Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-02 / 256. szám
SZERDA, 2005. NOVEMBER 2. • AKTUÁLIS* Tragédiába torkollt a szóváltás a nagymágocsi kastélyotthonban Lelökték a galériáról Az egyik lakó lelökte társát a nagymágocsi kastélyotthon galériájáról, aki az esés következtében életét vesztette. A rendőrség az elkövetőt őrizetbe vette, ellene emberölés bűntettének megalapozott gyanúja miatt folyik eljárás. Két gondozott között támadt vita vasárnap délután 6 óra körül a nagymágocsi kastélyotthon emeletén. A két férfi a galérián tartózkodott. A 49 esztendős ápolt a szóváltás hevében lelökte 65 éves társát, aki többméteres zuhanás után a földszinti márványasztalra esett és a helyszínen életét vesztette. Az elkövetőt a rendőrség őrizetbe vette, ellene emberölés bűntettének megalapozott gyanúja miatt folyik eljárás, elmeorvosi szakértői vizsgálat mellett - közölte Tuczakov Szilvána, a megyei főkapitányság szóvivője. Vacsoraidőben éppen két turnus váltotta egymást az ebédlőben, amikor a kastély központi részén a gondozottak közül elég sokan tartózkodtak, az esetnek mégis egyetlen közvetlen szemtanúja van, akit kihallgatott a rendőrség. A feltételezett tettes középsúlyos értelmi fogyatékos férfi, akit a szegedi II-es kórház pszichiátriai osztályára szállítottak. A megyei főkapitányság munkatársai az éjszaka folyamán helyszíneltek, a tragédia érthető módon megzavarta a kastélyotthon normális életét. - Próbáltam a lakóinkat megnyugtatni, az ápolókat pedig kértem, fokozottabban figyeljenek gondozottjainkra - mondta Joó Károlyné, az intézmény vezetője. Az igazgatónő elmondta lapunknak, hogy az elmúlt évtizedekben előfordult néhány eset, amikor a lakók közül valaki önkezével akart véget vetni az életének, ám ehhez hasonló eddig nem történt. A kastélyotthon galériáján a díszkorlát mindössze csípőmagasságig ér - a gondozottak szempontjából önmagában életveszélyes lehet. A Károlyiak egykori otthona műemlék, amelyet átalakítani, szerkezeti elemeit megváltoztatni nem lehet. Joó Károlyné Erzsébet szerint a korlát kiegészítése nem garantálná a hasonló veszélyes helyzetek elkerülését, hiszen ugyanez megtörténhet az erkélyeken vagy az ablakokban is. A kastélyotthon lakói mentális és egészségi állapotuk miatt másféle fizikai környezetben való ellátást igényelnének, ennek feltételeit azonban a fenntartó, a megyei önkormányzat eddig nem tudta megteremteni. B.G. A 65 éves férfi a nagymágocsi kastélyotthon galériájáról zuhant a földszinti márványasztalra Fotó: Kantok Csaba Fellélegezhetnek a rózsások Az országgyűlés által támogatott javaslatok közé került az adótörvény azon módosítása, amely majd a rózsatermesztőknek is ugyanazokat a kedvezményeket nyújtja, mint más őstermelőknek. Az eddigi diszkrimináció ellen Újhelyi István szegedi országgyűlési képviselő lépett fel és lobbizott évek óta - idén sikerrel. Az őstermelői igazolvánnyal rendelkezők a rendszerváltást követően hosszú évekig egyformán 250 ezer forintos bevételig élveztek adókedvezményt, közéjük tartoztak a Szeged környéki rózsások is. Később, az szja-törvény többszöri módosításával az adómentes sáv felső határa előbb 400, majd 600 ezer forintra emelkedett. Kivéve a rózsásoknál, őket ugyanis kivették a kedvezményezettek köréből, együtt a dísznövénytermesztőkkel. A rózsatőtermesztés ugyanolyan munkafolyamatokból áll, mint a gyümölcsfaoltványok előállítása - magyarázza Széll Imre, a Szőregi Virág- és Dísznövény ÁFÉSZ elnöke. Ugyanaz a technológiai sor a szemzéstől kezdve az ültetésig - amit ráadásul gépesíteni sem lehet -, és mégis: a gyümölcsfát nevelő őstermelők 600 ezer forintig élveztek adómentességet, a rózsások azonban változatlanul csak 250 ezer forintig. Most úgy tűnik, jövőre bekövetkezik a kedvező változás: Újhelyi István szegedi országgyűlési képviselő már évek óta lobbizott a rózsatermesztők érdekében. Mint elmondta, idén végre sikerült bepréselnie az adótörvények módosító javaslatai közé a diszkrimináció megszüntetését. A képviselő hozzátette: a több száz javaslatból csak néhányat támogattak a képviselők, s a Szeged környéki rózsások ügye köztük volt. Egységesen 600 ezer forint lesz az adómentes sáv, afölött pedig jövedelemtől függően lépnek be más adózási szabályok. Nemcsak Szőregen, hanem a környező településeken, Deszken, Ferencszálláson, Újszentivánon, sőt Algyőn is foglalkoznak az őstermelők rózsával. Széll Imre szerint mintegy háromezerre tehető azon családok száma, amelyek ebből élnek. F.K. Elkésett szabályozók MOLNÁR B. IMRE Szegedet rajzolták, nem lett. Az árvíz után mérnökök tervezték meg az utcákat, azóta is a mérnökök és az őket utasító döntéshozók felelőssége, hogy