Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-16 / 139. szám

4 Nem mellékes a melléküzem Sol­ szó esik mostanában a mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek ipari tevé­kenységéről, egyéb kiegészí­tő munkáiról. Bár a kiegé­szítő tevékenységből szár­mazó jövedelem csökkenti az időjárástól függő mezőgazda­­sági termelés kockázatát, rém minden gazdaságban van lehetőség ipari, illetve szolgáltató vállalkozásokra berendezkedni. Csak egy példát említve: a bedolgozást a kooperációs alkatrész­gyártást sok esetben a gyá­raktól való távolság, a drá­ga szállítás miatt nem lehet vállalni. Az országban megyénként illetve megyecsoportonként változik a melléktevékeny­ség­­­ sűrűsége”. Például Pest megyében a téeszek árbevé­telének átlagosan 70, Komá­romban 50 százaléka szár­mazik kiegészítő tevékeny­ségből. A téeszek 12 százalé­ka Pest, Komárom és Veszp­rém megyében működik, ezekben a gazdaságokban az árbevétel több mint 33 szá­zaléka származik kiegészítő tevékenységből. (Országos átlagban az összes árbev­étel 20 százaléka ered ezekből a vállalkozásokból. Ennél ke­vesebb csak Baranya, Győr, Szolnok és Tolna megye té­­eszeire jut) Ez az arány azért is el­gondolkoztató. mm számítá­sok szerint azokban a gazda­ságokban, ahol az ipari, illet­ve szolgáltatói tevékenység árbevétele meghaladja a 30 százalékot ott gyakorlatilag kizárt a mezőgazdasági üzem vesztesége. Az ismert össze­függés alapján — a kiegészí­tő tevékenységből származó jövedelmek nagy részét a mezőgazdaság fejlesztésére fordítják — minél kifizető­dőbb a kiegészítő tevékeny­ség, annál jobban emelkedik az egy hektárra jutó alapte­vékenységből származó árbe­vétel. Bármennyire is kifizető­dő volt a gazdaságokban a melléktevékenység, a népgaz­daságban csak akkor nyert polgár­jogot, amikor kiderült hogy e tevékenység fejlesz­­tésére az iparnak épp olyan szüksége van — ha más szempontok miatt is — mint a mezőgazdaságnak. Ez a szükség: a háttéripar, pon­tosabban az alkatrész-, rész­egység-, félk­észte­rmékgyár­tás­ fejletlensége. Közismert hogy a hazai gyártás híján importálni kényszerült al­katrészek nehezítik, vagy ép­pen gazdaságtalanná teszik sok késztermék exportját. A téeszmelléküzemek hát­tériparrá való előléptetése több annál, mint lehetősé­gek puszta felkínálása. Ah­hoz például hogy a mellék­üzemek egyáltalán tudják, mivel foglalkozzanak — mi­kor milyen a­lka­részeket gyártsanak például — az érintett iparágaknak cikklis­tákat kellene összeállítani és azokat közreadni. Sőt: első­sorban az ipari vállalatok­nak kellene szervezni az ipari igények és a mellék­üzemek lehetőségeinek ös­­­szehangolását, a technológiai és alapanyagok beszerzését, a késztermékek értékesítését. Minden bizonnyal felül kellene vizsgálni néhány adózási előírást is. A különö­sen fontosnak ítélt alkatré­szek, részegységek gyártásá­nál is ugyanolyan munka­­díj-adókedvezményt lehetne alkalmazni, mint például a zöldség- és bogyós gyümölcsök termesztésénél, vagy a szőlő- és gyümölcstelepítéseknél. És ezzel még csak egyetlen aka­dály gördülne el az iparral összehangolt „melléktevé­kenység” útjából. B. P. Aranyhímzések Az üzbég fővárosban, Tas­­kentben kiállítás nyílt, amely a bokharai arany­hímző kézműipart mutatja be a legrégebbi időktől nap­jainkig. Különleges techni­kával készültek a híres bok­harai hímzések: az arany­szálat szorosan a selyemfo­nalra csavarták, az ügyes kezű mester ezzel varrta ki a mintákat. HAZASSÁG Gyöngyösi Károly és Csókán Lídia Piroska, Fodor József An­tal és Wicha Terézia, Király László és Varga Éva, Tóth-Káli