Délmagyarország, 1973. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-29 / 123. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR S­Z­O­C­I­A­L­I­S­T­A M­U­N­KÁSPÁRT LAPJA Tanácskozás az országyűlés soron következő ülésszakáról Hétfőn, tegnap a Parla­mentben — Apró Antal, az országgyűlés elnöke vezeté­sével — ülést tartottak az országgyűlés tisztségviselői, állandó bizottságainak elnö­kei, valamint a megyei kép­viselőcsoportok vezetői. Az ülésen Apró Antal az országgyűlés soron következő ülésszakáról tartott tájékoz­tatót. Dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter pedig az 1972. évi állami költségvetés végrehajtásának tapasztala­tait ismertette. Az ülésen felszólalt dr. Gon­da György, Homor Imré­né, Inokai János és dr. Pesta László képviselő. (MTI) a bérpolitikai intézkedések végrehajtásának tapasztalatai A SZOT elnöksége hét­főn ülést tartott, amelyen összegezte a március 1-én életbe lépett bérpolitikai in­tézkedések végrehajtásának tapasztalatait. Megállapította, hogy mind a központi, mind a vállalati forrásokból származó bér­emeléseket alapos előkészítő munka után, az üzemi de­mokrácia érvényesítésével, a dolgozók megelégedésére haj­tották végre. A dolgozók jo­gos észrevételei és reális ja­vaslatai általában érvénye­sültek. Az elnökség helyes­li, hogy a férfiakkal azonos kategóriában dolgozó nők általában nagyobb béreme­lést kaptak, mint férfitársa­ik, így csökkentek az arány­talanságok. A legnagyobb emelést — a központi ke­retből és saját erőforrások­ból együttesen — a szak­munkásnők kapták, átlago­san 13,1 százalékot, közü­lük a két műszakban dol­gozók bére átlag 13,9 száza­lékkal nőtt Az átlagosnál nagyobb mértékben emelték a több műszakban dolgozók alap­bérét is, többnyire bérpót­lékkal ösztönzik a dolgozó­kat több műszak vállalására. Az ipari szakmunkások bé­re átlagosan 11,2, közülük a két műszakban dolgozóké 11,9, a három műszakban foglalkoztatottaké pedig 12,4 százalékkal nőtt. A központi irányelveknek megfelelően az átlagosnál nagyobb mér­tékben emelték a nehéz fi­zikai munkát végzők alap­bérét is. Az alapbéremelések egye­di szóródása egy-egy szél­sőséges esetet leszámítva az ipari szakmunkásoknál 9—16, a betanított és se­gédmunkásoknál 5—12 szá­zalék közé esik, így a kü­lönbségek nem lépték túl a tervezett határokat. Az­ elnökség külön napi­rendi pontként tervezetet hagyott jóvá, amelynek alapján a SZOT elnöksége az MTESZ elnökségével együtt­működve megállapodást köt. A bérből és fizetésből élő műszaki és gazdasági értel­miség érdekvédelmét ter­mészetesen a jövőben is a szakszervezetek látják el, e munkájukban azonban a jövőben fokozottan számí­tanak az MTESZ és tagegye­sületei véleményére, javas­­lataira. Az MTESZ és a SZOT el­nöksége egyaránt szükséges­nek tartja a közös munkabi­zottságok szervezését, együt­tes javaslatok kidolgozását, amelyek a népgazdaság fej­lesztését, a beruházási tevé­kenységet, a vállalati üzem- és munkaszervezést, a gaz­daságtalan termelés csökken­tését, az újító- és feltaláló­mozgalmat, a szocialista munkaversenyt a komplex brigádmozgalmat, a munka hatékonyságának növelését segíthetik. Hatékony együttműködést akarnak kialakítani a szak­­oktatási rendszer továbbfej­lesztésére, a szakmai tovább­képzés korszerűsítésére. Kö­zös erővel segítik a pálya­kezdő