Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-02 / 258. szám

Városok nemzetközi tapaszta­lat cseré­je Dr. BICZÓ GYÖRGY NYILATKOZATA AZ EURÓPAI ÖNKORMÁNYZATI MEGBÍZOTTAK KOLLOKVIUMÁ­NAK BERLINI ELŐKÉSZÍTŐ ÜLÉSÉRŐL Az európai önkormányzati megbízottak 1968. évi kollok­viumának berlini előkészítő ülésén — amint ezt lapunk­ban jelentettük — hazánkat dr. Biczó György, a szegedi m. j. városi tanács vb el­nöke képviselte. Hazatérve az előkészítő ülés munkájá­ról, s általában az európai önkormányzati megbízottak tevékenységének céljairól nyilatkozott a Dél-Magyaror­­szágnak. Az európai önkormányzati megbízottak szocialista és kapitalista országokból te­vődnek össze. A népek, nemzetek békés együttélésé­nek szellemében egymás köl­csönös megismerésére, a kü­lönféle társadalmi beren­dezkedésű országok városai sokoldalú együttműködésé­nek, kapcsolatainak gazda­gítása a hivatása az ön­­kormányzati megbízottak és kollokviuma munkásságá­nak. Ezt a célt eredménye­sen szolgálta a Berlinben tartott előkészítő ülés is. Az NDK fővárosában a ven­déglátók precízen biztosítot­ták minden feltételét annak, hogy a különféle országok képviselőinek tárgyalásai a lehető legjobb körülmények között folyhassanak. A berlini megbeszélésen a jövő évi, sorrendben har­madik kollokvium ügyrend­je, a tárgyalandó témák meghatározása szerepelt A 12 ország küldöttei — a szocialista és a kapitalista államokból — beható­­ ba­ráti eszmecserét folytattak. Ennek eredményeként meg­állapodtak a soron követke­ző kollokvium idejében, he­lyében, továbbá a tárgyalás­ra kerülő, s a tulajdonkép­peni tartalmi tevékenységet adó kérdésekben. Az európai önkormányzati megbízottak jövő évi kol­lokviumára Drezdában ke­rül sor, május 16—19 kö­zött. A kollokvium — elő­készítő ülése elhatározásá­nak megfelelően — foglal­kozik a modern városok mostani életének időszerű kérdéseivel, érintve a kom­munális politika témáit A kollokvium napirendjén há­rom fő téma szerepelt: 1. A nemzetközi együttműködés és a testvérvárosi kapcsola­tok fejlesztése. 2. A korsze­rű városi élet. 3. A népmű­velés és a kultúra a mai nagyvárosokban. Az előkészítő ülés is a nemzetközi tapasztalatcserét szolgálta. Ez a jelleg termé­szetesen sokkal erőteljesebb lesz a kollokviumon és egyenesen következik a tár­gyalásra kerülő konkrét té­mákból is. A­­ kollokvium napirendjén szereplő fon­tos kérdésekben a berlini tanácskozás határozata alap­ján országonként előkészítő bizottság alakul, s állítja össze a tanulmányokat, anyagokat a drezdai kol­lokvium témájához, így Drezdában a pozitív, jó eredmények az általános hasznosítás igényével mind felszínre kerülnek. A kollok­vium résztvevőinek módjuk lesz arra is, hogy Drezdá­ban a helyszínen tanulmá­nyozzák az egészségügyi el­látottság szervezettségét, a különféle lakossági szolgál­tatásokat stb. A jövőre sorra kerülő európai önkormányzati meg­bízottak drezdai kollokviu­mán — mint annak berlini előkészítő ülésén — ott lesz a magyar küldöttség is, hogy a tárgyalt témákhoz közreadja a mi eredménye­inket, s ezekhez nemzetkö­zi tapasztalatokat szerezzen. Gazdaságosabb vastermelés A KGST vaskohászati szekciójának ajánlására az ózdi kohászati üzemek szakemberei fontos techno­lógiai feldatot oldanak meg, amely lehetővé teszi a nyersvas gazdaságosabb elő­állítását. A színré lisztfi­­nomságú érc gazdaságosabb hasznosítására a KGST szek­ciójának ajánlására olyan eljárást dolgoztak ki, amely az érc apró szemcséit né­hány milliméter átmérőjű golyókká formálja. Az új módszerrel előzetes számí­tások szerint mintegy tíz százalékkal több érc­emö­­ntvényt nyernek. A beren­dezésekre fordított összeg két és fél év alatt megté­rül. Az új kohósitási tech­nológiát a KGST útján a többi szociálista országnak is rendelkezésére bocsát­ják. Az újítók rácáfoltak Nagy eredményt hozott a szegedi kenderipar újítási hónapja A Kenderfonó- és Szövő­ipari Vállalat üzemeiben újí­tási hónapot rendeztek októ­berben. A cél az volt, hogy a vállalat újítási feladatterve alapján minél több újítással, ésszerűsítéssel segítsék a gazdaságosabb munkát, ja­vítsák a termelékenységet. 