Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-01 / 127. szám
VILÁG PROLETÁRJAI»EGYESÜLJETEKl MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Egészségvédelem az üzemekben A megyei tanács vb ülése Tegnap, kedden délelőtt Szegeden, a megyei tanács székházában ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága, dr. Perjési László tanácselnök vezetésével. Az ülésen részt vett a megyei pártbizottság képviseletében dr. Horváth Károlyné osztályvezető is. A testület az előterjesztések mellett megvitatta és elfogadta Csanádpalota nagyközség végrehajtó bizottságának munkájáról, a szanált mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdasági és pénzügyi helyzetéről, a megye vadgazdálkodásáról, az ipari üzemek közegészségügyi és a munkásegészség-védelem helyzetéről készült beszámolót. A végrehajtó bizottság az előterjesztések között tárgyalta a DELT^ Kereskedelmi Vállalat szegedi fejlesztéséről készült tervet. Korábban a testület a vállalat tevékenységével már foglalkozott, s akkor megállapította, hogy a vállalat hálózatfejlesztése nem volt megfelelő a negyedik ötéves terv időszakában. Ekkor határozatban elrendelte, hogy a DELTA dolgozza ki a szegedi hálózatfejlesztés ötödik ötéves tervét, és ehhez a szegedi városi tanács nyújtson segítséget. A végrehajtó bizottság arra is felhívta a vállalat igazgatójának a figyelmét, hogy a DELTA fejlesztési alapját nagyrészt Szegeden használják fel. Ebben az ötéves tervben a DELTA vállalat Szegeden 4 ezer 800 négyzetméter alapterületű új üzlethálózat kiépítését tervezi. Igaz, a szegedi tanács csak 2 ezer 600 négyzetméternyi bolt megépítését tartja lehetségesnek, mivel Felsővároson az iparcikkáruház építése a pénzügyi fedezet hiánya miatt elmarad. Az új boltok többsége önkiszolgáló formában üzemel majd, így javulnak a vásárlási körülmények, és az üzletek forgalma is növekszik. A fejlesztés mellett a vállalat kidolgozta régebbi boltjainak korszerűsítési és szakosítási tervét. A meglevő üzletek egyharmadát átalakítják, és valamennyiben önkiszolgálási formát vezetnek be. A vb határozatában felkérte a szegedi tanács végrehajtó bizottságát, hogy adjon hatmvrtós segítséget, a DELTA Kereskedelmi Vállalat szegedi fejlesztéseinek megvalósításához, és ismételten vizsgáltassa meg az északi városrészben barkácsbolt létesítésének a lehetőségét ebben az ötéves tervben. A testület arra is határozatot hozott, hogy a szegedi tanács elnöke ez év végéig adjon tájékoztatást az északi városrész kereskedelmi ellátásáról a megyei vb-nek. A végrehajtó bizottság örömmel állapította meg, hogy az üzemegészségügyi ellátás színvonala tovább emelkedett, a Csongrád megyei ipari üzemek munkásegészségügyi helyzete javult. Az egészségügyi osztály által készített jelentés felmérte, hogy az üzemi ártalom — mint a zaj-, por-, sugárártalom — mennyiben változott az elmúlt években, és az üzemorvosi szolgálat hogyan látja el a prevenciót a gyárakban. Abból a szempontból kedvező a helyzet, hogy a nagyés középüzemek a városok külterületén kaptak helyet, és az iparnegyedek ivóvízzel és ipari vízzel jól ellátottak. Nem megoldott azonban a szennyvíztisztítás és a hulladékok elhelyezése, és a dolgozók sokféle ártalomnak vannak kitéve munkahelyükön Több üzemben mérik, vizsgálják, hogy mennyiben károsodik a munkások hallása a gépek zajától. Sajnos, a kisüzemekben ezzel a kérdéssel keveset törődnek. Több helyen a kellő védelem hiányában egészségre ártalmas a kémiai anyagok felhasználása. Például a szegedi ecset- és seprűgyárban tíz-húszszoros, a szegedi kazánjavító szövetkezetben ötszörös vegyi szennyeződést mértek a levegőben. A szilikózisveszélyes munkahelyen a dolgozókat a KÖJÁL nyilvántartása alapján rendszeresen ellenőrzik. A sugárveszélyes munkahelyeken egyre gyakrabban fordul elő, hogy az óvórendszabályokat hanyagságból nem tartják be. A különböző