Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-11 / 290. szám
75. évfolyam, 290. szám 1985. december 11., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 180 forint Kádár János Ausztriába utazott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Rudolf Kirchschlägernek, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökének meghívására, kedden rövid látogatásra Ausztriába utazott. Kíséretében van Kovács László, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes. Nagy János, hazánk bécsi nagykövete a helyszínen csatlakozik a küldöttséghez. Kádár János búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője, Várkonyi Péter külügyminiszter, Kamara János belügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, Urbán Lajos közlekedési miniszter. Jelen volt dr. Peter Wilfling követtanácsos, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Kádár Jánost és kíséretét az esti órákban Sopronban Győr-Sopron megye, valamint Sopron párt- és tanácsi vezetői fogadták. A vendégek az éjszakát Sopronban töltik, ahonnan reggel folytatják útjukat. (MTI) Megemlékezés Az Emberi Jogok Napjáról emlékeztek meg kedden a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában, a Magyar ENSZ Társaság és a Magyar Jogász Szövetség közös rendezvényén. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1948. december 10-én adta ki az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, amelyben megjelölte azokat a közös eszményeket, amelyeknek elérésére minden népnek és nemzetnek törekednie kell. 1950-ben döntöttek úgy, hogy minden év december 10-ét szerte a világon az Emberi Jogok napjaként ünneplik meg. A magyarországi megemlékezésen Matolcsy Károly a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese mondott beszédet. Lázár György Belgrádban Megkezdődtek a magyar—jugoszláv tárgyalások Díszvacsora Lázár György, a Minisztertanács elnöke Milka Planiicnak, a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökének meghívására kedden reggel hivatalos, baráti látogatásra Jugoszláviába utazott. Kíséretében van Hetényi István pénzügyminiszter, Horn Gyula külügyi államtitkár, Dunai Imre külkereskedelmi miniszterhelyettes, Györke Sándor, hazánk belgrádi nagykövete Jugoszláviában csatlakozik a delegációhoz. Lázár György búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Maróthy László miniszterelnök-helyettes, Várkonyi Péter külügyminiszter, Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Raft Miklós, a Minisztertanács Titkárságának vezetője és Branislav Novakovics, Jugoszlávia budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Lázár György kedden a kora délutáni órákban hivatalos, baráti látogatásra Belgrádba érkezett. A vendégeket a jugoszláv fővárosi topcsideri pályaudvarán Milka Planinc, a szövetségi végrehajtó tanács elnöke, Nedeljko Mandics, a szövetségi végrehajtó tanács tagja, Szvetozar Rikanovics, a szerb köztársasági kormány alelnöke, Budimir Loncsar, a szövetségi külügyi titkár (külügyminiszter) helyettese és Milovan ■ Zidar, budapesti jugoszláv nagykövet fogadta. Lázár György röviddel megérkezése után felkereste a belgrádi emlékközpontot, ahol kegyeletét leróva virágcsokrot helyezett el Joszip Broz Tito sírján, majd pedig beírt az emlékkönyvbe. Ezt követően Új-Belgrádban, a föderáció palotájában megkezdődtek a magyar és a jugoszláv kormány elnökének tárgyalásai. A Lázár György vezette magyar tárgyalóküldöttség tagjai: Hetényi István pénzügyminiszter, Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár, Dunai Imre külkereskedelmi miniszterhelyettes, belgrádi Györke Sándor, nagykövet. A Milka Planinc, vezette jugoszláv tárgyalóküldöttség tagjai: Nedeljko Mandics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, Budimir Loncsar külügyminiszter-helyettes, Metodi Szmilenszki külkereskedelmi miniszterhelyettes, Milovan Zidar, Jugoszlávia budapesti nagykövete. A Lázár György és Milka Planinc vezette küldöttségek tárgyalásait követően Hetényi István pénzügyminiszter és Nedeljko Mandics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) tagja, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság két társelnöke keretegyezményt