Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-01 / 127. szám
Péntek, 1984. június 1 Kiváló pedagógusok kitüntetése Hazánk valamennyi pedagógusát: az óvónőket, a tanítókat, a tanárokat, a pedagógusképző intézmények és az oktatásügy minden dolgozóját, az irányító szervek vezetőit köszöntötte Köpeczi Béla művelődési miniszter, a Pesti Vigadó dísztermében csütörtökön a pedagógusnap alkalmából rendezett kitüntetési ünnepségen. Az eseményen megjelent Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Fejti György, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára, valamint Voksán József, a Pedagógusok Szakszervezete főtitkára. Naponta kellene elismerő szavakkal illetni mindazokat a pedagógusokat, akiket a hivatástudat hajt, akik a jeles elődök útján járva igyekeznek megfelelni a mai kor kívánalmainak — hangsúlyozta beszédében Köpeczi Béla. — Mivel ezt nem tehetjük meg, a mai ünnepi alkalmat kell megragadnunk, hogy társadalmunk figyelmét felhívjuk az óvodákban, az iskolákban, a bentlakásos intézményekben dolgozók áldozatos munkájára, az ifjú nemzedékek értelmét nyitó, értelmét alakító, jellemét, erkölcsi arculatát formálói szép, értelmes tevékenységére. Beszéde után Köpeczi Béla 14 pedagógusnak átadta az Apáczai Csere-díjat, 130- an pedig a „Kiváló Pedagógus” kitüntetést vehették át. A miniszter átnyújtotta dr. Nagy Lászlónak, a József Attila Tudományegyetem egyetemi tanárának az Elnöki Tanács által adományozott Szocialista Magyarországért Érdemrendet, amelyet a professzor kiemelkedő munkája, példamutató oktató-nevelő tevékenysége elismeréseként kapott. Apáczai Csere János-díjat kapott: Baross Imre, az Állami Artistaképző Intézet igazgatója; dr. Fábián Zoltán, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola főigazgatója; Járdánházy Dezső, a kazincbarcikai Központi Általános Iskola tanára; Kiss Zoltán, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium tanára; Kocsis József, a Janus Pannonius Tudományegyetem szentlőrinci I. számú Gyakorló Általános Iskola igazgatója; dr. Köti János, a Fővárosi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója; Méhész Lajos, a budapesti Egressy Gábor Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskola igazgatója; dr. Nagy László, a mátészalkai Esze Tamás Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola igazgatója; Oravecz Pálné, a Budapest, I. kerület Tárnok utcai Általános Iskola tanítója; Répászky Zoltán, a mezőkövesdi Petőfi Sándor Általános Iskola tanára; dr. Schvób Péter, a Bács-Kiskun megyei Pedagógiai Intézet pedagógiai igazgatója; Szerencsés Rudolfné, a komlói Április 4. útjai Általános Iskola tanítója; Herbergerné Hegedűs Piroska, a győri Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon igazgatója; dr. Zibolen Endre, a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont nyugalmazott igazgatója. Kiváló Pedagógus kitüntető címet és jelvényt kapott: Alföldi Jánosné, a szegedi Hémán Kató általános iskola tanítója; Borbély Imréné, a szegedi Juhász Gyula utcai óvoda vezetőóvónő-helyettese ; Gát László, a csongrádi általános iskola és diákotthon igazgatóhelyettese: Kertész Ferenc, a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium tanára, szakfelügyelő; Miskolczi Józsefné, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 1. számú gyakorló általános iskolájának szakvezető tanára, Papp Gyuláné, a szegedi Dugonics általános iskola igazgatója. Budapesten, az OTSH székházában is kitüntetéseket adtak át a pedagógusnap alkalmából tegnap. Láng Imre, a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium testnevelő tanára az utánpótlás-nevelés területén kifejtett eredményes tevékenységéért a Kiváló Munkáért elismerésben részesült. Két perc figyelmet kérek Az emberi tisztesség kívánja, hogy visszatérjek egy korábbi témámra. Másnak is föltűnhetett talán, hogy a május 211-i számunkat nemcsak a