Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-22 / 18. szám
2 Az egyiptomi rendezési tervezet bátorítólag hatott az ENSZ-ben Folytat/a munkáját a kairói négyes csúcsértekezlet ENSZ-körökre hatott. Az idézett diplomaták azt tartják jelentősnek, hogy Egyiptom a Biztonsági Tanácsnak mintegy „felhatalmazást” adott a szükséges intézkedések megtételére, s így közvetve a tűzszünet meghosszabbítására is. Ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy Izrael elutasít minden „külső beavatkozást", s azt óhajtja, hogy a Biztonsági Tanács se „zavarja" a Jarring vezette tárgyalásokat. „bátorítólag # New York (Reuter, UPI) Gunnar Jarring, az ENSZ- főtitkár közel-keleti különmegbízottja csütörtökön New Yorkban Tekoah izraeli nagykövettel folytatott megbeszélést. ENSZ-körökben úgy vélik, hogy Tekoah esetleg már tájékoztathatta Jarringot Egyiptom szerdán előterjesztett — lapunkban is közölt — rendezési tervezetének izraeli fogadtatásáról. Jeruzsálemi értesülések szerint ez a fogadtatás meglehetősen hűvös volt, New Yorkban viszont az a vélemény alakult ki, hogy az egyiptomi emlékirat önmagában is biztosítékot jelent arra, hogy az EAK továbbra is együtt akar működni Jarringgal. Nyugati hírügynökségek Jeruzsálemből keltezett jelentései szerint Izrael a New York-i tárgyalások „titkosságának” megsértését látja abban, hogy Egyiptom nyilvánosságra hozta elképzeléseit. Ezzel szemben a Reuter hírügynökség a közel-keleti béketárgyalásokhoz közel álló „nyugati és el nem kötelezett" diplomatákat idézve azt jelenti New Yorkból, hogy az egyiptomi tervezet • Kairó (MENA, Reuter) Csütörtökön folytatta munkáját a kairói négyes csúcsértekezlet. Szadat, Nimeri, Kadhafi és Asszad a Kabbeh-palotában ült ismét tárgyalóasztalhoz, hogy a szerdán este megkezdett eszmecserét felújítsa. Csütörtökön reggel Kairóba érkezett Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet elnöke. Megérkezésekor sem egyiptomi látogatásának céljáról, sem a jordániai állapotokról nem volt hajlandó nyilatkozni. A Reuter-iroda értesülése szerint Jasszer Arafat találkozik a csúcskonferencián részt vevő államfőkkel. Különösen érdekes ez a lehetőség a jelenlegi helyzetben, amikor az Al Ahram szerdai ammani jelentése és az azt követő Palesztinai cáfolatok után nincsenek biztos támpontok arra vonatkozólag, vajon történt-e változás az ellenállási mozgalom álláspontjában. Bonni előszó Brandt beszéde előtt • Bonn (MTI) Brandt kancellár január 28-án mondja el a Bundestagbar a „nemzet helyzetéről" szóló évi beszámolóját. A bonni kormány most terjedelmi dokumentációt adott ki e beszéd hátterének megvilágítására. Az előszóban a bonni kormány hangoztatja: az NSZK kész az NDK-val kötendő szerződés alapján intézkedéseket tenni, hogy a két állam tagja lehessen a nemzetközi szervezeteknek. Ezt Bonn egy általános megoldástól kívánja függővé tenni, amelynek három kötelezettséget kellene tartalmaznia: 1. Lemondást az erőszak alkalmazásáról, vagy az erőszakkal való fenyegetőzésről. 2. Minden olyan akció kiküszöbölését, amely zavarhatná a népeik békés együttélését. 3. A leszerelési és fegyverzetellenőrzési fáradozások támogatását. Franke miniszter ezenkívül egy sor kérdést jelölt meg, amelyek — szerinte — — alkalmasak a két német állam viszonyának rendezésére. Ezek között olyan régóta ismert bonni elgondolások szerepelnek, mint az „utazási szabadság" biztosítása, a családegyesítés problémája, a határmenti forgalom ügyének megoldása, stb. A bonni miniszter hangoztatja, hogy az NDK-val folytatandó tárgyalásokat Bonn minden diszkrimináció nélkül akarja lebonyolítani. A dokumentáció szépen hangzó elveket tartalmaz, de nyitva hagyja azt a kérdést, milyen alapon kívánja Bonn a „szerződéses viszonyt" kialakítani az NDK- val. Világos, hogy a részletkérdéseket, amilyeneket Franke miniszter felsorol, csak olyan szerződés érvénybe lépése után lehet