Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-01 / 281. szám
Bővülő energiabázis, gazdaságosabb export Az év befejezése előtt egy hónappal sok vállalattól érkezik hír arról, hogy a vezetés határozott intézkedései nyomán eredményesebb esztendőt zárnak, mint a korábbi években. A vállalati munka növekvő tervszerűsége a termelés hullámzásainak visszaszorításához is sok helyen jobb feltételeket teremtett, így a kongresszusi és a felszabadulási versenyben egyenletesebbé vált a munka, kevesebb az év végi hajrá. A szénbányászok az egyenletes munkánál is többet, tervük folyamatos túlteljesítését vállalták és pihenőnapjaik egy részének feláldozásával ezt teljesítették is, segítve az ország energiahelyzetének javítását. Erre az évre háromszázezer tonna szenet ajánlottak fel terven felül, ebből több mint 200 ezer tonnát felszínre küldtek, s a Tröszt vezetői biztosra veszik, hogy az évet sikerrel zárják. A szénvagyon csökkenése és az előkészített munkahely hiánya miatt egyes helyeken elmaradtak ugyan az előirányzattól, de a hiányt más bányák, főként az oroszlániak, ezenkívül a mátravidékiek, a borsodiak, a tatabányaiak és a mecseki bányászok pótolták. Jövőre az ideihez hasonlóan magas eredményt akarnak elérni, de az még nehezebb feladatot jelent, mert csökken a termelőbányák szénvagyona és jövőre még nem lépnek be az új bányák. Ezért meggyorsították az új vágatok kiépítését Az olajbányászok az úgynevezett másodlagos termelés kiterjesztésével, vagyis víz és gáz besajtolásával növelték eredményeiket. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat dolgozói az egész évi terven felül vállalt 20 000 tonna kőolajból 18 000 tonnát, a 15 000 tonna propánbután gázból pedig 11 200 tonnát hoztak eddig felszínre. A többleteredmények elérését nagymértékben segítette a karbantartási munkák megbízhatósága és egyben lényeges lerövidítése. A Nagyalföldön a kutató- és feltárómunka is a felajánlott ütemben, vagyis a tervezettnél jobban halad. November végéig 221 000 méter kutató- és feltárófúrást végzett a kőolajkutató vállalat kollektívája, öt százalékkal többet a tervezettnél, s ezzel újabb nagy értékű szénhidrogénvagyont készített elő a kitermelők számára. Az Aluminiumgyár a gyártmányfejlesztésben tett az idén a korábbiaknál nagyobb lépéseket, bár valamennyi elképzelését nem tudta valóra váltani. Egyik legnagyobb eredménye, hogy sikerült megszüntetni a gázpalackok hiányát, sőt a 22 kilogrammos gázpalackkal bővítették a választékot. Új típusú gyorsfőzős cukrákkal, elektromos kiflisütővel is megjelentek a piacon, s megkezdték a felkészülést az őszi BNV-n sikert aratott teflonozott és normál kivitelű, hőálló lakkbevonattal készülő új edénycsalád sorozatgyártására, amely várhatóan 1980-ban kezdődik meg. Néhány más új termékük gyártását azonban kénytelenek voltak elhalasztani. Egy évet csúszik például a rozsdamentes, illetve a rézedények gyártásának megkezdése, mivel a tervezéskor nem mérték fel kellően az alapanyagok hazai beszerzési lehetőségeit, pedig a hazai és a külföldi kereslet egyaránt igen nagy. Az Ajkai Üveggyárban az év egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy nagymértékben növelték a csiszolt ólomkristálykelyhek gyártását a tömegáru egy részét pedig átadták a nagy teljesítményű présekkel rendelkező társüzemeknek, ahol ezek előállítása kifezetődő, így az idén 20 országba a tervezettnél 10 millió forinttal nagyobb értékű árut szállítanak. Az eredményben az is erősen közrejátszik, hogy kellő időben jó szakmunkásokat képeztek ki. Az idén 25 fiatal finomcsiszoló munkást állíthattak a korszerű gépek mellé. Nagyobb felelősséggel végzett munkájuk eredménye az is, hogy 2,7 százalékkal csökkentették a selejtet, ami egymagában 5 millió forinttal növeli a vállalat nyereségét Jelentős sikert ért el exporttermékeivel a Szegedi Ruhagyár. Kanada után az Egyesült Államok is tengerentúli megrendelőinek sorába lépett, Hollandiában pedig olyan népszerűvé váltak a szegedi autósöltönyök, hogy 1980-ra az idei mennyiségnek kétszeresét rendelték meg. Ezért új varrógépet, programvezérléses