értelmiségi ifjúságot nehézségeinek leküzdésé­ben. A jövőben a két szerv testületi üléseire, a közös ér­dekű témák tárgyalásaira ■ meghívják egymás képvi­selőit A SZOT és az MTESZ fel­hívja szervezeteit, hogy az ágazati szakszervezetek ve­zető szervei rendszeresen működjenek együtt az MTESZ érdekelt tagegyesü­leteivel, a szakszervezetek megyei tanácsai pedig az MTESZ területi szerveivel. (MTI) A vásárlók és a kereskedelem Megbeszélés fogyasztói és vállalati érdekvédelemről Kereskedelmi vállalatok igazgatói, ÁFÉSZ-elnökök, revizorok, belső ellenőrök, valamint a kereskedelmi élet­tel foglalkozó egyéb meghí­vottak vettek részt tegnap délelőtt a Csongrád megyei tanács nagytermében rende­zett aktívaülésen, amelyet az MSZMP Csongrád megyei bi­zottságának gazdaságpolitikai osztálya és a Csongrád me­gyei tanács vb kereskedelmi osztálya rendezett. A tanácskozást Perjész Jó­zsef, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának mun­katársa nyitotta meg, annak jegyében, hogy­ az előzetes vizsgálatok alapján szerzett ismeretek, eredmények és hiányosságok feltárásával a jövőben jobban össze lehes­sen hangolni a fogyasztó és a vállalati érdekeket keres­kedelmi életünkben. Az elő­zetes vizsgálat kiterjedt taná­csi kiskereskedelmi vállala­tok és ÁFÉSZ-ek belső ellen­őrzésének tevékenységére, ke­resve azokat a lehetőségeket, amelyekkel a jövőben na­gyobb szerepet kap e mun­ka a társadalmi követelmé­nyeknek, jogos elvárásoknak megfelelően. Ezután Farsang Lászlóné dr. a Csongrád megyei ta­nács vb kereskedelmi osztá­lyának vezetője tartott elő­adást. Elemezte a vizsgála­tok alapján a kiskereskedel­mi vállalatok, fogyasztási szö­vetkezetek belső ellenőri te­vékenységét. Hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi dolgo­zók munkája Szegeden és Csongrád megye szerte jó és eredményes. Bizonyítja­ ezt az a tény, hogy munkájukkal is a kiskereskedelem Csong­rád megyében 1972-ben 6,8 milliárdot forgalmazott 223 üzletben. Az országos rang­sorolásban,­­ az egy lakosra jutó vásárlási érték statiszti­kájában Csongrád megye az előkelő negyedik helyen áll. A pozitív eredmények mel­lett azonban előbbre kell lép­ni a vállalati és a fogyasztói érdekeket egyaránt szolgáló belső ellenőri munka megja­vításában. Hangoztatta az előadó, hogy a kereskedelem­politikai célokat és érdeke­ket egyaránt szolgáló válla­lati ellenőrzés hatékonysága csökkent az­ utóbbi időben, legalábbis ezt bizonyítják a tapasztalatok. Alapvető vál­­­tozás szükséges ahhoz, hogy a belső ellenőrzést mindenütt fontosságának megfelelően kezeljék és éljenek is vele. S ott, ahol ez a tevékenység elmaradt a társadalmi vára­kozástól, elszakadt a keres­kedelempolitikai céloktól — a belső ellenőrzést az őt meg­illető helyre kell tenni, mert tévedés azt hinni, hogy a fel­színre kerülő hibák, fogyaté­kosságok beárnyékolják az eredményeket. Kitért Farsang Lászlóné dr. bizonyos jelenségek magya­rázatára. Arra, hogy egyes vállalatoknál csökkentették az ellenőri gárda létszámát, más helyeken viszont az el­lenőri munkához kapcsolt munkaköröket hoztak létre, esetenként olyan függősége­ket, amelyek gátolják a tö­kéletes ellenőri munkát. A belső ellenőrök közül sokan nem rendelkeznek kellő is­kolai végzettséggel, elégséges kereskedelmi jártassággal, szakmai ismerettel. Általános tapasztalat