László Csaba és Lukács Valé­ria, Kószó Sándor és Túri Ibo­lya, Nagy Mihály István és Nagy Zsuzsanna, Balogh Csaba és Simon Julianna, Kelé István és Czakó Anna, Petrovics Mi­hály és Kónya Etelka, Kemény András és Csomós Mária, Veres László József és Bagoly Zsu­zsanna, Szanka Mihály és Nyú­zó Mária, Terhes László Mihály és Fráter Anikó Emőke, Plotcz Zoltán József és Dankó Ildikó, Rácz Róbert és Faragó Mária Aranka. Szénási Béla György és Kovács Ibolya Rozália, Do­bos Ferenc és Bende Zsuzsan­na. Musák János és Gál Aran­ka Piroska, Kovács István és Kovács Margit, Elek Ferenc Ist­ván és Budai Ildikó Mária, Tö­rök Zoltán és Fülöp Erika, He­gyes Ferenc és Plavecz Korné­lia, Jemel Imre és Jastrapsky Magdolna. Csonka István és Fajszt Zsuzsanna, Lovász János és Komlósi Ilona házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Dr. Mészáros József László­nak és Gujdár Juditnak Linda Anna, Mihaleczki Józsefnek és Szilágyi Katalinnak Mónika Dominika, Rutai Józsefnek és Becker Erzsébetnek Tímea Er­zsébet, Virág Józsefnek és Bo­­donyi Csilla Máriának Csilla, Alexandra, Móricz Ferenc Mik­lósnak és Rovó Eszternek Fe­renc István, Bimbó Pál Jenő­nek és Hibás Máriának Ger­gely, Fejes Imrének és Kucsai Erzsébetnek, Zoltán, sánta Szilveszternek és Fenyvesi Zsu­zsanna Mártának Csaba István, Kovács László Lajosnak és Bogdán Annának László Zoltán, í Jalustyik Istvánnak és Papp- Kovács Zsuzsannának Katalin, Kotogán Gyulának és Ördögh Piroskának Péter Gyula, Bruckner Elemér Bélának és­­ Taksa Máriának Tamás, Szalai Lászlónak és Gárgyán Mária Magdolnának Péter, Aracsi Pé­ter Sándornak és Marjanucz Ilonának Tamás, Orosz István Pálnak és Búzás Máriának Ad­rián, Vári Sándornak és Kere­kes Edit Erzsébetnek Henrietta, dr. Hajdú Imrének és Hege­dűs Margitnak Imre, Kruz­slicz Sándornak és Békési Klárának Réka Renáta, Klivinyi László Jánosnak és Paragi Ilona Rozá­liának Gábor, Ábrahám Ist­vánnak és Faragó Zsuzsanná­nak György. Antal Miklós Kál­mánnak és Deák Andrea Kata­linnak Péter Miklós. Csizmadia Tibor Zoltánnak és Szögi Kata­linnak Katalin. Csamangó An­talnak és Balogh Annának Oli­vér. Túri Jánosnak és Szirbik Zsuzsannának Diána, Zsidi Györgynek és Ádám Rozáliá­nak Annamária, Fodor Imrének is Csúcs Mária Magdolnának bolya, Koródi Antalnak és De­meter Erzsébetnek Tamás, dr. Boga Endre Lászlónak és Hor­nok Katalinnak Áron Zsombor, Soós Jánosnak és Sándor Má­rta Annának Edit, Szabó Lajos Antalnak és Kiss Zsuzsannának Attila. László Istvánnak és Csát­­fi Márta Mártának Balázs. Dó­­czi Imrének és Hegedűs Vero­­nkának Andrea. Jenovai Györgynek és Grizák Erzsébet­nek Szabolcs, Nagy Sándornak és Szűcs Éva Máriának Gábor. Családi események dr. Dombi Györgynek és Ra­­konczai Gabriella Évának Vera, Szabó Józsefnek és Ruhák Mag­dolnának Tibor Kálmán, Szlo­vák László Józsefnek és Mol­nár Edit Magdolnának Tamás, Kisznyér Sándornak és Kanyó Máriának Sándor, Apró József­nek és Mihály Ilonának Nor­bert, Kovács Jánosnak és Len­gyel Mária Magdolnának Me­linda, Mészáros Ferencnek és Sisák Zsuzsanna Juliannának Ferenc, Tősér Gyulának és Freyburger Gertrúd Klárának Anita Erika, Ifkovics Kálmán­nak és Béres Margitnak Ró­bert, Csóti Lászlónak és Daka Juliannának Attila, Gál Bélá­nak és Marosfalvi Éva Annának Balázs, Víg János Ferencnek és Kapus Erzsébet Jusztinának Csaba, Nagy Lajos Sándornak és Garai Juliannának Zsuzsan­na Olga, Szuromi Józsefnek és Fehér Évának Éva, Tóth Lász­lónak és Hódi Ildikónak Ildikó Ágnes, Pápai Sándor Józsefnek és Tóth Erzsébetnek Renáta Mónika, Ábrahám Imrének és Pólyák Etelkának