Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-21 / 66. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN HÉTFŐN A PÉNZ BESZÉL SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY ÉS HEGEDŰS SZABOLCS ■ 2005. MÁRCIUS 21.w­ww.delmagyar.hu Gazdasági díjak a kamarai bálon Jókedvű ünnep volt az idén is az iparosok, kereskedők, szolgáltatók és kézművesek bálja, melyet pénteken fel­avatott új székházában rendezett meg a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK). A hagyományok­hoz híven ez alkalomból adták át a kamara által alapított gazdasági díjakat is. MUNKATÁRSUNKTÓL A gazdasági élet szereplői­nek, a megyei GDP több mint 65 százalékát képviselő kamarai tagságnak több oka is volt az ünneplésre pénte­ken Szegeden, a Brüsszeli körút 8-12.-ben. Lapunk szombati számában megír­tuk, e napon ünnepelték meg a közjogi kamarák fenn­állásának tizedik évforduló­ját, s ekkor adták át a CSMKIK új székházát, üzleti és oktatási központját. A nap zárásaként itt tartották meg a vállalkozók hagyományos kamarai bálját is. A szmokin­­gos, kisestélyis társasági ese­mény keretében átadták a kamara által alapított díjakat négy kategóriában. A Csong­rád Megye Gazdaságáért dí­jat nagyvállalati kategóriá­ban Kiss Sándor, a Szegedi Szefo Fonalfeldolgozó Rt. vezérigazgatója, középválla­lati kategóriában Roczkov György, az Alföld Tours ügy­vezető igazgatója, kisvállal­kozói kategóriában pedig Török László vehette át a ki­tüntetést, míg a Kézműves Mester remek díjat Oláh György bőrműves iparmű­vész kapta. Az elismeréseket Szeri István, a kamara elnöke és Orcsik Sándor kézműves alelnök adta át. A kamarai bálozók rendkí­vüli vállalkozói dinamizmus­ról tettek tanúságot, legalább­is ami a táncparkett haszná­latát illeti. KÖNYVESPOLC Tőzsdelexikon Napjaink társadalmában, amelyben nagy szerepe van a tudásnak, az ember gyorsan és könnyen befogadható formában szeretne hozzájutni a számára fontos információkhoz. Azok is, akik a pénzügyi piacon mo­zognak, dolgoznak, vagy csak érdekli őket ez a terület. Ezt az igényt kívánta kielégíteni Czékus Mihály, a Délmagyarország Presztízs Díjjal is kitüntetett Bio­­petrol Környezettechnikai Kft. vállalkozási vezetője a Tőzsde­lexikon összeállításával. A Szű­kíts Könyvkiadónál megjelent kötet nem előzmény nélküli, „őse”­­ szerényebb terjedelem­ben - 1999-ben került a bol-TŐZSDE tokba Tőzsdei fogalomtár cím­mel. Az utóbbi években a világ pénzügyi piacain rendkívül gyors és dinamikus fejlődésnek le­hettünk tanúi. A változás során új szakmai kifejezések születtek, illetve jó néhány klasszikus fo­galom tágabb értelmezést nyert. A kötet ezért részletesen fog­lalkozik a tőzsde általában vett fogalomrendszerével, amely a nemzeti tőzsdéktől független, időben el nem avuló, legfeljebb bővülő ismeretanyagot takar. Ez a kérdéskör - írja az Előszóban a szerkesztő - ráadásul a szűken vett tőzsdeinél sokkal széle­sebb, általános vállalt finanszí­rozási és makroökonómiai te­matikát ölel fel azon felismerés tükrében, hogy minél tájéko­zottabb egy befektető, annál valószínűbb, hogy eredménye­sen forgatja pénzét a tőzsdén. Mivel a mű tömörségre tö­rekszik, és csak a fogalmak meghatározását tartalmazza, nem feltétlenül használható tankönyvnek, arra azonban al­kalmas, hogy pénzügyi, gazda­sági tankönyvi tananyag isme­retében pontos jelentést adjon, vagy éppen ösztönözzön a hi­ányzó tananyag elsajátítására. NAPI MELLÉKLETEK Kedd GYÓGY­ÍR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA NEM BÍRNAK AZ ÁRUHÁZLÁNCOK ERŐSZAKOS PIACPOLITIKÁJÁVAL A TERMELŐK Csongrád megye krumpl­inagyhatalom Minden adott volt ahhoz, hogy kitűnő évet zárjon a mezőgaz­daság 2004-ben, a gabona mellett számos kultúra kiemel­kedő hozamot produkált. Baj volt viszont az értékesítéssel, elfogytak a tárolók, későn kap­ták meg pénzüket a gazdák, a nagy áruházláncok (ár)szorítá­­sában nehezen találtak piacot a zöldségtermelők, az almát nem volt érdemes leszedni - ír­ja elemzésében Pálfalvi Zsolt­­né, a KSH szegedi igazgatósá­gának osztályvezetője. Két aszályos év után lénye­gesen csapadékosabb eszten­dő volt a tavalyi. Viszonylag gyakran és olykor bőségesen esett, de a többlet szinte sehol sem okozott komolyabb gon­dot. Az őszi esőzések késlel­tették ugyan a betakarítást és a talajelőkészítő munkákat, de az enyhe és szárazabb decem­ber segített a lemaradás fel­számolásában. Rekordtermés Az összesítések szerint 2004-ben kalászos