gőzvasalókat helyeztek üzembe, s ezek segítségével jövőre csaknem félmillió dollárral növelhetik exportjukat (MTI) Energetika Hazánkban energetikai célokra az ipari beruházásoknak mintegy harmadát, az ország összes beruházásainak 10—12 százalékát fordítják. Az energiaimport ellentételezéséhez szükséges beruházásokkal együtt az ipari beruházásoknak csaknem 40 százaléka jut energetikai célokra. Külkereskedelmi mérlegünkben is tetemes mennyiséget képvisel az energia behozatal. Ezért nagy jelentőségű a készülő országos középtávú kutatási tervnek az energetikával foglalkozó fő iránya. A készülő tudományos tervről Lévai András akadémikus nyilatkozott A többi között elmondotta: Az energiaszerkezet ésszerű átalakítása azért is szükséges, mert energiaimportunk ma már meghaladja az összes energiafogyasztásunk felét, és 1990-ig mintegy 60 százalékra növekszik. Energia behozatalunk 85—88 százaléka a Szovjetunióból származik, így döntő jelentőségűen járul hozzá energiahelyzetünk stabilizálásához. Világszerte valószínűsíthető, hogy a növekvő energiaigények fedezetének hiányzó részét az atomenergia adja majd. A szakemberek és a politikusok előtt ma már az is egyértelmű, hogy a szénhidrogéneket — elsősorban a kőolajat — szénnel és nukleáris energiával kell kiváltani. A jelenlegi elképzelések szerint szénbányászatunk 1990-ig 75—80 százalékkal növeli a termelési koncentrációt és a termelékenységet. Aránylag kiterjedt lignittelepeink új szénerőművek építésére nyújtanak lehetőséget. A hazai kőolaj-, földgáz- és uránércbányászat korszerű technológiát alkalmaz, s így például az uránbányászatban 1970 óta megháromszorozódtak a teljesítmények. Az ország kedvező lehetőségei között tartjuk számon a geotermikus energiát, mint gazdaságosan felhasználható helyi energiaforrást. Felhasználásával 1965. óta mintegy 800 000 tonna tüzelőolajat takaríthattunk meg, és a következő ötéves tervben évenként százezer tonna „folyékony aranyat” válthatunk ki a természeti kincsünkkel. A geotermikus energia felhasználása 1990-ig elérheti a négyszázezer tonna tüzelőolajnak megfelelő értéket, ami az akkori összes energiafogyasztás egy százalékának felel majd meg. A hazai erőforrásokat számba véve csak korlátozott mértékben számíthatunk vízerőink hasznosítására. — Éghajlati viszonyaink mellett nem lesz elhanyagolható a jövőben a napenergia hasznosítása sem. Ez a kérdés különben világszerte előtérbe került Ezt a energiafajtát azonban az évszázad végéig valószínűleg csak lakóházak fűtésére és melegvíz-szolgáltatásra, a mezőgazdaságban szárításra és egyéb, alacsony hőmérsékletet igénylő folyamatokra vehetjük számításba. — Mindenképpen szükséges foglalkoznunk — a KGST-tagországokkal közösen — az atomenergia gazdaságos kihasználásával. Az atomenergia gazdaságosabb kihasználására célszerű lenne egyesített atomenergiarendszert kialakítani, így a küllönböző típusú atomerőművek együttműködésével növelhetnék az uránérc hasznosításának fokát Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap, pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács — a társadalom fejlődése követelményeivel összhangban — módosította a Munka Törvénykönyvet Az új rendelkezések elősegítik a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást, valamint — a jogok és kötelezettségek összhangjának figyelembevételével — továbbfejlesztik a dolgozók érdekvédelmét és egyszerűsítik a munkajogi szabályozást. A módosítás elősegíti a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által elfogadott nemzetközi egyezményekben foglalt elveknek és munkajogi szabályainkban való érvényesülését. Az új szabályok 1980. január 1-én lépnek hatályba. A törvényerejű rendelettel egyidejűleg adják ki majd a végrehajtást szabályozó minisztertanácsi és munkaügyi miniszteri rendeleteket Az Elnöki Tanács Szikszói Sándor ezredest vezérőrnaggyá és dr. Csiba István rendőr ezredest rendőr vezérőrnaggyá nevezte ki. Az Elnöki Tanács Dobay Károly István elítéltje a katonai bíróságok által jogerősen kiszabott halálbüntetést kegyelemből életfogytiglani