Délmagyarország, 1976. február (66. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-27 / 49. szám
Péntek 1976. február 27 Üdülő a kohászoknak Hétemeletes 124 személyes üdülőt építtet az Ózdi Kohászati Üzemek Hajdúszoboszlón. A „kohászbetegségeknek” számító mozgásszervi bajok megelőzésére és gyógyítására alkalmas üdülőt úgy alakítják ki, hogy abban a nagycsaládosok elhelyezését is megoldhassák. Az Ózdi Kohászati Üzem az új vállalati üdülő építésére 30 millió forintot fordít. KISZ-aktivisták értekezlete Tegnap, csütörtökön Szegeden, az Ifjúsági Házban a KISZ szegedi járási bizottsága az alapszervezeti aktivisták részvételével konferenciát tartott. A fiataloknak Jáhni László, az MSZMP szegedi járási bizottságának első titkára, a járás 1976. évi gazdaságpolitikai irányelveiről tartott előadást. Kispál Antal, a megyei pártbizottság munkatársa a gazdaságpolitikai munka agitációs feladatairól tájékoztatta a fiatalokat, majd a járás KISZ aktivistáit az ez évi forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatának terveiről informálták. ^ Vízen a halászok Miután a jég elvonult a Kisalföld folyóiról, újból vízre szállók a győri Előre Halászati Szövetkezet halászai. Az elmúlt napokban inkább csak próbaképpen halászgattak. Egy-egy alkalommal mindössze két-három mázsa halat fogtak. Csütörtökre virradó éjszaka azután több halászbrigád vonult ki a Duna szigetközi szakaszára. A zsákmány minden várakozást felülmúlt: több mint 20 mázsa halat fogtak. A Dunán szép süllők is hálóba kerültek. farsangolás Ilyenkor van divatja a farsangolásnak, s képünk tanúsága szerint nem lehet elég fiatalon kezdeni. A Hunyadi János sugárúti, 65-ös számú óvoda 79 csöppségének remekül végigszórakozott délelőttöt jelentett a tegnapi farsang, melyre jó hónapon át készültek, s ahová az óvó nénik természetesen meghívták a szülőket is. Fotóriporterünk készüléke a legkisebbek műsoros, jelmezes, vidám délelőttjét örökítette meg Perényi Miklós gordonkaestje Szerda este ismét kiemelkedő színvonalú hangversenyt hallottunk a Tömörkény zeneművészeti szakközépiskola újjávarázsolt termében: Perényi Miklós és Szűcs Lóránt kamaraestjét. Perényi a legjelentősebb gordonkaművészek közé tartozik. Játékára mindenekelőtt intenzív líraisága jellemző; ellenállhatatlan lendület hatja át csellóhangját, de befelé forduló pillanatokat is tökéletesen mintáz meg. Dallamformálása, szuggesztivitása lenyűgöző. Külön fejezetet érdemelne kifinomult akkordtechnikája: a hármasnégyes fogások minden hangja külön életet él, és mégis oly simán olvad egybe, hogy a többszólamúság sohasem tűnik az egyszólamú dallamot feleslegesen zavaró tényezőnek. Vonós jobb kezével „csodákat művel”. Másik feltűnő erénye a határt nem ismerő virtuóz hangszertechnika. Francoeur B-dúr szonátája virtuóz igényű barokk mű, melynek egyébként csodálatos előadása jó alkalmat adott arra, hogy a művész és a közönség egyaránt felkészülhessen a csúcsteljesítményre, Bach c-moll szólőszvitjének előadására. Egyesítette ez mindazt, ami Perényi játékának értékét jelenti Hraíságban, energiában és virtuozitásban. A Sarabande finom, a pianon belüli árnyalása egyszerűen leírhatatlan: a legnagyobbak talán másképpen játszhatják, de jobban aligha. A francia későromantika jegyében telt el a koncert második fele. Fauré népszerű Elégiája után a közismert remekmű, César Franck Adur szonátája hangzott el. A mű eredetileg hegedűzongorára íródott, de most bebizonyosodott, hogy csellón is teljes értékű élményt nyújt. Petényi a szokásostól kissé eltérően játszotta, de saját felfogását teljesen hihetővé, elfogadhatóvá tette. Az első tételt pasztelles színekkel indította, és a többi tétel