óvórendszabályok megszegéséből származnak a balesetek, a megye gyáraiban évente háromezer. Az üzemi balesetek miatt a kiesett munkanapok száma évi 76 ezer. A legtöbb üzemi baleset a közlekedési vállalatoknál, az élelmiszer-ipari, építőipari, textilipari üzemekben fordul elő. A megyei KÖJÁL vizsgálja a foglalkozási megbetegedéseket is, és ebben a kérdésben szorosan együttműködik az üzemorvosokkal. Évente 15—20 dolgozó betegszik meg foglalkozása miatt. Még mindig nem megoldott a szabadban dolgozók hideg és meleg elleni védekezése Több üzemcsarnokra, szociális létesítményre, az anyagmozgatás gépesítésére lenne szükség, s ezzel is csökkenteni lehetne a foglalkozási ártalmát. A nagyüzemekben az öltözők, fürdők, mosdók állapota, felszereltsége megfelelő, de nagyon sok ipari szövetkezetben, kisebb üzemben nincs öltöző, fürdő, étkezőhelyiség. A gyógyításban és a betegség megelőzésében jelentős szerepük van az üzemorvosoknak. A megyében az üzemi orvosok napi 245 órában rendelnek. Ezt a szolgálatot 16 főfoglalkozású és 56 ■ részállású üzemorvos látja el, és mintegy 70 ezer ipari dolgozó részesül szervezett üzemorvosi ellátásban. Az orvosok munkája elsősorban a megelőzés, szűrés, gondozás, rehabilitáció. Sok helyen rendszeresesen tartanak trachoma, onkológiai és bőrgyógyászati szűrést, a dolgozók körében magas a keringési és mozgásszervi betegségben szenvedők száma, és ezért például az újszegedi kendergyárban, az algyői kőolajtermelő vállalatnál reumatológiai szakrendelést vezettek be. A nagyobb vállalatoknál az orvosok többféle szakrendelést — mint például fogászat, nőgyógyászat, bőrgyógyászat — látnak el. Az üzemi orvosok munkájával elégedettek a dolgozók, csak az a gond, hogy minden állást nem tudnak betölteni. Jelentős az orvosok munkahelyváltoztatása, ami összefügg azzal, hogy az anyagi és erkölcsi megbecsülésük elmarad az egészségügy más területétől. A vb felhívta a figyelmet arra, a gyárak, intézmények keressék módját — akár ösztöndíjjal vagy más kedvezménnyel —, hogy az üres orvosi állásokat betöltsék, a munkásegészségügy helyzetét javítsák, előzzék meg a munkahelyi baleseteket, az előírások betartásával. Végezetül a testület úgy határozott, hogy az egészségügyi osztály az SZMT-vel közösen fogalmazza meg az ipari üzemek munkásegészségügyi helyzetének tapasztalatait, az észrevételeket küldjék el a vállalatok vezetőinek. Negyvenezren az építőtáborokban Kedden a Parlamentben dr. Nagy Sándor, a KISZ KB titkára és Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára, valamint a felügyeleti minisztériumok képviseletében dr. Kovács Imre, Sárosi János és Urbán Lajos miniszterhelyettesek aláírták a KISZ Központi Bizottsága és az Állami Ifjúsági Bizottság, illetve a felügyeletet ellátó minisztériumok közötti 1977. évi megállapodásokat az önkéntes ifjúsági építőtáborozásra vonatkozóan. E szerint a KISZ 53 építőtábor számára 39 700 fiatal mozgósítását vállalja, akik segítik majd a mezőgazdasági, út- és vasútépítési és egyéb népgazdasági feladatok megoldását. Zöldborsóidény a konzervgyárban A csongrádi Vörös Csillag Termelőszövetkezetből és a Gorzsai Állami Gazdaságból tegnap, kedden megérkezett az idei első zöldborsó szállítmány a Szegedi Konzervgyárba s ezzel kezdetét vette a nagy feldolgozási idény. A hűvös májusi időjárás miatt a szokásosnál valamivel később láthattak munkához, a gyár műszaki felkészültsége, szinte menetrendszerű technológiája azonban lehetővé teszi a feldolgozási kapacitás legjobb kihasználását. Egyelőre egyenként 300 kilós konténerekben fogadják a nyers árut, a későbbiekben viszont — ami az idei szezon újdonsága — billenő platós tehergépkocsikkal szállítják be a földekről a borsót. Ily módon gyorsabb ütemben tudják átvenni a nagy tömegű termést. A cséplés közvetlenül a betakarítás után a helyszínen, a földeken történik és a gyár már kicsépelt