szabadságvesztésre változtatta. A belügyminiszter dr. Csiba István vezérőrnagyot kinevezte a budapesti rendőr-főkapitányság vezetőjének bűnügyi első helyettesévé. (MTI) 69. évfolyam 281. szám 1979. december 1*. szombat Ára: 1,20 forint Dr. Korom Mihály és Boda István látogatása Szegeden Pénteken Szegedre látogattak dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Buda István államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke. A Központi Bizottság titkára megbeszélést folytatott dr. Komócsin Mihállyal, a megyei pártbizottság első titkárával, majd részt vett a párt-végrehajtó bizottság tegnap délelőtt tartott ülésén. A párttestület napirendjén szerepelt, a többi között atestnevelés és a sportmozgalécr mídgyei " helyzetéről ésfejlesztésének " feladatairól szóló jelentés, amelynek vitájában részt vett Buda István is. A Központi Bizottság titkára és az államtitkár a délutáni órákban dr. Komócsin Mihálynak, dr. Perjési Lászlónak, a megyei tanács elnökének és más párt- és tanácsi vezetők kíséretében megjekintették a szegedi kajak-kenu és evezős pálya építését. Itt dr. Simády Béla, az Alsótisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője adott tájékoztatót az építőmunka eddigi eredményéről. Elmondotta a többi között, hogy már eddig 35 millió forint értékű munkát végeztek el, 167 ezer köbméter földet mozgattak meg. A jövőben még további 100 ezer köbméter föld megmozgatására lesz szükség. Eddig 61 gazdasági egység dolgozói ajánlottak fel segítséget. Ez a 2 ezer 600 méter hosszú és 160 méter széles tározó szolgálja majd az öntözés célját és biztosítja a sportolás lehetőségét. De lehetőséget nyújt sporthorgászásra is. Dr. Korom Mihály és Buda István elismeréssel szóltak arról a lelkes törekvésből, munkáról, amelyet kajak-kenu és evezős pályát hoznak létre Szegeden. Dr. Simády Béla tájékoztatta az építkezés helyszínén a vendégeket és kíséretüket. A szövetkezetekről Szegeden befejeződött a nemzethezi jogászkonferencia Közel száz résztvevő élénk érdeklődése és a nézetek különbözősége okán fellángoló vitája jellemezte azt a háromnapos nemzetközi jogászkonferenciát, amelyet Szegeden, a Technika Házában a József Attila Tudományegyetem Jogi Karának mezőgazdasági és munkajogi tanszéke, a Magyar Jogász Szövetség szövetkezeti tagozata és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa rendezett. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek bels jogi viszonyainak vizsgálatával foglalkozó reprezentatív szakmai összejövetel tegnapi pénteken délután dr. Veres József tanszékvezető egyetemi tanárnak, a JATE Jogi Kara dékánjának elnökletével nyílt vitával fejeződött be. Dr. Veres József a konferencia után nyilatkozatában elmondta, különös jelentőséget ad a szegedi rendezvénynek, hogy a résztvevők hozzászólásaiból szerkesztett háromnyelvű szakkiadvány segítségével a szocialista országok érdekeit jogászai, az elméleti jogászok, a jogalkotók és a jogalkalmazók egyaránt felhasználhatják az itteni tapasztalatokat. A nemzetközi jogászkonferencia zárszavát. Moharos József, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségi tagjg tartotta, összefoglalójában egyebek közt rámutatott arra, hogy ma már a termelőszövetkezetek mindennapos munkájához elengedhetetlen a jogász munkája, s a gazdasági szakemberek döntéseit nem lehet a jogász megkérdezése nélkül meghozni. A konferencia résztvevői a délutáni árákban Forráskútra, a Haladás Tsz-be utaztak üzemlátogatásra, ahol Sándor Tibor, a szövetkezet elnöke fogadta a vendégeket. Lázár György látogatása Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke tegnap a főváros XVIII. kerületébe látogatott. Részt vett a látogatáson Bozsó László, a Budapesti Pártbizottság titkára. A vendégeket a kerületi pártbizottság székházában Peták Emil első titkár és Tancsik Rudolf tanácselnök fogadta, s tájékoztatták a 90 ezer lakosú városrész gazdasági, politikai életéről. Lázár György a kerületi párt-végrehajtó bizottság tagjaival és a nagyüzemek gazdasági vezetőivel eszmecserét folytatott a XII. kongresszusra való felkészülésről.