Délmagyarország, 1982. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-01 / 101. szám

2 A blokád napja „Hosszú és vértő hadjárat" • London (MTI) Pénteken, magyar idő sze­rint 13 órakor hatályba lé­pett a Falkland- (Malvin)­­szigetek brit részről meghir­detett légi és tengeri blo­kádja. A hadügyminisztéri­um közleménye szerint el­lenségesnek tekintenek és „tüzet nyithatnak” minden olyan argentin hajóra és re­pülőgépre, amely a szigete­ken, illetve a szigetek 200 tengeri mérföld sugarú kör­­zetében tartózkodik. Hasonló elbírálás alá esnek azok a nem argentin illetőségű légi és tengeri járművek, ame­lyek ,,a minisztérium enge­délye nélkül tartózkodnak az említett körzetben”. A brit parlament csütör­tök délutáni vitájában Mi­chael Foot, a munkáspárti ellenzék vezére úgy vélte hogy a konzervatívok közül egyesek „elvesztették érdek­lődésüket” a tárgyalások iránt. A pártvezér a maga részéről „újabb és újabb” diplomáciai erőfeszítéseket sürgetett — mindenekelőtt az ENSZ bevonásával. Vannak azonban olyan vé­lemények is, hogy a Mun­káspárt kitartó erőfeszítései az ENSZ bevonására, vala­mint Whitehall újonnan tá­madt józansága — amit alá­húzott Woodward admirális, flottaparancsnoknak az a kijelentése is, hogy a Falk­­land-szigetek visszavétele végül is nem „ellenfél nél­küli meccs”, hanem „hos­­­szú és véres hadjárat” lesz — odavezethetnek, hogy a brit kormány igénybe veszi az ENSZ főtitkárának köz­vetítő kísérletét is. Kommentár II bonni látogatás Kádár János és Helmut Schmidt­­ e héten ötödízben találkozott egymással. Tár­gyalásukra olyan időszak­ban került sor, amikor az Atlanti-óceán túlsó partján kereskedelmi háborúra spe­kulálnak és fegyverkezési versenyt erőszakolnak, szükségtelen feszültséget teremtve az államközi és az emberi kapcsolatokban egyaránt. A Kádár—Schmidt esz­mecserét éppen ezért nem csupán hazánkban és a Német Szövetségi Köztár­saságban, de Európában és a kontinens határain túl is érdeklődéssel várták. Hi­szen Leonyid Brezsnyev múlt évi novemberi bonni látogatása és a rendkívüli állapot lengyelországi ki­hirdetése óta ez volt az első ilyen szintű érintke­zés, amely lehetőséget adott a véleménycserére a kelet­nyugati kapcsolatokról, jö­vőjükről, a tőkés világot és a szocialista országokat egyaránt sújtó negatív gazdasági tendenciákról és nem utolsósorban az elté­rő társadalmi­, gazdasági­­ berendezkedésű Magyaror­­­szág és NSZK kapcsolatai­­r­­ól, s a fejlesztésük lehetősé­­­­gér­ől. Az MSZMP KB első tit­­­­kárának a nyugatnémet­­ kancellárral két alkalom­mal folytatott, több mint nyolcórás megbeszélése — mindkét fél megítélése sze­rint — hasznos volt. No­ha a tárgyalás során kide­rült — ezt a látogatást ér­tékelő sajtókonferencián is megállapították —, hogy a nemzetközi helyzetben ke­letkezett feszültség okairól, a problémák megoldásának a módozatáról a vélemé­nyek eltérnek. Kádár János és Helmut Schmidt egyet­értett abban, hogy a fő cél az enyhülési politika foly­tatása és a béke biztosítá­sa”. Egyetértettek abban is, hogy a feszültség megoldá­sának kulcsa elsősorban a két nagyhatalom kezében van, de a kis országok — függetlenül attól, hogy me­lyik védelmi, vagy gazda­sági közösséghez tartoznak —, a maguk módján jelen­tős mértékben hozzájárul­hatnak a megértés szelle­mének