Délmagyarország, 2003. szeptember (93. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-30 / 228. szám

4 KÖRKÉP ALGYŐ. Október elsején rendezik meg Algyő napját. A 9 órakor kezdődő ünnepi szentmise után a Süli András utcában emlékműsort adnak az általános iskolások. A faluház színháztermében délután két órától Szülőföldem, Algyő címmel helytörténeti vetélkedőt szerveznek. A helyi köztemetőben délután 3 órakor Botka László szegedi polgármester, országgyűlési képviselő átadja az új ravatalozót. Laurinyecz Mihály római katoliku­s plébános és Papp László református lelkipásztor ökumenikus áldást ad. A faluház galériájában délután négy órakor Borbás Márta televíziós műsorvezető megnyitja Gálné Nagy Ildikó szőnyegszövő, textiltervező kiállítását. A községi színházteremben ünnepi testületi ülést tartanak délután 5 órától, amelyen Piri József algyői polgármester tájékoztatót tart a nagyközség fejlődéséről, valamint kitüntetéseket, elismeréseket adnak át. Este hat órakor a Weiner Kamarazenekar ünnepi hangversenyével ér véget az algyői ünnepségsorozat. SZEGED: Több programot is szerveznek a szegedi Millenniumi Kávéházban (Dugonics tér 12.). A Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium szervezésében ma este 6 órától Kanyó Ferenc, a Csongrád Megyei Levéltár munkatársa, hadtörténész tart előadást a Don-kanyarról. Utána este fél tíztől „szakkolis" bulira várják az érdeklődőket. Október elsején este a közép-európai filmek sorozat keretében az 1979-ben készített Indul a bakterház című magyar filmet vetítik. SZŐREG: Természeti nevelés lehetőségei a napközis foglalkozások keretében címmel az Apáczai Kiadó és a Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet szakmai-módszertani napot szervez október elsején, szerdán a szőregi Kossuth Lajos Általános Iskolában (Szerb utca 15). A délután 1 órakor kezdődő rendezvényen Mester Miklósné természetismereti szakértő tart előadást. Ezt követően a jelenlévők részt vehetnek egy bemutató foglalkozáson is. IJJSZENTIVÁN: Háromszáz általános iskolás részvételével rendezték meg a községben a Szentiván-kupa kistérségi sportnapot. A házigazdák mellett szőregi, tiszaszigeti, deszki és kübekházi csapatok vettek részt a vetélkedőn. Futásban a szőregiek lettek az elsők, a házigazdák kézilabdában, futballban, valamint az alsó tagozatosok sor- és váltóversenyében diadalmaskodtak. Összesítésben Sző­reg végzett az első helyen. ZÁKÁNYSZÉK: A falunapon többen is elismerést vehettek át Kovács József polgármestertől. Zákányszékért 2003. díjban részesült Boldogné Fodor Erzsébet, a polgármesteri hivatal munkatársa, valamint Kopasz Mária nyugdíjas iskolaigazgató-helyettes, pedagógus. Tanács Istvánná, a hivatal nyugdíjas munkatársa pedig tárgyjutalmat és emléklapot kapott. MENETRENDVÁLTOZÁS: Október elsejétől módosul a Tisza Volán Rt. több helyközi járatának menetrendje. Más időpontban közlekednek például a buszok Szegedről Sándorfalván és Dócon át Baksra, Deszkre, Domaszékre, Kübekházára, Tiszaszigetre, Mórahalmon át Ásotthalomra, Üllésen át Pusztamérgesre, Zsombón és Forráskúton át Kiskunmajsára, Szatymazon át Zsombóra, valamint Kistelekről Baksra. A részletekről nem árt érdeklődni. -AKTUÁLIS" Koponya, akkumulátor, benzintartály a Gyevi temetőben Fosztogatják a sírkertet Hónapok