Délmagyarország, 1995. december (85. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-01 / 282. szám

Péntek, 1995. Dec. 1.Belügyeink 3 • Amerikából jöttem... Giczy: „Lett volna polgári szövetség, ha nem erőltetik" Amerikából, a „Magyarok 35. kongresszusáról” nem késett el Giczy György, a Kereszténydemokrata Nép­párt elnöke. Budapesttől Szeged Amerikánál is „messzebb” lehet, hiszen a politikus háromnegyed órát késett a sajtótájékoztatóról, s megvárakoztatta a Katolikus Egyetemisták és Főiskolások Egyesülete szervezte fórum hallgatóságát is. A magyar emigráció erő­forrást jelent az ország szá­mára - összegezte amerikai tapasztalatait a KDNP elnö­ke. Magyarország jövőjéről tartott ott előadást. Ott és itt egyaránt azt hangsúlyozta, hogy az ország jövőjét a ke­reszténydemokráciában lát­ja, ezért tartja fontosnak a KDNP önállóságát, jelenlé­tét a magyar politik­ai élet­ben és azt a politikai alterna­tívát, amit ez az erő Európá­ban jelent. A KDNP-nek a választ­mány határozatával megerő­sített önállóságát mennyire érinti az a „baráti közelség”, amelyre a Független Kisgaz­dapárt elnöke oly sokszor utal? - firtatta a sajtótájé­koztató több kérdése is. A KDNP választmánya az ön­állóság mellett voksolt. Örü­lünk a baráti gesztusoknak, de pártszövetségről szó sem lehet! Tudomásul kell venni - mondta a KDNP elnöke nem politikai kategória, hogy ki kit szeret. Léteznek politikai célok és politikai alternatívák. E szerint cse­lekszik egy politikai párt. Ha egy párt nem tudja elképzel­ni a politikai életben való önállóan részvételét, akkor vagy pártszövetséget köt az­zal az igénnyel, hogy meg­szűnik vagy beolvad valame­lyik gyűjtőpártba. Amíg egy párt önálló, addig­­ Giczy elnök­­ semmi ér­telmét nem látja a másokkal kötött, korai pártszövetségnek. A pártelnök további szempont­ja: egyáltalán nem adható össze a szövetséget kötő pár­tok támogatótábora. Európai példák igazolják, hogy a csakis „nemzeti értékekek” felmutatása alapján születő pártok és szövetségek élet­­képtelenek. Programok és határozott politikai alterna­tívák nélkül a polgárok nem tudnak választanai és nem kormányozható az ország. A pártok között különbségek vannak, amiket hangsúlyozni kell! Giczy szerint bizonyos körök a saját politikai túlélé­sük lehetőségét látták a pol­gári szövetségben, nem pe­dig a „polgári Magyaror­szág” kialakításának módját. Végül azt mondta: lehet, hogy létrejött volna a polgári szövetség, ha nem erőltetik ennyire... Ú. I. Giczy György:­­ Nem politikai kategória, hogy ki kit szeret. (Fotó: Karnok Csaba) Az MSZOSZ felelőtlen­nek tartja azt a politikai gondolkodást és gyakorla­tot, amely az Érdekegyezte­tő Tanácsban kötött egyez­séget megkérdőjelezi. Ma­gyarországon nem a magas jövedelműek vannak több­ségben, s ezt a kisebbik kor­mányzó pártnak is tudomá­sul kellene vennie. A vita azt jelzi, hogy az SZDSZ inkább kockáztatja a kor­mány szavahihetőségét, de nem tágít bizonyos rétegek érdekeinek képviseletétől. Mindezt Bálint Attila, az MSZOSZ szóvivője fejtette ki csütörtökön annak kap­csán, hogy a kormánypárto­kon belül felerősödött a vita a jövő évi személyi jövede­lemadótábláról. Mint isme­retes, az ÉT tárgyalásokon olyan megállapodás szüle­tett a kormány és a munka­­vállalók képviselői között, amely szerint az adótáblá­ban a legmagasabb mérték elérné a 48 százalékot. Az azóta felfokozódott vitában ezt kifogásolja az SZDSZ és csupán 44 százalékos adóplafont tart elfogadható­nak. Bálint Attila közölte: az MSZOSZ szerint a jövő évi szja-tábláról kötött ÉT- egyezség a formálódó ár­bér megállapodás fontos eleme. Ennek utolsó utáni pillanatban történő újratár­gyalása így megkérdőjelez­heti a további egyezségeket. A szakszervezeteknek nincs okuk feltételezni, hogy az MSZP frakciója feladja a kormányzati álláspontot, és bíznak abban, hogy a frak­ció számára a szociális part­nerség továbbra is fontos érték maradt. Bálint Attila úgy véli: ha ez az akció az SZDSZ részéről Bokros La­jos elleni támadást jelent - mint ismeretes, a pénzügy­­miniszter állapodott meg az ÉT-ben a vitatott adótáblá­ról - akkor az alighanem célt tévesztett. (MTI) Nagy Sándor Juhász Gyula­­díjas A Magyar Szakszerveze­tek Országos Szövetségének volt elnökének, Nagy Sán­dornak Juhász Gyula-díjat adományozott az MSZOSZ Csongrád megyei képvisele­te. E díj - az adományozók szándéka szerint - azon sze­mélyek munkáját ismeri el, akik kulturális, oktatási, ér­dekvédelmi, valamint a tájé­koztatás területén kiemelke­dő teljesítményt nyújtottak. Az indoklás szerint Nagy Sándor hosszú évek óta kü­lönböző szakszervezeti tiszt­ségekben, különösen a rend­szerváltást követően jelentő­sen hosszájárult a magyar szakszervezeti mozgalom megújulásához. A pluralista szakszervezeti viszonyok között jelentős szerepe volt az MSZOSZ helyének és szerepének megteremtésé­ben, így az MSZOSZ a munkavállalói érdekképvise­letek között képes volt a ka­talizátor szerepét betölteni. A szűkkörű és bensőséges tegnapi ünnepségen a sze­gedi székházban az alapítók nevében Tóth József, az MSZOSZ megyei képvisele­tének vezetője adta át a díjat. Az államtitkár bejelentet­te, hogy a kormány áttekin­tette a törvénykezési munkát és 23 jogszabály megalkotá­sát minősítette még ebben az évben szükségesnek. A kabi­net ennek nyomán azt java­solja az Országgyűlésnek, hogy a december 15-ig tartó ülésszak végeztével decem­ber 22-ig tartson rendkívüli ülésszakot. Ez idő alatt meg­alkothatók a fontosnak ítélt törvények, köztük a költség­­vetés is. Kósáné Kovács Magda - aki utolsó napját töltötte munkaügyi miniszte­ri minőségében - bejelentet­te, hogy a kabinet határoza­tot hozott a feketefoglalkoz­tatás és a feketemunkaváll­alás elleni hatékonyabb ha­tósági fellépés feltételeinek javításáról. A megalkotandó törvény szerint például a munkaadónak naplót kell ve­zetnie a foglalkoztatottakról. Amennyiben a munkaadók nem vagy hiányosan tesznek eleget nyilvántartási és adat­szolgáltatási kötelezettsége­iknek, rendbírságot kell fi­zetniük. Ennek legmagasabb összege 50 ezer forint lesz. A Munka törvénykönyvének megsértésekor a gazdálkodó szervezeteket 3 millió forin­tig terjedő munkaügyi bírság megfizetésére kötelezheti. Kiss Elemér a munkaügyi miniszterasszony lemondá­sával kapcsolatban jelezte, hogy Horn Gyula miniszter­­elnök a kabinet ülésén meg­köszönte Kósáné Kovács Magdának a kormányban végzett tevékenységét, és sajnálkozását fejezte ki távo­zása miatt. Tabajdi Csa­ba, a Miniszterelnöki Hiva­tal politikai államtitkára ez­után arról számolt be, hogy a kormány elhatározta: válság­­kezelő intézkedéscsomagot dolgoz ki a cigányság hely­zetének javítására. A kabinet döntött a minisztériumok és a különböző főhatóságok munkáját összehangoló Ci­gányügyi Koordinációs Ta­nács, valamint az esély­­egyenlőség megteremtését segítő A Magyarországi Ci­gányokért Közalapítvány létrehozásáról is. A tanács­nak - amelynek elnöke Ta­bajdi Csaba, titkára pedig Orsós Éva, a Nemzeti és Ki­sebbségi Hivatal elnöke lesz - a koordináció mellett fel­adata a középtávú program kidolgozása is. A jövő évi költségvetés 150 millió fo­rintos támogatást irányzott elő a közalapítványnak. Ta­bajdi Csaba a kabinet dönté­seit indokolva rámutatott, hogy jelenleg 450-500 ezer cigány származású polgár él az országban, ők a piacgaz­daságra való áttérés egyik legfőbb vesztesei. A Magyar Honvédség átalakításának 1998-ig szóló középtávú, valamint 2005-ig terjedő hosszú távú prog­ramjáról ugyancsak tárgyalt a kabinet. Az előterjesztés hosszú távon kisebb, moder­nebb felszereléssel működő, korszerűen szervezett és ve­zetett hadsereg kialakítását tűzi célul, a NATO előírá­soknak is megfelelve. A kormány áttekintette a világkiállítás lemondása kapcsán még nyitott kérdé­seket is. Ennek alapján úgy döntött, hogy december 31- vel meg kell szüntetni a Vi­lágkiállítási Irodát. Az expo tervezett területén létreho­zott vagyoni értékeket