kialakításához, nem­­ utolsósorban a mostanihoz hasonló találkozókkal és véleménycserékkel. Hang­súlyozták: tisztában vannak azzal, hogy e találkozók é­s megbeszélések nem helyet­tesíthetik a Szovjetunió és az Egyesült Államok kép­viselői közötti legmagasabb szintű találkozóival. Ezért üdvözölték mindkét részb­ől egy ilyen találkozó létre­hozására irányuló készség megnyilvánulását. Egybehangzóan állapítot­ták meg, hogy korunk egyik legsúlyosabb problémája a fegyverkezési verseny, ame­lyet meg kell fékezni. Köl­csönösen az az óhaj, hogy a leszerelési intézkedések­nek egyenlő biztonságot kell garantálniok vala­mennyi ország számára, s hogy ennek az egyenlő biz­tonságnak a fegyverzetek jelenleginél alacsonyabb szintjén kell létrejönnie. Ebből kiindulva támogat­ják a Genfben folyó szov­jet-amerikai fegyverzet­korlátozási tárgyalást, s kifejezték reményüket, hogy az a mindkét felet kielégítő megállapodáshoz vezet. Magyar részről nem rejtették véka alá, hogy mi a szovjet javaslatok alap­ján tartjuk elképzelhető­nek a megállapodást, úgy ahogy azt Leonyid Brezs­­nyev taskenti beszédében kifejtette. A szerdai sajtókonferen­cián Kádár János hangsú­lyozta, hogy megértésre és a különböző társadalmi rendszerű , országokkal va­ló együttműködésre irá­nyuló készséget tapasztalt nemcsak a kancellárral, hanem más nyugat-német pártok vezető politikusaival folytatott beszélgetésein is. Ezt a tényt különösen fon­tosnak minősítette. A kancellárral, s az NSZK gazdasági és pénz­ügyi életének tekintélyes képviselőivel létrejött ta­lálkozókon természetesen szó esett a világgazdaság negatív tendenciáiból szár­mazó problémákról, azok­ról, amelyek az NSZK-t és Magyarországot egyaránt érintik. Szó volt a kétol­dalú kapcsolatokról, ame­lyek fejlődését a vacsorán elhangzott pohárköszöntők elismerték. Mindkét fél ki­fejezte azonban azt a meg­győződését, hogy a kapcso­latok mind gazdasági és kulturális téren, mind pe­dig az élet más vonatko­zásaiban tovább fejleszthe­tők, a két fél kész a fejlő­dés elősegítésére. A bonni látogatás, Kádár János és Helmut Schmidt megbeszélése jó példát szol­gáltatott a kelet-nyugati dialógus folytatására. Hoz­zájárult a népeink közötti megértés és az államközi kapcsolatok fejlesztéséhez, de szélesebb nemzetközi összefüggésben is jótékony hatást gyakorolt a kelet­nyugati együttműködés szellemének erősítésére. Gyilkosság Paiermóban Újabb politikai gyilkosság történt Olaszországban: a szicíliai Paiermóban merény­letet követtek el Pio­la Tor­re kommunista parlamenti képviselő, az OKP szicíliai titkára, a párt vezetőségé­nek tagja ellen. A képviselő és gépkocsijának vezetője a helyszínen meghalt. A nyomozás első megálla­pításai szerint több ismeret­len személy amerikai gyárt­­­­mányú géppisztolyokból sor­­tüzet zúdított a FIAT 131-es autóban ülő politikusra és a gépkocsivezetőre, majd el­menekült a helyszínről. A hír országszerte nagy megdöbbenést keltett. Gio­vanni Spadolini miniszter­elnök nyomban magához ké­rette Carlo Alberto dalla Chiesa tábornokot, Szicília közelmúltban kinevezett pre­fektusát, akit a maffia elle­ni harc irányítására külde­nek a szigetre. A római rá­dió jelentése szerint több jel is arra utal, hogy a kettős gyilkosságot a maffia embe­rei követték el, feltehetőleg azzal a céllal, hogy