Délmagyarország, 2003. január (93. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-02 / 1. szám
CSÜTÖRTÖK, 2003. JANUÁR 2. Ötvenezer utast érinthet a volános munkabeszüntetés a megyében Buszos sztrájk januárban Két órára leállnak a volános buszok január 6-án, hétfőn korán reggel. A Közúti Közlekedési Dolgozók Szakszervezete azért szervezte meg a figyelmeztető sztrájkot, mert nagyobb béremelést akarnak kiharcolni, mint amennyit a többségi tulajdonos ÁPV Rt. engedélyezetett. Nem lehet több a béremelés 4,5 százaléknál 2003-ban a Volán társaságoknál. A kormány antiinflációs politikájához igazodva hozta meg ezt a határozatot az ÁPV Rt., amely a magyarországi 24 Volán cég többségi tulajdonosa. Ám ezzel a döntéssel - mint arról már korábban is írtunk - nem ért egyet a Közúti Közlekedési Dolgozók Szakszervezete (KKSZ), ugyanis úgy vélik a szakszervezet vezetői, hogy legalább 26,4 százalékos béremelésre lenne szükség ahhoz, hogy elérjék a volános fizetések a nemzetgazdasági átlagot. A tárgyalások során - amelyek a Közúti Közlekedési Vállalkozók Szövetsége (KKVSZ) mint a munkáltatókat, és a KKSZ mint munkavállalókat képviselő szervezetek között zajlottak, más érdekeltek bevonásával - nem született megállapodás, ezért immár véglegessé vált, hogy január 6-án, hétfőn reggel 4 óra 30 perc és fél 7 között leállnak a volános buszok országszerte, így Csongrád megyében is. A sztrájkot a szakszervezet Tisza Volános alapszervezetének vezetése hivatalosan is bejelentette a munkáltatónál. A társaság menedzsmentjétől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy január 6-án a megadott időpontban csak a menetrendszerinti járatok személyzete sztrájkol, közülük is azok, akik január 2-án 12 óráig feliratkoznak a sztrájklistára. A szerződéses és különjáratok nem állnak le. Mint ahogy arról is gondoskodnak a volánosok, hogy minden olyan egészségügyi intézménybe is el lehessen jutni busszal, amelyik más tömegközlekedési eszközzel nem közelíthető meg. A járatok 4 óra 30 percet megelőzően elindulnak, s a sofőröknek kötelességük az utasokat a legközelebbi olyan buszpályaudvarig elvinni a sztrájk ideje alatt is, ahol gondoskodni tudnak a biztonságukról. Vagyis országúton egyetlen jármű sem vesztegelhet ebben a két órában. A sztrájk a Tisza Volán járatai esetében mintegy 50 ezer utast érinthet - tudtuk meg -, ám az is elképzelhető, hogy a munkabeszüntetés elmarad, amennyiben a január 3-án folytatódó tárgyalásokon megállapodás születik. Ha ez a megegyezés nem jön létre, a Tisza Volán Rt. január 4-i lapszámunkban részletes közleményt tesz közzé arról, pontosan mely járatok menetidejét befolyásolja a sztrájk. Úgy gondoljuk, hogy a Volán-sztrájk nem befolyásolja lényegesen a Szegedi Közlekedési Társaság járatainak forgalmát. Tapasztalataink szerint a reggeli „csúcs" hét óra körül kezdődik: utasaink nagy többsége ekkortájt indul munkába, iskolába. Minthogy a munkabeszüntetés fél hétig tart, a legnagyobb forgalom idején már az autóbuszok is közlekednek majd - tájékoztatta lapunkat Szélpál Gábor, az SZKT közönségkapcsolati irodavezetője. Nagy torlódásra nem számítanak, ezért a villamostársaság nem tervezi a hétfő reggeli járatok sűrítését. A szegedi villamos- és trolijáratokon munkanapokon átlagosan 130 ezren utaznak. Ez az adat „utazásszámot" jelöl, ami annyit jelent, hogy egy utas naponta többször is utazhat. Az 1 -es villamos forgalma a legnagyobb: 35 ezer ember utazik ezen a vonalon. A 9-es trolit 30 ezer, a 4-es villamost 26 ezer, az 5-ös trolit 23 ezer, a 3-as villamost és 8-as trolit 8-8 ezer utas veszi igénybe. Az SZKT tartalék járművei a reggel fél 5-től fél 7-ig tartó Volán-sztrájk idején is beállításra készen várakoznak majd, s szükség esetén forgalomba küldik a segítő járatokat is. B. Z. - NY. P. Hétköznapi várakozás a forgalmas szegedi Mars téren. Fotó: Kantok Csaba Még a válás is többe kerül Emelkedik a legtöbb illeték összege Január elsejétől emelik a legtöbb illeték összegét. Az útlevélért és a jogosítványért azonban nem kell többet fizetni. A vagyonszerzés, illetve a peres eljárások százalékos mértékei változatlanok maradnak, az öröklés és az ajándékozás illetéke azonban módosul: a jelenlegi lineáris kulcsok helyett - a kapott vagyon értékétől függően - sávosan progresszív