Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-01 / 51. szám
76. évfolyam, 51. szám A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Havi előfizetési díj: 43 forint 1986. március 1., szombat SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 2.20 forint Folytatódik a vita az SZKP kongresszusán Kádár János, az MSZMP főtitkára és Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken Moszkvában baráti találkozót tartott. A megbeszélésen Kádár János nagyra értékelte az SZKP XXVII. kongresszusának munkáját, azoknak a programdokumentumoknak alkotó vitáját, amelyek megerősítik a Szovjetunió társadalmi-gazdasági fejlődése meggyorsításának, a párt vezető szerepe növelésének, a szovjet nép szocialista önigazgatása továbbfejlesztésének, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért vívott harcnak irányvonalát. Kádár János és Mihail Gorbacsov fontosnak nevezte a Varsói Szerződés tagállamainak aktív, egyeztetett lépéseit, amelyek célja Európa és a világ helyzetének gyökeres megjavítása, amire lehetőséget adnak a Mihail Gorbacsov ez év január 15-i nyilatkozatában szereplő szovjet javaslatok. Kijelentették : Magyarország és a Szovjetunió egyaránt arra törekszik, hogy a nemzetközi biztonság és a szilárd béke érdekében erősödjék a szocialista közösség országainak egybeforrottsága, valamennyi haladó és békeszerető erő együttműködése. A magyar—szovjet kapcsolatok néhány kérdését áttekintve Kádár János és Mihail Gorbacsov megerősítette, hogy a marxizmus— leninizmus és a szocialista internacionalizmus elveire támaszkodva mindkét részről tovább akarják fejleszteni az MSZMP és az SZKP, Magyarország és a Szovjetunió elvtársi együttműködését, aktívabbá akarják tenni az együttműködés új formáinak és módszereinek bevezetését, különösen a tudományosműszaki haladás kiemelt területein. A találkozót az MSZMP és az SZKP kapcsolatait jellemző egység, szívélyesség és testvéri barátság légkörében tartották meg. * Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában pénteken folytatta tanácskozását a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa. Mint ismeretes, a kongresszus első napján úgy döntöttek, hogy az első három napirendi pontról (az SZKP KB beszámolója és a párt feladatai, az SZKP programjának új szövegezése és az SZKP szervezeti szabályzatának módosítása) nem tartanak külön előadói beszédeket, hanem azok lényegét belefoglalják az SZKP Központi Bizottságának politikai beszámolójába, amelyet a KB főtitkára, Mihail Gorbacsov február 25-én terjesztett elő. A pénteki napon az első felszólaló Viktor Csebrikov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az állambiztonsági bizottság elnöke volt. A Szovjetunió Állambiztonsági Bizottsága, amely 1954-ben alakult, a szovjet társadalmat hivatott megvédeni a külföldi hírszerző szolgálatok, különböző külföldi szovjetellenes központok és egyéb ellenséges elemek aknamunkájával szemben. Viktor Csebrikov beszámolt arról is, hogy az utóbbi időszakban több szovjet minisztériumban és országos hatáskörű irányítószervben imperialista titkosszolgálatok ügynökeit leplezték le. Olyan árulókat, akik fontos szolgálati titkokat szolgáltattak ki külföldi szervezeteknek. Ezek az emberek a törvény által előírt szigorú, de megérdemelt büntetésben részesültek. Csebrikov emlékeztetett rá, hogy az utóbbi időben egyes nyugati körök nagyon sokat beszélnek a politikai és emberi jogok, emberi szabadságok szovjetunióbeli állítólagos megsértéséről, s ezek kapcsán megalapozatlan követelésekkel, igényekkel állnak elő, így akarják támogatni a szovjet állampolgárok között is előforduló árulók társadalomellenes tevékenységét, ösztönözni ezeket az embereket arra, hogy nyíltan ellenséges tevékenységet folytassanak. Nyugaton hősnek kiáltják ki mindazokat, akik fellépnek a szocializmus ellen és sokszor megrögzött bűnözőket vesznek