171 javaslat Amikor meghirdették az újítási hónapot, s minden újítónak plusz ötven forint különjutalmat ígértek, sokan úgy vélekedtek, hogy a dol­gozókat nem érdekli majd az egész kampány, közömbösek a vállalat problémái iránt. Az eredmény rácáfolt erre a véleményre: a dolgozókat nagyon is érdekli a vállalat belső ügye, a termelés min­den problémája. Amíg más hónapokban átlagban 20—30 újítási javaslatot szoktak be­nyújtani, október szinte re­korderedményt hozott. „Min­dent beleadtak” — mondogat­ják a vállalat újítási irodá­ján. A használható és beveze­­­tésre is alkalmas újítások számát ugyan még nem tud­ják — hiszen az értékelés hosszabb időt igényel —, an­­­nyi máris bizonyos, hogy a múlt hónap során a három üzemben (újszegedi kender, szegedi kender, szegedi juta) 171 újítási javaslatot nyúj­tottak be. A dolgozók „bele­szólási jogának” érvényesülé­sére ennél szebb példa nem is kell. Import helyett A sok újítás közül néhá­nyat máris bevezettek a gyá­rakban. Közülük is jelentős Martinek Ede segédművezető konstrukciója, amely impor­tot helyettesít. Újításának lé­nyege a következő: olyan univerzális cséveváltókocsit szerkesztett (külföldi vetü­­lékcsévélő-gépnél használ­ják), amelyet csak az NSZK- ból tudtak volna megvásá­rolni valutáért. A gyár veze­tői már el is küldték a meg­rendelésüket egy árajánlatra, amikor Martinek Ede be­nyújtotta javaslatát. Szerke­zetét kipróbálták, és jónak találták. Ezek után nélkülöz­ni tudták a külföldi megren­delést, és Martinék szerkeze­tét használják. Hasonlóan érdekes két ve­gyésztechnikusnő újítási ja­vaslata. Eiserle Istvánná és Szőnyi Orsolya újításának lé­nyege a pamut anyagból ké­szült ponyvák impregnálásá­­nál használt vegyszerek ös­­­szetételének megváltoztatásá­ban kamatozik. Új receptú­­rát dolgoztak ki, és ezzel je­lentős költségmegtakarítást értek el. Eljárásukat elfogad­ták, és már be is vezették. Nagy ígéret A szegedi jutában Hódi István műszaki osztályvezető újítása ígérkezik jelentősnek. Javaslata: a szövőgépek ed­digi 140-es fordulatszámáról térjenek át 160-as fordulatra. A kísérletezés megkezdődött, néhány gépen már 160-as a fordulat. Amennyiben újí­tása beválik — körülbelül 70 gépnél alkalmazhatják —, akkor a termelékenységet mintegy 15 százalékkal emel­hetik. Lehet, hogy a benyújtott újítási javaslatok között az említetteknél jobbak és je­­lentőségteljesebbek is lesz­nek. Majd eldől az értékelés befejezésekor. A vállalat újí­tási irodájának vezetője el­mondta, hogy november he­tedike után újítási ankétra hívják meg a javaslatot te­vő dolgozókat, ahol részle­tesen értékelik az újítási hó­nap eredményeit és tapasz­talatait. meg a kérdés roppant súlyától. Emléke­zetemben megjelennek azon sorsok ezrei, amelyekkel találkoztam, s végül saját sor­som, s ez elegendő annak kimondásá­hoz, hogy az Októberi Forradalom mind­egyikünknek segített a boldogságról szőtt hőn óhajtott vágyát megvalósítani. A forradalom azért ment végbe, hogy létrejöjjön egy új ,igazságos társadalmi rendszer, amely minden ember számára megadja a lehetőséget legjobb tulajdon­ságainak teljes kibontakoztatására. Nem­csak a jellemvonásokról van szó, hanem elsősorban a lehetőségekről! Az összes előző formációk szintén melengették ezt a reményt, boldogságot ígértek az ember­nek, de csak mint véletlent, mint a körül­mények különleges