Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-07 / 288. szám

Nemes Dezső elvtárs látogatása Szegeden (Folytatás az 1. oldalról.) témáit, s kezdeményezésre hívta fel az egyetem veze­tőit a túlterhelés csökken­tése érdekében. Az oktatás­­politika kérdései körüli esz­mecserében részt vettek dr. Rácz János, dr. Leindler László, dr. Hajdú Péter, dr. Antalffy György, dr. Krajkó András és dr. Szőkefalvi- Nagy Béla. Délután a megyei pártbi­zottság aktívaülést hívott egybe az újszegedi pártisko­lára. Az aktívaülés elnöksé­gében foglaltak helyet Ne­mes Dezső, Győri Imre, dr. Ágoston József, dr. Márta Ferenc, dr. Ozvald Imre és dr. Szilágyi Júlia, az okta­tási igazgatóság vezetője. Nemes Dezső elvtárs — a beküldött konzultációs kér­dések alapján — részletes tá­jékoztatót tartott időszerű politikai, ideológiai és társa­dalmi kérdésekről. Részlete­sen szólt a nemzetközi élet kulcskérdéseiről, az európai enyhülésről, és azokról a biztató kilátásokról, amelyek a vietnami néppel szolidáris haladó erők harca eredmé­nyeként megnyitották a pusztító vietnami háború be­fejezésének perspektíváját. Beszélt arról a meghatáro­zó szerepről, amit a világ­ban, a haladásért folyó harc­ban az idén 50 éves fennál­lását ünneplő Szovjetunió be­tölt a maga társadalmi, gaz­dasági és katonai erejével. Meleg szavakkal szólt arról a látogatásról, amely a na­pokban fejeződött be, s amelynek kapcsán a Brezs­­nyev elvtárs vezetésével ha­zánkban járt szovjet párt- és állami küldöttség látogatásá­val tovább mélyült és szi­lárdult a magyar és szovjet nép barátsága. Részletes tá­jékoztatót adott ezt követő­en a Központi Bizottság no­vember 14—15-i ülése hatá­rozatával összefüggő kérdé­sekről. Allende Moszkvában • Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a szov­jet kormány meghívására szerdán hivatalos látogatásra Algírból Moszkvába érkezett Salvador Allende chilei ál­lamfő, felesége és leánya kí­séretében. A két ország állami zász­lóival feldíszített vnukovói repülőtéren Allendét és a kí­séretében levő személyisége­ket Nyikolaj Podgorij, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke, Alekszej Ko­szigin, a Minisztertanács el­nöke és más hivatalos sze­mélyiségek fogadták. A főváros sugárútjain, amelyeken Allende a Kreml­hez hajtatott, Moszkva dol­gozói forró ünneplésben ré­szesítették a vendéget. Szerdán a Kremlben meg­kezdődtek Leonyid Brezs­­nyev, Nyikolaj Podgornij, Alekszej Koszigin és más szovjet vezetők tárgyalásai Salvador Allende chilei el­nökkel. A megbeszéléseken, ame­lyeket a barátság és a tel­jes, kölcsönös egyetértés lég­köre jellemzett, áttekintet­ték a szovjet—chilei kapcso­latok további fejlesztésével összefüggő kérdéseket Véle­ménycserét folytattak egyes időszerű nemzetközi problé­mákról is. A tárgyalásokat folytatják. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány szerdán a Kremlben vacsorát adott Sal­vador Allende tiszteletére. A Moszkvába érkezett dr. Salvador Allende chilei el­nököt nagy szeretettel fogadták a vnukovói repülőtéren. A képen, balra: Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának elnöke Pompidou a Szovjetunióba látogat • Párizs (MTI) A szerdai francia lapok vezető helyen közlik az Ely­­sée-palota által kedden, késő este bejelentett hírt, amely szerint Pompidou elnök ja­nuár 11-én és 12-én kétna­pos nem hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban, hogy megbeszélést folytasson Leo­nyid Brezsnyevvel, az SZKP főtitkárával, s a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének tagjával. A látoga­tásra Schumann külügymi­niszter is elkíséri a köztár­sasági elnököt, hogy eszme­cserét folytasson Gromiko szovjet külügyminiszterrel. A párizsi lapok illetékes francia forrásokra hivatkoz­va azt írják, hogy a megbe­szélés színhelye nem Moszk­va lesz, s nem is valame­lyik másik nagy város, ha­nem a találkozó a „városok­tól távol” fog lezajlani. E források szerint a látogatást már több mint három hó­napja, rendes diplomáciai úton készítették elő. Apollo-holdutazás • Washington (DPI) Zökkenőmentesen haladt szerdán az utolsó Apollo-űr­­hajó „visszaszám­olása” a floridai Cape Kennedy ra­kétatelepen, miközben a környéken százezrek gyüle­keztek, hogy szemtanúi le­gyenek az első éjszakai in­dítás által kínált rendkívüli látványosságnak. Az összesen 25 milliárd dollárt felemésztő Apollo­­program utolsó holdutazá­sán Ezúttal először len al­kalma szakképzett tudósnak természetes környezetben szemügyre venni a Holdat. Ugyanis a két űrhajós egyi­ke Harris Schmitt, a geoló­giai tudományok 37 éves doktora, akinek helyszíni szemléjétől sokat várnak a holdtörténet rejtélyeinek megoldásából a Föld geoló­giai őstörténetére választ kereső kollégái. Jövő hétfőn kerül sor az Apollo-program, sorrendben hatodik Holdra szállásán, t CSÜTÖRTÖK, 1973. DECEMBER 1 A SZOVJETUNIÓ 50 ÉVES Folytatták • Párizs (MTI) Le Duc Tho, a VDK pá­rizsi tárgyaló küldöttségének különleges tanácsadója és Henry Kissinger, Nixon ame­rikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója — a keddi egynapos szünet után — szerdán délelőtt folytatta bi­zalmas megbeszéléseit. A szerda délelőtti bizal­mas eszmecserén Le Duc Tho kíséretében Xuan Thuy, a VDK Párizsban tárgyaló delegációjának vezetője és Nguyen Co Thaoh, a demok­ratikus Vietnam külügymi­niszter-helyettese, Kissinger kíséretében pedig helyettese, Alexander Haig tábornok és William Sullivan távol-ke­leti ügyekkel megbízott ame­rikai államtitkár-helyettes vett részt. Le Duc Tho és Kissinger szerdán öt és fél órát ta­nácskozott. A bizalmas még­ Párizsban beszélés délután négy órakor fejeződött be. A kölcsönös megállapodás értelmében a tárgyaló felek szerdán sem nyilatkoztak a sajtónak a tanácskozás előrehaladásáról. A tárgyalásokat ma délután folytatják. Saigon (AFP, DPI) Nagyszerű fegyvertényt hajtottak végre szerdán haj­nalban a dél-vietnami népi felszabadító erők Több mint fél száz rakétájuk és akná­juk csapódott be a dél-viet­nami főváros elsősorban ka­tonai célokra használt repü­lőterébe, a­ Tan Sen Nhut-i légikikötőbe. Több amerikai és saigoni katona meghalt illetve megsebesült, számos repülőgép súlyosan megron­gálódott, egy nagy üzem­­anyagraktár felrobbant és lángba borult, a repülőtéri létesítmények egész sora dőlt romba. a bizalmas megbeszéléseket Párizsban folytatódtak a vietnami békére vonatkozó tit­kos tárgyalások Le Duc Tho és dr. Henry Kissinger között Falut épít a kolhoz Büki község 8 ezer lako­sával már a Kárpátok nyúl­ványai között fekszik. Elő­­tt egyi kolhoz — mondja kí­sérőm. Az új életért nevet viselő szövetkezetre, amely elsők közt alakult Kárpátal­ján, 1948-ban. Most 6300 hektárnyi területen 1450 tag­ja gazdálkodik a közösnek. A kolhoz vezetői bőségesen elláttak adatokkal. Beszéltek a termelésről, a terméshoza­mokról, gazdálkodásukról, egyszóval minden olyasmi­ről, amivel szívesen büszkél­kedik egy jólmenő szövetke­zet vezetősége. Az adatokat ugyan gondosan följegyez­tem, de szakértelem híján nem túl sok meggyőződés­sel. Így hát csak azokat ad­nám tovább, melyek fonto­sak az ember előre felkel­tett érdeklődése számára is. És hogyne érdeklődne a lá­togató, amikor megtudja, hogy a kolhoz részt vesz a község építésében, méghozzá nagyon is tekintélyes össze­gekkel. Meglepő, nem mindennapi a tény. Az embert ilyenkor már nem csupán az izgatja, hogy hogyan is csinálja mindezt a szövetkezet, ha­nem az is­­, és talán első­sorban az­t, hogy m­ilye­­nek lehetnek a kolhoz tag­jai, vezetői, mi indíthatta őket arra, hogy részt vállal­janak a falu gondjaiból. Kísérőm azt mondja: a kolhoz tagjai és vezetői egy­aránt Bükiben laknak, úgy­hogy maguknak dolgoznak, maguknak adják a pénzt. De hát ez alighanem csak féligazság, hiszen a többi községben és kolhozban is hasonló lehet a helyzet. Va­lami másban kell tehát ke­resni az indítékokat. És ak­kor ismét csak visszajut az ember a gazdálkodáshoz. A tagok 6300 hektárnyi földön gazdálkodnak. A fő ágazat mégis az állattenyész­tés, azt fejlesztik kiemelke­dően, a növénytermesztés szinte csak az állattenyész­tést szolgálja. Tavaly 700 ezer rubel volt a bevételük az állattenyésztésből, az idén már 800 ezer lesz. 200 ezer a dohányból és mintegy 500 ezer rubel a bevételük a gyümölcsből, szőlőből és zöldségből. Mindez egyelőre eléggé kevésnek látszik, hi­szen a gazdaság idei bevételi terve 4 millió rubel. Gyor­san kiderült azonban, hogy jó néhány melléküzemáguk van, melyek az idén mint­egy 1,8 millió rubel bevételt hoznak a kolhoznak. És itt talán már megint a gazdálkodás érdekelheti ke­vésbé a laikust. Hiszen akad más is, ami figyelemre mél­tó. Mégpedig az, hogy mi mindennel foglalkozik a szövetkezet Nagyon finom agyag van a környéken. No­sza, létesítettek egy bányát, és egy üzemet, ahol olajfes­téket gyártanak, mindig olyan színűt, amilyent a megrendelő kér. De ha már festéket állítanak elő, a szomszédos helyiségekben be­rendeztek egy dobozüzemet. Ők gyártják a festékhez a fém dobozokat is. Okos do­log, mert rengeteget takarí­tanak meg a szállításon, és ebből is szépen csörgedezik a pénz. A környéken bőség­gel terem a vessző, beren­deztek hát erre is néhány műhelyt, melyekben kosara­kat, fonott bútorokat, táská­kat stb. készítenek. Igaz, a vesszőt már egyre inkább ki­szorítja a műanyag. De érdemes tovább néze­lődni a kolhozban. Van sa­ját varrodájuk is, lepedőket, párnahuzatokat készítenek bérmunkában. Ezzel mun­kát adnak jó néhány lány­nak és asszonynak, akik rá­adásul a munka dandárjában segítenek a betakarításban, vagy ahol éppen kell. De van kőbányájuk is, évente 20 ezer köbméter kockakövet adnak el. Mindebből valószínűleg ki­derül, hogy a kolhoz tagjai és vezetői ügyes, vállalkozó szellemű emberek. Szépen jövedelmeznek a mellék­üzemágak és az állattenyész­tés is. A sertéshús kilóját