Délmagyarország, 1990. március (80. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-07 / 56. szám
1990. március 7., szerda Nem kellett fagyszabadság Gondnoki gondok Korai tavasz — korai munkakezdés. A városgondnok csak a '89-es keret ketharság az „alig tél" után korábban lát lakóhelyünk ráncainak móda biztosított —, az árak kisimításához, mint máskor, noha meg az sem bizonyos, ^ékkal'kűszik^följebb^EZ mennyi pénz talál urat hozzájuk a „nagy, városi közös ka _ többek között _ a gépi lapból", amelyen — sajnálatos módon — szaporodnak az takarítások ritkulását jelenár- és tarifaemelések ütötte lyukak. Lássuk, mire futja? ti: ahol naponta kétszer járt a seprőgép, ezután csak egy_ - szer fog, ahol pedig minden Serege János igazgató, ermetezik majd szét első víz- nap takarított, hetenként beklődésünkre először arról sugaraikat, és ősszel hama- egyszer-kétszer söpör majd w««* «•» s&sz “ Ba nem kellett fagyszabadságot okokból. 1 A szeméttel sincs minden elrendelni, így az új év első rendben. Mihálytelek, Szómunkanapján csatasorba ál pa. ’s padnyűvők reg’ Ságváritelep és irtózták a söprűket, ásókat, ■ más helyek konténerei ellapátokat, és elkezdték a ,,örvendetes” viszont, hogy tűnnek, a szemétszállítást a parkok kitakarítását. a parkok, játszóterek, meg lakóknak kell megrendelni állók és pihenőhelyek fa- és ezután. E gyűjtóládákat , padnyüvői kiváló erőben . . .. A Tisza sem ártatlan vannak. Egy helyre ritkán a ykeSM utósztltok jutnak el többször a padja számára állították, de lakos- Csak a parkgondozás 5-6 viták, így a pusztítás tartóssági lerakóhelyekké vált azmillió forintba kerül — ha lehet. Kivételesen veszélyes lak Elszállításuk egymillióra való, Odessza lakóié zónák is vannak: ezek egyika sccrül évente _ ezt lepi zöldterületein mar velte a Makkosházi körút torgeztek a takarítással, a fák zsef Attila sugárút felőli a tanács nem tudja a lakók és cserjék nyesésével. Ugyan része, ahol egy hónapon behelyett kifizetni, akkor az is bizonyos, hogy lül háromszor is helyreállt. Az áhított tisztaság az újszeged, liget teljes te- vottak-összetörték a padokat, elérhető legyen a város. ruleten még az aljnövényzet mégpedig módszeresen, mind gondnokság kéri az iskolá ritkítását a csak több év két oldalon. Könnyen lehet, férfi segítsenek a környező alatt, szakaszosan tudják hogy a ..mérkőzés’ a van- parkter”lelek takarításában. véghezvinni. dalok győzelmével végződik. a i!hivatalból rendje-A parkbéli és út menti fák és a ,varnsí?f’nf !10 ,sa5 1 sek" pénz nélkül, minden jó kevesebb jut, mint tavaly — egyelőre is gondozásra szorulnak. Állapotuk azonban olyan té- bútorokat, nyezőktől is függ, amelyek Takarításra is se az embernek nincs befolyása. Eszünkbe jutna-e például, hogy a Tisza vízállásától is függ a talajvízszint ingadozása? Ha a gyökerek hiába nyújtóznak az „aktív vízszint” után, csúcsszáradással válaszolnak. A túl sok víz pedig egészségesnek tűnő fák kidőlését is okozhatja, miként az a várkertben is történt. A fákkal más baj is lehet: A peremkerületekben — például Újszeged , madár nevű”, utcáinak környékén — szívesen telepítenek gyümölcsfákat hazáik elé az ott lakók. Annak viszont már nem örülnek, ha a városgondnokság „hivatalból” megnyesegeti féltett növényeiket, ha azok villanyvezetékek közelébe nőnek, vagy a buszvezetők kilátását zavarják. Egyszerűbb lenne, ha maguk végeznék el a szükséges visszavágást. Évente majd egymillió forintba kerül a nyesőollók csattogtatása, és ez a pénz a gondozandó terület 15-20 százalékára elég csak. Napi 3-4 bejelentés érkezik olyan fákról, amelyek belenőnek az épülethomlokzatok, tetők, villanyvezetékek , felségterületébe”. Sok az „ürszelvényes” fa: belógnak az úttest fölé, és akadályozzák