kulccsal élt a jogalkotó és juttatja plusz bevételekhez az államot. Az örökhagyó és az örökös, az ajándékozó és ajándékozott közötti rokonsági fok szerinti differenciálás azonban továbbra is megmarad, így a legkevesebb illetéket a jövőben is az egyenes ági leszármazottaknak és a felmenőknek, vagyis a gyerekeknek és szülőknek kellene fizetniük, őket követik a sorban a testvérek, a legtöbbet pedig annak a rokonnak a pénztárcájából vesz ki az állam, aki a leglazább szálakkal kötődik az örökhagyóhoz. Örökösönként 18 millió forint az az értékhatár, amelytől drasztikusabb változásokra számíthatnak az érintettek. Jó tudni, hogy az illetékek kiszabásakor nem a haláleset dátumához igazodnak, hanem ahhoz, átadta-e a közjegyző a hagyatékot. Amennyiben ezt nem tette meg 2002. december 31-ig, úgy az örökösöket már a magasabb illeték sújtja. A hagyaték értékét természetesen továbbra is csökkenteni lehet a közjegyző munkadíjával, s a vagyonértékűnek számító haszonélvezeti joggal. Az autósok számára feketeleves, hogy a gépjármű átírásakor eddig köbcentinként fizetett 10 forint helyett 13-at kell kiizzadni, a súlyadó pedig az eddig érvényes megkezdett száz kilónkénti 600 helyett 800 forintra változik. Az elsőfokú államigazgatási eljárás illetéke 1500-ról 2 ezerre, az ilyen határozat elleni fellebbezésé pedig a vitatott összeg minden megkezdett 10 ezer forintja után 400, maximum 400 ezerre nő a jelenlegi 200, illetve maximum 300 ezer forint helyett. Várni sem lesz egyszerű, bár ez a művelet sosem volt az. Vagyonmegosztáskor a jövőben továbbra is a vitatott érték 6 százalékát veszi ki az állam a polgárai zsebéből, de a felső határ 750-ről 900 ezerre nő, s a bontóper illetéke sem marad változatlan, a mostani 7-ről 10 ezerre emelkedik. Aki a cégbíróságokon keresgél, cégkivonatot csak 5, cégmásolatot pedig 7 ezer forintért kaphat majd az eddigi 3, illetve 5 ezerrel szemben. Öröm az ürömben, hogy az útlevélért nem kell többet fizetnünk, marad a 4-6 ezer forintos tarifa, attól függően, 5, avagy 10 évre kívánja-e kiváltani az állampolgár, s a jogosítvány, forgalmi engedély sem kerül majd többe a jelenlegi 4-4 ezer forintnál. (Amennyiben 18 évnél fiatalabb, vagy 70 évnél idősebb személy kér útlevelet, mindössze ezer forintba kerül az illetékbélyeg.) Ha lakást vásárolunk, 4 millió forintig továbbra is 2, az afeletti részért 6 százalékot fizetünk majd ki illeték gyanánt. Azaz: a vagyonszerzés illetéke változatlan marad. F.K. »AKTUÁLIS* ÚJSZÁSZI ILONA Mesék a négy évszakról, gyerekdalok az örömről. így ébreszt a leghallgatottabbnak mondott rádió az új esztendő első napján. Mintha ilyentájt csak a jövő nagyjai lennének talpon, az éteren át a felnőttek gyermekkorából búg Domján Edit és zengedez Básti Lajos Móra- és Zelk-féle történeteket. A krónika is annyira kurta, hogy szinte észrevehetetlenül simul két mese közé: a nemzet és Európa összekapcsolódásáról idézik Mádl köztársasági elnök gondolatait. Derűs ez az első reggel! Hétágra süt a nap -a hó szikrázását persze hozzá kell képzelni. Gőzölög a kávé - erőt adhat az óév (búcsúztató) romjainak eltakarításához. A kissrác most is frissen és jókedvűen ébred. A nagylány először bulizott külön, a barátnőivel, érte a Felsővárostól Alsóvárosig kell autózni. Elég egy pillantás: a béke és az ötletesség szigete a családi ház, ahol - két fia távolléte miatt - két lánya kilenc barátnőjét hívta vendégül a zenész-orvos pár. Az ott begyűjtött hangulat útravaló lehet egész esztendőre. Mire hazaérünk, a férfi-fiú is befut a párjával és pár barátjával. Átbulizott szemmel néznek a világba, cigifüstös hangon rögzítik, jobb itt, mint bárhol, az ok egyszerű: oda és visszafelé is kaptak taxit. A ház ura és asszonya szertartásosan készíti a lencsés-malacos ebédet - remélve, garantáltan szerencsés lesz az egész, a szilveszterezés miatt szétspriccelt nagy-nagy család, így teljes, így ajándék ez a nap. A tegnapi mérlegkészítés és a reggeli fogadalmak emelkedettségén túljutva, délelőtt beözönlik a világ, a valós. A szegedi sugárúton gyaloglót üvegcserepek, papírszalagcafatok emlékeztetik az „ó"-ra; az ilyenkor is nyitva tartó kocsma környékén tapasztalható mozgás meg a folytonosságra. A mobilra érkező első hír pedig már 10 óra 10 perc 44 másodperckor arra int, visszavonhatatlanul