találkozását, vagy is­teni kegyet. Nyugaton alkalmam nyílt elbeszélget­ni különböző emberekkel, köztük jóaka­róinkkal is, akik elragadtatással nyilat­koztak a Szovjetunióban manapság feltű­nő tehetségek bőségéről. Ők a nép tehet­ségének és munkaszeretetének tulajdonít­ják sikereinket. Nos, minden nép tehetsé­ges és munkaszerető. Jóakaróink azonban nem mindig veszik észre, hogy a Szov­jetunióban a tehetségek és adottságok ki­bontakozása nem a véletlennek halmaza. A szovjet társadalmi rendszer nagysága és törvényszerűsége abban rejlik, hogy meg­nyitotta az ember számára a legcsábítóbb magaslatokhoz vezető utat. A forradalom az embertől elvette a „kis” jelzőt, s kor­látlan lehetőségeket adott neki a munká­ra, az alkotásra, a tökéletesedésre, min­den fizikai és szellemi képességének ki­bontakoztatására. Mi legyűrtük és le fogjuk gyűrni a ne­hézségeket. A kitaposatlan út nem lehet egyszerű és sima. Bennünk a felfedezői­, az úttörők büszke érzése lobog. Mi nem­csak ültetjük az almafát, hanem gyümöl­cseit is élvezzük, s ez olyan tény, ame­lyet legádázabb ellenségeink sem cáfolhat­nak meg. A Szovjetunió a világ első he­lyén áll abban a tekintetben, ami közvet­lenül az emberért, az Aliber érdekében történik. E mutatók egyike a gigantikus lakásépítkezés. A világ egyetlen országá­ban sem építenek annyi lakást, mint a Szovjetunióban. És milyen óriási összege­ket fordítanak nálunk a munkakörülmé­nyek megjavítására, ingyenes gyógykeze­lésre, arra, hogy a dolgozók olyan körül­mények között pihenhessenek, üdülhesse­nek, amilyenek a kapitalista országokban távolról sem sokaknak adatik meg. Külön szeretném kiemelni az iskolákban, szakis­kolákban, főiskolákon, a nappali, levelező és esti tagozatokon folyó ingyenes okta­tást. Mert az, hogy az egyszerű szovjet emberek milliói tanulnak, szak­képzettsé­­get szereznek, tudósok, irodalmárok, és művészek lesznek — az Októberi Forra­dalom közvetlen vívmánya. Az Októberi Forradalom hozta létre az új társadalmi rendszert, a szovjet társa­dalmat, amely felépítette a szocializmust, és építi a kommunizmust. E gigantikus építőmunka közepette alakul ki az új em­ber, akinek tudata megtisztul az évszá­zados lerakódásoktól és magába szívja mindazt, ami a legjobb, legnemesebb. Ezek a vonások mindenki közkincsévé válnak. Talán egy kicsit hangos ez a mondat? Ám legyen. Nem tartom szüksé­gesnek, hogy suttogásra térjek át: a han­gosan kimondott igazság nem szűnik meg igazságnak lenni! ... Nos, erre gondol az ember, amikor visszatekint forradalmunk 48 éves útjára, erre a nehéz, bonyolult és nagyszerű út­ra.­S mi van előttünk? Forradalmunk bátran és biztos léptekkel halad. Fel­adata minden embert boldoggá tenni. Mindenkinek boldogságot! — ez a forra­dalom legfőbb értelme. « Három ország vízügyi együttműködése Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság külföldi tapasztalatai Egy-egy vízgyűjtő terüle­tet, bel- és árvízvédelmi rendszert nem lehet ország­határhoz kötni. Így van ez a torontáli öblözetben is, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság területén. A kutas­éri, a cigányér, a dorobánti, a szárazéri és a krakkéri csatorna a magyar—román határt átszelve, két országon keresztül vezeti a felesleges vizet a folyókba. A Tisza jobb partján, a kőröséri fő­csatorna is átszeli a határt Ásotthalom alatt. A paphal­mi csatorna Röszkétől Jugo­szláviába vezeti a vizet. S most épült ki a vöröske­reszt—madarásztói főcsator­na is, amely szintén Magyarorszá­got Jugoszláviával köti össze. Ezzel az új csatornával sike­rült elérni, hogy nem kell szivattyúval a Tiszába emel­ni a felesleges belvizet, ha­nem egy alsóbb ponton, em­beri segítség nélkül jut a fo­lyóba. A közös csatornák, a közös bel- és árvízvédelmi