például 90 körtekért állítják elő és 1 rubel 60-ért adják el Az idén árbevételük elő­reláthatóan eléri a 4,5 mil­liót, szemben a tavalyi 3 millió rubellal. Ha sikerül, 1,2 millió lesz a tiszta nye­reségük. Ebből félmilliót ad­nak az idén a falu fejlesz­tésére, a tervek szerint öt év alatt 5 milliót Négyemeletes iskolát építenek a község­ben, óvodát, 8 lakást a kol­hoz szakembereinek. Ezen kí­vül elkészítik a faluban a vízvezetéket, az orvosi ren­delőt, új művelődési házat építenek, no meg még 10 ki­lométer utat , minderre a szövetkezet az okos, vállalkozó szellemű gazdálkodásból képes. Szávay István Tízéves a magyar űrkutatás A tudományt*-technikai forrada­lom egyik élen járó, a fejlődést dik­táló tudományága az űrkutatás. Ha­zánkban, az ország adottságainak fi­gyelembe vételével, éppen tíz évvel ezelőtt indult meg a kutatómunka, s nagyobb lendületet 1966-ban, a ma­gyar űrkutatási kormánybizottság megalakulása után kapott. A bizott­ság részt vesz a Szovjetunióval és más szocialista országokkal együtt­működésben a világűr békés célú fel­­használása érdekében kifejtett tevé­kenységben. Dr. Jávor Ervin, a ma­gyar űrkutatási kormánybizottság el­nöke, az eddig elért eredményekről és a feladatokról nyilatkozott. — Az űrkutatásban együttműködé­sünk a baráti országokkal — mint is­meretes — a kozmikus fizika, a me­teorológia, az orvosbiológia és a hír­közlés területén bontakozott ki — mondotta. — A kormánybizottság feladata, hogy a sikeres nemzetközi együttműködés érdekében a kutatási munkálatokat irányítsa, koordinálja és összefogja. — A nemzetközi együttműködés keretében erőinkhez mérten részt ve­szünk többek között a tudományos célú műholdakba kerülő műszerek építésében. Elismerést szereztek a magyar mérnökök által kifejlesztett és elkészített mikrometeorit-csapdák, amelyekkel a Vertikál 1. és Vertikál 2. elnevezésű mesterséges bolygókat felszerelték. Ez a műszer a világűr szilárd kőzeteinek megállapításához és vizsgálatához gyűjt anyagot. A tu­dósaink iránti megbecsülést, munká­juk elismerését mutatja, hogy a Lu­na–16­ automatikus űrrakéta hozta holdkőzetből a szocialista országok intézményei közül csak a Központi Fizikai Kutató Intézet kapott mintát elemzés céljaira a szovjet szervektől . A sugárbiológiai kutatások cél­jaira tudósaink „fantomembert” ké­szítettek. A gép működésével az em­beri szervezet funkcióit adja vissza: „dobog a szíve, lélegzik”. A fan­tomember nemcsak az űrutazások alatt fellépő sugárterhelések, hanem bárhol és bármilyen, az embert érő sugárzás vizsgálatára is alkalmas. — Az országban — a nemzetközi fi­gyelőlánc egy-egy tagjaként — több obszervatóriumunk képes követni és venni a műholdak jeleit, s a kapott adatokat rendszeresen kicserélik más országok obszervatóriumaival. Euró­pában harmadikként biztosították a magyar meteorológusok, hogy a Feri­hegyi repülőtéren a pilóták megnéz­hessék a műholdak Európa felhőzeti viszonyairól készített legfrissebb fel­hőképeit.­­ Készülnek már hazánkban is a földi űrtávközlési állomás tervei, amely felépülte után a Szovjetunió által felbocsátott Molnija hírközlő mesterséges égitest útján telefon, rá­dió, tv, telex, képtávíró stb. infor­mációkat­ kaphat a rendszerhez tartozó állomásoktól, illetve juttathat el oda,

Next