egy nap­pal dalia Chiesa tábornok megbízatásának kezdete előtt megfélemlítsék a hatóságo­kat. Pénteken rendkívüli ülést tartott az OKP vezetősége, és úgy döntött, hogy délután tüntetést szervez a terroriz­mus és a maffia elleni harc fokozásának követelése je­gyében. A L’Unitá, a párt lapja külön kiadást szentel Pio­la Torre emlékének. Az 55 éves Pio­la Torre szeptember óta töltötte be újra mostani funkcióját. A párt azért küldte ismét Szi­cíliába, hogy mint a sziget kitűnő ismerője és nagy po­litikai tapasztalatokkal ren­delkező kommunista, előse­gítse a párt szervező mun­káját a legutóbbi választási visszaesés után. Pio­la Torre, aki paraszt­­családból származott, már egész fiatalon­­ elkötelezte magát a kommunista mozga­lomnak. A világháború utáni első földfoglaló mozgalmak egyik irányítója volt, ezért börtönre is ítélték. 1962-ben választották meg először az OKP szicíliai titkárává, és ebben a beosztásban 1967-ig dolgozott. Neve össze­kapcsolódott a déli elmara­dottság felszámolásáért ví­vott küzdelemmel és a maf­fia elleni harccal. Legutóbb­i élharcosa volt annak a moz­galomnak, amely a comisói NATO-támaszpont engedé­lyezéséről hozott döntés visszavonását követelte. Ellentámadás • Teherán (AFP) Az iráni csapatok a front déli szakaszán, Khuzisztán tartományban, csütörtökről péntekre virradóra nagysza­bású ellentámadást indítot­tak az iraki állások ellen — jelentette be a teheráni rá­dió. A rádiónak a harcokról szóló első jelentései szerint az irániak már az offenzíva kezdeti szakaszában elfoglal­ták az első iraki védelmi vo­nalakat, „súlyos vesztesége­ket okoztak az ellenségnek mind emberéletben, mind haditechnikában, és sok fog­lyot ejtettek”. Szóm fiat, 1982. máfas ?: Kádár János Angyalföldön # Budapest (MTI) Kádár János, mint sok esztendeje min­den május elseje előtt, most is ellátogatott Angyalföldre. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első tit­kárát pénteken délelőtt a XIII. kerületi pártbizottságon — ahol programja kezdő­dött — Maróthy László, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Deák Gábor, a XIII. kerületi pártbizottság első titkára és Bozsik József, a városrész tanácselnöke fogadta. Deák Gábor számolt be röviden mind­­aról, ami Angyalföldön az elmúlt évben — Kádár János legutóbbi ottjárta óta — történt. A tájékoztatón részt vettek a XIII. kerületi párt-végrehajtó bizottság tag­jai, valamint Kádár János angyalföldi vá­lasztókerületének körzeti, párt-­ és nép­­fronttitkárai. — Érezzük a felelősségünket abban — hangsúlyozta Deák Gábor —, hogy poli­tikai tőkénket, amelyet pártunk évtizedek nehéz munkájával halmozott fel, a felada­tok következetes végrehajtásával megőriz­zük, a tettek és szavak erejével gyarapít­­suk. Tudjuk, látjuk, hogy ma a politikai munkának is fokozott segítséget kell adnia a gazdaságnak. Az elmúlt gazdasági év legfőbb tapasztalata, hogy kerületünkben felerősödtek az egyensúly irányába ható tényezők. Számunkra különösen fontos, hogy nagyvállalataink termelése és gaz­dálkodása kiegyensúlyozott volt, fejlődé­sük folytatódott jövőjük továbbra is biz­tosított. Ami Angyalföldet közvetlenül il­leti: tavaly 1392 lakás épült fel, az idén — úgy tervezik — vagy két és fél ezer új otthont hoznak tető alá. Az elmúlt esz­tendőben újabb bölcsőde és