gondok megkövetelik a szoros együttműködést az érdekelt országokkal. Ennek érdekében élénk tár­gyalások indultak meg Ro­mánia, Jugoszlávia és Ma­gyarország vízügyi szakembe­rei között. Hosszú ideig a határmenti csatornák nagy többségének elhanyagolt volt a medre, a töltéseket belepte a gaz, s a vízelvezető kapacitásuk felét sem tudták kihasználni. Most ezeket a csatornákat kijavítják, az átereszeket, hidakat rendbehozzák. A közelmúltban 6 millió fo­rintot költöttek a romániai szakaszon csatorna-korszerű­sítésre. Elkészítették a belvízkeze­lési szabályzatokat, amely­ben rögzítették: egy-egy csa­tornának mikor kell lezárni a zsilipeit, s mennyi víz ve­zethető el rajtuk. De nem­csak a belvízi védekezésben van nemzetközi megállapo­dás. A Mezőhegyesi Cukorgyár például Aradról kap­ vizet, másodpercenként 300 litert. A szárazéri csatornán érke­zik Magyarországra a cukor „mosásához” szükséges víz. Egy-egy nemzetközi össze­jövetelen a román, jugoszláv és magyar szakemberek be­járják a folyók töltéseit is. Meggyőződnek arról, hogyan készülnek fel szomszédaik — s egyben munkatársaik — az esetleges árvízre. Közösen vizsgálják a laboratóriumok­­­­ban a folyók, csatornák vizé­­­­nek szennyezettségét is.­­ Ezeknek a vizsgálatoknak az alapján határozzák meg,­­ mit kell tenniük a víz­­­­szennyezettség csökkentése érdekében. Most mérték fel a Makó— Nagylak közötti 25 kilométe­res Maros-szakasz töltésrend­szerét is­­ Itt a folyó „ellapo­sodott”, s a 60—70 méteres meder helyett néhol 2—300 méter széles víztükör is ta­lálható. Most tervezik ennek a fo­lyószakasznak a gátak kö­zé szorítását, szabályozását. A megélénkülő nemzetközi vízügyi kapcsolatok arról ta­núskodnak, hogy az Alsóti­szavidéki Vízügyi Igazgató­ság nemcsak hazai, de nem­zetközi viszonylatban is igyekszik megvalósítani a kö­vetkező évek vízgazdálkodás­i programját / Veteránküldöttség utazott a Szovjetunióba Az SZKP Központi Bi­zottságának m­eghí­vására Ra­ész Gézának, az MSZMP Központi Bizottsága tagjá­nak vezetésével nettón ma­gyar v­eteránküldöttség uta­zott a Szovjetunióba, s Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 48. évfordulója, al­kalmiból rendezendő ünnep­ségekre. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Ko­ om Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Úszta Gyula altábor­nagy, a Magyar Honvédelmi Sport­­ szövetség országos el­nöke és Gábor István, a I1.­.gytr Partizán Szövetség főtitkára búcsúztatta. A magyar veterán küldött­ség hétfőn este megérkezett Moszkvába. A seremetyevói repülőtéren Pavel Batov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés egyesített fegyve­res erőinek vezérkari főnöke a szovjet hadsereg és a Var­sói Szerződés fegyveres erői nevében meleg szeretettel köszöntötte a magyar vete­ránokat. (MTI) itt Brit SanSiis­­ gazdasági irányítás fogalma Ha valaki feladatul kapná, hogy állítsa össze egy vál­lalat tervét, vajon hogyan kezdene hozzá? Legelső fela­data az lenne, hogy megnézze: mit kell tartalmaznia a tervnek? Ez elengedhetetlen, hiszen az egyes üzemek ter­vei mint a fogaskerekek kapcsolódnak egymáshoz, s így minden vállalati tervnek lényegében azonos gazdasági fo­lyamatokat kell számszerűen megfogalmaznia. Csak így lehet szó egységes népgazdasági tervezésről. A gazdasági tervezés elveit és módszerét megfelelő központi rendelkezések szabályozzák. E rendelkezések elő­írják, hogy az Országos Tervhivatal hogyan kezdjen hoz­zá — mondjuk — az egy évre szóló népgazdasági ter­vek összeállításához. Bárki beláthatja, hogy az országos népgazdasági tervben nem lehet darabszámra, vagy súly­ra előírni­ az iparvállalatoknál termelt több százezres áru­cikk mennyiségét. Senki nem tudja előre megmondani, hogy pl. a