Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-16 / 139. szám
4 Nem mellékes a melléküzem Sol szó esik mostanában a mezőgazdasági termelőszövetkezetek ipari tevékenységéről, egyéb kiegészítő munkáiról. Bár a kiegészítő tevékenységből származó jövedelem csökkenti az időjárástól függő mezőgazdasági termelés kockázatát, rém minden gazdaságban van lehetőség ipari, illetve szolgáltató vállalkozásokra berendezkedni. Csak egy példát említve: a bedolgozást a kooperációs alkatrészgyártást sok esetben a gyáraktól való távolság, a drága szállítás miatt nem lehet vállalni. Az országban megyénként illetve megyecsoportonként változik a melléktevékenység sűrűsége”. Például Pest megyében a téeszek árbevételének átlagosan 70, Komáromban 50 százaléka származik kiegészítő tevékenységből. A téeszek 12 százaléka Pest, Komárom és Veszprém megyében működik, ezekben a gazdaságokban az árbevétel több mint 33 százaléka származik kiegészítő tevékenységből. (Országos átlagban az összes árbevétel 20 százaléka ered ezekből a vállalkozásokból. Ennél kevesebb csak Baranya, Győr, Szolnok és Tolna megye téeszeire jut) Ez az arány azért is elgondolkoztató. mm számítások szerint azokban a gazdaságokban, ahol az ipari, illetve szolgáltatói tevékenység árbevétele meghaladja a 30 százalékot ott gyakorlatilag kizárt a mezőgazdasági üzem vesztesége. Az ismert összefüggés alapján — a kiegészítő tevékenységből származó jövedelmek nagy részét a mezőgazdaság fejlesztésére fordítják — minél kifizetődőbb a kiegészítő tevékenység, annál jobban emelkedik az egy hektárra jutó alaptevékenységből származó árbevétel. Bármennyire is kifizetődő volt a gazdaságokban a melléktevékenység, a népgazdaságban csak akkor nyert polgárjogot, amikor kiderült hogy e tevékenység fejlesztésére az iparnak épp olyan szüksége van — ha más szempontok miatt is — mint a mezőgazdaságnak. Ez a szükség: a háttéripar, pontosabban az alkatrész-, részegység-, félkésztermékgyártás fejletlensége. Közismert hogy a hazai gyártás híján importálni kényszerült alkatrészek nehezítik, vagy éppen gazdaságtalanná teszik sok késztermék exportját. A téeszmelléküzemek háttériparrá való előléptetése több annál, mint lehetőségek puszta felkínálása. Ahhoz például hogy a melléküzemek egyáltalán tudják, mivel foglalkozzanak — mikor milyen alkarészeket gyártsanak például — az érintett iparágaknak cikklistákat kellene összeállítani és azokat közreadni. Sőt: elsősorban az ipari vállalatoknak kellene szervezni az ipari igények és a melléküzemek lehetőségeinek összehangolását, a technológiai és alapanyagok beszerzését, a késztermékek értékesítését. Minden bizonnyal felül kellene vizsgálni néhány adózási előírást is. A különösen fontosnak ítélt alkatrészek, részegységek gyártásánál is ugyanolyan munkadíj-adókedvezményt lehetne alkalmazni, mint például a zöldség- és bogyós gyümölcsök termesztésénél, vagy a szőlő- és gyümölcstelepítéseknél. És ezzel még csak egyetlen akadály gördülne el az iparral összehangolt „melléktevékenység” útjából. B. P. Aranyhímzések Az üzbég fővárosban, Taskentben kiállítás nyílt, amely a bokharai aranyhímző kézműipart mutatja be a legrégebbi időktől napjainkig. Különleges technikával készültek a híres bokharai hímzések: az aranyszálat szorosan a selyemfonalra csavarták, az ügyes kezű mester ezzel varrta ki a mintákat. HAZASSÁG Gyöngyösi Károly és Csókán Lídia Piroska, Fodor József Antal és Wicha Terézia, Király László és Varga Éva, Tóth-Káli László Csaba és