óvoda enyhí­tett a szülők gondjain, két további bölcső­­­­dét várhatóan az idén is megnyitnak. El­mondható: a közhangulat nyugodt, ki­egyensúlyozott, a párt, a vezetés iránti bi­zalom — a reális napi gondok ellenére — töretlen, nőtt a közügyek iránti érdeklő­dés. Kádár János elismeréssel szólt a hallot­takról, gratulált az eredményekhez, s to­vábbi munkasikereket kívánt Angyalföld dolgozóinak. A pártbizottság épületében nemrég nyílt meg az angyalföldi fiatal képző- és ipar­művészek kollektív kiállítása — a Köz­ponti Bizottság első titkára ennek megte­kintésére is szakított időt szorosra szabott programjából Csavlek András festőmű­vész és Gyurcsek Ferenc szobrászművész kísérte végig a tárlaton. A látogatás a Magyar Hajó- és Duna­­gyár Daru- és Kazángyárában folytatódott, ahol Szép János vezérigazgató és Steiner Arnold, a pártbizottság titkára fogadta a vendéget. A forgácsoló gépműhelyben már várták a munkások a Központi Bizottság első titkárát, aki meg-megállt egy-egy NC- esztergánál, hogy kezet szorítson a nagy teljesítményű masináknál dolgozókkal. Hosszasabban is szót váltott Rebenák Ir­ma maróssal; a műhelyben is nagy tiszte­letnek örvendő munkásasszony már 33 esztendeje dolgozik a gyárban. ..Aki sze­reti a munkáját, soha nem öregszik meg” — mondta nevetve Kádár Jánosnak, aki üdvözlő sorokat írt a Hámán Kató szocia­lista brigád naplójába. A Központi Bizott­ság első titkára ezután részt vett az üzem május elsejét köszöntő röpgyűlésén. Schenk György, a műhely szakszervezeti főbizalmija emlékeztetett Kádár János 1961-es látogatására, arra, hogy akkor egy favázas épületben fogadhatták, s ma kor­szerű üzemcsarnokkal büszkélkedhetnek. A jó munka bizonyítéka­ eredménye: éppen a napokban vették át a Kiváló vállalat kitüntetést. — Szívből örülök sikereiknek, hiszen magam is régi angyalföldi vagyok — kezdte hozzászólását Kádár János, fel­idézve ifjúmunkás éveit. Régi ismeretsé­gek kötnek ide, ezért is jó hallani, hogy helytállnak a munkában, hozzájárulva ezzel az ország gazdasági erejének növe­kedéséhez is. A Központi Bizottság első titkára e munkáskollektívának is beszámolt az el­múlt napokban Budapesten járt lengyel párt- és kormányküldöttség látogatásáról, valamint a hét elején az NSZK főváro­sában folytatott tárgyalásainak eredmé­nyeiről. — Nekünk idehaza — folytatta — feszültebb nemzetközi, politikai, gazdasági körülmények között kell dolgoznunk, és olykor „nem szeretem” intézkedéseket is kell hoznunk. A helyzet kényszeréről an­­­nyit, hogy ma lényegesen többet kell ah­hoz exportálnunk, hogy ugyanannyit kap­junk külországból, mint például 1974-ben. Meg akarjuk őrizni legalább azt a szintet, ameddig felküzdöttük magunkat — most ez a programunk. Ehhez kérjük az Önök, hazánk minden dolgozó emberének segít­ségét — mondotta végezetül Kádár János, és kívánt jó május elsejei ünnepet, to­vábbi eredményes munkát a gyár minden dolgozójának. Kulturális küldöttségek Pénteken elutazott hazánk­ból Boleslaw Faron, a Len­gyel Népköztársaság oktatási és nevelési minisztere. Lá­togatása során megbeszélése­ket folytatott Pozsgay Imre művelődési miniszterrel a közoktatás kérdéseiről, a ma­gyar—lengyel közoktatási kapcsolatok helyzetéről. Az együttműködés továbbfejlesz­tésének lehetőségeiről tárca­közi egyezményt írtak