különböző fazonú, sokféle anyagból készülő és sokféle méretű férfi, női és gyermekcipők, papucsok, csizmák, szandálok egyes fajtáiból mennyit kell előállí­tani. Ez annál inkább is lehetetlen, mert a cipőipar termékeinek jelentős részét exportáljuk és a külföldi vevő általában csak év közben közli: miből, mennyit rendel? Mit lehet hát tenni? Egy sor termelési feladatot csak összefoglalóan, pénzösszeggel lehet megjelölni: ez és ez az iparág ennyi és ennyi millió forint értékű árut köte­les termelni ebben az évben. Rendelkezések írják elő, hogy a minisztériumok hogyan bontsák fel az ilyen terv­számokat, mi a trösztök, országos vállalatok jogköre, fel­adata, a tervezésben, hogyan kell megtervezni a lét­számot, az önköltséget, a béreket stb. A tervezésnek te­hát egységes, az egész országra érvényes rendszere van. Hasonlóan egységes rendszer szerint történik a válla­latok pénzügyi ellátása. A Nemzeti Banknál nyilván­tartják, hogy milyen értékben kaptak gépeket, anyagokat, milyen összegek folynak be a termékek értékesítéséből stb. Itt is rendeletek írják elő az állami vagyon kezelésé­nek módját, a különféle gazdasági egységek jogait, köte­lességeit, azt, hogy a bank milyen módon ellenőrizze és terelje a népgazdaság érdekeinek megfelelő irányba a gazdálkodást. A beruházásokkal kapcsolatos pénzügyek lebonyolítását és ellenőrzését külön az intézmény, a Be­ruházási Bank feladatává tették. Az egyes vállalatok gépeket, anyagokat adnak el egy­másnak, s a vállalatok között forgalomban érvényes ára­kat termelő áraknak nevezzük. Hogyan kell kialakítani ezeket az árakat? Mit lehet beleszámítani és mit nem? Ezek is országos rendezést igénylő kérdések, hasonlóan a lakosság számára készült cikkek árának, a fogyasztói ár megállapításához. Külön kérdés, hogy mindkét fajta ár megállapításánál mennyire vegyék figyelembe a piaci viszonyokat, a kereslet és kínálat alakulását, a világpia­con érvényes árakat, ezek néha bizony elég jelentős ingadozásait stb. Minden szocialista országban megfelelő rendelkezések szabályozzák tehát a tervezésnek, a vállalati pénzügyek vitelének, az árképzésnek a rendszerét és a piaci viszonyok szerepét. Ezeket együtt gazdasági irányítási rendszernek nevezzük, amelybe beletartozik még az anyagi ösztön­zésnek, a bérezésnek és a premizálásnak szintén rendel­kezések által, egységesen szabályozott rendszere is. Miért nevezzük mindezt gazdasági irányító rendszer­nek? A fogalom olyan „gépezetet” jelent, amelynek kü­lönböző feladattal ellátott részei szervesen összekapcso­lódnak és együtt szolgálnak egy bizonyos célt. A nép­gazdaság elé célul tűzött gazdasági feladatok a gazdasági irányító rendszer egymáshoz kapcsolódó egységeinek moz­gásán, a tervezés, a pénzügyek, a piaci viszonyok és az anyagi ösztönzés rendszerén­ keresztül valósulnak meg. Ezt a bonyolult, sokágú rendszert a népgazdaság előtt álló feladatokból kiindulva a gazdasági vezető szervek dolgoz­zák ki, és egyes részeit a feladatok változtatásával, a tapasztalatok alapján állandóan javítják, tökéletesítik. Ezekben az években népgazdaságunk több tekintet­ben újfajta feladatok előtt áll. Befejeződött a gazdaság minden ágának szocialista alapokra helyezése és ugyan­akkor lényegében kimerültek a gazdaság új munkaerők bevonása útján történő fejlesztésének forrásai. Előtérbe ke­rült a munkatermelékenység fokozása, a gazdaságosság. Ezek az új feladatok, új, korszerűbb gazdasági irányító rendszert követelnek. Ma már a korábbinál lényegesen jobban ismerjük a szocialista gazdaság működésének sa­játosságait, törvényeit és képesek is vagyunk megkonstru­álni az új, a megváltozott feladatoknak jobban megfelelő rendszert. BOGNÁR GYULA Kedd, 1965. november 7. dé l-magyarorszag 3

Next