szerkesztő, de a tragédiákban bővelkedő halálos véletlen is szerkesztette. A harmadik oldalon áll terjedelmes cikkem arról, hogy csőkút helyett frissen ásott gödrökből öntöznek a homoki földeken, az ötödik oldalon pedig szomorú hír egy megrázó balesetről: Újszegeden két kisfiú belehalt a Maros holtágába. Elmentem a helyszínre, és azonnal láttam, ugyanolyan gödörről van szó itt is, mint amilyenről én beszéltem. A Holt- Maros kiszikkadt medre fenekébe ásták, hogy öntözni lehessen a parton. A következtetés számomra világos: ha két ártatlan gyerek lelte benne halálát, hajszálra ennyire veszélyes lehet az összes többi is. Kérem, nézzék el nekem, hogy részletekbe nem megyek bele, a nyomozó hatóságok munkáját segíteni nem tudnám, nehezíteni pedig természetesen nem akarom. Az újszegedi gödör éppen úgy nem volt bekerítve, mint a többi sincsen a homoki tanyák mellett. Szeretném, ha ez a példa azonnali tettre mozgósítaná a többi kopolyakút gazdáját is. Ha csak egyszer is megfordul a fejükben, hogy az övékébe is beleeshet gyerek, részeg ember vagy jószág, kérem, még ma kezdjék el a bekerítést. Ne várjanak felszólításra, arra se várjanak, hogy építési mintát írjon elő a hatóság, csak a józan eszüket vegyék elő, és azonnal cselekedjenek. Az ördög nem alszik! Tudom, minden gyerek ösztönösen vonzódik a vízhez, és a veszélyes helyzet még birizgálja is saját sorsát kísértő kedvét, elképzelhető tehát, hogy kerítésen átmászva is bele akar menni, vagy a békákat akarja csak megdobálni. A drótkerítés alá is lehet lyukat kaparni, azon is be lehet bújni. Megnyúlik azonban a gondolat megszületése és a végrehajtás közötti idő. a felelőtlen gyerek figyelmét elvonhatja más. beláthatja közben, hogy őrültséget kerget, és észre is veheti közben a szomszéd. Apai-anyai figyelem rászoktathatja, hogy oda éppúgy tilos bemennie, ahogy nem szabad lelépnie a járdáról, amíg meg nem győződik róla, hogy nem jön autó. Kérem a szülőket, figyelmeztessék, tanítsák gyermekeiket a veszély fölismerésére, és tiltsák is az értelmetlen kalandok keresését. Szólnom kell a markológépek kezelőihez is. Ne várjanak ők se hatósági intézkedést, cselekedjenek inkább józan belátásuk szerint. A gödrök fala meredek, a kétméteres vízből az úszni tudó felnőtt is nehezen kapaszkodna ki. Még akkor is gondoljanak erre, ha azonnal bekerítik a gödröt, és akár ásóval is csináljanak lejtős kapaszkodókat. Gyermekük, unokájuk életét védik vele. A markológépes ember pedig ne ásson ezután olyan gödröt, amibe csak beleesni lehet, de belőle kijönni nem. Lássa be bátran, hogy neki kell megoldást találnia. Ne bújjon el semmi papiros mögé, ne mondja, hogy a főnök látta, a főnök meg is mérte, tehát úgy van jól, ahogy van. Rá kell szoknunk, hogy semmi hivatal nem menthet föl bennünket az önvád alól. Lehet, hogy nehezebb lesz kiszámítani a lépcsős partú gödör Höbtartalmát, de nyugodtabban alhatnak, ha már ma így cselekszenek. Mindig legyen annyi magunkhoz való eszünk, hogy megkeressük a legtermészetesebb megoldásokat. Ott is, ahol nincs is gyerek, ott is, ahol nem szokott részeg ember járni. Az élet alapvető törvénye, hogy veszélyhelyzetet nem hagyhatunk magunk mögött. Újszeged és Zákányszék messze van egymástól. A józan ész azonban összekapcsolhatja Domaszékkel, Mórahalommal, Rúzsával, Öttömössel, Ásotthalommal is. Köszönöm figyelmüket. Horváth Dezső 5 Évzáró az úttürőházban Eltelt egy esztendő az új úttörőházban. A Kálvin téri gyermekmozgalmi centrumban megfelelő feltételek között oldották meg a felnőtt- és gyermekvezetők módszertani, mozgalmi jellegű képzését a különböző tanfolyamokon, továbbképzéseken. A ház könyvtára, szakirodalma is jó segédanyagául szolgált az úttörővezetők munkájához megyeszerte. A megfogalmazott célok között szerepelt az is, hogy a gyerekek, akik iskolájukon kívüli elfoglaltságot keresnek, megtalálják az érdeklődésüknek megfelelőt az