Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-01 / 51. szám

Scomfmt, 19§9, március 1. Az HTESZ felhívása j fl­­­isiparosok Javaslatokat kérnek aktív részvételű energiatakarékosságra­­ a közéletben A Műszaki és Természet­­i Rományi Egyesületek Szö­vetségének elnöksége felhí­vással fordul a 150 ezres tag­­sáetot tömörítő társadalmi szervezethez, hogy az MSZMP XII. kongresszusa tiszteleté­re dolgozzanak ki anyag- és energiatakarékossági javas­latokat — jelentette be pén­teki sajtótájékoztatóján Tóth János, az MTESZ főtitkára a Technika Házában. Mint elmondta, a­­ MTESZ harminckét egyesülete eddig is tevékeny részt, vállalt az energiatakarékossági tervek kialakításában. A mostani felhívás nyomán a műszaki és agrárértelmiség újabb tu­dományos megoldásokkal se­gítheti az anyag- és energia­takarékosságot, tágabb érte­lemben a racionálisabb gaz­dálkodást. A javaslatokat a téma koordinálásával megbí­zott Energiagazdálkodási Tu­domány­ is Egyesület titkársá­gára kell beküldeni a­ JSO. május 15-ig. (MTI) Munkavédelmi vetélkedő Szegeden Tegnap, pénteken Szege­den, a Szakszervezetek Csong­­rád megyei Tanácsának szék­házá­ban rendezték meg a munkavédelmi vetélkedők megyei döntőjét. A mezőgaz­dasági üzemek csapatai, a termelőszövetkezetek, a szak­szövetkezetek dolgozói mér­ték össze tudásukat. A teg­napi összecsapásra 21 szövet­kezet­ küldte el versenyzőit. A zsűri előtt szóban és írás­ban kellett számot adni a felkészültségről, a munkavé­delmi teendők ismeretéről. A megyei döntőn csak olyan csapatok vehettek részt, amelyek már korábban­­­ bizonyítottak és tagjaik bizottság munkatársai között nem szerepelt munka­­védelmi megbízott, vagy más hasonló végzettséggel bíró személy. Az­ első négy helye­zést elért csapat bejutott a kecskeméti területi döntőbe, amelyet március közepén rendeznek meg. A megyét akkor majd a szegedi Fel­­szabadulás, a nagymágocsi Egyesült, a tömörkényi Al­kotmány és a röszkei Kos­suth Termelőszövetkezet csa­pata képviseli. A KISZ kü­­löndíját tegnap a vásárhelyi Dózsa Tsz csapata kapta. Ott volt a vetélkedőn — a meghívott vendégek között — Haskó Pál, a megyei párt­ örvendetesen megnőtt a­­ kisiparosok közéleti aktivi­tása, ugyanakkor mozgalmi tevékenységük is tervszerűb­bé, szervezettebbé vált — ál­lapította meg pénteken dél­előtti ülésén a Kisiparosok Országos Szervezetének vá­­­­lasztmánya. A kisiparosok az utóbbi években m­egnövekedett kez­deményező készsége főként a társadalmi munkákban mér­hető: tavaly több mint hu­szonháromezren vettek részt különböző településfejleszté­si célok megvalósításában; óvodákat, bölcsődéket, egész­ségügyi létesítményeket épí­tettek, szereltek. Aktivitásu­kat és kezük munkáját 33 millió forint értékű társadal­mi munka dicséri. Ezzel párhuzamosan az ál­lami és társadalmi szervek, szervezetek munkájából is egyre nagyobb részt vállal­nak a kisiparosok. A KIOSZ 96 ezer tagot számlál, közü­lük másfélezren tanácstag­ként dolgoznak és a tömeg­szervezeti munka különféle területein is több ezren te­vékenykednek. Az ülésen részt vett és fel­szólalt S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos tanácsának titkára. (MTI) Betétek és hitelek ff -r '■ Az OTP Csongrád me­gyei