írt alá az energetika és a bányászat területén megvalósítandó együttműködésről. Az egyezmény leszögezi, hogy a két kormány támogatja a vállalatközi együttműködést, és az eddigi tárgyalások alapján konkrét célkitűzéseket rögzít. Így előirányozza Szeged és Szabadka között egy 410 kilovoltos távvezeték megépítését. Foglalkozik a Szovjetunióból Jugoszláviába irányuló földgázszállítások kapacitásnövelésének feltételeivel,valamint a földgáz magyarországi bértárolási lehetőségének bővítésével. Kitér a tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésének néhány konkrét témájára. * Milka Planinc este Belgrádban, a föderáció palotájában díszvacsorát adott Lázár György tiszteletére. A vacsorán pohárköszöntők hangzottak el. A díszvacsorán Milka Planinc pohárköszöntőt mondott. Ebben kiemelte: „Baráti országaink között (Folytatás a 2. oldalon.) Indulás előtti utolsó pillanatok a Keleti pályaudvaron Uést tartott a megyei tanács vb A közigazgatás átszervezésének tapasztalatai A Csongrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap, kedden Szegeden ülést tartott. A testület először több fontos kérdésben döntött: módosította a lakásépítési szabályzatot, meghatározta a helyi tanácsi beruházások céltámogatásának pályázati rendjét, hozzájárult az elnéptelenedett iskolák értékesítéséhez és egyetértett, hogy a Szegedi Elektromos Szövetkezet 1986. január elsejétől leányvállalatot alapítson. A szövetkezet 220 személyt foglalkoztat, és az éves termelési értéke megközelíti a 60 millió forintot. Szegeden, Csongrádon és Szentesen, valamint a megyén kívül Budapesten és Békéscsabán 23 telepen szolgáltat. A szövetkezet háztartási, ipari, kereskedelmi, villamos gépeket, gázkészülékeket, olajkályhákat, s egyéb berendezéseket javít, szerel, tart karban. A leányvállalat alapításával egyszerűsödik a szövetkezet szervezete. A leányvállalat, egységes szolgáltató profiljával a lakossági, kereskedelmi és költségvetési szervek igényeit — a dolgozók közvetlenebb anyagi érdekeltsége révén — jobb minőségben tudja majd kielégíteni. A végrehajtó bizottság megvitatta és elfogadta a városi, a városi jogú nagyközségi tanácsok megyei irányításában való közreműködésének tapasztalatairól szóló beszámolót. Közel két esztendeje annak, hogy a megyében is átszervezték a közigazgatást. A városok, valamint Kistelek és Mórahalom városi jogú nagyközségek és a többi település közigazgatása a feladatokhoz megfelelő létszámot és bért kapott. Ezenkívül az új szervezet kialakításához szakmai segítséget is igényeltek. Alapjában véve az új irányítási formára való átállást zökkenőmentesen biztosították. Mivel korábban a makói járást megszüntették, így az ott bevezetett irányítási módszerek tanulságait hasznosítani lehetett. Szeged kivételével, egy-egy városkörnyéki községe kapcsán a többi városnak is volt tapasztalata ebben a kérdésben. A megyei irányítás érvényesülését elősegítette az a körülmény is, hogy a tanácsi vezetés minden városnak és községnek kijelölte megyei területfelelősét. Akik azonnal felvették a kapcsolatot a körzetközponti, illetve a helyi tanácsi szervekkel és vezetőkkel. A területfelelősök biztosítják a többcsatornás információáramlást, és segítséget nyújtanak szakmai, ágazati kérdésekben is. Ez a rendszer igen hasznosnak bizonyult az országgyűlési képviselő- és tanácstagi választások eredményes előkészítésénél és lebonyolításában. A megyei tanács szakigazgatási szervei fejlesztették ágazati irányítótevékenységüket, és sok esetben az egyedi ügyintézést is segítették a községekben. Nagyobb mértékben bevonták a városokat, a városi jogú nagyközségeket a megyei irányítómunkába, a felügyeleti ellenőrzésekbe. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a városok, illetve a körzetközpontok megyei irányításba való közreműködése jó irányban fejlődik. A közigazgatás átszervezése után a hatósági munka színvonala — a helyi szervek hatáskörének jelentős bővülése ellenére — sem csökken. Segítik a központi feladatok végrehajtását, ugyanakkor biztosítják a helyi önállóságot. Hiányosságok az információáramlás szervezésében^ a felügyeleti ellenőrzésnél fedezhetők fel — a gondok elsősorban a még kellően ki nem alakult gyakorlatra vezethetők vissza. A megyei irányítás és az ebben való közreműködés továbbfejlesztése érdekében a végrehajtó bizottság további intézkedéseket tesz. Tájékozódott a testület a megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációjának helyzetéről is. Évről évre emelkedett azoknak a dolgozóknak a száma, akik munkaképességüknek egy részét elvesztették, de nem váltak rokkanttá, így eredeti foglalkozásukat nem tudták ellátni, nyugdíjjogosult ezért helyzetük rendezése központi intézkedést sürgetett. A hatvanas években született kormányrendelet alapján hozott intézkedések nem jártak a kívánt eredménnyel. Nem valósult meg a rehabilitációban való érdekeltség, sem az intézményeknél, üzemeknél, sem a dolgozóknál. A foglalkoztatás lehetőségei jelentősen nem bővültek. Az újabb jogszabály két évvel ezelőtt lépett hatályba. A rendelet egyértelműen a munkáltató szervek kötelességévé tette a megváltozott munkaképességű dogozók foglalkoztatását, s ebbe a körbe a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket is bevonta. A rehabilitáció irányítására és ellenőrzésére létrejött a rehabilitációs bizottság intézményrendszere. A megváltozott munkaképességűekről nincs pontos adat, ugyanis a statisztikai szolgáltatási kötelezettség erre a körre még nem terjedt ki. A megye lakosságának 3,5 százaléka rokkantnyugdíjas, a megváltozott munkaképességűek aránya ennél — feltehetően — alacsonyabb. A vállalatok, üzemek néhány munkahelyet jelölnek ki a megváltozott munkaképességűek részére. Sok helyen nem veszik igénybe a rehabilitációhoz járó pénzügyi kedvezményeket, a munkahelyek kialakításában még mindig nem érdekeltek az üzemek. A végrehajtó bizottság a megyei tanács soron következő ülését december 18-án, 9 órára tűzi ki. A testület előzetesen megvitatta és előkészítette a tanácsülés anyagait. A vb javasolja a megyei tanácsnak, hogy tűzze napirendre és hagyja jóvá az 1986. évi tanácsi költségvetést és fejlesztési tervet, valamint határozza meg a Sággal nem rendelkeztek, jövő évi munkaprogramját. Együttműködés Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsának képviselői, Ábrahám Kálmán államtitkárnak, az OKTH elnökének és Nagy Sándornak, a SZOT titkárának vezetésével, kedden, megbeszélést folytattak a környezetvédelem időszerű kérdéseiről, a két szervezet további együttműködésének kérdéseiről. A SZOT és az OKTH képviselői megállapodtak abban, hogy a szakszervezetek továbbra is rendszeresen segítik és ellenőrzik a vállalati környezetvédelmi tennivalók megvalósulását, a hulladék- és másodnyersanyagok hasznosítását, a veszélyeshulladék-kezelő telepek országos hálózatának kiépítését (MTI) Számítógépes programok jogi védelméről Szakemberek tanácskozása A számítógépes programok jogi védelmének gyakorlati kérdéséről tartottak kedden tanácskozást az MTESZ székházában. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület által rendezett ankéton több mint száz hazai szakember — szoftverkészítő cégek, nagyobb felhasználó intézmények, valamint az igazságügyi szervek képviselői — elsősorban a programok szerzői-jogi szempontjait, valamint a szoftverdíjazással összefüggő kérdéseket vitatták meg. A résztvevők elmondták, hogy a számítógépek széles körű elterjedésével hazánkban ,is egyre több szoftverre van szükség. A Szerzői Jogvédő Hivatal a programkészítők jogait ugyanúgy védi, mint a bármely más szellemi — ipari vagy művészeti — alkotást Ha valaki a munkahelyén, vállalata megbízásából számítógépes programot készít, ez munkaköri kötelességnek minősül. Ha azonban a vállalat ezt termékként értékesíti — akár licenciaszerződés, akár kutatásfejlesztés formájában, esetleg bérbe adja — akkor a készítőnek már szerzői jogdíj jáár. A törvény bünteti a szoftver-eltulajdonítást: aki a készítő neve alatt, de annak engedélye nélkül forgalmaz valamilyen programot, az bitorlást követ el, ha pedig a készítő nevét is elhagyják, az már bűntettnek minősül. Mint az a tanácskozáson is kiderült, a programok engedély nélküli másolása ma már hazánkban sem ismeretlen probléma, mégis viszonylag kevés bitorlással kapcsolatos eljárásra került eddig sor