Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-01 / 26. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Sikeres évkezdés Több szén, kelendőbb gépek, jobb minőségű áruk Már az esztendő első hónapjában figyelemre méltó sikereket értek el azok a vállalatok, ahol kellőképpen felkészültek a szigorúbb követelmények teljesítésére. A Mátraaljai Szénbányák Thorez bányaüzemében kimagasló rekorderedménnyel zárták az év első hónapját: januárban kereken 700 ezer tonna szenet hoztak felszínre, 60 ezer tonnával többet az előírt programnál, s így kielégíthették a Gagarin Hőerőmű megnövekedett igényét. Az erőműnek különösen a januári csúcsidőszakban volt nagy szüksége több szénre, s mivel ezt megkapta, minden korábbi havi teljesítményét túlszárnyalva 408 millió kilowattóra villamos energiát szolgáltatott az országos hálózatnak. Megnövekedett kapacitással kezdte az új évet hazánk legnagyobb timföldgyára Ajkán: az üzembővítés újabb szakaszával készültek el, amelynek segítségével az idén 16 ezer tonnával növelhetik a termelést. A szabad telepítésű gyárban a rendkívül hideg idő ellenére januárban a tervezettnél 7 százalékkal több timföldet állítottak elő. A növekvő termeléssel párhuzamosan nagyszabású üzemi kísérleteket kezdtek a költségek csökkentését szolgáló új módszerek alkalmazására. Egyebek között eljárást dolgoztak ki a marónátronlúg felhasználásának csökkentésére, mert ennek az anyagnak világpiaci ára rövid idő alatt csaknem megkétszereződött. Az Egyesült Izzó pécsi Sopiana Gépgyárában azt tartják a legfontosabb eredménynek, hogy januárban az éves feladatok időarányos részét teljesítették, vagyis hosszú idő óta először az év egyenletes munkával indult. Ez elsősorban úgy volt lehetséges, hogy az egész évre tervezett 300 millió forint értékű vákuumtechnikai berendezéseiket, festékcsomagoló gépeiket, tubusgyártó gépsoraikat már teljes egészében lekötötték a hazai és külföldi vevők, így a munkát szinte ideális körülmények között szervezhették meg. A munkaerő átcsoportosításával körülbelül félszáz ember került most közvetlenül a termelőhelyekre. Januárban összesen 25 millió forint értékű készárut bocsátott ki az üzem, ötször annyit, mint tavaly ilyenkor. A Tiszai Vegyi Kombinát csökkenő létszámmal teljesítette januári feladatait, beleértve kooperációs kötelezettségeit is, amelyek alapján jelentős mennyiségű etilént szállítottak a Borsodi Vegyi Kombinátba és a szovjetunióbeli Kalusba. Bevált az új ösztönzési rendszer. A minőségi és mennyiségi teljesítmények alapján ugyanis a prémiumok elérhetik a fizetés 30 százalékát, a műanyaggyárban pedig, ahol az egyéni teljesítményeknek különösen nagy a jelentősége, a fizetés 60 százalékát. A Győri Közúti Építő Vállalat csütörtöki munkásgyűlésén arról tájékoztatták a dolgozókat a vállalat vezetői, hogy 100 millió forint értékű gépparkjukat sikeresen felkészítették a kora tavasszal kezdődő útépítési munkákra. Vállalkozásaik közé tartozik az M1-es út Mosonmagyaróvár és az országhatár közötti szakasza burkolatának megerősítése, a gabcsikovoi nagymarosi vízlépcsőrendszer felvonulási útjainak megépítése, Tatabánya térségében az M1-es autópálya alatti aluljáró, a Pápa—Sárvár útvonalon pedig a Marcal folyón átvezető híd építése. (MTI) Energia a mezőgazdaságban A MÉM felmérése A következő években lehetőség lesz arra, hogy a mezőgazdaság energiafogyasztásának növekedési ütemét jelentősen, akár felére csökkentsék — ezt állapította meg a MÉM átfogó elemzése, amely az energiagazdálkodási tennivalókkal foglalkozik. Bár a mezőgazdaság nem tartozik az energiát egyoldalúan csakis felhasználó ágazatok közé, hiszen a napenergia és a fotoszintézis jóvoltából végül is megnégyszereződik a terményekben felhalmozódott energiatartalom, mégis: az energiahordozókkal való