úttörőházban, valamint, hogy a hét végeken, a téli és tavaszi szünetben, de majd a nyári vakáció idején is kellemes környezetben, játékkal tölthessék szabad idejüket. Tegnap, csütörtökön mindezek megvalósulásáról adott értékelést Fodor Mária, az úttörőház igazgatója. Különösen a szakköröket dicsérhette: idén 30 csoportban közel 700 általános iskolás szorgoskodott, okosodott önkéntes jelentkezés alapján igen öntevékenyen. Három Kiváló Szakkört avattak. A keramikusok (dr. Somi Imréné vezetésével) szép, ízléses figuráikkal, évek óta tartó színvonalas munkájukkal vívták ki a város figyelmét. Például könyünnepeken a Kárász utcai kirakat-kiállításukkal. A bélyeggyűjtők Alaxai István irányításával nemcsak a gyűjtemény szaporításában jeleskedtek. A kis filatelisták igyekeztek felkutatni a bélyegek történelmi hátterét, így gyarapították általános műveltségüket is. Az országos filatelista vetélkedőn legutóbb első helyezést nyertek. A versenyeken elért rangos helyezések (7 első, 12 második, 11 harmadik) bizonyítják, hogy nem fáradoztak hiába a tájékozódási futók Bódy László vezetésével. Dicséretet érdemeltek ki a számítástechnikusok, a modellezők, a néptáncosok, a rádiósok, az idegenvezetők, a csillagászok és a sakk-asztalitenisz szakkör tagjai. Kiváló Úttörőmunkáért 12. Kiváló Kisdobosmunkáért 1 pajtást tüntettek ki. Dicsérő oklevelet kapott 10 úttörő és 9 kisdobos. Az úttörőszövetség „Szülőföldért” kitüntető jelvényét 8, a „Környezetért” jelvényt 2, a „Közösségért” 4, a ,,Művelődésért” szólót pedig hét diák kapta. Szakköri munkájának elismeréseként 38 gyereket jutalmazott Emléklappal és könyvvel az úttörőház. A nyári vakáció idején játékszobával számítástechnikai játékteremmel, házon kívül, a szaktáboraiba várják a kicsiket. Egész nyáron tart az a kiállítás, amelyet a névadó, Balázs Béla születésének 100. évfordulója alkalmából rendeznek. De most még az évközi szakköri munkák legsikerültebb alkotásai láthatók: szorgos kezek, okos kis fejek „termékei”. M. E. Nagy Lászó felvezete Érdekes az országelső filatelisták gyűjteménye ¥ í r' rr-''"' '....“ . A diákotthonok kollégiummá avatásának 25. évfordulója alkalmából tegnap, csütörtökön Szegeden, az Ifjúsági Házban ünnepséget tartottak. Dr. Keczer Tamás, a megyei tanács vb művelődési osztályának vezetője mondott köszöntőt az ünnepélyen megjelent kollégiumi vezetőknek, diáktanácstitkároknak, vendégeknek. Emlékeztetett a kollégiumok létrejöttére. Arra, hogy hajdan a két intézmény — iskola és kollégium — együvé tartozott, a „lámpás” szerepére készítette föl lakóit, diákjait ez az egység. Szólt a későbbi internátusokról, konviktusokról, a Magyar Tanácsköztársaság diákdirektóriumairól, a népi kollégiumok romantikus korszakáról. Ez utóbbiak legfontosabb erénye és jellemzője volt a demokratikus önkormányzat, s hogy lakói céltudatosan küzdöttek a szocialista építésért. 1956-ban alakultak újjá a kollégiumok, ettől az esztendőtől számítódik a most ünnepelt évforduló. Csongrád megyében 1959 júniusában, Makón jött létre az első kollégium. Az intézmények napjainkban betöltött szerepéről külön kiemelte: a kollégium a családot is hivatott pótolni, így a nevelő, mint jó szülő, mindig védi gyermekeit. A vártnál kevesebb eredményt hozott az egységes nevelési intézmények (egy iskola , egy kollégium) kialakítása. Sajnos, a kollégiumi tanárképzés ma is megoldatlan a nevelők autodidakta módon tanulják a szakma fortélyait. Pedig igen magasak a velük szemben támasztott követelmények. A megyében működő 24 kollégium és 1 diákotthon megfelelő objektív feltételekkel rendelkezik. dicséret illeti a nevelőtanárok, a diákok közös erőfeszítéseit: a 4100 kollégista 80 százaléka sikeres vizsgát tesz a felsőoktatási intézményekben, alacsony a bukási arány (mindössze 3 százalék) a középiskolás évek alatt. A kollégiumi mozgalomban végzett eredményes, több mint két évtizedes tevékenységéért