Délvidéki Hirlap, 1949. november (1. évfolyam, 177-201. szám)
1949-11-01 / 177. szám
feTVteflfreit ftéig IcäisTeft a Tifé banda k úrabb aljas provokációjáról 1949 október 27-én csütörtökön este körülbelül 30—40 főnnyi jugoszláv katonai érd Gyürüspuszától délre Dolni- Mihojlac irányából magyar területre lépett és átvágta a magyar területen húzódó drót, sövényt. A magyar határőrség erre tüzet nyitott, mire a jugoszláv katonáik hosszabbfizetés után jugoszláv területre húzódtak vissza. Sebesülés. Egyik részről sem történt. A kisgyár kormány, minthogy a határincidens a jugoszláv provokációk megszokott sorozatához tartozó*, nem adott ki aj Ügyről jelentést. Október 29-én ■ délután az Egyesült Nemzetek szövetségében Babeler jugoszláv delegátus — akinek a neve a Rajk-ügyben, mint trockista provokátoré ismételten szeretett — félbeszakította az ENSz politikai bizottságának ülését és drámai hangon felolvasott egy jugoszláv jelentést arról, hogy ez volt az eddig legnagyobb szabású határ inncidens és a magyar részről háborús célokat jelent. A Rajk perben fény derült arra, hogy az ilyen határincidenseket a jugoszláv kormányban ülő imperialista ügynökök is gestapo kémek tervszerűen hajtják végre olyan időben,, amikor úgy vélik, hogy ez aljas terveiknek legjobban megfelel. Május közepén például, amikor Rajkót és társait őrizetbe vették és ezzel megzavarták az imperialisták terveit, a határincidensek olyan hirtelen sünnnek meg, mintha Oitóval vágták volna el őket. Két hónapon át úgyszólván semmi határincidens nem történt, de akkor Titoék kenyéradó gazdáik, a nyugati imperialisták utasítására, újra megkezdték őket. Ez a csütörtöki provokációt is kétségkívül arra kellett Bébid úrnak, hogy módja legyen az ENSz -ben felszólalni. Tito és bandája a nyugati imptetrialisták utasítására félmillió katonát tart fegyverben. Ezeknek a katonáknak jelentékeny része kényszermunkásként dolgozik azokon a stratégiai építkezéseken, amelyeket a jugoszláv nép árulói az imperialistákkövetelésére végeznek. A katonák élelmezése és ellátása a lehető legrosszabb, ennek dacára fegyverbentartásuk szinte elviselhetetlen terhet ró a nyomorgó, éhező, elégedetlen jugoszláv népre. Ugyanakkor, amikor a nép nyomorog és éhezik, Tito ja,nicsárjai tejben-vajban Fürödnek. Az ilyen határincidensekkel Tito és bandája azt a benyomást akarja kelteni, hogy Jugoszláviát kívülről támadás veszélyezteti és nagy hadseregre emiatt van szükség és hogy a jugoszláv dolgozó népnek ennélfogva továbbra is nyomorognia és éheznie kell a hadsereg fenntartásáért. Az ilyen határincidensekkel a jugoszláv sovinizmust is fel akarják korbácsolni. Másik célja az ilyen határmenti provokációknak, hogy az amerikai imperialistákat arra ösztökéljék, hogy bővebbenjuttassák az alamizsnát megszorult szolgájuknak, Titonak. Titoék a saját népük felé a szocializmus építőinek szerepébenelszelegnek, ugyanakkor levett kalappal, alázatos, meggörbített hőstől könyörögnek segítségért az amerikai tőkéseknél. A nyugati imperialisták azonban nagyon jól tudják, hogy Tito és bandájának uralma mennyire ingatag alapokon áll és hogy a segítség, amit Titonak juttatnak, előbb, vagy utóbb, de bizonyosan a jugoszláv nép hű fiainak, az imperialisták ellenségeinek kezébe jut. .Ezért nem nagyon törik magukat, hogy Titonak bőkezűen juttassák a segységet. A ilyen határincidensekkel nógatja a kolduló Tito bővebb alamizsna adására ezeket a tőkéseket, akik őt fiú kormányát mint láncos kutyát tartják kézben. Mit mond az orosz paraszt a kolhozról? Borisz Grigorenko közel 271 esztendeje vezette a kirszanovi »Lenin-kohóz» állattenyésztő farmját. Márt elmúlt 60 éves köztiszteletben álló ember a vidéken. A szovjet kormány a munkája során elért sikereiért a Lenin-renddel és a Munka Vörös Zászlaja-renddel tüntette ki. Nem szeret önmagáról beszélni. Csak hosszas kérdezősködés után nyilatkozik: — Földnélküli, szegény parasztok gyermeke voltam. — Családom nehezen, keservesen élt. Az amerikai «paradicsomi» életről szóló mesékre hallgatva, magamfajta nincstelenek, kel lílláben kivándoroltam a tengerentúlra. Tíz évig voltam az Egyesült .Állmokban és mindennap elátkoztam az órát, amelyben elhagytam szülőföldemet. Az első angol szavak, amiket megtanultam, így szóltak: »Adjatok munkát.