óta tartó tárgyalásso­rozat után egy hét múlva alá­írják a szerződést a szegedi Gye­vi temető eladásáról. A terü­leten lakóházakat és kegyeleti parkot építenek. Közben bont­ják a sírokat, két férfi rezze­néstelen arccal engedélyre hi­vatkozott, de kiderült, hazud­tak. Emberi csontokat szórtak szét sírrombolók a Gyevi temetőben - kereste meg szerkesztőségün­ket egy környékbeli lakó. Nyári Ferenc József szerint tarthatatlan állapotok uralkodnak a sírkert­ben, a hatóságok sem tesznek semmit. Megkereste már az ön­­kormányzatot, a környezetvédel­mi felügyelőséget, az egyházat, de szerinte senki sem lépett elég határozottan az ügy érdekében. A férfi veszélyben érzi a környék hat iskolájába és óvodájába járó gyermekeket, hiszen a területen kábítószeresek, veszélyes ban­dák, hajléktalanok telepedtek meg. A Gyevi temető valóban szo­morú képet fest. A bejárat köze­lében két férfi bontja a sírokat, a használható téglákat szedik ki az építményekből. Azt mondják, engedélyük van, a gondnok bízta meg őket. A temető túlfeléről is kopá­­csolás hallatszik, ott két másik férfi veri le a vakolatot az épüle­tekről. Ők azt mondják, az egy­ház megbízásából az épületeket bontanák le, most azt nézik meg, tégla, vagy vályogfalú a te­­metőgondnoki ház. Benn haj­léktalanok kvártélyozták be magukat, néhány nadrágot ott­hagytak ázni egy gyerekkádban, esténként egy lábas fenekére ál­lított gyertyákkal világítanak, ruhák, matracok a földön sza­naszét. Csak este hatra járnak haza - mondja Nyári Ferenc Jó­zsef, aki rendszeresen figyeli a temető életét. Az egyik beszakadt fedelű krip­ta tövében valóban ott egy kopo­nya, több emberi maradványt nem találunk. A sírkert tele sze­méttel, közte veszélyes hulladék­nak minősülő akkumulátor, ola­joshordó. Látszik, hogy a na­gyobb kriptákat lakják, már szin­te minden síremléket ledöntöt­tek.­­ A területet az egyház napo­kon belül eladja - válaszolta ér­deklődésünkre Tóth Alajos felső­városi plébános. Az épületeket hamarosan lebontják, a temető egy részén lakóházakat épít majd a vevő, a másik részén kegyeleti park létesül. A plébános szerint mint minden évben a halottak napja előtt, így idén ősszel is ki­tisztítják a temetőt, de annyi szemetet hordanak oda ismeret­lenek, hogy nem győzik össze­szedni, elszállítani. Tóth Alajos szerint a területről mindent el­lopnak, ami csak mozdítható, a sírokat bontó két férfi is tolvaj volt, tőlük nem kaptak enge­délyt. (A másik kettő az egyház megbízásából dolgozott.) Nyári Ferenc József több száz fényképen örökítette meg a te­mető pusztulását. Azt mondja, mindegy, kegyeleti park vagy la­kóházak lesznek itt, csak legyen végre rend a területen. Demonst­rációt akar szervezni, hogy fel­hívják a figyelmet a temető rossz állapotára. M. B. L A temető egyik elhagyatott épületbelsője. Bontásra érett. Fotó: Miskolcn Róbert Hiány miatt drágul a tojás Európa-szerte kevés a tojás, így az árak folyamatosan emelked­nek. Itthon még csak apróbb jelei vannak az árugrásnak, de a kereskedők már készülnek a változásokra. A dorozsmai nagybani piacon a kereskedők már érzékelik annak a fokozatos tojásáremelésnek a hatását, amelyet a szakma Eu­rópából jelez. Szilasi László, a piac vezetője elmondta, a keres­kedők véleménye alátámasztja a megfigyeléseket, még ha ez az árakban egyelőre nem