dr. Keczer Tamás a KISZ Központi Bizottságának és a Művelődési Minisztériumnak Emléklapját adta át Hős Zoltán kollégiumvezetőnek (Makó), Schindler Endréné kollégiumi igazgatónak, Sujtó Sándorné és Sujtó Sándor nevelőtanároknak (Hódmezővásárhely), dr. Gulyás Sándorné, Gyukity Márkné Kovács Rózsa, Kircsi János nevelőtanároknak, dr. Balla György kollégiumi igazgatónak (Szeged), Földi Vilmos kollégiumi igazgatónak (Szentes). Dr. Bódi György, a KISZ KB tagja, a megyei KISZ- bizottság első titkára a kollégiumi versenymozgalomban kiemelkedő munkájáért Arany oklevelet nyújtott át a Szántó Kovács János (Hódmezővásárhely, a Majakovszkij, a 600-as számú Szakmunkásképző (Szeged), a Mező Imre (Makó), a Faipari Szakközépiskola (Csongrád) és a kisteleki gimnázium kollégiumi diáktanácstitkárainak. Kilenc DT-titkárt jutalomban részesített a megyei KISZ-bizottság. A résztvevőket a megyei diákotthon úttörői, valamint középiskolás kollégisták dallal, muzsikával, szavalatokkal köszöntötték. Hétköznapok i. c. így. Nem tévedés. Az I. C.-nek az égvilágon semmi köze E. T.-hez. (Kiejtés szerint sincs.) E. T. az az aranyos undorka, könyvben és filmen, a bazárosok kirakatában. I. C. annyit tesz: Ifjúsági Centrum. Budapesten az Almássy téri szabadidőközpontban. És a televízióban. Kedden este a 2- esen (főműsoridőben) új rétegműsor-sorozat indult. Ez az Ifjúsági Centrum. Rég figyelem, hogy erőlködik a tévé számtalan feladatának megfelelni, közülük is a rétegigényeket (réteg ez esetben az ifjúság) kielégíteni. Telitalálat az I. C. Hétköznap estéket ízesítő, színesítő. Horváth Ádám rendezi, Fomezanski (Felkínálom) szerkeszti. Háttérben a nagyok, előtérben a képernyőn fiatal(os) újságírók, riporterek. Pálfy, Fazekas, Sáfrán... Jóllehet, néhányukon érződik, jobban szokták a tollat, papírt, mint a nagy nyilvánosság előtti élő szót, de amit csinálnak, azt jó nézni. A műsor szerkezete friss, érdekes és változatos. A mondandó tiszta, érthető, sok közüle továbbgondolandó. Bőséges a tématára (mint a 16 és 26 év közöttiek fejében a gondolat — tételezzük föl.): diákmunka, veszélyeztetett gyerekek, olvasmányok az ifjúságról (nemcsak fiataloknak!), sport, könnyűzene, rockszínház, hírek, információk ... Tehát, ajánlom figyelmükbe, az E. T. helyett I. C.-t, a Magyar Televízió ifjúsági szerkesztőségének kéthavonta, mindig este 3 és 9 óra között jelentkező műsorát. Az újságokban felvetett témák ,,képesítve” jelennek meg. Kontra Péntek esti, így. Nem tévedés. Legfeljebb mérsékelni lehet(ne) a kontrasztot az 1. C. és a Péntek esti randevú(k) között. Utóbbinak már jóideje céltáblája egy réteg (ez esetben is az ifjúság), ám a leadott (leközölt, a képernyőn eleddig láthatóvá vált) sorozatoknak csupán néhány lövedéket talált. Például, mert a korosztály (16—26 évesek) sajátja, hogy este 10-re hajlamosabb ásítozni, elálmosodni, mint randevúzni. A legelső műsorokon, bátran merem állítani (magamról tudom, pedig 26 is elmúltam, s ha úgy tetszik, kötelességemnek éreztem megnézni), el is aludt. Mint a bunda. Zavaros, érthetetlen, zagyva mondandói zsibbasztották a nézőt. Dehát, ugye, mindannyian tudjuk, a kusza, rendezetlen, tisztázatlan gondolatok is bőségben lelhetők az ifjú fejekben. Olyanok, amelyeknek mankóra és fogódzóra van szüksége a rend megtalálásához, felismeréséhez. Ezért kellenek és kelendők is a televízió rétegigényeket szolgáló műsorai. Azért javul a randevú is. Például a társkeresésről, párválasztásról szóló (a címhez stílusosan illő) már igen érdekes lett. Továbbgondolható, műsor után, íme, a réteg új vívmánya (most nem számítandó a TTT, a Kuckó stb.): a tömegkommunikáció leghatásosabb eszközében is foglalkoznak vele — egyre igényesebben. Vagy csupán respektálják, e korosztály is megfertőződött ott gubbaszt a képernyő előtt, ha kell, ha nem" Hát csak színesedjenek fekete-fehér készülékek által is) a tévés hétköznapok. Mag Edi(