Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-02 / 258. szám
Városok nemzetközi tapasztalat cseréje Dr. BICZÓ GYÖRGY NYILATKOZATA AZ EURÓPAI ÖNKORMÁNYZATI MEGBÍZOTTAK KOLLOKVIUMÁNAK BERLINI ELŐKÉSZÍTŐ ÜLÉSÉRŐL Az európai önkormányzati megbízottak 1968. évi kollokviumának berlini előkészítő ülésén — amint ezt lapunkban jelentettük — hazánkat dr. Biczó György, a szegedi m. j. városi tanács vb elnöke képviselte. Hazatérve az előkészítő ülés munkájáról, s általában az európai önkormányzati megbízottak tevékenységének céljairól nyilatkozott a Dél-Magyarországnak. Az európai önkormányzati megbízottak szocialista és kapitalista országokból tevődnek össze. A népek, nemzetek békés együttélésének szellemében egymás kölcsönös megismerésére, a különféle társadalmi berendezkedésű országok városai sokoldalú együttműködésének, kapcsolatainak gazdagítása a hivatása az önkormányzati megbízottak és kollokviuma munkásságának. Ezt a célt eredményesen szolgálta a Berlinben tartott előkészítő ülés is. Az NDK fővárosában a vendéglátók precízen biztosították minden feltételét annak, hogy a különféle országok képviselőinek tárgyalásai a lehető legjobb körülmények között folyhassanak. A berlini megbeszélésen a jövő évi, sorrendben harmadik kollokvium ügyrendje, a tárgyalandó témák meghatározása szerepelt A 12 ország küldöttei — a szocialista és a kapitalista államokból — beható baráti eszmecserét folytattak. Ennek eredményeként megállapodtak a soron következő kollokvium idejében, helyében, továbbá a tárgyalásra kerülő, s a tulajdonképpeni tartalmi tevékenységet adó kérdésekben. Az európai önkormányzati megbízottak jövő évi kollokviumára Drezdában kerül sor, május 16—19 között. A kollokvium — előkészítő ülése elhatározásának megfelelően — foglalkozik a modern városok mostani életének időszerű kérdéseivel, érintve a kommunális politika témáit A kollokvium napirendjén három fő téma szerepelt: 1. A nemzetközi együttműködés és a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztése. 2. A korszerű városi élet. 3. A népművelés és a kultúra a mai nagyvárosokban. Az előkészítő ülés is a nemzetközi tapasztalatcserét szolgálta. Ez a jelleg természetesen sokkal erőteljesebb lesz a kollokviumon és egyenesen következik a tárgyalásra kerülő konkrét témákból is. A kollokvium napirendjén szereplő fontos kérdésekben a berlini tanácskozás határozata alapján országonként előkészítő bizottság alakul, s állítja össze a tanulmányokat, anyagokat a drezdai kollokvium témájához, így Drezdában a pozitív, jó eredmények az általános hasznosítás igényével mind felszínre kerülnek. A kollokvium résztvevőinek módjuk lesz arra is, hogy Drezdában a helyszínen tanulmányozzák az egészségügyi ellátottság szervezettségét, a különféle lakossági szolgáltatásokat stb. A jövőre sorra kerülő európai önkormányzati megbízottak drezdai kollokviumán — mint annak berlini előkészítő ülésén — ott lesz a magyar küldöttség is, hogy a tárgyalt témákhoz közreadja a mi eredményeinket, s ezekhez nemzetközi tapasztalatokat szerezzen. Gazdaságosabb vastermelés A KGST vaskohászati szekciójának ajánlására az ózdi kohászati üzemek szakemberei fontos technológiai feldatot oldanak meg, amely lehetővé teszi a nyersvas gazdaságosabb előállítását. A színré lisztfinomságú érc gazdaságosabb hasznosítására a KGST szekciójának ajánlására olyan eljárást dolgoztak ki, amely az érc apró szemcséit néhány milliméter átmérőjű golyókká formálja. Az új módszerrel előzetes számítások szerint mintegy tíz százalékkal több ércemöntvényt nyernek. A berendezésekre fordított összeg két és fél év alatt megtérül. Az új kohósitási technológiát a KGST útján a többi szociálista országnak is rendelkezésére bocsátják. Az újítók rácáfoltak Nagy eredményt hozott a szegedi kenderipar újítási hónapja A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat üzemeiben újítási hónapot rendeztek októberben. A cél az volt, hogy a vállalat újítási feladatterve alapján minél több újítással, ésszerűsítéssel segítsék a gazdaságosabb munkát, javítsák a termelékenységet. 