Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-01 / 230. szám
• •Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén megvitatta és elfogadta a lakásépítés és -fenntartás, valamint a lakásgazdálkodás és -elosztás továbbfejlesztését szolgáló jogszabályokat, amelyek célja a lakáshoz jutás esélyeinek javítása, a lakosság arányosabb teherviselésének kialakítása, a saját lakás építésében való érdekeltség fokozása a lakásfenntartás állami terheinek mérséklése, továbbá a helyi tanácsok önállóságának bővítése. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az egészségügyi miniszter jelentését a táppénzrendszerről 1976-ban hozott határozat végrehajtásának tapasztalatairól. Megállapította, hogy az állami és társadalmi szervek, valamint az egészségügyi hálózat munkája nyomán az utóbbi években megállt a táppénzesek arányának növekedése. A Minisztertanács a társadalmi fegyelem növelése, az ellenőrzés fokozása útján lehetőséget lát az indokolatlan táppénzkifizetések további mérséklésére. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a külföldi részvétellel működő gazdasági társulások magyar vámszabad területen történő létesítéséről szóló előterjesztést. Felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a szükséges jogszabályokat kiadja és — az érdekelt miniszterekkel egyetértésben — indokolt esetben egyedileg engedélyezhesse a jogszabályok egyes pontjainak alkalmazását vámterületen működő vegyes vállalatokra is. Intézkedések a lakásgazdálkodás fejlesztésére Az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács 1982. április 7-én — széles körű társadalmi vita után — irányelveket fogadott el a lakásépítés és -fenntartás, a lakáselosztás és -gazdálkodás fejlesztésére. A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta és jóváhagyta az ezzel kapcsolatos állami intézkedéseket. A Minisztertanács megállapította, hogy a lakáshoz jutás esélyei egyenlőtlenek. A lakásépítéssel és a lakásfenntartással összefüggő kiadások aránytalanul oszlanak meg az állam és a lakosság, illetőleg a lakosság egyes csoportjai között. Jelenleg a lakások 24 százaléka bérlakás, a legnagyobb terhet azok a bérből és fizetésből élő családok viselik, akik saját tulajdonukban levő lakásokban laknak, vagy ilyen lakást építenek, illetve vásárolnak. Nem megfelelő a meglevő lakásállománnyal való gazdálkodás, az új lakások építése még nem tud lépést tartani az igények növekedésével, ezért a városokban élő fiatal házaspároknak sokáig kell lakásra várakozniuk. A lakáscserék száma kicsi, s a jelenlegi pénzügyi feltételek nem is ösztönzik kellően cserére a lakosságot. A lakásépítésre és -vásárlásra, illetőleg a lakásfenntartás céljára adható állami támogatás nem igazodik eléggé a családok jövedelmi és szociális helyzetéhez. Az állami támogatás csak a települések egy részére, csak bizonyos építési formákra és foglalkozási rétegekre terjed ki, a lakásfenntartás költségeihez pedig csak a bérlakásban élők kapnak állami hozzájárulást. 1. A Minisztertanács az ellentmondások mérséklése vagy teljes feloldása érdekében 1983. január 1-i hatállyal módosítja a lakáselosztás, valamint a lakásépítés állami támogatásának rendszerét, az alábbiak szerint: — A lakáshoz jutásban néhány éven belül általánossá válik a fokozatosság. A városban élő fiatal házaspárok első lakásként szerényebb komfortfokozatú és kisebb alapterületű lakást vagy önálló lakrészt kaphatnak. Következő lakásukat — a család szociális és jövedelmi helyzetéhez igazodó feltételekkel — tanácsi lakáskiutalás útján, cserével, vagy önerőből való építkezéssel, illetőleg vásárlással szerezhetik meg. — Az állami lakásellátás keretében továbbra is tanácsi bérlakást kaphatnak az erre rászoruló kis jövedelmű és többgyermekes családok. E családok változatlanul az 1981-ben megállapított mértékek alapján fizetnek használatbavételi díjat. A jövőben korlátozott számban olyan családok is bérlakáshoz juthatnak, amelyek jövedelmi helyzetüknél fogva ugyan nem