek képviselője Fidel Castro, a moszkvai májusi ünnepségen demonstrálja összeforrottságunkat, barátságunkat. Mert sikereinket az biztosította elsősorban, hogy a szocialista tábor országai helyesen alkalmazták a szocialista építés általános törvényszerűségeit, minden ország konkrét sajátosságainak figyelembevételével. És e sikereknek számokban is kifejezhető mutatója, hogy az egész szocialista világrendszer iparában a szocialista szektor részaránya a termelés összvolumenének több mint 98 százaléka, a mezőgazdaságban az összes mezőgazdasági földterületeknek több mint 90 százaléka. A szocialista együttműködés országainak sikereit jelzik: az iparfejlesztés gyors üteme, a technikai haladás soha nem látott csúcsai, a munkatermelékenység növekedése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a kiszélesedő gazdasági együttműködés, amelynek eredményeképpen ezekben az országokban növekszik az emberek jóléte, boldogsága. Ámde nem mindenütt és nem mindenki örül ezeknek a sikereknek, hanem újraélesztik azokat az erőket, amelyeket a háború szörnyű következményei nem józanítottak ki, nem okultak, nem tanultak, sokszor az általuk előidézett rémségektől sem. A világ népei azonban május elsején mindenütt hitet tesznek a béke ügye mellett, a leszerelés szükségessége mellett, a békés együttélés elvének megvalósítása mellett. A májusi seregszemlén felvonuló milliók egy emberként kiáltják: »Követeljük az általános, teljes, ellenőrzött leszerelést.« Felemelik tiltakozó szavukat a fegyverkezés, az öldöklés, a háború ellen, a józan ész által vezetett új világot akarják, amelyet az emberiség iránt érzett felelősség vezérel.bben a nagy békemenetben, amely »békét a világnak!«« kiáltja, ott menetel a magyar nép, köztük Szeged dolgozó népe is. Mi is az »emberséghez méltó értelem«« nevében követeljük, hogy a föld legyen az ember békés, boldog otthona. S mi is különös aggodalommal tekintünk az agressziós tervezgetésekre, mert van mit félteni: szabad hazánkat, mely a szocializmus teljes felépítése felé menetel, amely országban minden hatalom a dolgozó népé, ahol a párt útmutatásai nyomán egyre nagyobb méreteket ölt és terebélyesedik a szocialista demokrácia. Országunkban rend, béke, nyugalom és szigorú törvényesség uralkodik. A párt politikájának helyeslését mutatták a februárban lezajlott választások imponáló eredményei is. Erőnket és humanitárius gesztusunkat jelzi többek között az a széleskörű amnesztia is, amely nem másért, mint a társadalmunk fejlődésében végbement nagymérvű változások egyik következményeként jöhetett létre. Gazdasági eredményeink is ott vannak jelképesen a hatalmas májusi menetben, amelyek arra utalnak, hogy az iparban és a mezőgazdaságban kitűzött céljainkat, ha akadályokkal tűzdelten is, megvalósítottuk és megvalósítjuk a jövőben is. És a 43 év előtti lenini program szívós végrehajtásán munkálkodunk, amikor a párt tudatformáló tevékenységét segítjük elő valamennyi állami és társadalmi szervezetben. A lenini útmutatás alapján járunk el, amikor a marxizmus eszmei offenzíváját hirdetjük meg a különböző ellenséges ideológiai nézetekkel szemben, amikor mi is fellépünk azok ellen, akik meg nem értve a személyi kultusz, a dogmatizmus maradványai elleni harc irányvonalát, azt tételezik fel, hogy az állami és társadalmi életben eltűrhető a vezetés, a szervezett irányítás gyengülése. Nagyon tanulságosak Hruscsov elvtársnak a Kremlben minap elhangzott szavai, amikor újólag aláhúzta, hogy »aki a személyi kultusz ellen vívott harc zászlaja alatt fellépést kísérel meg a szervezettség ellen, a társadalom életében a tekintélyek ellen, az akarva, nem akarva a marxista—leninista álláspontról átcsúszik a burzsoá álláspontra.« A munkásosztály nemzetközi ünnepén bizakodással nézünk a jövő felé. Valamennyien. Munkások, parasztok, értelmiségiek egyaránt, mert az emberiség józan többségének, a millióknak meggyőződése, hogy az emberi tudás eredményeit az ember javára, ne pedig kárára használják fel. Az emberi elme feltárta az anyag rejtett titkait, a mikrokozmosz minden képzeletet felülmúló óriási energiáit Látjuk, hogyan lehet azt az ember javára hasznossá tenni. Ugyanakkor ez a tudomány minden eddiginél pusztítóbb fenverek előállítására is alkalmassá vált. isznek és bíznak az emberek abban, hogy nemcsak a föld vonzóerejét lehet legyőzni, hanem el lehet pusztítani a katonai támaszpontok kilövő állomásainak rakétáit is. Valamennyiünk felelőssége jut eszünkbe a mai napon, amikor jövőbe tekintő hittel és birodalommal menetelünk a színpompás májusi menetben, mert ma már a magyar nép egésze felelőssége tudatában méltó azokhoz a nagyszerű elődökhöz, akik véres májusokon rendőrökkel, csendőrökkel viaskodva küzdötték ki a mai és holnapi szabad májusokat. Mindnyájunk májusa Irta: DR. ANTALFFY GYÖRGY E H fl mai nap programja Május elsejét egész napos ünnepléssel köszönti Szeged. REGGEL zenés ébresztő a városban. (Munkásőrs, MÁV- és népi zenekarok.) 9 ORAKOR felvonulás indul a munkahelyekről a Széchenyi térre. 10 ORAKOR kezdődik a Széchenyi téri ünnepi nagygyűlés. Ünnepi beszédet mond: Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője. 11 ÓRÁTÓL baráti összejövetelek, találkozók az üzemekben, munkahelyeken, az újszegedi ligetben, a partfürdőn. DÉLUTÁN 2 ÓRÁTÓL az újszegedi szabadtéri színpadon díjmentes műsoros előadás. Fellépnek a Szegedi Nemzeti Színház művészei, az ÉDOSZ és az Orvostudományi Egyetem tánccsoportja, a D-f-C tánczenekar. DÉLUTÁN 3 ÓRÁTÓL ingyenes bábelőadás. DÉLUTÁN 3 ÓRÁTÓL Újszegeden, a Liget vendéglő előtt úttörők tréfás versenye. * ESTE 8 ÓRÁTÓL fél 9-ig tűzijáték a Tisza-hídról. Horváth Mihály rajza