171 javaslat Amikor meghirdették az újítási hónapot, s minden újítónak plusz ötven forint különjutalmat ígértek, sokan úgy vélekedtek, hogy a dolgozókat nem érdekli majd az egész kampány, közömbösek a vállalat problémái iránt. Az eredmény rácáfolt erre a véleményre: a dolgozókat nagyon is érdekli a vállalat belső ügye, a termelés minden problémája. Amíg más hónapokban átlagban 20—30 újítási javaslatot szoktak benyújtani, október szinte rekorderedményt hozott. „Mindent beleadtak” — mondogatják a vállalat újítási irodáján. A használható és bevezetésre is alkalmas újítások számát ugyan még nem tudják — hiszen az értékelés hosszabb időt igényel —, annyi máris bizonyos, hogy a múlt hónap során a három üzemben (újszegedi kender, szegedi kender, szegedi juta) 171 újítási javaslatot nyújtottak be. A dolgozók „beleszólási jogának” érvényesülésére ennél szebb példa nem is kell. Import helyett A sok újítás közül néhányat máris bevezettek a gyárakban. Közülük is jelentős Martinek Ede segédművezető konstrukciója, amely importot helyettesít. Újításának lényege a következő: olyan univerzális cséveváltókocsit szerkesztett (külföldi vetülékcsévélő-gépnél használják), amelyet csak az NSZK- ból tudtak volna megvásárolni valutáért. A gyár vezetői már el is küldték a megrendelésüket egy árajánlatra, amikor Martinek Ede benyújtotta javaslatát. Szerkezetét kipróbálták, és jónak találták. Ezek után nélkülözni tudták a külföldi megrendelést, és Martinék szerkezetét használják. Hasonlóan érdekes két vegyésztechnikusnő újítási javaslata. Eiserle Istvánná és Szőnyi Orsolya újításának lényege a pamut anyagból készült ponyvák impregnálásánál használt vegyszerek összetételének megváltoztatásában kamatozik. Új receptúrát dolgoztak ki, és ezzel jelentős költségmegtakarítást értek el. Eljárásukat elfogadták, és már be is vezették. Nagy ígéret A szegedi jutában Hódi István műszaki osztályvezető újítása ígérkezik jelentősnek. Javaslata: a szövőgépek eddigi 140-es fordulatszámáról térjenek át 160-as fordulatra. A kísérletezés megkezdődött, néhány gépen már 160-as a fordulat. Amennyiben újítása beválik — körülbelül 70 gépnél alkalmazhatják —, akkor a termelékenységet mintegy 15 százalékkal emelhetik. Lehet, hogy a benyújtott újítási javaslatok között az említetteknél jobbak és jelentőségteljesebbek is lesznek. Majd eldől az értékelés befejezésekor. A vállalat újítási irodájának vezetője elmondta, hogy november hetedike után újítási ankétra hívják meg a javaslatot tevő dolgozókat, ahol részletesen értékelik az újítási hónap eredményeit és tapasztalatait. meg a kérdés roppant súlyától. Emlékezetemben megjelennek azon sorsok ezrei, amelyekkel találkoztam, s végül saját sorsom, s ez elegendő annak kimondásához, hogy az Októberi Forradalom mindegyikünknek segített a boldogságról szőtt hőn óhajtott vágyát megvalósítani. A forradalom azért ment végbe, hogy létrejöjjön egy új ,igazságos társadalmi rendszer, amely minden ember számára megadja a lehetőséget legjobb tulajdonságainak teljes kibontakoztatására. Nemcsak a jellemvonásokról van szó, hanem elsősorban a lehetőségekről! Az összes előző formációk szintén melengették ezt a reményt, boldogságot ígértek az embernek, de csak mint véletlent, mint a körülmények különleges