jogosultak erre, de nem kívánnak lakástulajdont szerezni. E családoknak azonban vállalniuk kell, hogy megfizetik a jogszabályokban előírt használatbavételi díj többszörösét, és a valóságos fenntartási költségeknek megfelelő nagyobb lakbért. A tanácsok csökkentik a szanálás miatt és a népgazdasági érdekből kiutalt bérlakásoknak a számát. Az új és a megüresedő lakásoknak a korábbinál nagyobb részét csereigények kielégítésére használhatják fel. Azoknak a bérlőknek, akik nagyméretű lakásukat a tanács révén kívánják kisebbre cserélni, a használatbavételi díj kétszeresének-háromszorosának megfelelő összeget térítenek vissza. A tanácsok és más szervezetek (dr. az OTP, az ingatlanközvetítői fokozottabban bekapcsolódnak a személyi tulajdonú lakások visszavásárlásába és újraértékesítésébe, s ezt a tevékenységüket lakossági szolgáltatásként végzik. A lakáscseréket segíti az is, hogy az átírási illeték 12 százalékról 7 százalékra mérséklődik. 2. A Minisztertanács elhatározta a magánerőből való lakásépítés támogatásának korszerűsítését azzal a céllal, hogy mérséklődjenek a lakásépítés pénzügyi feltételeiben mutatkozó indokolatlan különbségek a városon, illetőleg a falun élők, a vállalatoknál. Intézményekben és szövetkezetekben dolgozók, valamint a különféle építési formák között. Az állami támogatás 1983. január 1-től a családok szociális helyzetéhez igazodik, amit legjobban a családtagok, illetve a gyermekek és az eltartottak száma tükröz. A jövőben a családi házat építők is kapnak gyermekenként 30 ezer forint, nagykorú eltartottakra pedig 20 ezer forint vissza nem fizetendő támogatást . A lakásépítőknek és a lakásvásárlóknak egységesen 3 százalékos kamatra és 35 éves törlesztési időre adható építési kedvezményel kölcsön, a nagyobb létszámú családok az átlagosnál több hitelt kaphatnak, indokolt esetben a hitel-visszafizetés első öt évére törlesztési kedvezményt (haladékot) lehet kérni. A több szintes vagy csoportos telepítésű lakóházak építésére adható kedvezményes kamatozású kölcsön a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költségek legfeljebb 70 százalékáig, a családiház-építés esetében pedig azok 60 százalékáig terjedhet. Azoknak, akik az átlagosnál nagyobb vagy költségesebb, igényesebb lakást építenek, többletköltségeik egy részének fedezetéül nagyobb kamatterhű, rövidebb lejárati idejű kölcsön is adható. Az építési hitelek összegének felső határát a Minisztertanács évente határozza meg (Folytatás a 2. oldalon.) Gáztároló épül Algyőn Somogyi Károlyné felvétele Nemsokára befejeződik Alevőn az óriás gáztároló építése. A szakemberek — az Országos Szakipari valamint a Szak- és Szerelőipari Vállalat dolgozói — ezekben a napokban szigetelik az ország legnagyobb gáztartályát. A munkához különleges, importból beszerzett anyagot használnak, ami szinte abszolút biztonságot ad majd a tárolótartály működéséhez. 72. évfolyam 230. szám 1982. október 1., péntek Ára: 1,40 forint Lázár György befejezte ausztriai tárgyalásait Sajtókonferencia • Miniszterelnökünk hazaérkezett A Wiener Zeitung, az osztrák kormány hivatalos lapja csütörtökön első oldalán fényképpel illusztrált tudósítást közölt Lázár György miniszterelnök és Bruno Kreisky osztrák kancellár tárgyalásairól. A lap részletesen ismertette a szerdai díszebéden elhangzott pohárköszöntőket, kiemelve, hogy mindkét részről példásnak ítélték a két ország viszonyát, hozzájárulását az enyhülési politikához. ..Mindent meg kell tenni a békéért” — idézte az Arbeiter Zeitung, az Osztrák Szocialista Párt központi lapja miniszterelnökünk kijelentéseit. A polgári Die Presse ugyancsak fényképet közölt Lázár György és Bruno Kreisky tárgyalásairól. A pohárköszöntőkből idézve. a lap idézte minisztelnökünk megállapítását arról, hogy a két ország együttműködése sokkal szélesebb körű, mint az egyébként fontos gazdasági együttműködés s az emberi kapcsolatok is egyre szorosabbak. Lázár György és a kíséretében levő politikusok csütörtökön