Lukács Valéria, Kószó Sándor és Túri Ibolya, Nagy Mihály István és Nagy Zsuzsanna, Balogh Csaba és Simon Julianna, Kelé István és Czakó Anna, Petrovics Mihály és Kónya Etelka, Kemény András és Csomós Mária, Veres László József és Bagoly Zsuzsanna, Szanka Mihály és Nyúzó Mária, Terhes László Mihály és Fráter Anikó Emőke, Plotcz Zoltán József és Dankó Ildikó, Rácz Róbert és Faragó Mária Aranka. Szénási Béla György és Kovács Ibolya Rozália, Dobos Ferenc és Bende Zsuzsanna. Musák János és Gál Aranka Piroska, Kovács István és Kovács Margit, Elek Ferenc István és Budai Ildikó Mária, Török Zoltán és Fülöp Erika, Hegyes Ferenc és Plavecz Kornélia, Jemel Imre és Jastrapsky Magdolna. Csonka István és Fajszt Zsuzsanna, Lovász János és Komlósi Ilona házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Dr. Mészáros József Lászlónak és Gujdár Juditnak Linda Anna, Mihaleczki Józsefnek és Szilágyi Katalinnak Mónika Dominika, Rutai Józsefnek és Becker Erzsébetnek Tímea Erzsébet, Virág Józsefnek és Bodonyi Csilla Máriának Csilla, Alexandra, Móricz Ferenc Miklósnak és Rovó Eszternek Ferenc István, Bimbó Pál Jenőnek és Hibás Máriának Gergely, Fejes Imrének és Kucsai Erzsébetnek, Zoltán, sánta Szilveszternek és Fenyvesi Zsuzsanna Mártának Csaba István, Kovács László Lajosnak és Bogdán Annának László Zoltán, í Jalustyik Istvánnak és Papp- Kovács Zsuzsannának Katalin, Kotogán Gyulának és Ördögh Piroskának Péter Gyula, Bruckner Elemér Bélának és Taksa Máriának Tamás, Szalai Lászlónak és Gárgyán Mária Magdolnának Péter, Aracsi Péter Sándornak és Marjanucz Ilonának Tamás, Orosz István Pálnak és Búzás Máriának Adrián, Vári Sándornak és Kerekes Edit Erzsébetnek Henrietta, dr. Hajdú Imrének és Hegedűs Margitnak Imre, Kruzslicz Sándornak és Békési Klárának Réka Renáta, Klivinyi László Jánosnak és Paragi Ilona Rozáliának Gábor, Ábrahám Istvánnak és Faragó Zsuzsannának György. Antal Miklós Kálmánnak és Deák Andrea Katalinnak Péter Miklós. Csizmadia Tibor Zoltánnak és Szögi Katalinnak Katalin. Csamangó Antalnak és Balogh Annának Olivér. Túri Jánosnak és Szirbik Zsuzsannának Diána, Zsidi Györgynek és Ádám Rozáliának Annamária, Fodor Imrének is Csúcs Mária Magdolnának bolya, Koródi Antalnak és Demeter Erzsébetnek Tamás, dr. Boga Endre Lászlónak és Hornok Katalinnak Áron Zsombor, Soós Jánosnak és Sándor Márta Annának Edit, Szabó Lajos Antalnak és Kiss Zsuzsannának Attila. László Istvánnak és Csátfi Márta Mártának Balázs. Dóczi Imrének és Hegedűs Veronkának Andrea. Jenovai Györgynek és Grizák Erzsébetnek Szabolcs, Nagy Sándornak és Szűcs Éva Máriának Gábor. Családi események dr. Dombi Györgynek és Rakonczai Gabriella Évának Vera, Szabó Józsefnek és Ruhák Magdolnának Tibor Kálmán, Szlovák László Józsefnek és Molnár Edit Magdolnának Tamás, Kisznyér Sándornak és Kanyó Máriának Sándor, Apró Józsefnek és Mihály Ilonának Norbert, Kovács Jánosnak és Lengyel Mária Magdolnának Melinda, Mészáros Ferencnek és Sisák Zsuzsanna Juliannának Ferenc, Tősér Gyulának és Freyburger Gertrúd Klárának Anita Erika, Ifkovics Kálmánnak és Béres Margitnak Róbert, Csóti Lászlónak és Daka Juliannának Attila, Gál Bélának és Marosfalvi Éva Annának Balázs, Víg János Ferencnek és Kapus Erzsébet Jusztinának Csaba, Nagy Lajos Sándornak és Garai Juliannának Zsuzsanna Olga, Szuromi Józsefnek és Fehér Évának Éva, Tóth Lászlónak és Hódi Ildikónak Ildikó Ágnes, Pápai Sándor Józsefnek és Tóth Erzsébetnek Renáta Mónika, Ábrahám Imrének és Pólyák Etelkának