találkozását, vagy isteni kegyet. Nyugaton alkalmam nyílt elbeszélgetni különböző emberekkel, köztük jóakaróinkkal is, akik elragadtatással nyilatkoztak a Szovjetunióban manapság feltűnő tehetségek bőségéről. Ők a nép tehetségének és munkaszeretetének tulajdonítják sikereinket. Nos, minden nép tehetséges és munkaszerető. Jóakaróink azonban nem mindig veszik észre, hogy a Szovjetunióban a tehetségek és adottságok kibontakozása nem a véletlennek halmaza. A szovjet társadalmi rendszer nagysága és törvényszerűsége abban rejlik, hogy megnyitotta az ember számára a legcsábítóbb magaslatokhoz vezető utat. A forradalom az embertől elvette a „kis” jelzőt, s korlátlan lehetőségeket adott neki a munkára, az alkotásra, a tökéletesedésre, minden fizikai és szellemi képességének kibontakoztatására. Mi legyűrtük és le fogjuk gyűrni a nehézségeket. A kitaposatlan út nem lehet egyszerű és sima. Bennünk a felfedezői, az úttörők büszke érzése lobog. Mi nemcsak ültetjük az almafát, hanem gyümölcseit is élvezzük, s ez olyan tény, amelyet legádázabb ellenségeink sem cáfolhatnak meg. A Szovjetunió a világ első helyén áll abban a tekintetben, ami közvetlenül az emberért, az Aliber érdekében történik. E mutatók egyike a gigantikus lakásépítkezés. A világ egyetlen országában sem építenek annyi lakást, mint a Szovjetunióban. És milyen óriási összegeket fordítanak nálunk a munkakörülmények megjavítására, ingyenes gyógykezelésre, arra, hogy a dolgozók olyan körülmények között pihenhessenek, üdülhessenek, amilyenek a kapitalista országokban távolról sem sokaknak adatik meg. Külön szeretném kiemelni az iskolákban, szakiskolákban, főiskolákon, a nappali, levelező és esti tagozatokon folyó ingyenes oktatást. Mert az, hogy az egyszerű szovjet emberek milliói tanulnak, szakképzettséget szereznek, tudósok, irodalmárok, és művészek lesznek — az Októberi Forradalom közvetlen vívmánya. Az Októberi Forradalom hozta létre az új társadalmi rendszert, a szovjet társadalmat, amely felépítette a szocializmust, és építi a kommunizmust. E gigantikus építőmunka közepette alakul ki az új ember, akinek tudata megtisztul az évszázados lerakódásoktól és magába szívja mindazt, ami a legjobb, legnemesebb. Ezek a vonások mindenki közkincsévé válnak. Talán egy kicsit hangos ez a mondat? Ám legyen. Nem tartom szükségesnek, hogy suttogásra térjek át: a hangosan kimondott igazság nem szűnik meg igazságnak lenni! ... Nos, erre gondol az ember, amikor visszatekint forradalmunk 48 éves útjára, erre a nehéz, bonyolult és nagyszerű útra.S mi van előttünk? Forradalmunk bátran és biztos léptekkel halad. Feladata minden embert boldoggá tenni. Mindenkinek boldogságot! — ez a forradalom legfőbb értelme. « Három ország vízügyi együttműködése Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság külföldi tapasztalatai Egy-egy vízgyűjtő területet, bel- és árvízvédelmi rendszert nem lehet országhatárhoz kötni. Így van ez a torontáli öblözetben is, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén. A kutaséri, a cigányér, a dorobánti, a szárazéri és a krakkéri csatorna a magyar—román határt átszelve, két országon keresztül vezeti a felesleges vizet a folyókba. A Tisza jobb partján, a kőröséri főcsatorna is átszeli a határt Ásotthalom alatt. A paphalmi csatorna Röszkétől Jugoszláviába vezeti a vizet. S most épült ki a vöröskereszt—madarásztói főcsatorna is, amely szintén Magyarországot Jugoszláviával köti össze. Ezzel az új csatornával sikerült elérni, hogy nem kell szivattyúval a Tiszába emelni a felesleges belvizet, hanem egy alsóbb ponton, emberi segítség nélkül jut a folyóba. A közös csatornák, a közös bel- és árvízvédelmi