igazgatóságának üzleti jelentéséből kiderül, hogy a lakosság tavaly tovább nö­velte megtakarításait, taka­rékbetétjét. Ennek eredmé­nyeképpen a betétállomány 438 millió forinttal emelke­dett, és 1979 végén a beté­tek összege meghaladta a 6,2 milliárd forintot. A jú­liusi áremelést és más kö­rülményeket figyelembe vé­ve­ a pénzügyi szakemberek ezt az eredményt elfogad­hatónak tartják. A megtaka­rítások tavalyi alakulásából arra lehet következtetni, hogy a családok, a betéte­sek zöme meggondolt, nyu­godt pénzügyi gazdálkodást folyta­t. A megtakarított pénz na­gyobb részét kamatozó be­tétre fizették be. Ám igen jelentős a gépkocsi- és nye­­reménybetétek állománya, ami közel 420 millió forint volt az elmúlt évben. Egy­re több fiatal hamar felis­meri, hogy a takarékosko­dást érdemes korán elkez­deni, és ily módon is ké­szülni az életre. Az ifjúsági betétszámlán 147 millió fo­rint gyűlt össze. Tovább népszerűsödött az átutalási betét­form­a a megye OTF-fiókjaiban több mint 11 ezer számlát kezeltek, tartottak nyilván. A lakosság, hitelek irán­ti igénye 1979-ben jelentő­sen megnövekedett. Az OTP a személyi kölcsönkérelmek kivételével minden jogos hi­teligényt ki­ tudott elégíteni. A megyei OTP-fiókok több mint 5 milliárd forint hitelt nyújtottak a lakosságnak. Köztudott, hogy az OTP je­lentős szerepet tölt be a la­kásépítésben és a felépülő nmk lakói­ közel 90 száza­lékának finanszírozásában részt vesz. A megye váro­saiban, községeiben a lakos­ág bankjának közreműk­ö­­dései&1 £ ezer 23S lakás­­ épült fel. Az előző évhez képest 323-mal több állami lakás került tető alá. Észre­vehetően csökkent a ma­gánlakás-építők aránya, mert közel 600-zal kevesebb új otthonba költözhettek tavaly, mint­­ a korábbi években. A takarékpénztár saját beruházásában is épí­tett társasházakat. Tervét túlteljesítette, mert a 368 lakással szemben 506 szép összkomfortos otthon ké­szült el. Természetes, hogy nem­csak a lakásépítésre fordí­tott hitel m­agyarányú. A megye lakossága 276 millió forint áruvásárlási kölcsönt használhatott fel 1979-ben. Ez a kölcsön 70 millió fo­rinttal meghaladja­­ az előző évi vásárlási hitel keretét. A fólia- és virágkertészek, az állattartók, kiskerttulaj­donosok felismerték, többet és jobbat tudnak termelni, ha nagyobb összeget hasz­nálnak fel és igénybe veszik a mezőgazdasági kölcsönt. A takarékpénztár 19 millió forint hitelt folyósított a termelőknek — 2,7 millió forinttal többet, mint 1978- ban. A kölcsönt elsősorban kertek betelepítésére, ba­romfi-, sertés-, szarvasmar­hatartásra, valamint mező­­gazdasági kisgépek vásárlá­sára használták fel. Az OTP azonban nemcsak a lakosság, hanem a taná­csok bankja is. A takarék­­pénztár a különböző hite­lekkel jól segítette a taná­csok és intézményeik gaz­dálkodását. A megnövekedett forga­lom azt is bizonyítja, hogy a takarékpénztár dolgozói egyre nagyobb szakmai hozzáértéssel végzik munká­jukat. Tevékenységükkel szeretnék elősegíteni az ötö­dik ötéves terv teljesítését, és a következő ötéves terv zökkenőmentes indítását. Egy tartály hehe,jenek csiszolása Közös kutatások az orvostudományok tizenöt témakörében Magyar—szovjet együttműködési megállapodás Pénteken az Egészségügyi Minisztériumban