folyamán egyenletesen növelte az intenzitást. Kamarapartnere, Szűcs Lóránt, a kamaraművekben egyenrangú társművész volt Herényivel. Közös működésük jó néhány esztendeje alatt összjátékuk lelkileg és technikailag magas szintre emelkedett. Ahol kísérni kellett — mint a virtuóz ráadásszámokban —, ott viszont Szűcs a legalkalmazkodóbb, legtapintatosabb kísérőnek bizonyult, és a csellista váratlan agogikáit is zökkenőmentesen átvette. Kuszár Lajos Vörös rekviem Magyar film, írta: Hernádi Gyula. Rendezte: Grunwalsky Ferenc. Operatőr: Ragályi Elemér. Főszereplők: Andorai Péter, Lantay Miklós, Szacsvai László, Petti György, Laurentzy Ágnes, Ujlaky Károly. „Sallaira és Fürstre emlékezz, proletár!" — ismerős sor a magyar munkásmozgalom halkincséből. De vajon milyen ember volt a két világháború közötti ellenforradalmi terror két mártírja? Hernádi Gyulát, az írót, a kivégzett két kommunista emberi helytállása, elkötelezett magatartása inspirálta Vörös rekviem című művének megírására. Ebből az irodalmi anyagból született a fiatal Grunwalsky Ferenc első nagyjátékfilmje. Már elöljáróban meg kell jegyeznünk, mértéket adómeghatározó vállalkozás a Vörös rekviem, kivételes tehetség kézjegye. A hiteles dokumentumanyag negyvennégy év távolából is hátborzongató hangulatot teremt. A nyitójelenet kemény, a kegyetlenségig pontosságra törekvő képsora — ahogyan a kamera bonckés optikája lassan végigleltározza a termet: a fegyőrök szidolozott gombjait, a puskatusok repedéseit, az ítéletre váró férfiak borostás arcát, kemény tekintetét, összekulcseit kezeiket, a bírósági fotográfus egykedvű ténykedését, a hatalmas tejüvegablakokon beszűrődő ködös fények sejtelmes játékét — nemcsak kitűnő érzelmi indítás, de gondolati hovatartozásra is késztet az első pillanattól. Az egykori valóságos történés két és fél órát ölel fel — az ítélethirdetéstől a kivégzésig. Ez idő alatt Sallai Imre életének végiggondolásával vissza-visszatér a gyermekkor emléke és 1919 napjainak néhány kemény perce. Már Hernádi munkája is különös műfajú alkotás. Erőteljes, hiteles és drámai dokumentumanyagot dolgoz fel, ötvözve az emlékekből születő szabad, asszociációs prózaverssel litániával, kultikus szövegként, szertartásénekként felhangzó versrészekkel. Ezeknek segítségével mesteri módon elegyít történelmet és költészetet. A film is — sajátos képi eszközeivel — híven követi, megtagadva megérzi az irodalmi mű szerkezeti egységeit. Nem történelmi tablót, korszakos analízist, pillanatnyi kórképet rajzol, hanem egy kiváló kommunista férfi személyiségének, valós és képzelt alakjának segítségével szól emberi helytállásról, kommunista elkötelezettségről, szigorú következetességről. Pontosan rekonstruált dokumentumelemek csapnak át lírai emlékképekbe, fotóetűdök oknyomozó képsorokba. Jelen ég múlt játszik egybe egy halálraítélt tudatában, a percek múlásával, az ítélet végrehajtásának közeledtével egyre rapszódikusabban. Különböző jelenetsorokat, szinte önálló — stílusban, módszerben, megoldásban különböző — etűdöket fon egybe a rendező, fűzi föl ezeket a rendező vázra, a dokumentumanyagra. Történelembe ágyazott költészet a Vörös rekviem. Emlék és emlékeztető. Emlék a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakjainak, akiket a konszolidáció bűvkörében, a világgazdasági válság mélypontján a biatorbágyi robbantást követő hónapokban „példásan büntetett” Horthy Magyarországa. Új arcokat látunk Grunwalsky filmjében. A fiatal Andorai Péter, Sallai alakítója, keményen, visszafogott eszközökkel formálja meg a főhős központi alakját. Kivételes képességű a gyermek-Sallait megformáló Lantay Miklós. Ragályi Elemér operatőri munkája a szellemi