Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-11 / 290. szám

75. évfolyam, 290. szám 1985. december 11., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1­80 forint Kádár János Ausztriába utazott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt­ fő­titkára, Rudolf Kirchschlägernek, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökének meghívására, kedden rövid látogatás­ra Ausztriába utazott. Kíséretében van Kovács László, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes. Nagy Já­nos, hazánk bécsi nagykövete a helyszínen csatlakozik a küldöttséghez. Kádár János búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője, Várkonyi Péter külügyminiszter, Kamara János belügy­miniszter, a Központi Bizottság tagjai, Urbán Lajos közle­kedési miniszter. Jelen volt dr. Peter Wilfling követtanácsos, az Oszt­rák Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Kádár Jánost és kíséretét az esti órákban Sopronban Győr-Sopron megye, valamint Sopron párt- és tanácsi vezetői fogadták. A vendégek az éjszakát Sopronban­ töl­tik, ahonnan reggel folytatják útjukat. (MTI) Megemlékezés Az Emberi Jogok Napjá­ról emlékeztek meg kedden a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának székházá­ban, a Magyar ENSZ Tár­saság és a Magyar Jogász Szövetség közös rendezvé­nyén. Az Egyesült­ Nemzetek Szervezete 1948. december 10-én adta ki az emberi jogok egyetemes nyilatkoza­tát, amelyben megjelölte azokat a közös eszményeket, amelyeknek elérésére min­den népnek és nemzetnek törekednie kell­. 1950-ben döntöttek úgy, hogy minden év december 10-ét szerte a világon az Emberi Jogok napjaként ünneplik meg. A magyarországi megem­lékezésen Matolcsy Károly a Magyar Nemzet főszer­kesztő-helyettese mondott beszédet. Lázár György Belgrádban Megkezdődtek a magyar—jugoszláv tárgyalások Díszvacsora Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke Milka Pla­­niicnak, a JSZSZK Szövet­ségi Végrehajtó Tanácsa el­nökének meghívására ked­den reggel hivatalos, bará­ti látogatásra Jugoszláviába utazott. Kíséretében van Hetényi István pénzügymi­niszter, Horn Gyula külügyi államtitkár, Dunai Imre kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes, Györke Sándor, ha­zánk belgrádi nagykövete Jugoszláviában csatlakozik a delegációhoz. Lázár György búcsúztatá­sára a Keleti pályaudvaron megjelent Maróthy László miniszterelnök-helyettes, Várkonyi Péter külügymi­niszter, Bányász Rezső ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Raft Miklós, a Mi­nisztertanács Titkárságának vezetője és Branislav Nova­­kovics, Jugoszlávia budapes­ti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője. Lázár György kedden a kora délutáni órákban hiva­talos, baráti látogatásra Belgrádba érkezett. A vendégeket a jugoszláv fővárosi topcsideri pályaud­varán Milka Planinc, a szö­vetségi végrehajtó tanács elnöke, Nedeljko Mandics, a szövetségi végrehajtó tanács tagja, Szvetozar Rikanovics, a szerb köztársasági kor­mány alelnöke, Budimir Loncsar, a szövetségi kül­­ü­gyi titkár (külügyminisz­ter) helyettese és Milovan ■ Zidar, budapesti jugoszláv nagykövet fogadta. Lázár György röviddel megérkezése után felkereste a belgrádi emlékközpontot, ahol kegyeletét leróva vi­rágcsokrot helyezett el Jo­­szip Broz Tito sírján, majd pedig beírt az emlékkönyv­be. Ezt követően Új-Belgrád­­ban, a föderáció palotájában megkezdődtek a magyar és a jugoszláv kormány elnöké­nek tárgyalásai. A Lázár György vezette magyar tárgyalóküldöttség tagjai: Hetényi István pénz­ügyminiszter, Horn Gyula külügyminisztériumi állam­titkár, Dunai Imre külkeres­kedelmi miniszterhelyettes, belgrádi Györke Sándor, nagykövet. A Milka Planinc, vezette jugoszláv tárgyalóküldöttség tagjai: Nedeljko Mandics, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács tagja, Budimir Loncsar külügyminiszter-helyettes, Metodi Szmilenszki külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes, Milovan Zidar, Jugo­szlávia budapesti nagyköve­te. A Lázár György és Milka Planinc vezette küldöttségek tárgyalásait követően Heté­nyi István pénzügyminisz­ter és Nedeljko Mandics, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács (kormány) tagja, a magyar—jugoszláv gazdasá­gi együttműködési bizottság két