körültekintő gazdálkodás hozzásegítheti az üzemeket jövedelmük fokozásához. Annál is inkább, mivel a termelési költségekben az olaj, a földgáz, a villamos energia mind nagyobb részt követel, a takarmányszárításban például 50, az üvegházi termelésben pedig 70 százalékot. A mezőgazdaság energiafogyasztása tíz év alatt — összefüggésben a korszerű gépek, technológiák alkalmazásával, valamint a növekvő hozamokkal — megkétszereződött. Az összes energiahordozót olajra átszámítva — azaz az olajegyenértéket alapul véve — 1,7—1,8 millió tonna volt a tavalyi felhasználás, amelynek növekedési üteme azonban — a korábbi intézkedések nyomán — máris fékeződött. Az 1970—74. közötti tízszázalékos évi fogyasztásbővülés az elmúlt időszakban 6 százalékra mérséklődött, s azzal számolnak, hogy ez a tendencia tartós marad. Mindössze 3 százalékos növekedést terveznek a következő évekre, ami azt jelenti, hogy bár a felhasznált energiahordozók mennyisége tovább nő, egységnyi termék előállítására mégis kevesebb energiát használnak fel. Biztatóak a kilátások az olaj földgázzal való helyettesítésére. Az ország gázvezeték-hálózata már kialakult, s a számítások szerint amennyiben egy-egy mezőgazdasági üzem 4—5 kilométernél nem hosszabb vezetékkel csatlakozik ehhez, úgy olcsóbb energiaforráshoz jut. Növeli az üzemek esélyeit, hogy a nyári időszakban kedvezményes feltételek mellett használhatják a földgázt, ily módon adott a közvetlen anyagi érdekeltség is. A geotermikus energia felhasználásában a magyar mezőgazdaság a nemzetközi élvonalban van. Jelenleg mintegy 100 hektáron fóliasátrakat üzemeltetnek, további 60 hektáron pedig üvegházakat fűtenek termálvízzel. A lehetőségeknek határt szab, hogy a víz hőtartalma viszonylag alacsony, ennélfogva szállítása nem kifizetődő, csakis helyhez kötve hasznosítható. Noha a víz végső soron ingyen van, egyegy kút fúrási költsége 8—10 millió forint, így a termálvizes gazdálkodás szintén alapos műszaki előkészítést igényel. A következő években józan számítások alapján megkétszerezik a geotermikus energia felhasználását, helyettesítve ezzel a drága fűtőolajat. A mezőgazdaság energiafelhasználásának mintegy 40 százalékát kitevő hajtóanyagok mennyisége mérsékelhető azzal hogy motordiagnosztikai állomásokat és jól felszerelt szervizhálózatot alakítanak ki, és gondoskodnak a traktorok, erőgépek gazdaságos kihasználásáról. További lehetőség a géppark motorteljesítményének növelése, ezzel ugyanis arányosan csökkenthető a tüzelőanyag-fogyasztás. (MTI) Lázár György Miskolcon Miskolc 1995-ig tartó, hosszú távú településfejlesztési koncepcióját vitatták meg a városi tanács csütörtöki ülésén, amelyen részt vett és felszólalt Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minsztertanács elnöke. Miskolc város országgyűlési képviselője is. Mint a beszámolóban elhangzott, a fejlesztés előterében továbbra is a lakásépítés áll. A felszólalók ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy az üzemeknek az eddiginél többet kell tenniük a munkáslakás-építési akció érdekében. Fontos feladatként jelöli meg a koncepció a szociális, oktatási, valamint kereskedelmi létesítmények építését. Közölték a tanácsülésen, hogy a következő években új négyszáz ágyas szálloda épül, Miskolc-Tapolcán bővítik az Éden kempinget és szomszédságában jövőre új motelt és éttermet létesítenek. (MTI) Markója Imre hazaérkezett Dr. Markója Imre igazságügy-miniszter csütörtökön hazaérkezett Csehszlovákiából, ahol dr. Pavol Királynak, a Szlovák Szocialista Köztársaság igazságügy-miniszterének meghívására tartózkodott. 70.vfolyam 4.6. szám , 1980. február 1., péntek óra: 1.20 forint Ülést tartott az MSZMP Szeged városi bizottsága Az MSZMP Szeged városi bizottsága tegnap délután kibővített ülést tartott a Kálvin téri székházban. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára is. Berta Istvánnak, a városi pártbizottság titkárának elnöki megnyitója után dr. Székely Sándor, a városi pártbizottság titkára adott jelentést a kongresszusi irányelvek vitájának összefoglalásáról, s tett javaslatot a városi pártértekezlet elé terjesztendő állásfoglalásra. A témához a következő pártbizottsági tagok szóltak hozzá, mondták el ta pasztalataikat: dr. Piros László nyugalmazott vezérigazgató; dr. Csákány Béla, a JATE tanszékvezető egyetemi tanára; Szabó Sándor nyugdíjas vezérigazgató; Kiri Szilveszterné, a Szegedi Ruhagyár pártbizottságának titkára, dr. Komócsin Mihály. Az elhangzottakra dr. Székely Sándor válaszolt, majd a pártbizottság megfelelő álláspontot foglalt el az irányelvek vitájában elhangzottak csoportosításáról. További értékelésre és határozathozatalra a február 16- án összeülő városi pártértekezlet lesz majd illetékes. Ezután Török József, a városi pártbizottság első titkára javaslatot tett a városi pártértekezlet szóbeli vitaindító beszámolójára, amelyet a pártbizottság egyhangúlag elfogadott. A pártbizottság első titkára végül köszönetet mondott a testület tagjainak az elmúlt esztendőben végzett felelősségteljes munkáért, amelyet a XI. párt kongreszsusi határozatainak valóra váltásáért, Szeged város eredményeinek további gyarapításáért végeztek a pártbizottságban és munkahelyükön. A jelenlegi választási időszak utolsó pártbizottsági ülése elnöki zárszóval fejeződött be. Magyar-kubai árucsere-forgalmi megállapodás Vas János és José de la Fuente külkereskedelmi miniszterhelyettesek csütörtökön Budapesten aláírták az 1980. évi magyar—kubai árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. A megállapodásban az 1980. évi kölcsönös áruszállításokat, az 1976—1980. évi hosszú lejáratú megállapodás alapján irányozták elő. Magyarország textíliákat, élelmiszereket, kohászati termékeket, gyógyszereket, valamint gépeket és tartalék alkatrészeket szállít, s Kubából finomított cukrot, déligyümölcsöket, színesfémet és egyéb fogyasztási cikkeket vásárol. Tovább bővítik az Ikarus autóbuszok kubai összeszerelésében kialakult együttműködést. Az aláírásnál jelen volt Veress Péter külkereskedelmi miniszter és José A. Tabares, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Ünnepélyes keretek között adták át tegnap, csütörtökön az átalakított Hunyadi János sugárúti napköziotthonos óvodát. Tavaly júniusban kezdődött meg a munka: födémcserét kellett végezni az épületen, az apróságok pedig átmenetileg a Földmíves utcai óvodában találtak otthonra. Révész Lászlóné, az intézmény vezetője elmondta: a tavalyi nemzetközi gyermekév alkalmából rekordidő alatt, összesen 718 ezer forint értékben varázsolták újjá az óvodát, amely most több új helyiséggel bővülve hívogató, szép környezetet, korszerű körülményeket biztosít 75 kis lakójának. Közülük 60 napközisként vesz részt a nyolc óvónő és a három dajka által szervezett és irányított foglalkozásokon, a változatos játékokban, programokban. Jelentős részt vállaltak a munkálatokból az óvodával szerződésben álló szocialista brigádok: a statikai munkákat végző Építésügyi Minőségellenőrző Intézet szegedi állomásának Vedres István szocialista brigádja mintegy 16 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett, a Kossuth-laktanya Petőfi Sándor KISZ-alapszervezetének katonafiataljai 600, a laktanya Karikás Frigyes szocialista brigádja pedig 140 órát segített az átalakításban. A tegnapi ünnepélyes átadáson már birtokba is vették a kicsinyek az általuk is a réginél sokkal szebbnek talált „ovit”: verses, dalos műsorral köszöntötték az építők és a városi tanács művelődésügyi osztályának megjelent képviselőit. Nagy László felvétése Játék a megszépült falak között