borsószemeket kap. A termelő gazdaságok és a feldolgozó üzem között jó partneri kapcsolatok alakultak ki mindkét fél érdekeinek figyelembevételével, a termelés és a feldolgozás összehangolásával. A téeszek és az állami gazdaságok — a szerződéses megállapodás értelmében — több ütemben, szakaszosan vetették az előírt fajtákat és így egyenletes mennyiségben, folyamatosan érkezik be a földekről a fontos konzervipari nyersanyag. A július elejéig tartó idényben a Szegedi Konzervgyár — a tervek szerint — több mint 700 vagon borsószemet vesz át, amelyből mintegy 1300 vagon üveges áru készül. 67. évfolyam 127. szám 1977. június 1., szerda Ára: 80 fillér Ülést tartott az MSZMP Szeged városi bizottsága Az MSZMP Szeged városi bizottsága tegnap délután 2 órai kezdettel kibővített ülést tartott a Kálvin téri székházban, hogy megvitassa „Az 1973. november 23-i, kádermunkára vonatkozó, központi bizottsági határozat végrehajtásának Szeged városi tapasztalatairól” szóló jelentést, meghallgassa a tájékoztatót „Az 1977-es gazdasági év tapasztalatairól”, s végül szervezeti ügyekben döntsön. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára is. Deák Bélának, a városi pártbizottság titkárának megnyitója után Török József, a városi pártbizottság első titkára az első napirendi pont írásos jelentéséhez szóbeli kiegészítést adott, majd vita következett. Sorrendben a következő pártbizottsági tagok, illetve meghívottak szóltak a témához: Volford István, a Csongrád megyei Gabonafeldolgozó Vállalat oktatási előadója; dr. László Ferenc, a SZOTE pártbizottságának titkára; dr. Fehér István, a tanárképző főiskola tanszékvezető tanára; Takács Imréné, a textilművek pártbizottságának titkára, országgyűlési képviselő; Tóth László, az ipari szövetkezetek pártbizottságának titkára; Papp Gyula, Szeged város tanácsának elnöke; dr. Dékány Klára, a KISZ Szeged városi bizottságának első titkára; Papp György, az olajipari pártbizottság titkára; Oskó Lászlóné, a cipőgyár munkása; Varga Antalné, a Szegedi Postaigazgatóság helyettes vezetője; Balogh József, a MÁV szegedi pártbizottságának titkára; dr. Komócsin Mihály. Az elhangzottakat Török József foglalta össze, majd a pártbizottság a jelentést elfogadta azzal, hogy a vita alapján egészítsék azt ki, s a feladatokat később, a Csongrád megyei pártbizottság állásfoglalása alapján kell meghatározni. Az idei gazdasági év eddigi tapasztalatairól szóló tájékoztatót Berta István, a városi pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője ismertette, amit a kibővített pártbizottság jóváhagyólag elfogadott. Végül — miután az elnök megköszönte a meghívottak részvételét — személyi kérdésekben döntött a városi pártbizottság. Dékány Lászlót, a pártbizottság gazdasági és ügykezelési osztályának vezetőjét — mivel június 15-ével kinevezték a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat igazgatójává — felmentette funkciójából, ugyanakkor Ludányi Istvánt, a pártbizottság munkatársát kinevezte a pártbizottság gazdasági és ügykezelési osztályának vezetőjévé. Stejkovics Pálnét, a városi pártbizottság és végrehajtó bizottság tagját, akit a napokban a ruhagyár üzemi pártbizottságának titkárává választottak, fölmentették a városi párt-végrehajtó bizottság tagságától, s helyére megválasztották a városi végrehajtó bizottság tagjává Szűcs Mihálynét, a húsipari vállalat munkását, a városi pártbizottság tagját. Elfogadta a városi pártbizottság dr. Márta Ferencnek, az MTA főtitkárának kérelmét, hogy nagy elfoglaltságára való tekintettel mentsék fel a Szeged városi pártbizottsági tagságától. Helyébe a városi pártbizottság tagjává választották Szolcsányi Gábort, a DELÉP üzemigazgatóját, akit egyúttal a végrehajtó bizottság tagjává is megválasztottak. A kádermunkáról Megállapította a városi pártbizottság, hogy Szeged szerepe a káderpolitikában is kiemelkedő