Mónika, Pás­ka Istvánnak és Zsemberi Má­riának Zoltán, Hegedűs János­nak és­­ Makai Franciska Máriá­nak Franciska, Nagy Vendel­nek és Sándor Veronikának Pé­ter,­ Sándor Istvánnak és Simon Ilonának Erzsébet, Varró Lász­lónak és Szandter Réka Kata­linnak Gergely, Volford Imré­nek és Tóth Máriának Angeli­ka, Sastyin Károlynak és Dobó Anna Margitnak Károly Zoltán, Fabó Lászlónak és Varagya An­nának , László Attila, Karger- Kocsis Mihály Gézának és Pu­­ky Annának Balázs, dr. Dóczi Tamás Péternek és dr. Prehof­­fer Éva Máriának Tamás Ist­ván, Laczkó János Károlynak és Tanács Erzsébetnek Adrienn Erzsébet, Torma Szilveszternek és Gazdag Edit Zsuzsannának Edit, Mezei Mihálynak és Var­ga Aranka Teréziának Rózsa, Motyovszki Károly Jánosnak és Pálvölgyi Ibolyának Melinda, Ördögh Jánosnak és Hódi Er­zsébetnek Nikoletta nevű gyer­meke született. HALÁLOZÁS Szűcs Antal, Papp István, Lu­kács Lászlóné Benkovich Lívia, Gresz Józsefné Tiszai Vilma, Kóródi Mihályné Mityók Anna, Boros Nándor, Koncsek László, Szirovicza Antal, Böhn József­­né Somogyi Margit, Kasza Ist­ván, Tímár Péter Pál, Patik Jó­zsefné Nagy Ilona, Iván Imré­­né Kálmán Julianna, Nagy Fe­­rencné Szabó Zsófia, Habik Já­nos István, Barna Lajos, Bende Rozália, Nagy Józsefné Szélpál Ilona, Seregi Sándor József, Nagy József, Katona Györgyné Pálfi Borbála, Engelhardt Se­bestyén, Farkas Kálmánná Né­meth Rozália, Kádár Ilona, Il­lés Antal, Kószó Teréz, Stumpf Kálmánná Prónai Rozália, Mül­ler Jánosné Kucsera Terézia, Poták Mihály, dr. Mihályffy László Béla, Tóth Lajos, Kaku­­szi István, Gál Józsefné Báló Rozália, Pettik István, Ónozó Antalné Tandari Julianna, Tóth Imréné Kardos Erzsébet meg­halt. . fsz ifjúsági kutató­rauga első eredményei Két évvel ezelőtt kezdő­dött el fiatal kutatók, törté­nészek, szakemberek részvé­telével a haladó Hiúsági mozgalmak Csongrád megyei történetének kutatása. A KISZ Csongrád meg­yei bi­zottsága az országban első­ként kezdeményezte, hogy dolgozzák föl mintegy száz esztendő ifjúsági mozgal­mainak helyi históriáját. A Csongrád megyei kutatások külön indoka, hogy a haladó ifjúsági mozgalmak történe­te számos sajátosságot mu­tat, s ezek feltárásával gaz­dagítani, árnyalni lehet az országos képet. A sok szálon futó kutató­munkának kettős célja van. Részint tudományos alapok­ról feldolgozni a meglevő dokumentumok, adatok és emlékek alapján az elmúlt évszázad törekvéseit, más­részt, hogy a megjelenő ki­adványok a mozgalmi mun­ka mindennapjaiban, a KISZ-alapszervezetek tevé­kenységében hasznosíthatók, a politikai nevelőmunka, a szocialista tudatformálás esz­közei legyenek. Az elmúlt két esztendő során hatalmas forrásanyagot tártak föl a munkacsoport tagjai. Az első eredményeket már több for­mában bemutatták, többek között az összegyűlt doku­mentumokból vándorkiállítást szerveztek, egy füzetben ki­adták Lénárt Béla összefog­laló munkáját. A KISZ- kongresszusra készülődve a Forradalmi Ifjúsági Napok zárásaként április 10-én a kutatói kollektíva tudomá­nyos felolvasóülést rende­zett, ahol néhányan beszá­moltak eddigi tevékenységük eredményeiről. A KISZ Csongrád megyei bizottsága vezetőképző központja Hű­ség a néphez — hűség a párthoz címmel dicséretes gyorsasággal megjelentette a felolvasóülés anyagát. A nyolc dolgozat bepillan­tást enged a tudományos ku­tatómunka műhelyébe, föl­villantja azt a szerteágazó vizsgálódási horizontot, mely terepe a kutatóknak, s olyan adatokat, friss eredményeket hoz nyilvánosságra, amelyek nyomán a munka újabb len­dületet kaphat. Lénárt Béla, a KISZ po­litikai munkatársa az 1919 