a magasabb járművek közlekedését. Mindezekért, persze, nem a fák, hanem az egykori ültetők hibáztathatók, akik nem voltak elég körültekintők a fajtaválasztásnál, és magas növésű fákat telepítettek. A szükséges kivágások, nyesések mellett ültetnek is: madárcseresznye és -berkenye, gesztenye, juharfélék, tulipán- és csörgőfa zöldell majd utcáinkon és parkjainkban. Száraz szökőkutak? A víz a szökő- és ivókúrákban is drágábban csobog ezután — ha csobog egyáltalán. Mert lehetséges, hogy a város gondnokai kénytelenek lesznek szárazon hagyni az elfolyó rendszerű kutakat — „hála” a megemelt tarifáknak. Megtörténhet, hogy a Honvéd és a Szent György tér, a Sellő-ház medencéi, a tarjáni pancsolók és ivókutak sem látnak vizet az idén, miként Tóth Valéria merengve üldögélő szoborpárja a szerb templom mögött A többiek viszont valószínűleg csak májusban perea tönkretett utcai szándékuk ellenére sem tehetnek többet. Nyilas Péter Somogyi Károlyné felvételei Serénykednek a Csomikert dolgozói 3 Egy kis Amerika Szegeden (Folytatás az 1. oldalról.) ma minálunk egy amerikai gyár megalapításával jár ... magológépsorok szállítására Sulyok Erzsébet is vállalkozik, palacktöltő és * -zárógépei is vannak. Bár- Donald Kursch ellátógaellenőrző berendezései a két tett tegnap az SZDSZ szeévvel ezelőtt chicagói Páck gedi irodájába, ahol a párt Expo egyik fejlesztési díját választási esélyeiről beszélis elnyerték. A szegedi gyár az eredeti amerikai konstrukciók alapján készít és értékesít csomagológépeket, elsősorban európai vevőkörnek, bár az első négy, már Szegeden összeszerelt gépet, mint Dombóvári József műszaki igazgatótól megtudtuk, Kínába, Dél-Afrikába és Ausztráliába szállítják. Arra is vállalkoznak, hogy komprlett csomagolósorokat megtervezzenek, szállítsanak és üzembe helyezzenek, elvégzik a cég Európában működő gépeinek garanciális ellátását, szervizét. Mindemellett csomagolási vállalkozásokat kívánnak szervezni Magyarországon és Kelet-Európa más országaiban,5, » ..... Az alkatrészek 90 százalékát egyelőre Amerikából hozzák. A tételek szerint fokozatosan térnek át az itthoni alkatrészgyártásra, és csak a speciális, magas minőségi követelményeket támasztó alkatrészeket szállítják a tengeren túlról. (Meglepő, de igaz: egyelőre olcsóbb, ha Amerikából hozzák a géprészeket, mintha — bár az ottaninál jóval olcsóbb munkaerővel — itthon gyártanák.) A műszaki igazgató szerint (aki munkatársaival együtt több hónapig az anyacégnél tanulmányozta a gyártást), az új gyár körülbelül három év alatt, fokozatosan, kétmillió dolláros termelési értéket produkál. Még csak két adat: a szegedi kft. alaptőkéje 600 ezer dollár; a budapesti irodájuk dolgozóival együtt (s az ügyvezető igazgatót is beleértve) összesen 12 alkalmazottat foglalkoztat. Végezetül, ha úgy tetszik, némi reklám a hódmezővásárhelyi központú Primex Kft.-nek: az első magyarországi tulajdonú gyár ma talán nem működne, ha ők végre nem hajtják a nálunk még bravúrnak számító mutatványt: mindössze fél esztendő alatt bonyolították le az összes hivatalos, jogi, adminisztrációs stb. processzust, ami vetett a vezetőkkel, délután pedig a JATE angol nyelv és irodalom tanszékén találkozott az oktatókkal, majd felkereste a Független Kisgazdapárt vezetőit Kereszttöltés utcai irodájukban. Nagy László felvételei Magyarországon maradt családja brutális meghurcoltatása miatt 1959-ben felhagy emigrációs politikai munkájával, és letelepszik az Amerikai Egyesült Államokban. Segédmunkásként dolgozik, de emellett esztergályos, hegesztő, villanyszerelő szakképesítéseket szerez, majd gépészmérnöki diplomát az egyetemen. A munkahelyén főmérnöki pozícióba kerül, 1974-ben pedig önálló vállalkozásba kezd: megalapítja a New England Machinery gyárat. 