reggel megtekintették a bécsi Hofburg kincstárának gyűjteményeit, majd a Minisztertanács elnöke sajtófogadást tartott az osztrák és a nemzetközi sajtó képviselőinek. — Elégedetten térek haza a bécsi tárgyalásokról — jelentette ki Lázár György sajtóértekezletén Hangoztatta: igen elégedett a vendéglátójával, valamint Rudolf Kirchschläger szövetségi elnökkel folytatott eszmecseréivel, mert megbizonyosodhatott róla, hogy mindkét fél egyaránt törekszik a példás jószomszédi viszony ápolására és továbbfejlesztésére. Fontos megállapítás volt, hogy további távlatok vannak a kapcsolatok fejlesztése előtt. A tárgyalásokon — mondotta Lázár György — nagy teret kaptak nemzetközi kérdések is. Teljes egyetértés volt abban hogy a legfontosabb feladat a fegyverkezési verseny megállítása, a világ válsággócainak felszámolása. Lázár György bécsi tárgyalásairól közös közleményt adtak ki Lázár György a Minisztertanács elnöke, felesége, valamint a kíséretében levő személyiségek csütörtökön kora este különvonaton hazaérkeztek. (MTI) Közös költemény Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke dr. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására 1982. szeptember 28. és 30. között hivatalos látogatást tett Ausztriában. A Minisztertanács elnökét fogadta dr. Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke. Lázár György miniszterelnök és dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellár szívélyes és nyílt légkörben, beható véleménycserét folytatott a magyar-osztrák kapcsolatokról, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekről. A közös közlemény a továbbiakban a többi között megállapítja: A megbeszéléseken a kormányfők aláhúzták annak a tevékenységnek a jelentőségét, amelyet Magyarország és Ausztria kétoldalú kapcsolatai továbbfejlesztése és az enyhülési folyamat továbbvitele érdekében kifejt. A kormányfők egyetértettek abban, hogy a fennálló válsággócok megszüntetése és új válsággócok létrejöttének megakadályozása elsőrendű fontosságú feladat. E cél elérésének feltétele a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáinak, különösen az erőszak, vagy az azzal való fenyegetés tilalmának szigorú betartása a nemzetközi kapcsolatokban. A kormányfők kifejezték reményüket, hogy a középeurópai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentésével és az azzal összefüggő intézkedésekkel foglalkozó bécsi tárgyalásokon mielőbb konkrét előrehaladást érnek el. Kiemelték annak nagy jelentőségét, hogy folytatódjék a kelet—nyugati nyílt párbeszéd a jelenlegi nemzetközi problémák megoldása, a kétoldalú és sokoldalú együttműködés fejlesztése céljából. A kormányfők megkülönböztetett figyelmet szenteltek a magyar—osztrák gazdasági kapcsolatoknak. Kifejezték elégedettségüket, hogy legutóbbi találkozójuk óta is folytatódott a gazdasági együttműködés szélesedése, bővült a kereskedelmi forgalom. A magyar —osztrák árucsere-forgalmi és kooperációs vegyes bizottság legutóbbi ülése eredményeinek jegyében egyidejűleg hangsúlyozták, hogy szükségesnek tartják folytatni erőfeszítéseiket a gazdasági és ipari együttműködés állandó erősítése és bővítése, az árucsere-forgalom kiegyensúlyozott és dinamikus növelése érdekében. Kiemelték az energetikai és a harmadik piaci együttműködés fejlesztésének fontosságát. A kormányfők aláhúzták a vízumkényszer megszüntetéséről 1979. január 1-én életbe lépett megállapodás jelentőségét, üdvözölték, hogy még szorosabbá vált országaik együttműködése a kultúra, a tudomány, az oktatás, a környezetvédelem és az idegenforgalom területén. Megelégedéssel nyilatkoztak az ifjúsági és sportkapcsolatokról. A kormányfők ez alkalommal is síkrasz álltak a mai gyar—osztrák együttműködés további elmélyítése mellett, amely nemcsak a két ország lakosságának áll érdekében, hanem a nemzetközi biztonságot és enyhülést is szolgálja. Lázár György miniszterelnök hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellárt, aki a meghívást köszönettel elfogadta.