gondok megkövetelik a szoros együttműködést az érdekelt országokkal. Ennek érdekében élénk tárgyalások indultak meg Románia, Jugoszlávia és Magyarország vízügyi szakemberei között. Hosszú ideig a határmenti csatornák nagy többségének elhanyagolt volt a medre, a töltéseket belepte a gaz, s a vízelvezető kapacitásuk felét sem tudták kihasználni. Most ezeket a csatornákat kijavítják, az átereszeket, hidakat rendbehozzák. A közelmúltban 6 millió forintot költöttek a romániai szakaszon csatorna-korszerűsítésre. Elkészítették a belvízkezelési szabályzatokat, amelyben rögzítették: egy-egy csatornának mikor kell lezárni a zsilipeit, s mennyi víz vezethető el rajtuk. De nemcsak a belvízi védekezésben van nemzetközi megállapodás. A Mezőhegyesi Cukorgyár például Aradról kap vizet, másodpercenként 300 litert. A szárazéri csatornán érkezik Magyarországra a cukor „mosásához” szükséges víz. Egy-egy nemzetközi összejövetelen a román, jugoszláv és magyar szakemberek bejárják a folyók töltéseit is. Meggyőződnek arról, hogyan készülnek fel szomszédaik — s egyben munkatársaik — az esetleges árvízre. Közösen vizsgálják a laboratóriumokban a folyók, csatornák vizének szennyezettségét is. Ezeknek a vizsgálatoknak az alapján határozzák meg, mit kell tenniük a vízszennyezettség csökkentése érdekében. Most mérték fel a Makó— Nagylak közötti 25 kilométeres Maros-szakasz töltésrendszerét is Itt a folyó „ellaposodott”, s a 60—70 méteres meder helyett néhol 2—300 méter széles víztükör is található. Most tervezik ennek a folyószakasznak a gátak közé szorítását, szabályozását. A megélénkülő nemzetközi vízügyi kapcsolatok arról tanúskodnak, hogy az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság nemcsak hazai, de nemzetközi viszonylatban is igyekszik megvalósítani a következő évek vízgazdálkodási programját / Veteránküldöttség utazott a Szovjetunióba Az SZKP Központi Bizottságának meghívására Raész Gézának, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának vezetésével nettón magyar veteránküldöttség utazott a Szovjetunióba, s Nagy Októberi Szocialista Forradalom 48. évfordulója, alkalmiból rendezendő ünnepségekre. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Ko om Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Úszta Gyula altábornagy, a Magyar Honvédelmi Sport szövetség országos elnöke és Gábor István, a I1..gytr Partizán Szövetség főtitkára búcsúztatta. A magyar veterán küldöttség hétfőn este megérkezett Moszkvába. A seremetyevói repülőtéren Pavel Batov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek vezérkari főnöke a szovjet hadsereg és a Varsói Szerződés fegyveres erői nevében meleg szeretettel köszöntötte a magyar veteránokat. (MTI) itt Brit SanSiis gazdasági irányítás fogalma Ha valaki feladatul kapná, hogy állítsa össze egy vállalat tervét, vajon hogyan kezdene hozzá? Legelső feladata az lenne, hogy megnézze: mit kell tartalmaznia a tervnek? Ez elengedhetetlen, hiszen az egyes üzemek tervei mint a fogaskerekek kapcsolódnak egymáshoz, s így minden vállalati tervnek lényegében azonos gazdasági folyamatokat kell számszerűen megfogalmaznia. Csak így lehet szó egységes népgazdasági tervezésről. A gazdasági tervezés elveit és módszerét megfelelő központi rendelkezések szabályozzák. E rendelkezések előírják, hogy az Országos Tervhivatal hogyan kezdjen hozzá — mondjuk — az egy évre szóló népgazdasági tervek összeállításához. Bárki beláthatja, hogy az országos népgazdasági tervben nem lehet darabszámra, vagy súlyra előírni az iparvállalatoknál termelt több százezres árucikk mennyiségét. Senki nem tudja előre megmondani, hogy pl. a különböző fazonú, sokféle