1988 óta az Amerikai—Magyar Gazdasági Tanács társelnöke, e tanács akcióbizottságának elnöke. A Magyar Mérnökök Világszövetségének igazgatója, és aktív tagja a magyar gazdasági átrendezés segítésére alakult Kék Szalag Bizottságnak is. Bánkuty Géza 1944-ben érettségizett, a budapesti Toldi gimnáziumban, ’48-tól ’56-ig katonatiszt volt, a Honvéd Sportszázadban. Motorversenyző volt, nyolcszoros magyar bajnok. 1956-ban a második kerületi forradalmi tanács tagja, november 4-e után az ellenállási mozgalom és a MŰK (Márciusban Újra Kezdjük) vezetője. 1957 márciusában, mint politikai menekült, Bécsben megalakítja a Magyar Menekült Sportolók Világszövetségét, annak elnöke lesz, ugyancsak alapító és aktív tagja a Magyar Szabadságharcosok és a Magyar Egyetemisták Világszövetségének. Szorosan együttműködik a Magyar Szabadságharcos Írók és Költők lapja, a Nemzetőr szerkesztőivel, Tollas Tiborral és társaival. Megjelent a Választási ABC, a Belügyminisztérium kiadványa, amely hasznos ismereteket nyújt a választópolgároknak. A kis füzet elöljáróban hangsúlyozza, hogy a szavazáson való cselekvő részvétel alapvető állampolgári jog, s nem kevésbé jelentős felelősség a közügyek iránt, s egyszersmind lehetőség az államhatalomban való közvetlen részvételre. A Magyar Köztársaságban választójoga van minden nagykorú magyar állampolgárnak, ám a választás napján, március 25-éig betölti a 18. életévét. Ezen a napon a választópolgárok két szavazólapot kapnak; az egyiken az egyéni választókerület jelöltjeire, a másikon pedig a területi pártlistára lehet szavazni. Előbbi a jelöltek nevét ábécésorrendben tartalmazza, valamint az őket jelölő pártok vagy társadalmi szervek megnevezését, illetőleg a független jelölés tényét. A területi listás, szavazólap a pártlisták megnevezését, a jelöltek nevét, valamint az esetleges listai kapcsolás ■' tényét tartalmazza. Az Országgyűlésbe végül is 176 képviselő egyéni választókerületben, 152 megyei, fővárosi (területi) listán jut be, míg 58 ún. kompenzációs mandátumot az egyéni és területi választókerületben mandátumot el nem ért, országosan összesített szavazatok arányában a pártok között osztanak szét. Szavazni kizárólag személyesen, elsősorban a választópolgár állandó lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet. Az egészségi állapota miatt mozgásában gátolt választópolgárt kérésére a szavazószámláló bizottság legalább két tagja az úgynevezett mozgóurnával felkeresi. Ugyancsak a vb-titkárhoz kell fordulnia annak, aki a kopogtatócédula kézhezvétele után megváltoztatta állandó lakóhelyét. Ebben az esetben igazolást kell kérnie arról, hogy a választók nyilvántartásában szerepelt, s az igazolás alapján az új lakóhelye szerinti tanács vb-titkára, vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság a választópolgárt nyilvántartásba veszi, és szavazhat mind az egyéni választókerületi jelöltekre, mind pedig a területi listákra. Az a választópolgár, aki csak a választás napján lesz távol állandó lakóhelyétől, szintén kérhet igazolást a lakóhelye tanácsának vb-titkárától, s ideiglenes tartózkodási helyén szavazhat a területi listákra. A szavazatszámláló bizottság a szavazás napján előbb megállapítja a szavazni kívánó személyazonosságát — amihez nem szükséges a kopogtatócédula, csak a személyi igazolvány —, valamint azt, hogy szerepel-e a választók nyilvántartásában. Ha a szavazásnak nincs akadálya, akkor átadják a szavazónak az előtte lepecsételt szavazólapokat. A választópolgár a szavazófülkében szavaz, azaz jelöli be a megfelelő négyzetbe a „plusz” jelet, majd a szavazólapokat a borítékba teszi, s a lepecsételt urnába bedobja. (MTI) Megjelent a Választási ABC