Mónika, Páska Istvánnak és Zsemberi Máriának Zoltán, Hegedűs Jánosnak és Makai Franciska Máriának Franciska, Nagy Vendelnek és Sándor Veronikának Péter, Sándor Istvánnak és Simon Ilonának Erzsébet, Varró Lászlónak és Szandter Réka Katalinnak Gergely, Volford Imrének és Tóth Máriának Angelika, Sastyin Károlynak és Dobó Anna Margitnak Károly Zoltán, Fabó Lászlónak és Varagya Annának , László Attila, Karger- Kocsis Mihály Gézának és Puky Annának Balázs, dr. Dóczi Tamás Péternek és dr. Prehoffer Éva Máriának Tamás István, Laczkó János Károlynak és Tanács Erzsébetnek Adrienn Erzsébet, Torma Szilveszternek és Gazdag Edit Zsuzsannának Edit, Mezei Mihálynak és Varga Aranka Teréziának Rózsa, Motyovszki Károly Jánosnak és Pálvölgyi Ibolyának Melinda, Ördögh Jánosnak és Hódi Erzsébetnek Nikoletta nevű gyermeke született. HALÁLOZÁS Szűcs Antal, Papp István, Lukács Lászlóné Benkovich Lívia, Gresz Józsefné Tiszai Vilma, Kóródi Mihályné Mityók Anna, Boros Nándor, Koncsek László, Szirovicza Antal, Böhn Józsefné Somogyi Margit, Kasza István, Tímár Péter Pál, Patik Józsefné Nagy Ilona, Iván Imréné Kálmán Julianna, Nagy Ferencné Szabó Zsófia, Habik János István, Barna Lajos, Bende Rozália, Nagy Józsefné Szélpál Ilona, Seregi Sándor József, Nagy József, Katona Györgyné Pálfi Borbála, Engelhardt Sebestyén, Farkas Kálmánná Németh Rozália, Kádár Ilona, Illés Antal, Kószó Teréz, Stumpf Kálmánná Prónai Rozália, Müller Jánosné Kucsera Terézia, Poták Mihály, dr. Mihályffy László Béla, Tóth Lajos, Kakuszi István, Gál Józsefné Báló Rozália, Pettik István, Ónozó Antalné Tandari Julianna, Tóth Imréné Kardos Erzsébet meghalt. . fsz ifjúsági kutatórauga első eredményei Két évvel ezelőtt kezdődött el fiatal kutatók, történészek, szakemberek részvételével a haladó Hiúsági mozgalmak Csongrád megyei történetének kutatása. A KISZ Csongrád megyei bizottsága az országban elsőként kezdeményezte, hogy dolgozzák föl mintegy száz esztendő ifjúsági mozgalmainak helyi históriáját. A Csongrád megyei kutatások külön indoka, hogy a haladó ifjúsági mozgalmak története számos sajátosságot mutat, s ezek feltárásával gazdagítani, árnyalni lehet az országos képet. A sok szálon futó kutatómunkának kettős célja van. Részint tudományos alapokról feldolgozni a meglevő dokumentumok, adatok és emlékek alapján az elmúlt évszázad törekvéseit, másrészt, hogy a megjelenő kiadványok a mozgalmi munka mindennapjaiban, a KISZ-alapszervezetek tevékenységében hasznosíthatók, a politikai nevelőmunka, a szocialista tudatformálás eszközei legyenek. Az elmúlt két esztendő során hatalmas forrásanyagot tártak föl a munkacsoport tagjai. Az első eredményeket már több formában bemutatták, többek között az összegyűlt dokumentumokból vándorkiállítást szerveztek, egy füzetben kiadták Lénárt Béla összefoglaló munkáját. A KISZ- kongresszusra készülődve a Forradalmi Ifjúsági Napok zárásaként április 10-én a kutatói kollektíva tudományos felolvasóülést rendezett, ahol néhányan beszámoltak eddigi tevékenységük eredményeiről. A KISZ Csongrád megyei bizottsága vezetőképző központja Hűség a néphez — hűség a párthoz címmel dicséretes gyorsasággal megjelentette a felolvasóülés anyagát. A nyolc dolgozat bepillantást enged a tudományos kutatómunka műhelyébe, fölvillantja azt a szerteágazó vizsgálódási horizontot, mely terepe a kutatóknak, s olyan adatokat, friss eredményeket hoz nyilvánosságra, amelyek nyomán a munka újabb lendületet kaphat. Lénárt Béla, a KISZ politikai munkatársa