pártfogásba. Nyugati védelmezőik ki akarják vívni e személyek számára azt a jogot, hogy büntetlenül megsértsék a szocialista állam törvényeit. Ilyen jogot azonban mi soha senkinek nem adunk — szögezte le a szónok. Mint emlékezetes, az SZKP KB politikai beszámolójában kemény bírálat hangzott el a közép-ázsiai Kirgizia pártvezetése címére. Abszamat Maszalijev, a Kirgiz KP KB első titkára péntek délelőtti felszólalásában teljesen jogosnak ismerte el a kritikát. Rámutatott, hogy a köztársasági párt központi bizottságának hibájából minimálisra zsugorodott a helyi pártszervek szerepe, hibákat követtek el a káderpolitikában, megsértették a kollektív vezetés elveit. Az elkövetett hibákból levontuk a megfelelő tanulságokat — mondta Abszamat Maszalijev. Az uráli Udmurtijában van az IZS márkájú gépkocsikat gyártó hatalmas termelési egyesülés, amelynek párttitkára, Jurij Lobov elsősorban új típusok gyártása szükségességének szentelte felszólalását. Az üzem rekonstrukciójával kapcsolatos huzavonát ugyanúgy bírálattal illette, mint az egyik új típus céljára kidolgozott motort, amely „nem tartozik a legjobbak közé”. Bírálta a kooperációs hibákat, amelyek lassítják az új típusokra való áttérést. Szibériával, ennek a zord éghajlatú, de természeti erőforrásokban hallatlanul gazdag vidéknek a problémáit tárta a kongresszus elé Szergej Manyakin, az omszki területi pártbizottság első titkára. Rámutatott a Szibéria „hasznosítása” és „élettel való megtöltése” közötti különbségre, arra, hogy az utóbbi feladatot kell, mégpedig nagyon ésszerűen és körültekintően megoldani. Szibéria „megfiatalodásával” egyébként sajátos tennivalók is jelentkeznek. Omszk lakosságának átlagéletkora jelenleg 31 év. Név szerinti bírálatot kapott a péntek délelőtti ülésen a közlekedésügyi miniszter első helyettese. „Milyen felelősség ez az önre bízott ügyért, Berzenko elvtárs?” — kérdezte a vitában felszólaló Alekszandr Szuharov, az egyik moszkvai metróépítő brigád vezetője, felidézve, hogy miközben az új ötéves tervidőszakban 40 százalékkal több munkát kell elvégezniük a szovjet főváros metróépítőinek, a programok egyharmadához még mindig hiányoznak a tervek és a költségvetések. Szovjet Örményország virágzásáról, a köztársaságok közötti együttműködés üdvös hatásáról beszélt felszólalásában Karen Demircsjan, az örmény KP Központi Bizottságának első titkára, öt Viktor Misin, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára követte a szónoki emelvényen Rámutatott, hogy a szovjet fiatalok méltó módon kiveszik részüket az ország társadalmi és gazdasági fejlesztéséből, a vezető iparágak fellendítéséből, a technikai felújításból, de a Komszomol munkastílusán javítani kell. Emellett sok a nevelési gond, az ifjúság szabadidejének ésszerű és hasznos eltöltésével kapcsolatos probléma. Az élesen bíráló hangvétel folytatódott a szovjet kulturális miniszter, felszólalásában. Pjotr Gyemicsev, aki egyben póttagja az SZKP KB Politikai Bizottságának, kifakadt azok ellen a pénzügyi és tervező szervek ellen, amelyek a legutóbbi időkig a gazdaságra nehezedő, nem jövedelmező terhet láttak a kulturális építőmunkában. Magatartásuk következtében az elmúlt öt évben visszaesett a kulturális beruházások üteme. Gyemicsev miniszter elmondta, hogy a Szovjetunióban jelenleg 622 színház működik, ez kevesebb a háború előtti számnál. A miniszter ugyanakkor jelezte, hogy az országban immár meglehetősen sok olyan művészeti alkotás születik, amelyek az új típusú kezdeményező szellemet mutatják be, segítik az előrehaladást fékező tényezők felszámolását. Szemjon Grosszu, a Moldovai KP KB első titkára a köztársaság ötéves tervének teljesítését elemezve szóvá tette, hogy a részleges elmaradás egyes pártszervezetek formális munkastílusára, a döntési bátorság hiányára vezethető vissza, ami különösen az intenzív gazdálkodásra való áttérésben