milyenné válik a város. Két ház. Egyik előtt kátrányszagú pózna, cseresznyefa, előtte kis kert, dróttal kerítve, közepén pöffeszkedő hortenziákkal. A szomszéd előtt betonplacc, közepén a lyukból egy tufa nő. Emeletek, garázsok, citromsárga falak, kőzúzalékkal hintett udvar. Szinte falu és város egymás mellett, így sűrűsödik a fogyó Szeged. Kétszázezres városra gondoltak másfél évtizede a tervezők, talán megszokásból hitték, hogy egy város csak nőni tud. Egész városrészek alakultak át teljesen. Felsőváros egyik felén paneleket emeltek, ami maradt, azt a társasházépítők bontották le szabályosan. Lehet ez telekspekuláció, vagy mondjuk úgy: üzleti érdek. A lényeg: a szabályokat alkotó közszféra nem lépett. A rendszerváltás utáni építkezések mutatják: a befektető nyer, a hivatal gyenge, a közösség védtelen. A „köz"-nek kétféle magánérdeket kellene összeegyeztetnie. Az építtető minél több lakást akar belenyomorítani az épületbe, a polgár élhető környezetet szeretne. Építésügyben az országos szabályozás gyenge, és a helyi nem ellensúlyozza ezt. Még kijátszani is könnyű a hivatalt. A szabályzat módosítása hosszú éveket késett. A magánszféra boldogan élt egy lehetőséggel, mire a közszféra egyáltalán fölismerte: ideje korlátozni azt. Talán túl erős volt a mohó építtetők lobbiereje. Talán túl gyenge volt a hivatal. Egy politikus sem akarta népszerűségét a városkép védelmezőjeként növelni. Kedvező hitelek jöttek, a nagy lakásépítési boom beindult, engedélyezték a nagy házakat. A böhöm társasházak maradnak a helyükön, úgy száz évre meghatározzák a városképet. Mire a polgárok lázadni kezdtek, mire a politika egyáltalán észrevette, hogy lépni kell, Szeged teljesen átépült. Most, jobb híján, korlátozták a későn ébredőket. 3 Betegcsereper: szünet A mai, negyedik tárgyalási nappal erre az évre befejeződik a betegcsereper, a folytatás jövő tavasszal várható. MUNKATÁRSUNKTÓL Ma újabb tanúk meghallgatásával folytatódik a Szegedi Városi Bíróságon a betegcsereper. A vádat képviselő ügyész, Rövid Csaba a vádlottak és tanúk meghallgatásakor azt próbálta bizonyítani, hogy egy beteghordó, egy ápoló és két orvos mulasztása okozta, hogy tavaly nyáron a városi kórházban elcseréltek két idős beteget és az egyiket tévedésből, a másikat csak jelentős késéssel műtötték meg. Vele szemben a vádlottak és ügyvédeik azt igyekeztek elhitetni a bírósággal, hogy az érintettek közül senkit nem terhel személyi felelősség. A mai tárgyalás után az eljárás csak jövő tavasszal folytatódik. Magyar Ferenc szerint egyre nagyobb a kereslet a vadhúsra Pusztaszeri szarvasfarm Pusztaszeren található Magyarország legnagyobb magán-szarvastenyészete. A telep tulajdonosa, Magyar Ferenc tíz éve öt állattal kezdte a tenyésztést. Ma már kétszázhatvan szarvast etet naponta. Korábban libatenyésztéssel és vágott baromfival is foglalkoztam - meséli az élelmiszer-technológusi képesítéssel rendelkező Magyar Ferenc. A szarvastenyésztést hobbiként kezdte, de ma már csak a nemes vadakkal foglalkozik. Négy ünővel és egy bikaborjúval indultam, jelenleg már ott tartok, hogy évente 80-90 kicsivel szaporodik az állomány - büszkélkedik a gazda. Még így sem tud annyi állatot kínálni a piacon, mint amennyire igény lenne. A vadhúsnak ugyanis igen nagy a keletje az Európai Unió országaiban, de itthon is egyre inkább megkedvelik. Az unió országaihoz képest nálunk 30 százalékkal olcsóbb a szarvashús, így nem csoda, ha óriási az érdeklődés a pusztaszeri gazdánál. Leginkább az élőállat-eladásból származik bevétele, de a húsért is sokan jelentkeznek Magyar Ferencnél. Egyre népszerűbb ugyanis a vadhús az esküvői lakomákon és más különböző rendezvényeken. A vásárlói igények növekedésével egyenes arányban nőtt az állomány és a telep nagysága. Magyar Ferenc jelenleg kétszázötven hektáron tart szarvasokat. A területet tizenegy kilométer hosszan veszi körbe speciális kerítés, melynek köszönhetően eddig még egyetlen szarvast sem loptak el a telepről. Magyar elmondta, hogy a szarvasok között olyan szelíd is akad, amely engedi, hogy megsimogassák. A bikák azonban nem túl barátságosak - mondta a gazda, és megmutatta kezén az agancsnyomokat. - A nagyon jó bikák közül meghagyok ötöt-hatot, a többi pedig megy vágásra. Hosszú távon ebből szeretnék profitálni - magyarázta a gazda. Magyar Ferenc a szarvasból készült ételek specialistája. A szarvaspörkölt és szarvasgerinc mellett szarvasszalámit is készít egyedi recept alapján. Elmondta: ha sikerül tovább szaporítania a jelenleg 260 állatból álló állományt, kolbászból is több készül majd. SZINCSOK GYÖRGY Magyar Ferenc hobbijából megélhetési forma lett Fotó: Szincsok György