az 1919 és 25 közötti szegedi forradalmi ifjúsági mozgalmat vette nagyító alá; Bárány Ferenc egyetemi docens, a SZOTE marxizmus—leninizmus intézetének vezetője a szegedi egyetemi hallgatók társadalmi-közéleti aktivitását vizsgálta az 1920-as években; Hegyi András, a JATE adjunktusa a szociáldemokrata és kommunista ifjúsági mozgalom szegedi helyzetét elemezte a Gömbös-kormányzat idején (1932—36); Nagy István, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára a demokratikus ifjúsági szervezet szegedi újjászületését vizsgálta. Bakai Ferenc makói középiskolai tanár a József Attila népi kollégium makói megalakulásáról és tevékenységéről számolt be. Oláh Ferenc csongrádi tanácsi osztályvezető a KISZ csongrádi újjászervezéséről gyűjtött adatokat. Csernus Sándor, a JATE egyetemi tanársegédje a KISZ tevékenységének fő irányai a szegedi felsőoktatási intézményekben az elmúlt öt évben című problémával foglalkozik; végül pedig Bódi György, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára tette mérlegre az ifjúsági szövetség tevékenységének főbb eredményeit a IX. kongresszus óta eltelt időszakiban. Hős szandálvásár Nagy választék! Divatos fazonok az ELIT cipőboltban (Széchenyi tér 16.) a TIP-TOP cipőboltban (Széchenyi tér 8.) és a SEVRO cipőboltban (Lenin krt. 51.) Kedd, 1981. június 16- Kertészetek együttműködése A VI. ötéves terv időszakában a kertészeti termelésben növekszik a szervezett együttműködés szerepe. A szőló és a gyümölcs termelési rendszerek a korábbinál nagyobb területen követik a szántóföldi növénytermesztésben alkalmazott módszereket . Ez derült ki a MÉM elemzéséből, amely a rendszerek ötéves fejlesztési elképzeléseit összegzi, értékeli. Kilenc bor- és szőlőtermelési rendszer készített fejlesztési terveket. Elképzeléseik szerint öt év alatt 20 százalékkal növekszik a közös programok alapján művelt terület A rendszerközpontokban arra számítanak, hogy újabb gazdaságok kérik majd felvételüket. A termésátlagokat évente — a közös tevékenység előnyeit kihasználva — 3 százalékkal fokozzák a partnergazdaságok. A gyümölcstermelő rendszerek — szám szerint ugyancsak kilencen — 1985-ben több mint 60 000 hektáros termőterülettel számolnak. Az új telepítésűekkel először a csonthéjas gyümölcsöket karolják fel el, egyúttal azt is jelenti hogy a piaci értékítélet alapján jelenleg kevésbé kelendő alma részaránya a termelési rendszerekben visszaszorul. Fenyőolaj A nyírbogáti Rákóczi Tsz 600 hektár fenyőerdejében évről évre nagy mennyiségű hulladék maradt vissza a ritkítást követően, amit a szó szoros értelmében füstnek eresztettek, azaz elégettek. A tsz szakemberei egy kiselejtezett mozdonykazán, valamint lepárló berendezések beszerzésével megtalálták a hulladék hasznosításának módját: évente 6 tonna értékes, kiváló exportcikknek számító fenyőolajat nyernek. (SchotT) színes gyógyházipapucsok 36-tól 41-es méretig illatszer boltjaiban. SZEGED Kárász u. 10. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, Lenin u. 6. SZENTES Kossuth u. 8. -------------------------------------1 --------------------------------Az MHSZ gépjárműiskolája gépjárművezetői tanfolyamokat indít, folyamatosan Részletfizetés is lehetséges. Jelentkezés, felvilágosítás, ügyintézés a kirendeltségeinken: Szeged, Kossuth L. sgt. 29. Szentes, Sáfrári M. u 31.Makó, Felszabadulás u. 1. Hódmezővásárhely, Felszabadulás u. 6. Csongrád Hunyadi tér 11. Kistelek, Vasút u. 2. Művelődési Ház. Mórahalom, MHSZ-székház. Vásártér.