társelnöke keretegyez­ményt írt alá az energetika és a bányászat területén megvalósítandó együttműkö­désről. Az egyezmény leszögezi, hogy a két kormány támo­gatja a vállalatközi együtt­működést, és az eddigi tár­gyalások alapján konkrét célkitűzéseket rögzít. Így előirányozza Szeged és Sza­badka között egy 410 kilo­voltos távvezeték megépíté­sét. Foglalkozik a Szovjet­unióból Jugoszláviába irá­nyuló földgázszállítások ka­pacitásnövelésének feltéte­leivel,­­valamint a földgáz magyarországi bértárolási lehetőségének bővítésével. Kitér a tudományos-műsza­ki együttműködés fejleszté­sének néhány konkrét témá­jára. * Milka Planinc este Belg­rádban, a föderáció palotá­jában díszvacsorát adott Lá­zár György tiszteletére. A vacsorán pohárköszöntők hangzottak el. A díszvacsorán Milka Pla­ninc pohárköszöntőt mon­­d­ott. Ebben kiemelte: „Ba­ráti országaink között (Folytatás a 2. oldalon.) Indulás előtti utolsó pillanatok a Keleti pályaudvaron U­ést tartott a megyei tanács vb A közigazgatás átszervezésének tapasztalatai A Csongrád Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága tegnap, kedden Szegeden ülést tartott. A testület elő­ször több fontos kérdésben döntött: módosította a lakás­­építési szabályzatot, megha­tározta a helyi tanácsi be­ruházások céltámogatásának pályázati rendjét, hozzájá­rult az elnéptelenedett isko­lák értékesítéséhez és egyet­értett, hogy a Szegedi Elekt­romos Szövetkezet 1986. ja­nuár elsejétől leányvállalatot alapítson. A szövetkezet 220 személyt foglalkoztat, és az éves termelési értéke meg­közelíti a 60 millió forin­tot. Szegeden, Csongrádon és Szentesen, valamint a me­gyén kívül Budapesten és Békéscsabán 23 telepen szol­gáltat. A szövetkezet háztar­tási, ipari, kereskedelmi, vil­lamos gépeket, gázkészüléke­ket, olajkályhákat, s egyéb be­rendezéseket javít, szerel, tart karban. A leányvállalat alapításával egyszerűsödik a szövetkezet szervezete. A le­ányvállalat, egységes szol­gáltató profiljával a lakossá­gi, kereskedelmi és költ­ségvetési szervek igényeit — a dolgozók közvetlenebb anyagi érdekeltsége révén — jobb minőségben tudja majd kielégíteni. A végrehajtó bizottság megvitatta és elfogadta a városi, a városi jogú nagy­községi tanácsok megyei irá­nyításában való közreműkö­désének tapasztalatairól szó­ló beszámolót. Közel két esztendeje annak, hogy a megyében is átszervezték a közigazgatást. A városok, valamint Kistelek és Móra­­halom városi jogú nagyköz­ségek és a többi település közigazgatása a feladatok­hoz megfelelő létszámot és bért kapott. Ezenkívül az új szervezet kialakításához szakmai segítséget is igé­nyeltek. Alapjában véve az új irányítási formára való átállást zökkenőmentesen biztosították. Mivel koráb­ban a makói járást meg­szüntették, így az ott beve­zetett irányítási módszerek tanulságait hasznosítani le­hetett. Szeged kivételével, egy-egy városkörnyéki köz­sége kapcsán a többi város­nak is volt tapasztalata eb­ben a kérdésben. A me­gyei irányítás érvényesülését elősegítette az a körülmény is, hogy a tanácsi vezetés minden városnak és köz­ségnek kijelölte megyei te­rületfelelősét. Akik azonnal felvették a kapcsolatot a körzetközponti, illetve a he­lyi tanácsi szervekkel és vezetőkkel. A területfelelő­sök biztosítják a többcsa­tornás információáramlást, és segítséget nyújtanak szak­mai, ágazati kérdésekben is. Ez a rendszer igen hasz­nosnak bizonyult az ország­­gyűlési képviselő- és ta­nácstagi választások ered­ményes előkészítésénél és l­ebony­olí­tásá­ba­n. A megyei tanács szak­­igazgatási szervei fejlesztet­ték ágazati irányítótevé­kenységüket, és sok esetben az egyedi ügyintézést is se­gítették a községekben. Na­gyobb mértékben bevonták a városokat, a városi jogú nagyközségeket a megyei irányítómunkába, a fel­ügyeleti ellenőrzésekbe. A végrehajtó bizottság megál­lapította, hogy a városok, il­letve a körzetközpontok me­gyei irányításba való köz­reműködése jó irányban fej­lődik. A közigazgatás át­szervezése után a hatósági munka színvonala — a he­lyi szervek hatáskörének je­lentős bővülése ellenére — sem csökken. Segítik a köz­ponti feladatok végrehajtá­sát, ugyanakkor biztosítják a helyi önállóságot. Hiányossá­gok az információáramlás szervezésében^ a felügyeleti ellenőrzésnél fedezhetők fel — a gondok elsősorban a még kellően ki nem ala­kult gyakorlatra vezethetők vissza. A megyei irányítás és az ebben való közremű­ködés továbbfejlesztése ér­dekében a végrehajtó bizott­ság további intézkedéseket tesz. Tájékozódott a testület a megváltozott munkaképessé­gű dolgozók rehabilitációjá­nak helyzetéről is. Évről év­re emelkedett azoknak a dolgozóknak a száma, akik munkaképességüknek egy ré­szét elvesztették, de nem váltak rokkanttá, így erede­ti foglalkozásukat nem tud­ták ellátni, nyugdíjjogosult ezért helyzetük rendezése központi intézkedést sürge­tett. A hatvanas években született kormányrendelet alapján hozott intézkedések nem jártak a kívánt ered­ménnyel. Nem valósult meg a rehabilitációban való ér­dekeltség, sem az intézmé­nyeknél, üzemeknél, sem a dolgozóknál. A foglalkozta­tás lehetőségei jelentősen nem bővültek. Az újabb jog­szabály két évvel ezelőtt lépett hatályba. A rendelet egyértelműen a munkáltató szervek kötelességévé tette a megváltozott munkaké­pességű dogozók foglalkoz­tatását, s ebbe a körbe a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteket is bevonta. A rehabilitáció irányítására és ellenőrzésére létrejött a re­habilitációs bizottság intéz­ményrendszere. A megváltozott munka­­képességűekről nincs pon­tos adat, ugyanis a statisz­tikai szolgáltatási kötelezett­ség erre a körre még nem terjedt ki. A megye lakos­ságának 3,5 százaléka rok­kantnyugdíjas, a megválto­zott munkaképességűek ará­nya ennél — feltehetően — alacsonyabb. A vállalatok, üzemek néhány munkahelyet jelölnek ki a megváltozott munkaképességűek részére. Sok helyen nem veszik igénybe a rehabilitációhoz járó pénzügyi kedvezménye­ket, a munkahelyek kialakí­tásában még mindig nem érdekeltek az üzemek. A végrehajtó bizottság­­ a megyei tanács soron követke­ző ülését december 18-án, 9 órára tűzi ki. A testület elő­zetesen megvitatta és előké­szítette a tanácsülés anya­gait. A vb javasolja a me­gyei tanácsnak, hogy tűzze napirendre és hagyja jóvá az 1986. évi tanácsi költség­­vetést és fejlesztési tervet, valamint határozza meg a Sággal nem rendelkeztek, jövő évi munkaprogramját. Együttműködés Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsának képvi­selői, Ábrahám Kálmán államtitkárnak, az OKTH elnö­kének és Nagy Sándornak, a SZOT titkárának vezetésé­vel, kedden, megbeszélést folytattak a környezetvédelem időszerű kérdéseiről, a két szervezet további együttmű­ködésének kérdéseiről. A SZOT és az OKTH képviselői megállapodtak abban, hogy a szakszervezetek továbbra is rendszeresen segítik és ellenőrzik a vállalati környezetvédelmi tennivalók meg­valósulását, a hulladék- és másodnyersanyagok hasznosí­tását, a veszélyeshulladék-kezelő telepek országos hálóza­tának kiépítését (MTI) Számítógépes programok jogi védelméről Szakemberek tanácskozása A számítógépes programok jogi védelmének gyakorlati kérdéséről tartottak kedden tanácskozást az MTESZ székházában. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület által rendezett ankéton több mint száz hazai szakember — szoftverkészítő cégek, na­gyobb felhasználó intézmé­nyek, valamint az igazság­ügyi szervek képviselői — elsősorban a programok szer­zői-jogi szempontjait, vala­mint a szoftverdíjazással összefüggő kérdéseket vitat­ták meg. A résztvevők elmondták, hogy a számítógépek széles körű elterjedésével hazánk­ban ,is egyre több szoftverre van szükség. A Szerzői Jog­védő­­ Hivatal a programké­szítők jogait ugyanúgy védi, mint a bármely más szelle­mi — ipari vagy művészeti — alkotást Ha valaki a munkahelyén, vállalata meg­bízásából számítógépes prog­ramot készít, ez munkaköri kötelességnek minősül. Ha azonban a vállalat­­ ezt ter­mékként értékesíti — akár licenciaszerződés, akár ku­tatásfejlesztés formájában, esetleg bérbe adja — akkor a készítőnek már szerzői jogdíj jáár. A törvény bünte­ti a szoftver-eltulajdonítást: aki a készítő neve alatt, de annak engedélye nélkül for­galmaz valamilyen progra­mot, az bitorlást követ el, ha pedig a készítő nevét is el­hagyják, az már bűntettnek minősül. Mint az a tanácskozáson is kiderült, a programok en­gedély nélküli másolása ma már hazánkban sem isme­retlen probléma, mégis vi­szonylag kevés bitorlással kapcsolatos eljárásra került eddig sor

Next