okoz következetlenséget. Egy üzbegisztáni bentlakásos iskola igazgatónője, Marjam Jakubova szólalt fel ezután. Ez a hatgyermekes idős asszony, aki három és fél évtizede dolgozik a pedagóguspályán, visszatért a politikai beszámolónak arra a részére, amelyben a pártszervezetek szereplőnek és felelősségének fokozásáról (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János és Mihail Gorbacsov találkozója Kádár János, az MSZMP főtitkára megtekinti Moszkvában, a kongresszusi palota csarnokában rendezett kiállítást Ülést tartott az Elnöki Tanács Március 20-án összeül az Országgyűlés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján március 20-án, csütörtökön 10 órára összehívta az Országgyűlést. A Minisztertanács indítványozza, hogy az Országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére az illetékekről, továbbá a sajtóról szóló törvényjavaslatokat, valamint a beszámolót az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről. Az Elnöki Tanács, a kormány előterjesztése alapján, módosította a társadalombiztosításról szóló törvény egyes rendelkezéseit. Az új jogszabály szigorítja az üzemi baleset megállapításának feltételeit. Nem tekinthető a jövőben üzeminek az olyan baleset, amely a sérült ittassága folytán, vagy a munkahelyi feladathoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka során következik be. A testület a szabálysértési felelősségre vonás gyorsítása és hatékonyabbá tétele céljából módosította a szabálysértésekről szóló törvény eljárási szabályait, s felemelte néhány — a társadalomra fokozottan veszélyes — szabálysértés esetén kiszabható pénzbírság felső határát. Az Elnöki Tanács a továbbiakban személyi kérdésben határozott, bírákat mentett fel és választott meg. (MTI) Termelés és biztonság Bányászvezetők tanácskozása Az Ipari Minisztériumban pénteken iparági tanácskozást tartottak az idei feladatokról a szén-, érc- és ásványbányászati vállalatok vezetői. Czipper Gyula miniszterhelyettes elmondotta, hogy az idei széntermelési előirányzat 24 millió tonna, s ebből a lakosságnak ötmilliót szállítanak, amelyből 1,8 millió tonna a brikett. A miniszterhelyettes utalt arra, hogy a bányászok az utóbbi időben több fórumon kérték a szabadnapi termelés leállítását. Bejelentette: az Ipari Minisztérium, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete és az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség megállapodott abban, hogy március 1-jétől visszavonásig felfüggeszti a szénbányákban a szabadnapi termelést. Kérte azonban a szénbányászati vállalatok vezetőit: úgy szervezzék meg a munkát a fő munkaidőben, hogy a szabadnapi termelés hiánya miatt ne csökkenjen a bányák termelése, és teljesítsék az idei tervet. Ezt elősegíti, hogy a bányászat munkaerőgondjainak megoldását segítő kormányzati intézkedések, kedvezmények jótékony hatása máris több bányában érezhető, ugyanis újabban sok az új jelentkező. Az is sokat segít, hogy az idén a föld alatt dolgozó bányászok tízszázalékos bérfejlesztésben részesülnek, tehát nincs akadálya annak, hogy a magas teljesítményt hasonlóan magas keresettel honorálják. A miniszterhelyettes azonban nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a munka hatékonyságának növelése során tartsák állandó és legfontosabb feladatnak a bányabiztonságot, annak fejlesztését. Gondoskodjanak a szükséges biztonságtechnikai felszerelésekről és a gyakori ellenőrzésről is, továbbá szigorúan követeljék meg a lankadatlan figyelmet, a fegyelmezett munkát. Gépek, motorok javítása A hűtőszekrények, hűtőgépek és klímaberendezések javítása, szerelése a hideg ellenére is sok munkát ad a szegedi, Moszkvai körúti elektromos szövetkezet dolgozóinak. Még villanymotorok tekercselésével és szivattyúk felújításával is foglalkoznak. Képünkön: a hűtőszekrény motorjának az ellenőrzése látható Schmidt Andrea felvitele