és 25 közötti szegedi forradal­mi ifjúsági mozgalmat vet­te nagyító alá; Bárány Fe­renc egyetemi docens, a SZOTE marxizmus—leniniz­­mus intézetének vezetője a szegedi egyetemi hallgatók társadalmi-közéleti aktivitá­sát vizsgálta az 1920-as évek­ben; Hegyi András, a JATE adjunktusa a szociáldemok­rata és kommunista ifjúsági mozgalom szegedi helyzetét elemezte a Gömbös-kor­mányzat idején (1932—36); Nagy István, a Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskola tan­székvezető főiskolai tanára a demokratikus ifjúsági szer­vezet szegedi újjászületését vizsgálta. Bakai Ferenc ma­kói középiskolai tanár a Jó­zsef Attila népi kollégium makói megalakulásáról és tevékenységéről számolt be. Oláh Ferenc csongrádi taná­csi osztályvezető a KISZ csongrádi újjászervezéséről gyűjtött adatokat. Csernus Sándor, a JATE egyetemi tanársegédje a KISZ tevé­kenységének fő irányai a szegedi felsőoktatási intéz­ményekben az elmúlt öt év­ben című problémával fog­lalkozik; végül pedig Bódi György, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára tette mérlegre az if­júsági szövetség tevékenysé­gének főbb eredményeit a IX. kongresszus óta eltelt időszakiban. Hős szandálvásár Nagy választék! Divatos fazonok­ az ELIT cipőboltban (Széchenyi tér 16.) a TIP-TOP cipőboltban (Széchenyi tér 8.) és a SEVRO cipőboltban (Lenin krt. 51.) Kedd, 1981. június 16- Kertészetek együttműködése A VI. ötéves terv időszaká­ban a kertészeti termelésben növekszik a szervezett együttműködés szerepe. A szőló és a gyümölcs termelési rendszerek a korábbinál na­gyobb területen követik a szántóföldi növénytermesz­tésben alkalmazott módszere­ket . Ez derült ki a MÉM elemzéséből, amely a rend­szerek ötéves fejlesztési el­képzeléseit összegzi, értékeli. Kilenc bor- és szőlőterme­­lési rendszer készített fejlesz­tési terveket. Elképzeléseik szerint öt év alatt 20 száza­lékkal növekszik a közös programok alapján művelt terület A rendszerközpontok­ban arra számítanak, hogy újabb gazdaságok kérik majd felvételüket. A termésátlago­kat évente — a közös tevé­kenység előnyeit kihasználva — 3 százalékkal fokozzák a partnergazdaságok. A gyümölcstermelő rend­szerek — szám szerint ugyan­csak kilencen — 1985-ben több mint 60 000 hektáros ter­mőterülettel számolnak. Az új telepítésűekkel először a csonthéjas gyümölcsöket ka­rolják fel el, egyúttal azt is jelenti hogy a piaci értékíté­let alapján jelenleg kevésbé kelendő alma részaránya a termelési rendszerekben vis­­­szaszorul. Fenyőolaj A nyírbogáti Rákóczi Tsz 600 hektár fenyőerdejében évről évre nagy mennyiségű hulladék maradt vissza a ritkítást követően, amit a szó szoros értelmében füst­nek eresztettek, azaz eléget­tek. A tsz szakemberei egy kiselejtezett mozdonykazán, valamint lepárló berendezé­sek beszerzésével megtalál­ták a hulladék hasznosításá­nak módját: évente 6 tonna értékes, kiváló exportcikk­nek számító fenyőolajat nyernek. (SchotT) színes gyógy­házipapucsok 36-tól 41-es méretig illatszer boltjaiban. SZEGED Kárász u. 10. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, Lenin u. 6. SZENTES Kossuth u. 8. -------------------------------------1 --------------------------------­Az MHSZ gépjárműiskolája gépjárművezetői tanfolyamokat indít, folyamatosan Részletfizetés is lehetséges. Jelentkezés, felvilágosítás, ügyintézés a kirendeltségeinken: Szeged, Kossuth L. sgt. 29. Szentes, Sáfrári M. u 31.­­Makó, Felszabadulás u. 1. Hódmezővásárhely, Felszabadulás u. 6. Csongrád Hunyadi tér 11. Kistelek, Vasút u. 2. Művelődési Ház. Mórahalom, MHSZ-székház. Vásártér.

Next