anyagból készülő és sokféle méretű férfi, női és gyermekcipők, papucsok, csizmák, szandálok egyes fajtáiból mennyit kell előállítani. Ez annál inkább is lehetetlen, mert a cipőipar termékeinek jelentős részét exportáljuk és a külföldi vevő általában csak év közben közli: miből, mennyit rendel? Mit lehet hát tenni? Egy sor termelési feladatot csak összefoglalóan, pénzösszeggel lehet megjelölni: ez és ez az iparág ennyi és ennyi millió forint értékű árut köteles termelni ebben az évben. Rendelkezések írják elő, hogy a minisztériumok hogyan bontsák fel az ilyen tervszámokat, mi a trösztök, országos vállalatok jogköre, feladata, a tervezésben, hogyan kell megtervezni a létszámot, az önköltséget, a béreket stb. A tervezésnek tehát egységes, az egész országra érvényes rendszere van. Hasonlóan egységes rendszer szerint történik a vállalatok pénzügyi ellátása. A Nemzeti Banknál nyilvántartják, hogy milyen értékben kaptak gépeket, anyagokat, milyen összegek folynak be a termékek értékesítéséből stb. Itt is rendeletek írják elő az állami vagyon kezelésének módját, a különféle gazdasági egységek jogait, kötelességeit, azt, hogy a bank milyen módon ellenőrizze és terelje a népgazdaság érdekeinek megfelelő irányba a gazdálkodást. A beruházásokkal kapcsolatos pénzügyek lebonyolítását és ellenőrzését külön az intézmény, a Beruházási Bank feladatává tették. Az egyes vállalatok gépeket, anyagokat adnak el egymásnak, s a vállalatok között forgalomban érvényes árakat termelő áraknak nevezzük. Hogyan kell kialakítani ezeket az árakat? Mit lehet beleszámítani és mit nem? Ezek is országos rendezést igénylő kérdések, hasonlóan a lakosság számára készült cikkek árának, a fogyasztói ár megállapításához. Külön kérdés, hogy mindkét fajta ár megállapításánál mennyire vegyék figyelembe a piaci viszonyokat, a kereslet és kínálat alakulását, a világpiacon érvényes árakat, ezek néha bizony elég jelentős ingadozásait stb. Minden szocialista országban megfelelő rendelkezések szabályozzák tehát a tervezésnek, a vállalati pénzügyek vitelének, az árképzésnek a rendszerét és a piaci viszonyok szerepét. Ezeket együtt gazdasági irányítási rendszernek nevezzük, amelybe beletartozik még az anyagi ösztönzésnek, a bérezésnek és a premizálásnak szintén rendelkezések által, egységesen szabályozott rendszere is. Miért nevezzük mindezt gazdasági irányító rendszernek? A fogalom olyan „gépezetet” jelent, amelynek különböző feladattal ellátott részei szervesen összekapcsolódnak és együtt szolgálnak egy bizonyos célt. A népgazdaság elé célul tűzött gazdasági feladatok a gazdasági irányító rendszer egymáshoz kapcsolódó egységeinek mozgásán, a tervezés, a pénzügyek, a piaci viszonyok és az anyagi ösztönzés rendszerén keresztül valósulnak meg. Ezt a bonyolult, sokágú rendszert a népgazdaság előtt álló feladatokból kiindulva a gazdasági vezető szervek dolgozzák ki, és egyes részeit a feladatok változtatásával, a tapasztalatok alapján állandóan javítják, tökéletesítik. Ezekben az években népgazdaságunk több tekintetben újfajta feladatok előtt áll. Befejeződött a gazdaság minden ágának szocialista alapokra helyezése és ugyanakkor lényegében kimerültek a gazdaság új munkaerők bevonása útján történő fejlesztésének forrásai. Előtérbe került a munkatermelékenység fokozása, a gazdaságosság. Ezek az új feladatok, új, korszerűbb gazdasági irányító rendszert követelnek. Ma már a korábbinál lényegesen jobban ismerjük a szocialista gazdaság működésének sajátosságait, törvényeit és képesek is vagyunk megkonstruálni az új, a megváltozott feladatoknak jobban megfelelő rendszert. BOGNÁR GYULA Kedd, 1965. november 7. dé l-magyarorszag 3