megvitatni, amely szabálytó államközi megállapodás. Brandt január 28-i beszéde is elsősorban abból a szempontból tarthat számot érdeklődésre, hogy végre hajlandó lesz-e tiszta vizet önteni a pohárba az alapvető kérdés — az NDK és az NSZK államközi viszonyának rendezése — megoldásával kapcsolatban. . Varsó Rainer Barzel, a CDUCSU parlamenti frakciójának varsói látogatáson tartózkodó elnöke csütörtökön a Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnökkel folytatott tanácskozást őszinte és hasznos eszmecserének nevezte. A nyugatnémet politikus lengyel újságíróknak a találkozást követően kijelentette: „Nézeteink nem minden kérdésben egyeznek, de megkíséreltünk egybeeső pontokat találni". New York Ivtax Jakobson finn nagykövet, az ENSZ-főtitkári tisztség első hivatalos jelöltje, miután U Thant bejelentette, hogy második ötéves periódusának lejárta után, azaz jövőre nem fogadja el még egyszer a megbízást. A 47 éves diplomata jelölését támogatja kormánya és az északi országok csoportja. London Csütörtökön folytatódott a brit postás szakszervezet 230 000 tagjának sztrájkja, anélkül, hogy közelebb került volna bármiféle megállapodás lehetősége. Mind a postások és a postaigazgatóság képviselői mereven ragaszkodnak korábbi feltételeikhez, és így a munkáltatók továbbra is elzárkóznak a 15 százalékos bérkövetelés teljesítése elől. Washington Edward Kennedy szenátor csütörtökön vereséget szenvedett a nyugat-virginiai Robert Byrd szenátorral szemben a szenátus demokrata párti csoportja helyettes vezetői tisztségéért folytatott küzdelemben. >»""OttMfSjr&is az Esőkben Újabb szputnyikok * • Moszkva (TASZSZ) A Lunohod—1 szovjet automata holdjármű — mint lapunk tegnapi számában közöltük — befejezte a harmadik holdnappalra előirányzott programját. Ebben a szakaszban az egyik legfontosabb feladat az volt, hogy a Lunohodot a Luna– 17 automata űrállomás leszállóhelyére vezérelték. A harmadik holdnappal folyamán az önjáró berendezés 1930 métert tett meg. Ezzel az Esők tengerében általa bejárt teljes szakasz hossza 3855 méterre nőtt. A Lunohod—1 útvonalán behatolásmérő segítségével megvizsgálták a holdtalaj fizikai, mechanikai, tulajdonságait röntgen-színképmérővel pedig meghatározták vegyi összetételét. A Lunohod, röntgenteleszkópja segítségével az égbolt harminc körzetének kozmikus röntgensugárzását vizsgálta meg. Háromban közülük a vizsgálat idején a sugárzás többszörösére nőtt. A január 20-i rádiókapcsolat során a holdautót felkészítették a holdéjszakára: a fedélzeti berendezések normálisan működnek, a műszerkamrában a hőmérséklet 1H Celsius fok, a légnyomás 753 higanymilliméter. Szerdán a Szovjetunióban újabb Meteor típusú időjárásjelző mesterséges holdat juttattak földkörüli pályára. A szputnyik fő feladata, hogy meteorológiai adatokat továbbítson a földi időjárásjelző szolgálat számára. A szputnyik berendezései kifogástalanul működnek. A meteorológiai adatok a Szovjetunió hidrometeorológiai központjába érkeznek. A Szovjetunióban csütörtökön Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz–392 mesterséges holdat. A szputnyik fedélzetén elhelyezett tudományos berendezés segítségével a régebben meghirdetett programnak megfelelően folytatják a világűr kutatását i PÉNTEK, 1071. JANUÁR 22. A 100. párizsi értekezlet Vietnamról • Párizs (VNA, DP A, AFP) Párizsban csütörtökön megtartotta 100. ülését a Vietnamról tárgyaló négyes értekezlet. A tanácskozáson mind a négy partnert a küldöttségvezető képviselte. Nguyen Thi Binh asszony a DIFK külügyminisztere áttekintést adott az értekezlet eddigi két évéről. Rámutatott, hogy a Nixon-kormány nem a békés megoldásra, hanem a katonai győzelemre törekszik. Xuan Thuy, a VDK államminisztere megállapította, hogy a konferencia azért nem jut ki a zsákutcából, mert a Nixon-kormányzat nem akar a vietnami nép nemzeti jogainak tiszteletben tartásán alapuló