viszont, hogy a belső ellenőrök havi átlagke­resete alacsonyabb az árufor­galomban dolgozókénál. Ez a különbségtétel sok esetben nem tezi vonzóvá előttük a beosztásukat. Meglehetősen sokat utaznak, munkájuk fe­lelősségteljes és nehéz. Ép­pen ezért védelmük mellé állította az előadó a maximá­lis anyagi és erkölcsi meg­becsülést, munkájuk segítését jobb körülmények megterem­tésével. Az előadást követően hoz­zászólások hangzottak el. Sorrendben felszólalt: Vecse­­ri József, a Csongrád megyei ÉLIKER igazgatója, Demján József, a Kiskundorozsmai ÁFÉSZ elnöke, Szabó József, a Csongrád megyei Vendég­látó Vállalat igazgatója, Pé­ter László, a DÉLTEX Vál­lalat igazgatóhelyettese, dr. Lugosi Lajos, az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség vezetője, dr. Milassin László, a Csongrád megyei Főügyész­ség vezetőhelyettese, Vass Imre, a MÉSZÖV Csongrád megyei elnökhelyettese, Fo­dor Pál, a Csongrád megyei Kereskedelmi Felügyelőség vezetője. A hozzászólások sokoldalú­an fejtegették — saját ta­pasztalatuk alapján is — a belső ellenőri munka fontos­ságát, és kitértek visszás helyzetek ismertetésére is. Abban valamennyien egyet­értettek, hogy a vállalatok és fogyasztási szövetkezetek bel­ső ellenőri munkájának meg kell adni az őt megillető he­lyet — a közös érdekek ös­­­szeegyeztetésében — a jövő­ben méginkább. Ezt a törek­vést, célt szolgálja különben a Csongrád megyei tanács vb kereskedelmi osztálya által összeállított és minden érde­keltnek megküldött irányelv a kereskedelmi vállalatok és az ÁFÉSZ-ek ellenőrzési rendszerének továbbfejleszté­sére. A felszólalásokra Farsang Lászlóné dr. adott választ, s a tanácskozás Perjési József zársza­vával ért véget. L, F, Volinov űrhajós kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az emberi haladás ügyét szolgáló űrre­pülés, e repüléssel szerzett elévülhetetlen érdemei elis­meréséül a Magyar Népköz­­társaság Zászlórendjének gyémántokkal ékesített I. fo­kozata kitüntetést adomá­nyozta Borisz Valentyinov Volinov űrhajós ezredesnek, a Szovjetunió Hősének. A magas kitüntetést hétfőn Lo­­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át a Parla­mentben megtartott ünnep­ségen. A kitüntetés átadásakor Losonczi Pál többek között hangsúlyozta: " Az az őszinte tisztelet és szívből jövő megbecsülés, amely önt itt-tartózkodása idején körülvette, egyaránt szól az emberi bátorságnak, hőstettnek és a szovjet em­bernek, a mi nagy szövetsé­gesünknek és barátunknak, a Szovjetunió jeles küldötté­nek, a népeink közötti ba­rátság követének. Pénteken a Barátság Há­zában bensőséges ünnepsé­gen Apró Antal, az MSZMP PB tagja, az MSZBT elnöke átnyújtotta Volinov űrhajós ezredesnek az MSZBT leg­magasabb kitüntetését, az­­ aranykoszorús jelvényt. i 63. évfolyam, 123. szám 1973. május 29. kedd Ára: 80 fillér Gyermekek köszöntése A hűvös idő és a csöpörgő eső ellenére sok ezer gyer­mek gyűlt össze vasárnap Szegeden, a Széchenyi téren, vett részt az úttörők díszszemléjén, az ünnepségen, a jelmezes felvonuláson és az aszfaltrajzversenyen. Részletes beszá­molónk a nap eseményeiről lapunk 3. oldalán. A kisdobosok felvonulása köszönti a szegedi ünnepség elnökségét A jelmezes csoportok egyike a téren Ács S. Sándor felvételei N­em a maradandóságnak, csak a pillanatnak születnek a rajzverseny kedves képei

Next