aláírták a szovjet Egészségü­gyi Minisz­térium, illetve a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiája és a magyar Egészségügyi Minisztérium, valamint in­tézményei 1980. évi együtt­­­­működésének munkatervét. A dokumentumot a tárgyaló­­­küldöttségeket vezető Szergej­­ Burenkov, a Szovjetunió egészségügyi miniszterének első helyettese és Zsögön Éva egészségügyi minisztériumi államtitkár látta el kézje­gyével. Az eseményen részt vett Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter és Vlagyi­mir Pavlov, a Szovjetunió­­ magyarországi nagykövete is.­­ Az aláírás alkalmával Szer­­­­gej Burenkovnak a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége tiszteletbeli tagjává választá­sáról szóló oklevelet nyúj­tott át Zoltán Imre profes­­­szor, a MOTESZ elnöke. A megállapodás alapján az orvostudományok szerteágazó területein tizenöt főbb témá­ban folytatnak közös kutatá­sokat az idén a magyar és a szovjet egészségügyi szakem­berek, intézmények. Vizsgá­lódási körük a szív- és ér­rendszeri megbetegedésektől az orvosi radiológiáig terje­dően számos olyan feladatot is­ tanulnia­, — így például a közegészségüggyel, a munka­­higiénév­el, a foglalkozási megbetegedésekkel, az egész­ségügyi­­ szervezéssel kapcso­latos kutatásokat, tapaszta­­latcseréket —, amelyekben már huzamosabb idő óta többoldalúan, eredményesen együttműködnek a KGST- országok. A kétoldalú egészségügyi együttműködésről folytatott budapesti tárgyalásokon az idei­­ feladatok kidolgozásán kívül beszámoltak az 1979. évi — kölcsönösen gyümöl­csözőnek értékelt — közös munka eredményeiről, és előzetesen körvonalazták a tudományos kutatások 1981— 85-re szóló együttes témater­­vét is. Mindkét részről to­vábbra is fontosnak tartják a gyógyászati szakemberek kölcsönös tanulmány­útjait, tapasztalat cseréjét, részvéte­lét a szakmai kongresszuso­kon és más tudományos ren­dezvényeken, előadásokon a S­ovjetunióban, illetve Ma­gyarországon. Az­ együttmű­ködés rendkívül hasznos for­máját jelenti — a folyama­tos Információcserével pár­huzamosan — a gyógyszeral­kalmazási tapasztalatok és a gyógyszerkészítmények cseré­je. A közös teendők közül kiemelkednek a sebészeti el­látás szervezésével, az anya- és gyermekvédelemmel, a neuropszichiátriai megbete­gedésekkel kapcsolatban terv­be vett kutatások. Kezdemé­nyezték a mostani tárgyalá­sokon az együttműködés szélesítését, egyebek között a gyógyszerészet, valamint a­­ fiziológia, a genetika és más alapkutatási témák területén, megállapodtak arról is, hogy a magyar—szovjet egészség­­ügyi együttműködési állandó munkacsoport következő — a jövő év elején a Szovjetunió­ban tartandó — ülésszakán összegezik a közös munka 1976—1980. évi eredményeit, s aláírják az együttműködés 1981—1985-re szóló munka­­tervét. (MTI) KNEB Ülést tartott a napirenden: a üzemanyag és az áruellátás A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság pénteken ülést tartott. Zana Károly, a Cse­pel Vas- és Fémművek cső­gyárának üzemvezetője, a KNEB tagja, jelentést ter­jesztett elő a folyékony üzemanyag-gazdálkodás utó­vizsgálatáról. Az 1976. évi vizsgálatot követő változáso­kat, illetve a jelenlegi hely­zetet 29 ipari, 30 építőipari, hét szállítási