alá. * Milan Kymlicka cseh kul­turális miniszterhelyettes ve­zetésével április 28—30. kö­zött kulturális küldöttség lá­togatott Budapestre a Mű­velődési Minisztérium meg­hívására. Tárgyalásokat foly­tatott Drecin József minisz­terhelyettessel, meglátogatta a Zeneműkiadó Vállalat nyomdáját és a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatot. A küldöttséget magyarorszá­gi tartózkodása során fo­gadta Pozsgay Imre műve­lődési miniszter. Külföldi küldöttségek a május 1-i ünnepségeken A SZOT elnökségének meghívására negyvenöt ország szakszervezeti központja és a szakszervezeti világszövetség titkárságának képviseletében összesen 100 küldött érkezett hazánkba, hogy részt vegyen a május elsejei ünnepségeken. A küldöttségek tagjai pénteken a SZOT központi iskolán meghallgatták Gál Lászlónak, a SZOT főtitkár-helyettesé­nek előadását a magyar szakszervezetek gazdaságsegítő te­vékenységéről. Részt vesznek a budapesti dolgozók m­ájus elsejei felvonulásán, ipari és mezőgazdasági üzemeket lá­togatnak meg, ismerkednek hazánk idegenforgalmi neve­zetességeivel.­­ A magyar szakszervezetek képviseletében tizenhárom országba utazott küldöttség május elseje megünneplésére. Dr. Komm Mihály látogatása Szegeden Pénteken Szegedre látoga­tott dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára. A megyei pártbizottság székházában dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a megyei pártmunka időszerű kérdéseiről. Megbeszélésü­kön jelen voltak Szabó Sándor, a megyei tanács el­nöke, Gyárfás Mihály, és dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkárai és Tö­rök József, a szegedi vá­rosi pártbizottság első tit­kára. Dr. Korom Mihály ez al­kalommal adta át a Lenin­­emlékplakettet a marxista— leninista eszmék terjeszté­sében kiemelkedő eredményt elért pártpropagandista te­vékenysége elismeréséül dr. Komócsin Mihálynak, aki a Lenin születésének 112. év­fordulója alkalmával Buda­pesten rendezett ünnepségen nem lehetett jelen, mert akkor Spanyolországban tar­tózkodott, mint a pártde­legáció vezetője. A Központi Bizottság tit­kára a délutáni órákban a megyei pártvezetők kíséreté­ben a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát központi üzemébe látogatott. Érettségi-képesítő a szakközépiskolákban Az Elnöki Tanács ülése • Budapest (MTI) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Módosította a Magyar Nép­köztársaság oktatási rendsze­réről szóló 1961. évi III. tör­vény egyes rendelkezéseit. Az új szabályozás kifejezés­re juttatja, hogy a szakkö­zépiskola a tanulóknak kö­zépfokú szakképesítést, ille­tőleg meghatározott maga­sabb elméleti képzettséget igénylő szakm­ák­ban szak­munkás-képesítést nyújtson. Erre tekintettel az Elnöki Tanács úgy rendelkezett, hogy a szakközépiskolai ta­nulók — az eddigi érettségi vizsga helyett — a kettős képzési céllal összhangban levő érettségi-képesítő vizs­gát tesznek, és a megszer­zett szakmai képesítést is ta­núsító érettségi-képesítő bi­zonyítványt kapnak. Az Elnöki Tanács módo­sította a magánkereskede­lemről szóló törvényerejű rendeletet. A módosítás cél­ja a lakosság kiskereske­delmi ellátásának további javítása. Az Elnöki Tanács végül legfelsőbb bírósági bírót vá­lasztott, továbbá bírákat mentett fel, választott, és egyéb ügyeket tárgyalt.

Next