tárgyalásokat folytatni. A párizsi értekezlet két évének gyakorlati tapasztalatai azt mutatják — hangsúlyozta, — itt az ideje, hogy a Nixon-kormányzat felismerje; a vietnami és az amerikai nép érdekeit összeegyeztető, az Egyesült Államok számára tisztes kivezető utat biztosító egyetlen helyes és ésszerű út az, hogy az Egyesült Államok feladja a háború és az agresszió, a dél-vietnami neokolonializmus politikáját. David Bruce amerikai nagykövet azt állította, hogy a párizsi értekezlet „tárgyalási paródiává” lett és ezért a VDK-ra és a dél-vietnami szabadságharcosokra hárította a felelősséget. Az amerikai küldöttségvezető ismét előhozakodott a fogolykérdéssel és információkat követelt a délen, illetve északon fogvatartott amerikaiakról. Pham Dang Lam saigoni nagykövet az amerikai álláspont mellett érvelve, elfogadhatatlannak nevezte a DIFK által előterjesztett indítványokat. Ceyloni javaslat az Indiai-óceán semlegesítésére • Singapore (MTI) A brit nemzetközösség singapore-i értekezletén csütörtökön délben plenáris ülésre gyűltek össze a küldöttségek és abban az igyekezetben, hogy a pénteken befejeződő tanácskozásokon még minden napirendi pontot megvitathassanak, meggyorsították a vita ütemét Egy óra alatt nyolc felszólaló foglalkozott azzal a ceyloni javaslattal, hogy az Indiai-óceán térségét tegyék a nagyhatalmak által szavatolt atomfegyvermentes övezetté. A javaslatot előterjesztő Bandaranaike asszony ceyloni miniszterelnök hangsúlyozta, az Indiai-óceán semlegesítésének célja annak megakadályozása, hogy a hidegháború erre a térségre is átterjedjen. A dél-afrikai fegyverszállítások ügyében szerdán létrejött halasztó jellegű megállapodás természetéről nyilatkozva csütörtökön Nyerere tanzániai elnök és Szvaran Szingh külügyminiszter, az indiai küldöttség vezetője arra célzott, hogy a nyolchatalmi „tanulmányi csoport” felállítása lényegében fél évvel elhalasztja az angol fegyvereladási döntést. A singapore-i értekezlet várhatóan ma, pénteken véget ér. HUROKBA KERÜLT A ZSOLDOSVEZÉR. Az Al Anvar című beiruti lap közölte ezt a képet, amely a hírhedt zsoldosvezért, a Biafrában is leszerepelt Rolf Steinert ábrázolja őrzőivel Steinert ugyanis Dél-Szudánban — ahol szintén felkelést szervezett — a központi kormány csapatai elfogták Ely. Huszonkét éves, Magdeburgi származású, apja mérnökkari tiszt volt Hitler hadseregében, anyja tanár egy középiskolában. Az Újvilágban mindketten kitűnően boldogultak, lányukat kiskora óta „izzó hazaszeretetre” igyekeztek nevelni, elkényeztették, jókora „nemzeti felsőbbséget" próbáltak beleoltani. Tizenöt éves korában teherbe esett egy tánczenekari dobostól, a sikeres műtét után elhagyta a fiú, szülei egy előkelő intézetben helyezték el, ott fejezte be tanulmányait. Egyetemre nem kívánt menni, a viselkedésében egyre több zavaros jelet figyeltek meg a szülei, belesodródott egy messiásváró felekezetbe, különc módjára öltözködött, tizennyolc éves korában szakított a szüleivel, a felekezettel, hazulról havi nyolcszáz dolláros „tartásdíjat" kapott, megpróbálkozott vallásos beütésű dalok szerzésével, szerepelt is ilyenekkel néhány utcai hangversenyen. Tizenkilenc éves korában megint teherbe esett, ezúttal egy idősebb újságírótól, a terhességet ezúttal is megszakította és körülbelül ebben az időben ismerkedett meg Tommal, aki harmadéves hallgató volt egy jelentéktelen városi egyetem filozófiai karán. Az emberek boldogulásul, boldogságuk érdekében mindig teremtettek valamiféle istent maguknak — vallotta, az eddig ismert istenek azonban semmire se mentek a boldogtalan emberiséggel. El kell tehát vetni valamennyit és újat találni a zűrzavarban — ezt a vértet vette magára, s ebben csatlakozott a paradicsomi vállalkozáshoz. Tat: Huszonnégy éves, Berkeley-i születésű, apja kereskedő a textil szakmában, anyja a közös boltban dolgozik. Tat középiskolát végzett, ,a