itt az „új", a valóság: „Legalább 9 halálos áldozata van annak a robbantásos merényletnek, amely az éjjel történt a Fülöp-szigeteken, sok sebesült állapota válságos. ” A helyi hírözön se jobb: „BMW fordult árokba, súlyos gázrobbanás Pitvaroson, kigyulladt egy kerékpártároló Hódmezővásárhelyen, gyalogost ütöttek el Szentesen... ” Mindezt ajándékként fedtetheti a lényeg: hajnalban megszületett a gyermek, az első. 3 Balesetek • Folytatás az 1. oldalról Szentesen a Kossuth utcában féktávolságon belül lépett egy Skoda elé egy 75 éves néni, akit a mentősök súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Hódmezővásárhelyen szilveszter délutánján kigyulladt egy panelház kerékpárj a megyében rolója. A Kaszap utcai helyiségben tárolt kerékpárok és szerszámok teljesen megsemmisültek. A makói Hosszú utcában este hat órakor kerékpározott egy 52 éves hölgy, rosszul lett és leesett a bicikliről. A mentősök már csak a halál beálltát állapíthatták meg. K.T. Állami támogatás a szakszerű jogérvényesítéshez Szegényeket segítő ügyvédek A legszegényebbek is számíthatnak képzett, tapasztalt ügyvédek segítségére, ha a parlament elfogadja azt a koncepciót, amelynek részleteit most még az Igazságügyi Minisztériumban dolgozzák ki - tudtuk meg Vastagh Páltól, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnökétől. „Ügyvédet fogadni? Már hogy lenne nekem arra pénzem?" Efféle mondatok manapság igencsak gyakran elhangoznak, ha szóba kerül baráti társaságokban, mégiscsak jobb lenne egy-egy pereskedést jogvégzett emberre bízni. S való igaz, az igazsághoz vezető úton nem kevés pénzügyi áldozatot is meg kell olykor hozni, így aztán anyagi okok miatt hazánkban nagyon sokan vagy elállnak a pertől (így attól is, hogy jogukat érvényesítsék), vagy saját eszükben, megérzéseikben bízva, bátortalanul - a bíróságoknak sok plusz munkát okozva - próbálnak kiigazodni a jog útvesztői között. A nyugat-európai példák azt mutatják, ott sem mindenki elég tehetős az ügyvéd fogadásához, ám mégis tudtak megoldást találni. E tapasztalatokat és a honi helyzetet is jól ismerve kezdte meg Vastagh Pál szocialista politikus, volt igazságügyi miniszter már 2001-ben egy olyan ingyenes ügyvédi szolgálat koncepciójának kidolgozását, amely a rászorultakat ingyenes tanácsadással, képviselettel segítené. Jóval a választások előtt ismertettem már ezt az elgondolást Szegeden is - nyilatkozta lapunknak Vastagh Pál -, s azóta az országban több helyen is láthattam, igenis nagy igény lenne egy ilyen ingyenes ügyvédi szolgálat felállítására. A kormányprogramba is bekerült e témakör, s ma már az Igazságügyi Minisztériumban vizsgálják, milyen konkrét megvalósítási módozatok lehetségesek. Reményeim szerint hamarosan a kormány tárgyalja, majd 2003 tavaszán már az országgyűlés is elfogadja azt a törvényt, amely alapot adna e szolgálat létrehozásához. Amennyiben az ügyvédi kamarák infrastruktúrájára épülne a jogi segítségnek ez a formája, évente 5-600 milliót kellene csupán az állami költségvetésből finanszírozni. Ez pedig igazán kis összeg, ha arra gondolunk, hogy eredményeként a legszegényebbek is igénybe vehetnék a jogi védelmet, felkészült, tapasztalt jogászok tanácsaira számíthatnának. Egyben felgyorsulhatna a honi ítélkezés is, hiszen csak az alaposan előkészített ügyek kerülnének a bíróságok elé - vélekedett Vastagh Pál. A szegedi jogi kar egykori tanára hozzátette: az eddigi megbeszélések során kiderült, hogy az ügyvédi kamara vezetői is jó ötletnek tartják a jogi segítség e formáját. S mivel közel sem igaz, hogy ebben az országban minden ügyvéd sztárgázsiért dolgozik, sok kiváló ügyvéd is tisztességes és kiszámítható jövedelemhez juthatna e szolgálat beindításával. Nagy kérdés az, hogy kik vehetnék igénybe az ingyenes ügyvédi segítséget? Úgy vélem, lehet olyan egzakt mutatókat találni, amelyek alapján eldönthető, kinek a jogvédelmét vállalja magára az állam. Egyébként ez a segítség a 2001-ben elfogadott alapvető emberi jogok chartája szerint is állami feladat. Nizzában ugyanis kimondatott: a kormányok kötelessége, hogy biztosítsák, minden állampolgár élni tudjon a jogérvényesítés lehetőségével - mondta Vastagh Pál. BÁTYI ZOLTÁN Vastagh Pál, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnöke. Fotó: Szűk Ödön