azonosulás magasiskolája. Tájid! Lajos Vetélkedő brigádok a mezőgazdaságban A mezőgazdasági nagyüzemekben a termeléssel együtt előtérbe került a szocialista tudat fejlesztése is. Többek között ezt szolgálja a Munka és műveltség elnevezésű vetélkedő is. Csongrád megyében a termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek szocialista brigádjai vehetnek részt e vetélkedőn. Eddig 32 közös gazdaság 109 brigádja 1906 fővel jelezte részvételét. A szocialista brigádok a szellemi vetélkedőre alaposan és időben felkészülnek. A területi vetélkedőket áprlis elsejétől 15-ig tartják, Szegeden az itteni termelőszövetkezetek és Szeged környéki közös gazdaságokból induló brigádok. Szentesen a Szentes és csongrádi, és a szentesi járásban dolgozó brigádok, míg Hódmezővásárhelyen a vásárhelyi, a makói és a makói járásban dolgozó brigádok mérik össze tudásukat. A TESZÖV a legjobb eredményeket elért brigádokat díjazza. 5 Velük és értük tapasztalatok a felnőttoktatásról Szegeden a Rózsa Ferenc szakközépiskola foglalkozik iskolapolitikánk legújabb „szülöttével”, a szakmunkások 3 éves szakközépiskolájával. Mellette azonban még több nagyon fontos ágazat működik itt: a tanulók sokasága, a Velük való körültekintő törődés, eljuttatásuk a szakközépiskolai végzettség megszerzéséhez — politikai fontosságú. * A felnőttoktatás témakörében az utóbbi években megszaporodtak az elmélyültebb, oktatási és művelődéspoltikai célkitűzéseinket szolgáló elemzések. A magyar munkásosztály összetételét vizsgálva látnunk kell, mennyire időszerű, egyben oktatási és művelődéspolitikai feladat, emelni az általános kulturáltság és szakmai felkészültség színvonalát. Az üzemekben, munkahelyeken folyó szakmai továbbképzési rendszerek, tanfolyamok mellett fontos szerep jut a továbbiakban is a felnőttoktatásnak. A Rózsa Ferenc középiskolában végzett vizsgálatunkat kiterjesztettük a sakmunkások szakközépiskolájának levelező hallgatóira, s a négy első és két második éves csoport mellett a gépjárműtechnikai ágazat levelezőire is. Nem foglalkoztunk a dolgozók 2 éves szakközépiskolájának esti tagozatával és a villamos energiaipari ágazat levelező tagozatának hallgatóival. Eltekintettünk a gépjárműtechnikusi tanfolyamok körülményeinek vizsgálatától is, bár részvételük a felnőttoktatásban jól mutatja a lehetőségek skáláját. Oktatáspolitikai célkitűzéseink közül mindenkor kiemelkedik a felnőttoktatás, fontossága ismert. Elemzésünk eredményei, következtetései túlmutatnak az iskola keretein, mint ahogyan az oktatás, a nevelés és a képzés nálunk mindig társadalmi ügy. A tanulni akaró felnőttek száma minden évben nő, tanulmányuk folytatása azonban már nem jár együtt a kezdeti nagyon magas csoportlétszámokkal. A létszám és a tanulási szándék volt vizsgálatunk egyik fő területe. Az iskolarendszerű Az önként vállalt vagy a munkahelyi ösztönzésre elkezdett tanulás eredményes folytatását és befejezését meghatározza az óraterv és a tanterv, a heti egyszeri 40 perces konzultációkon folyó munka, ezen belül a szaktanárnak a felnőttoktatással kapcsolatos lélektani és módszertani ismerete. Ez a heti 40 perces konzultáció adja a keretet, amit a rendelkezésre álló idő alatt kell maradandó ismeretekkel megtölteni. Értékállóságát alapvetően befolyásolja az órák rendszeres vagy kevés továbbtanulásra vállalkozók bő rendszeres látogatása, a tananyaggal való intenzív foglalkozás, a kitartó vagy felszínes tanulás, az egyén munkahelyi és családi körülményei. Szakmailag bármennyire is felkészült a szaktanár, mindez kevés lehet, ha elképzeléseit nem rendelheti alá a felnőttoktatás célkitűzéseinek. Hogyan fogjuk fel tehát" a heti egyszeri 40 perces