könnyűzenei pályára készült, már diákkorában tagja volt egy kis helyeken szereplő együttesnek, amely a Beatlesek modorát majmolta. Csak ennek van értelme — vallotta. Egy ideig arra is gyanakodott, hogy jó énekhangja van, de ebből rövid idő alatt kiábrándították. Tizenhét éves kora óta lázadó, meg nem értett tehetségnek tartja magát. Társadalom, isten, család — minden hiábavaló őrültség a szemléletében, az egyén sem az, aminek az idősebbek hirdetik, vak véletlen, hogy például ő megszületett, tehát mindent a vak véletlenre kell bízni. Embert szülni körülbelül akkora bűn, mint embert ölni. Minden mindegy, ahogy esik, ugyanúgy puffan, hülyeség az egész, talán csak az lenne érdekes, ha egészen elölről lehetne kezdeni mindent, mondjuk egészen új emberiséget hozni létre, amelyben a tehetségek érvényesülhetnek. Maud: Harminchat éves, Párizsban született. Apja fiatalon vándorolt ki Kanadába, dokkmunkás volt. Maud alig ismerte, harminchárom éves korában pusztult el tüdővészben. Anyja nevelte. És az utca. De becsületes ember maradt. Becsületes és töprengő, alig hagyta el huszadik évét, máris meghasonlott önmagával, a társadalommal szemben. Mindig szerencsétlen embernek érezte magát. Nagy erőfeszítésekkel tanult, sokáig egy divatszalonban dolgozott, onnan egy forgalmas könyvkereskedésbe került, sokat, de szertelenül olvasott, eszményi szerelmet képzett el az életében, de csak silány emberekkel találkozott. Tommal a könyvesboltban ismerkedett meg. Belehabarodott az eszméibe, a társadalommal való teljes szakítás gondolatába. Tom: Huszonhat éves. Filozófus. Szülei mindketten egy közlekedési vállalatnál dolgoznak. Kora fiatalsága óta lázadó egyéniség. A valóságot, mindig gondosan, kritikusan vetette össze az elméletekkel, a különböző történeti korok filozófusainak tevékenységét alaposan megismerte, de nem fogadta el. Az emberiség semmivel se jutott előbbre — vallotta. Pedig a filozófusoknak az lett volna a hivatása, hogy egyenesbe állítsák az utakat. Jelenleg is teljes a zűrzavar, a földgolyó felén a tőke uralkodik, sokkal több az elégedetlen, mint az elégedett ember, s ez szenvedést okoz az emberiségnek. Mást kell kezdeni, új társadalmat, új filozófiát alkotni f— legalább szűk körben. Szemlélete később — a megoldások keresése közben — teljesen eltorzult. Huszonnégy éves korában belátta, hogy toronymagas korlátokba ütköznek elképzelései, s megállapította magában, hogy semminek semmi értelme, az emberiség több fegyvert gyárt, mint evőeszközt, nem érdemes ebbe a sorba beleilleszkedni. Csak az egyén! Magamnak teremtsek valamiféle boldogulást — ez a lényeg. A zavar egyre kuszáltabbé kavarodott benne — társakat keresett és nagyrészt ő szervezte a paradicsomi szakítást. Zso. Huszonkét éves. Nagyon gazdag szülők gyermeke. Alacsony, egy kicsit kövérkés, széparcú, a haját rendszeresen rövidre vágatja. Tizenhárom éves korában esett át a tűzkeresztségen. A világon semmi sem érdekli. Már a szerelem sem. Belecsömörlött. Hat fiú, nyolc fiú, tíz fiú, ki kívánhat többet. Hülyeség az egész. Azt mondta egyszer egy újságírónak: Bennem annyira nincs semmi, hogy semmit se lehet írni rólam. Esetleg azt, hogy gyűlölöm az apámat, mert megint szerzett pár köteg részvényt a hadiiparból és Gábrielt, akit nagyon bírtam, gerincen lőtték Vietnamban. Szóval trágya az egész, hogy finoman fejezzem ki magamat, trágya az ember teste, a lelke, miattam most már megeheti magát az egész emberiség. Cain: Tizenkilenc éves. Ugyancsak gazdag szülők gyermeke. Az apja ügyvéd, az anyja szerető. Egészen fiatal fiúk és idős emberek szeretője. Felváltva, egyszerre, ahogy jön. Cain határozott, kemény, a saját érdekében minden kegyetlenségre képes lázadó. Keveset beszél, de mindig cselekvésre készül magában. Egyszer, egy tüntetésen ártatlanul elfogták, nyolc napig ott tartották. Ezt sohase felejti. Átok a társadalom — vallja. (Folytatjuk^