is ugrik ki. Ennek oka, hogy más a tál­cás, 30 darabos, valamint a kar­­tonos, 360 darabos kiszerelés ára. A mennyiséggel visszaoszt­va jelenleg 13-15 forintba kerül egy darab tojás a szegedi nagy­bani piacon. (Mi az üzletben a legolcsóbbat 16 forintért vásá­rolhatjuk meg.) Márton Emőke kereskedő egy­értelműen azt állítja, emelke­dett a tojás ára, mivel egy kar­tont két hete még csak 5 ezer, ma viszont már 5 ezer 700 fo­rintért árul. Vagyis 13 forint he­lyett immáron 15-ért adja to­vább azért, mert a termelőtől is drágábban vásárolta. Hegedűs Csaba nagykereskedő szerint vi­szont még nem érzékelhető az áremelkedés, amely véleménye szerint küszöbön áll. Nála a jér­­cetojás darabja 10, a dobozos to­jásé 14-15 forint. Azt is elárul­ta: gyermelyi tojást árul. A külföldi nagykereskedők ugyanakkor egyértelműen jelez­ték, hogy a termelői árak elmúlt hetekben tapasztalt mintegy 30 százalékos növekedése miatt ők is legalább 10 százalékkal emelni készülnek áraikat. Ennek oka az, hogy a tojásnagyhatalomnak számító Hollandiában baromfi­vész pusztított, szárnyasok mil­lióit vágták ki. Továbbá az is, hogy egy nemrégiben hatályba lépett EU-direktíva értelmében minden tojónak legalább 550 négyzetcentiméternyi helyet kell biztosítani a ketrecben. Ez ne­gyedével több, mint a korábbi előírás, így a termelők az állo­mány csökkentésére, illetve új ketrecek kialakítására kénysze­rülnek. A drágulásnak már Magyaror­szágon is vannak jelei, darabon­ként és hetente 40-50 fillérrel emelkedik az átlagár - nyilatkoz­ta Földi Péter, a Baromfi Termék­­tanács mezőgazdasági titkára. Ugyanakkor a magyar tojás irán­ti külföldi érdeklődés észrevehe­tően növekszik. Az elmúlt egy évben már több mint 70 millió darabot tett ki az export. A meg­rendelések, a külföldi kereske­dők tapogatózása egyértelművé teszi, hogy a jelenlegi uniós ke­reslet, a közelgő tél és az ünne­pek miatt a kivitel tovább nőhet, később pedig a belépés, illetve a vámmentesség okán válik kön­­­nyebbé a tojásexport. Az eddigi kivitel ugyanis még csak töredé­ke a magyarországi egymilliárd darabos tojásmennyiségnek. F.K.­ ­la még 16 forint, de az ár növekedhet. Fotó: Schmidt Andrea KEDD, 2003. SZEPTEMBER 30. A Fodor lett a győztes Tizennyolc szegedi középiskola részvételével rendezték meg az első városi drogellenes akadály­­versenyt. Az önkormányzat ká­bítószerügyi egyeztető fóruma szervezte vetélkedőn 10-10 fős csapatok indultak. Az első helyet a Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola szerezte meg. A tíz versenyző mindegyike nyert egy-egy háromezer forint értékű vásárlási utalványt, az iskola pe­dig egy színes televíziót kapott. Második lett a Radnóti Miklós gimnázium csapata, a harmadik helyen a Széchenyi István gim­názium végzett. Szegedi egyetemisták sikere Kiemelkedő eredményt ért el egy nemzetközi francia nyelvi verse­nyen a Szegedi Tudományegye­tem két hallgatója. A szegedi Al­liance Franchise második alka­lommal rendezte meg a francia szenátus által támogatott La Plu­me der elnevezésű nemzetközi francia nyelvi versenyt. A vetél­kedőre korhatár nélkül lehetett jelentkezni, az egyetlen kikötés a haladó szintű francia nyelvtudás volt. A párizsi zsűrihez több ezer dolgozat érkezett a világ minden pontjáról. Szegedről Pataki Flóra, Nagy Anita és Gondi Melinda - mindhárman az SZTE harmad­éves francia szakos hallgatói­­ küldte el pályamunkáját. A díja­zott száz helyezett listáján Pataki Flóra és Nagy Anita megosztott 55. helyezést ért el. Kezdeményezésükre indult a felsőfokú képzés Szakma a titkárnőség Évadnyitó ülést tart ma a Csongrád Megyei Titkárnők Egyesülete. A szakmai érdek­­képviseleti szerv már régóta működik, ám sokan nem is tud­nak létezéséről. A legtöbb titkárnő nem ismeri szakmatársait. Bár egymással napi telefonos kapcsolatban áll­nak, sokszor talán még egymás vezetéknevét sem tudják. Ezért határozták el 1984-ben az orvos­­egyetem titkárnői, hogy szervez­nek maguknak egy bemutatkozó partit. Az ötlet sikeresnek bizo­nyult, ezután már negyedéven­ként találkoztak, nem sokkal ké­sőbb pedig megalakult a SZOTE Titkárnők Társulata. A szervezet célja az volt, hogy a tagok megis­merhessék egymást és összejöve­teleiken kicserélhessék a szak­mában szerzett tapasztalataikat. Ebből a kis közösségből alakult meg a Csongrád Megyei Titkár­nők Egyesülete. A tagok havonta találkoznak azért, hogy problémáikat megvi­tassák. Évente egyszer szakmai napot tartanak, amelynek elsőd­leges célja a továbbképzés. Az egyesület egyébként már több komoly eredménnyel is büszkél­kedhet: kezdeményezésükre be­indult a felsőfokú titkárnőképzés Szegeden, a minisztérium külön szakmának ismerte el munkáju­kat. Rimanóczy Ildikó, az egyesület ügyvezető elnöke elmondta, a legtöbb cégnél és szervezetnél nem tudnak az egyesület létezé­séről. Jelenleg 60-70 tagjuk van, de biztos benne, hogy ennél jóval többen szeretnének többet tudni munkájukról és megvitatni má­sokkal a szakmai problémákat. Az évadnyitó első összejövetelre ezért minden érdeklődőt várnak ma 17 órától Szegeden, a Rákó­czi téren, a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatalba. T.K. Nagymágocsi munka Tíz év óta először nyílt lehetősé­gük a mágocsiaknak arra, hogy lakóhelyükön vállaljanak mun­kát. A csökkent munkaképessé­gűeket foglalkoztató üzembe nyolcvanhatan jelentkeztek, de csak harminc hely volt. Nagymágocson a régi iskolaépü­letbe költözött a Szegedi Fonalfel­dolgozó Rt. Reggel hattól vagy nyolctól délig tart a műszak, melyben az ötven százalék felett leszázalékoltak egyszerre ketten dolgoznak együtt, elsősorban „matriatartás" és „csévézés" a fel­adatuk. Havonta húsz-harminc­­­ötezer forinttal tudják kiegészíte­ni a leszázalékoltak járadékát, s faluhelyen ez hatalmas összegnek számít - mondta Sándor István­ná, az üzem vezetője. A falu polgármestere, Czabar­­ka János úgy tudja, a nagymágo­csiaknak mindössze tíz százalé­ka talált magának helyben mun­kát. A háromszázötven munka­vállalónak jelentős része a kas­télyotthonban dolgozik, az állá­sok döntő hányada közalkalma­zotti státussal jár. Tíz év óta elő­ször fordult elő, hogy új munka­hely létesült a faluban. A polgármester szerint az itt élő leszázalékoltak száma alapján le­hetőség van arra, hogy újabb üze­mek létesüljenek, vagy pedig a je­lenlegi bővüljön, hiszen a har­minc meghirdetett állásra nyolc­vanhatan jelentkeztek. Abonyi Já­nos, a község rehabilitációs mun­katársa elmondta: januártól nő­het a foglalkoztatottak száma. Nagymágocs a megyében az egyetlen település, ahol a munkát adó vállalkozásoknak nem kell helyi iparűzési adót fizetniük. B. G.

Next