a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetnek adják át. A pénzügyminiszter javaslatára a kormány engedélyt adott a Deutsche Bank számára, hogy 100 százalékos tulaj­donnal Magyarországon pénzintézetet alapítson. Egy másik döntésével a költség­­vetés általános tartalékából 200 millió forint támogatást nyújtott a Hungária Televí­zió Közalapítványnak a Du­na TV ez évi működésének biztosítására. Szintén az ál­talános tartalékból 90 millió forintos támogatásban része­sítette a Miskolci Egyete­met, s egyetértett azzal, hogy elengedjék az intéz­mény 16 millió forintos adó­hátralékát. (MTI) • Karácsonyig törvényk­eznek Egyetemet mentett a kormány A kormány nem osztja Orbán Viktornak, az Or­szággyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottsága el­nökének Brüsszelben kifejtett értékelését, miszerint gyengültek Magyarország csatlakozási esélyei. A ka­binet változatlanul folytatja a hazai felkészülést és az együttműködést az unióval annak érdekében, hogy 1997. nyarán megkezdődhessenek a csatlako­zási tárgyalások, és hazánk az ezredfordulóra az unió teljes jogú tagjává váljon - hangsúlyozta Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási ál­lamtitkára a kormány csütörtöki ülését követő saj­tóértekezleten. • Paksi Atomerőmű Létrejött a bérmegállapodás A Pakson október 30-án tartott figyelmeztető sztrájk, majd a villamosiparban le­zajlott többi demonstráció vezetett a béralkuhoz, ami az atomerőműben mindenki számára elfogadható megáll­apodással ért véget. Kiss Mihály, a PA Rt. legnagyobb szakszervezeté­nek, a Padosz-nak az elnöke, aki a szeptember 15-én me­galakított, de már feloszlott sztrájkbizottság vezetője is volt, közölte, hogy a PA Rt. vezetőitől olyan megállapo­dási ajánlatot kaptak az erő­mű érdekvédelmi szerveze­tei, ami jó tárgyalási alapot jelentett. Kedden tető alá is A Paksi Atomerő­műben az elmúlt napokban folytatott béralku eredménye­ként 19 százalékkal nő az 1995-ös átlag­­kereset. Ez a PA Rt. 3400 dolgozója kö­zül 3100-at érint, a legnagyobb jövedel­mű 300 alkalmazott nem részesül ebből. hozták az egyezséget a szak­­szervezetek, valamint a munkáltató által kijelölt egyeztető bizottság közös tárgyalásán. A bérmegáll­apodás azzal vált érvényes­sé, hogy szerdán aláírta Sza­bó József, a PA Rt. vezér­­igazgatója, s még aznap es­tig megvitatta és csaknem egyhangúlag elfogadta az atomerőmű négy szakszer­vezetének összevont bizalmi testületi ülése. A megállapo­dást csütörtökön hirdették ki a dolgozók előtt. A 19 szá­zalékos többletkeresetet já­randóságai szerint decem­berben egy összegben kapja meg mindenki. Az atomerő­műben a kereset több rész­ből tevődik össze, az alapfi­zetéshez különböző pótlékok járulnak, például a vesz­élyességi pótlék. A kialku­dott többletet a várhatóan 250 milliós idei nyereségből fedezi a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság. (MTI) Burgenland és a csángók ML Trianonnak hálás Sopron emléktáblával köszö­­ni az első háború utáni békecsinálóknak, hogy rajta túl kanyarították a határt, s ekképpen megmarad­hatott magyar városnak. A burgenlandi magyarok azonban - számuk újab­ban megint növekszik - nemigen jutottak magyar szó­hoz. Iskolában semmiképp­ se! Burgenlandban az ott őshonos magyarok számára az osztrák állam jó hatvan éven át nem nyitott iskolát. Érdekes módon, ezt sose tettük szóvá, mi, magyarországi magyarok. Először azért nem, mert a rothadó kapitalizmusban döglődő testvéreinkkel nem foglalkozott államunk, a nemzet meg a vasfüggöny mögött hallgatott, azután pedig dip­lomáciai bonyodalmakat okozó, nagyfokú illetlenség lett volna az „osztrák sógornak” bármit is felhánytor­­gatni. A magyar főnökök taktikusan hallgattak. A hamis jelmondat Románia vonatkozásában így hangzott a közelmúltban: „Nem lövünk a repülőgépre, amelyben túszok ülnek". Talán ezt forgatták ki Auszt­ria vonatkozásában, emigy: „Nem lövünk a repülőre, amelyről esetleg majd használt nadrágokat fognak