vállalatnál és 46 mezőgazdasági üzemben mérték fel a népi ellenőrök. Az alapvizsgálat megálla­pítása szerint a felhasznált benzin, gázolaj, kenőolaj je­lentős része — becslések sze­rint 15—20 százaléka — megtakarítható lenne. Az el­múlt négy évben az üzem­anyag-fogyasztás évi növe­kedése a közúti gépjármű- és az erőgépállomány növe­kedési üteméhez igazodott, tehát a szükséges és indo­kolt fajlagos megtakarítás nem mutatkozik. Ennek oka­it elemzi a KNEB jelentése, amelynek tárgyalásán részt vett Simon Pál nehézipari miniszter és Urbán Lajos közlekedés- és postaügyi ál­lamtitkár. A bizottság a je­lentést elfogadta és felhatal­mazta a KNEB elnökét, hogy azt — a javaslatokkal ki­egészítve­­— az Állami Terv­bizottság elé terjessze. A KNEB elnöke tájékoz­tatta a bizottságot a lakosság áruellátásával kapcsolatos fővárosi és megyei tapaszta­latokról. A múlt év őszén a népi ellenőrzési bizottságok mellett működő kereskedel­mi szakcsoportok — együtt­működve , a Hazafias Nép­front és a szakszervezetek • árctíVistáival — folyamato­san figyelemmel kísérték az áruellátást, az árumegren­deléseket és a kiszolgálás színvonalát. Azt tapasztal­ták, hogy az áruellátás ös­­­szességében kielégítő. A ke­reskedelem rugalmasabban, a korábbinál aktívabban él a helyi árualapok felkutatá­sával, kishatármenti forga­lomból és a más megyékből való beszerzés lehetőségeivel. Megállapították azonban azt is, hogy egyes olcsóbb hús­félékből, húskészítmény­e­k­ből bizonyos mosószerekből, kü­lönböző tartós fogyasztási cikkekből az ipar és a keres­kedelem nem tudta követni a változó keresletet. A népi ellenőrök szakmai javasla­taikkal már a helyszínen se­gítséget nyújtottak egyebek között az­ árumegrendelésben és átvételben mutatkozó gondok megoldásához. Hasz­nosnak bizonyultak a Haza­fias Népfronttal rendezett, ankétok, amelyek az ipar, a kereskedelem és a lakosság képviselőinek közvetlen vé­leménycseréjére teremtettek lehetőséget (MTI) Melegvíz-tároló kazánokat készítenek Látványos, érdekes min­­­tán dolgoznak a Szegedi Ka­zánjavító Tsz dolgozói ezek­ben a napokban. A DÉLÉP megrendelésére négy, egyen­ként 15 köbméteres melegvíz­­tároló tartályt készítenek, ezeket majd az Északi város­rész kazánházában helyezik el. A henger alakú tartályok üzembe helyezésével gazda­ságosabbá válik a víz mele­gítése, a kazánoknak nem kell állandóan üzemelni, lesz elegendő tartalék. Felvéte­leink a szerelőcsarnokban készültek. 3 Baráti találkozó A Hazafias Népfront váro­si bizottsága magyar—kubai baráti találkozót rendezett tegnap Hódmezővásárhelyen. A kubai vendégek — Jose Elias Flanells, Kuba buda­pesti nagykövetségének má­sodtitkára és Eduardo Quesa­­da Szegeden tanuló kubai diák — Sturcz Mártonnának, a megyei népfrontbizottság munkatársának kíséretében érkeztek Vásárhelyre, ahol előbb megtekintették a FIM Alföldi Porcelángyárát, majd megismerkedtek a népművé­szeti és háziipari szövetke­zet munkájával. Délután a népfrontszékház nagytermé­ben magyar—kubai barátsá­gi nagygyűlést rendeztek. A kubai forradalom évforduló­jára emlékező eseményen Vörös Mihály, a népfront vá­rosi alelnöke és Jose Elias Planells mondott ünnepi be­szédet. A külső, befejező munkák ego mozzanata

Next