konzultációk helyét, szerepét és jelentőségét a felnőttoktatásában, az ismeretszerzésben, a tantervi haladás értékállóságában ? Elegendő a szó alapjelentéséből kiindulni: megbeszélni a hallgatókkal a tantervi haladás részeit, fölhívni a figyelmet az önálló feldolgozásra, súlypontozva azokat. Felkelteni az érdeklődést iránta, de semmiképpen sem feladatmeghatározó funkciót tulajdonítani neki. Bevezetés tehát egy-egy anyagrész, megismerésének és elsajátításának a módszereibe, hozzáadva a feldolgozáshoz és a megértéshez feltétlenül szükséges tanulástechnológiai tanácsokat, így és ezzel talán kevesebben lesznek, akik ma még csak a szaktanár vezetésével, segítségével és ellenőrzésével képesek eredményesen tanulni. Ebben a folyamatban meghatározó szerepet tölt be, milyen kapcsolat alakul ki a pedagógus és a hallgató között, milyen a hallgatókat körülvevő iskolai légkör, túlnyomó többsége üzemi dolgozó, csak kisebb létszámban találunk köztük mezőgazdasági dolgozókat. Megnyílt a lehetőség ugyanakkor a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképesítéssel rendelkezők, és több, eddig a tanulmányok folytatásához tisztázatlan szakterületen dolgozók számára is. Felnőtt hallgatóink többsége tehát üzemi dolgozó: a megkérdezettek (312) közül 240, az összlétszám 70,9 százaléka, a mezőgazdasági területen dolgozóké, illetve az úgynevezett hivatali munkakörökben dolgozóké 51 (16,7 százalék). A foglalkozás, munkahely szerinti létszámainkn Mm ismeretében jobban érzékelhetjük a tanulás vállalásával összefüggő válaszuk értékeit. Általános műveltségét szeretné gyarapítani felnőtt hallgatóink többsége. Megemlítik, hogy jelenlegi és későbbi beosztásuk betöltéséhez szükséges a tanulás, mely magasabb anyagi elismeréshez vezethet, de kiemelik a munkahelyi vezetők ösztönzését is. A tanulás vállalását és eredményes folytatását motiválja a munkáltató hozzáállása, az iskolarendszerű tanulás tudatosulását és vállalását, majd a későbbi eredményes folytatását és befejezését jelentősen befolyásolja — nem ritkán meghatározza — azok állásfoglalása. A 23/1974. MüM számú rendeletben foglalt tanulmányi szabadság kedvezményével azonban még csak a törvényes segítségnyújtás lehetőségeinek a felismerését bizonyíthatjuk. A középfokú levelező dolgozóknak adható évi legmagasabb tanulmányi szabadságot (15 munkanapot) hallgatóink 68,5 százaléka élvezi, ennél kevesebben (16,3 százalék) és egyáltalán nem részesül tanulmányi szabadság kedvezményben hallgatóink 15 százaléka. A kedvezmény — a tanulmányok folytatásához és eredményes befejezéséhez — hallgatóink felfogásában még nem foglalja el azt a helyet, amelyre egyébként hivatott: évközi tanulásuk intenzitását, a beszámolókra történő felkészülésüket még nem eléggé ösztönzi. Nem ritka eset, hogy hallgatóink az évközi beszámolókra teljesen készületlenül érkeznek, vagy csak alig ismerik a tantervi anyagot. Ezt egyébként be is jelentik szaktanáruknak. Az okokat kereshetjük az iskola és a munkahelyek kapcsolatában, a hallgatók munkahelyi és családi körülményeiben, sőt a konzultációs órákon szaktanáraik szemléletében és alkalmazott módszereiben egyaránt. * Az iskolai légkör gazdagító és motiváló hatását ma még nem foglalja keretbe a felnőttoktatással foglalkozó Rendtartás vagy a Szervezési és Vizsgaszabályzat. Megjelenése talán nem késik soká. Addig is azonban segítheti a felnőttoktatás körülményeit az iskolában működő estilevelező diákbizottság munkája. Tevékenységük két év távlatából vizsgálva is értékes, s még inkább azzá válhat, ha összhangba kerül a tantermekben folyó oktatás, nevelés, képzés ügyének szolgálatával. Horváth Ferenc, a Rózsa Ferenc szakközépiskola igazgatója