jelentőségű, kihatással van a megye egész területére. A kádermunka tartalmában és módszerében határozott javulás tapasztalható, a vezető káderek többsége eredményesen dolgozik. Ezt a helyzetet jól tükrözi, reálisan értékeli a jelentés is. Ezzel a kérdéssel mégis ismételten foglalkozni kell, mert nagyon megnövekedtek a vezetőkkel szemben támasztott követelmények. A káberfejlesztés és a személyzeti munka legtöbb vállalatnál és intézménynél a politikai munka szerves részévé vált. Legnagyobb a fejlődés az alapszervezetek kádermunkájában annak ellenére, hogy fogyatékosságról is több szó esett. Érzik az alapszervezetek, hogy a beleszólási jog felelősséggel jár, legtöbbjük azonban a vezetői kinevezések alkalmával vállalja ezt a felelősséget. További határozott eredmény, hogy tervszerűbbé vált a kádermunka. Mind kevesebb például az olyan párttitkár, aki ne tudná, kinek milyenek az erényei-érdemei, ha, mondjuk, kitüntetési vagy előléptetési javaslatot kérnek tőle. Hatalmasat léptünk előre a fizikai munkások, a nők és a fiatalok funkcióba állításában. A pártszervek és az állami vezetők általában a hármas követelmény alapján ítélik meg és bízzák meg fontos munkakör ellátásával a kommunistákat vagy a pártonkívülieket, s legtöbb helyen arról sem feledkeznek meg, hogy ezt az elvet differenciáltan kell alkalmazni: bizonyos funkciókban nyilván nagyobb hangsúlyt kap a politikai elkötelezettség, mint egy másikban, ahol esetleg párton kívüli vezető intézi az ügyeket. Különösen az ellenőrzés fejlődött magasabb színvonalúvá. A pártbizottságok és a pártvezetőségek rendszeresen beszámoltatják az igazgatókat a kádermunkáról, javaslatokat tesznek a fogyatékosságok megszüntetésére, sőt a végrehajtásban is segítséget nyújtanak. Néhány esettől eltekintve intézkedéseikben betartják a hatásköri lista előírásait. Mind a beszámolóból, mind a hozzászólásokból kiderült, hogy a vezetőképzéssel és -továbbképzéssel továbbra is vannak gondjaink. Megtörténik, hogy például egy gazdasági vezető tanfolyamra küldése ügyében a minisztériumig is el kell menni, oly nagy buzgalommal bizonygatják nélkülözhetetlenségét a termelésben. Tapasztalható továbbá bizonyos kényelemszeretet is, ami többek között a tanulástól való húzódozásban nyilvánul meg. Némely igazgatónak vagy elnöknek tízszer is el kell mondani, hogy jobban is lehet dolgozni, tehát az új iránti közömbösség igénytelenségre vall. Gondot okoz, hogy a káderfejlesztési tervben leírtakat néha elfelejtik közölni az érdekeltekkel, olykor rosszul tájékozódnak iskoláztatási lehetőségeikről, aminek következménye, hogy az elképzeléseket néha nem tudják megvalósítani. Ezen akkor lehetne segíteni, ha az utánpótlásként számításba vettek körét bővítenék, vagyis az egyes funkciókra tett javaslatoknál több alkalmas embert vennének számításba. Tények tanúsítják, hogy az utánpótlásként számba vehető, úgynevezett második vonal is lényegesen erősödött. Még mindig sok azonban, az első számú vezetőnek kevésbé alkalmas „örökös helyettes”. Leginkább gazdasági területre jellemző ez: az utóbbi időben Szegeden nyolc esetben „kívülről”, vagyis más munkahelyről kellett vezetőt beállítani, mert a helyettes valamilyen oknál fogva nem felelt meg a követelményeknek. Természetesen olyanok is vannak, akik a magasabb képzettség megszerzése után más munkahelyeket keresnek, mert — úgymond — nem győzik kivárni az előléptetés lehetőségét. Az ilyen emberek gyakran nem is tudnak arról, hogy számításba vették őket. A név szerinti utánpótlási terv elég ritka, ha van is, többnyire kényes ügynek tekintik. A ma dolgozó vezetők többsége jól megállja a helyét, s alkalmas a korszerű vezetési elvek és módszerek hatékony alkalmazására. Eltekintve attól, hogy néhány esetben helytelen volt a kiválasztás, az elmúlt három esztendő tudatos kádermunkája tehát szépen gyümöl(Folytatás a 3. oldalon.)