le­dobálni nekünk”. Szomorú tény, hogy a nemzetiestül való elzárás min­dig megtermi a maga keserű gyümölcsét. A moldvai csángóknak az a része, amelyik még ma se akar szinro­­mánná válni, már nem meri azt mondani magáról, hogy magyar. A vallásukat tartják maguk elé pajzsnak, s a kérdésre, hogy maguk kicsodák, így felelnek: „Ka­tolikusok”. Ezzel a válasszal különítve el magukat a keleti egyházaktól, ők a Nyugathoz tartoznak. Nyugat-Európában azonban a vallás szerepe sokat csökkent. Meg hát Burgenlandban nehéz is volna a katolikus vallás alapján kiválni a betelepült, s többnyi­re szintúgy katolikus osztrákok közül. A burgenlandi magyar, ha megkérdezik tőle, hogy maga kicsoda, azt feleli: „Idevalósi”. A lokalitást, a honosságot emeli ki azokkal szemben, akiket nem tart odavalósinak, de ő se mondja magáról, hogy magyar. Ugyanazt a végered­ményt diktatúrában és polgári demokráciában egya­ránt el lehet érni. N­em Sopron az egyetlen, „aki” olykor meleg szív­­vel gondol vissza Trianonra. Még mindig a fü­lemben csengenek egy barátom azon szavai, amelyek­kel a Ceausescu-korszakot búcsúztatta: „Bár a családi békét a lezárt határnak köszönhettük sok éven át. Sze­gény anyósom! Sose tudott Kolozsvárról Pestre jön­ni...” Szentes-makói téglagyár termékei MODUL­BAN SZEGEDEN IS GYÁRI ÁRON Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. Dorozsmai u. 5—­7. Tel.: 62/311-092 • Pontosítás Egyesült kisgazdák: nem! Dr. Szeghő István, az Egyesült Kisgazdapárt párt­főügyésze az alábbiak közlé­sére kérte lapunkat: Az Egyesült Kisgazdapárt Budapesten nem folytatott hivatalos tárgyalást és nem vett részt megállapodásban más kisgazda szervezetekkel a tekintetben, hogy azokkal közös programot készítenek, hogy Kisgazda Szövetséget hoznak létre, amelyet orszá­gos szervezetként jegyeztet­nek be. Ez a közlés azért is képte­lenség, mert az Egyesült Kis­gazdapárt önálló program­mal rendelkezik, országosan bejegyzett, politikai szerve­zet, így tehát - önállósága feladása nélkül - újabb szer­veződésbe egyesülő szerv nem lehet. Továbbá mivel a szervezettsége országosan kiépített, érvényes pártalkot­mánya szerint a fent említett szervezeti változáshoz leg­főbb testülete - a Nagyvá­lasztmánya - adhat enged­élyt, amelynek legközelebbi összehívása 1996. január kö­zepén esedékes. • Ilyen még nem volt Szervezik a sztrájkot a pedagógusok A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) megkezdi a sztrájk szervezését a fel­sőoktatásban, ha december 8-ig nem tudnak bérmegállapodást kötni a kormánnyal. így foglalt állást az érdekképviselet országos vá­lasztmánya csütörtöki választmányi ülésén - tájékoztatta az újságírókat az ülés szüneté­ben Kis Papp László, az FDSZ elnöke. Elmondta azt is, hogy december 16-ig egynapos, úgynevezett figyelemfelhívó sztrájkot kezdeményeznek, amit országos demonstrációval kötnek össze a fővárosban. Ez utóbbihoz már csatlakozott a Pedagógu­sok Szakszervezete, a Pedagógusok Demok­ratikus Szakszervezete, valamint az orvosi egyetemek és az agrároktatási intézmények szakszervezetei - tette hozzá. Az elnök a továbbiakban kifejtette: meg­felelő törvényi garanciák mellett el tudják fogadni a kormányzatnak az ÉT múlt heti ülésén tett 2 százalékos reálbércsökkentési javaslatát. Ennek megvalósításához jövő év január 1-jétől 20-25 százalékos béremelésre lenne szükség - húzta alá. Kis Papp László rámutatott arra is, hogy a kormány által ga­rantált 8 százalékos bérnövelés legalább 15 százalékos reálbércsökkenéssel járna. A továbbiakban beszámolt arról is, hogy egyeztetést kezdenek a SZEF, az ÉSZT, az MSZOSZ és a Liga közalkalmazotti szak­­szervezeteivel a sztrájk időpontjának egyez­tetéséről. Megemlítette azt is, hogy a mun­kabeszüntetés idején nem lesz oktatás a fel­sőoktatási intézményekben. Végezetül hang­súlyozta, hogy Magyarországon még soha nem volt pedagógussztrájk, ám a tervezett munkabeszüntetés csak kezdet lesz, ha nem vezet eredményre. (MTI)

Next