gabonát országosan 1,8 millió hektár­ról takarítottak be, ebből Csongrád megye közel 116 ezerrel részesedett. Az itteni terület az előző évinél csak két százalékkal nagyobb, lényege­sen felülmúlta viszont a 90-es évek átlagát. A kukorica is na­gyobb területet foglalt el, mint 2003-ban, de 59 ezer hektárja nem számít különösebben ki­emelkedőnek. A kiegyenlített csapadékel­látottságnak köszönhetően a betakarított termés valamen­­­nyi fontosabb szántóföldi kul­túránál jelentősen nagyobb - a napraforgó kivételével leg­alább kétszer akkora - volt, mint a megelőző évben. A Csongrád megyei 565 ezer tonna kalászos gabona közel héttizedét a búza adta, a má­sodik legfontosabb kalászos, az őszi árpa részesedése elérte a 16 százalékot. A búza 70 ezer hektárjáról 389 ezer tonna ter­mést takarítottak be, ami csaknem annyi, mint az előző két évé együttesen. A nagy mennyiség nem párosult egyenletes minőséggel, az au­gusztusi esőzések után beta­karított termés már csak ta­karmány minőséget ért el. Elfogytak a tárolók A szinte mindig időben jött csapadéknak köszönhetően rekordmennyiség termett ku­koricából is. A több mint 370 ezer tonna nemcsak az utóbbi két aszályos évhez viszonyítva számít kiugrónak, de egyötö­dével felülmúlja a jó és rossz éveket egyaránt magában fog­laló kilencvenes évtized átla­gát is. A csapadékos októ­ber-november negatív velejá­rója volt viszont, hogy a szá­rítás jelentős költséggel járt. A rekordtermés - ahogy az már lenni szokott - értékesíté­si nehézségekkel párosult. Előbb a búza, majd a kukorica felvásárlása akadozott, mivel a felkínált ár nem elégítette ki a gazdák igényeit. Az interven­ció általában nem működött, nagy volt a tanácstalanság a raktárak helyét illetően. A ku­korica betározásakor az oko­zott gondot, hogy a tárolóka­­nalitást a búza fovlalta le. A sérelmeket tetézte, hogy az el­szállított termék árát csak hó­napok múlva kapták (kapják) meg a termelők. (Nem véletle­nül szerepeltek ezek a követe­lések a minap véget ért gazda­demonstráción - a szerk.) A hektáronkénti hozamok rendre kiemelkedők voltak, jel­lemző a helyzet rendkívüliségé­re, hogy a napraforgó termésát­lagának az előző évhez képest mutatott közel 50 százalékos ja­vulása - a fontosabb kultúrákat figyelembe véve - a legkisebb. Nyomott árak Akár jó évet is zárhattak volna a kertészeti kultúrák termesztői 2004-ben, hiszen az átlagosnál nagyobb volt a termés. Működ­tek viszont a piaci törvények, azaz a bőséges kínálat lenyom­ta az árakat. A lakossági ellátás­ban közvetlenül részt vevő zöldség- és gyümölcstermelő­ket az áruházláncok erőszakos piacpolitikája is sújtotta (sújt­ja), hiszen azok beszerzési költ­ség alatti értékesítési áraikkal nem tudták felvenni a versenyt. A fűszerpaprika - bár a 6-8 tonnás átlagtermés némileg elmaradt a várakozástól - a kedvező felvásárlási árnak kö­szönhetően elfogadható jöve­delmet biztosított. A zöldség­félék többségéről ez nem mondható el. Kiemelkedő ho­zamot, hektáronként 24-26 tonnás termést produkált a vö­röshagyma, amelyet export minőségben kilónként 40 fo­rintért vásároltak fel a kereske­dők. A kínálati piac határozta meg a fokhagyma, a káposzta­­félék, a petrezselyem és a sár­garépa felvásárlási árát is. Az év végére szinte valamennyi termék eladhatatlanná vált. Az országban a legtöbb bur­gonyát Csongrád megyében termelték. A Pest megye utáni legnagyobb területről hektá­ronként átlagosan közel 26 tonna termést takarítottak be. A szőlő a szokásosnál pár héttel később ért, ezért a szüret is kissé késve indult. A termés mennyisége jó közepes, a cu­korfok az átlagosnál sokkal ala­csonyabb volt. A bőséges alma­termés jó része léalmaként kelt el, de a szüret vége felé felkínált kilónkénti 8 forintos árért már összeszedni sem volt érdemes. KOVÁCS ANDRÁS Az országban a legtöbb burgonyát Csongrád megyében termelték fotó: gyenes Kálmán Állatleltár A szarvasmarha-állomány az utóbbi években újabb és újabb mélypontot ért el, a mostani 37 ezres létszám negatív rekord. A sertések év végi állománya csak kevéssel haladta meg a 400 ezret, ez az előző esztendőhöz képest kétszázalékos növekedés. A jövőre nézve nem túl biztató, hogy a Pick Rt., amely novemberben elbocsátotta felvásárlóinak nagy részét - az előrejelzések szerint -, 2005-re drasztikusan csökkentette szerződéses felvásárlását. Biz­tató viszont, hogy a társaság egyharmada a minap szakmai befektető, a Délhús érdekeltségébe került.

Next