« Ezzel kezdtem életemet ott künn és ezzel is fejeztem be. Nagy nehézségiek árán 1022-ben síikerült végre az orosz kivándorlók egy csoportjával együtt hazatérnem. Csak a szovjet országban kezdtem magam teljes jogú polgárnak, valóban szabad embernek érezni. — A nagy Leninről elnevezett me- !zőgazdaságii szövet*kezdünk, amelynek tagja lettem, az állam segítségével évről évre gazdagabb lett s ma már nagy, sokágú szocialista gazdaság, öt és félezer holdnyi földbir-tokon, kertjeinken, ültetvényeinken, tanyáinkon és méhészetiünkön, műhelyeinkben és segédvállalatainkban több, mint 700 kolhoztag dolgozik. A munka valamennyiünk megélhetését bőven biztosítja. __ Kolhozgazdáink a tudósokkal együtt sok éven át fáradoztak azon, hogy új szarvas, marhafajtát tenyésszenek ki. A gyakorlati állattenyésztőknek és a micsurini biológiai tudomány képviselőinek együtműködése sikerre vezetett. Kolhozunkban a »Vörös-tambovi” nak elnevezett új marhafajta ötszáz példánya nevelkedik. Termelékenysége messze túlszárnyalja a régi fajtákat, a svájcit és szimmentáit. Teheneink mindegyike legalább 4000 liter tejet ad évente, de a rekordtehenektől 7000 liter tejet is fejünk. A kolhozrendszer számunkra alkotótehetségünk megnyilvánulására korlátlan lehetőségeket nyújtott. Célunk: szociális, de hazánk még nagyobb megerősítése. A Kommunista Párt vezetése alatt a kolhozgazdák szocialista munkaversenyt indítottak, melynek során kiváló eredményeket érnek el. A kolhoztagok igazi urai, kovácsai saját boldogságuknak. A bőségélteta kuluréletet, a szovjet uralom adta nekünk. Ha erre gondolunk, a legmélyebb hálával fordul tekintetünk a nagy és szeretett vezér, a tanító és barát, Sztálin, a dolgozók boldog életének alkotója felé. Faroes IFmndfSveriroateff# feffes^ni a szövetkezeteket Nagyszabású tagtoborzó kampányt Indit a SzövOSz Szegeden tartotta ülését a földműves szövetkezetek megyei választmánya A szegedi szakszervezeti székházban tartotta idei második ülését . SzövOSz csongrád megyei választmánya. Az értekezletet Kaffka József a SzövOSz budapesti tervfőosztályának vezetője nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy a jövőben még fokozottabb, még tervszerűbb munkára van szükség. Beszélt a földműves szövetkezeti tagság létszámának növeléséről s bejelentette, hogy a SzövOSz november folyamán nagyszabású tagtoborzó kampányt indít. Jelenleg a csongrád megyei szövetkezetek taglétszáma 12.300 fő, célul tűzte ki, hogy ezt december 31-ig 17 ezerre növeljék. A továbbiakban a tervszerű munka fontosságáról beszélt, majd Soós Vincéné, a nagyszegedi SzövOSz központi vezetője tartota meg felszámólóját. hangsúlyozta, hogy a földműves szövetkezeteknek szorosabbá kell venni kapcsolataikat a helyi DEFORz, EPOSz, MNDSz szervezetekkel, a gépállomásokkal és a termelőszövetkezeti csoportokkal Szoros szövetségben kell előrehaladni a megkezdett úton, hogy a szovjet mezőgazdaság példájának szem előtt tartásával eljuthassunk a szocialista mezőgazdaság megteremtéséhez. Harcos tömegszervezetté kell fejleszteni a szövetkezeteket, fel kell kutatni a tagság soraiba befurakodott osztályidegen etemeket, el kell távolítani a kulákság szóvivőit. Megállapította Soós Vincne, hogy az asszonyok beszervezése terén bizonyos, visszaesés tapasztalható. Ezt a hibát is ki kell küszöbölni, oly módon, hogy ez év végére legalább 30 százalékra emelkedjék az asszonyok száma a tagságban. Ezután határozati javaslatok terjesztette választmány elé, amely magában foglalja a közeljövőben elvégzendő feladatokat, részletesen konkretizálva a terveket, a következő általános szempontok szerint: a tagság növelése a meglévő termelőszövetkezeti csoportok segítése és újak szervezése, az őszi mezőgazdasági munkák fontosságának tudatosítása, a szövetkezeti boltok áruellátásának zavartalan biztosítása, az adminisztráció leegyszerűsítése, az egyéni versenyek fokozott megszervezése. A megyei választmány nagy lelkesedéssel elfogadta a javaslatot, ígéretet tettek arra, hogy minden erejükkel biztosíák a feladatok megvalósítását. Az ülés végén hét tagis elnökséget választottak melynek tagjai a következők: Nyitrai Antal (Szegedi, Kószó Imre (Szatymaz), Sífron Istvánná (Szőreg), Seres Sándorné (Sándorfalva), Tisóczki Sándor (Csengélé), Simon Sándor (Dorozsma), Jakus Ferenc (Üllés). A jövőben a megyei választmány elnöksége közvetlen öszszekötőkapocs lesz a megyei földműves szövetkezetek és a budapesti SzövOSz központ között. SZÍNHÁZ Szombaton mutatják be a Filmcsillagot. A szegedi Nemzeti Színház a héten úl, zenés darabbal lepi meg a színház járó közönséget. Gondos előkészületektán szombaton este mutatják be a Filmesükig pompás, táncos, zenés szovjet vígjátékot. A darabot Rajz János rendezte s ő játssza egyik főszerepét is. Érdeklődéssel várjuk Zentai Ferencnek, a fővárosi Operettszínház- bonvivánjának szegedi bemutatkozását is a Filmcsillagban. Mellette Négy Béla, Kollár Lívia, Kádler Jenő és Sótorjas Éva játszik még nagyobb szerepet. A Moszkvai jellem Vasárhelyen. A szegedi Nemzeti Színház prózai együttese vasárnap Hódmezővásárhelyen játszik. Szofronov Moszkvai jellem című darabja kerül a vásárhelyi közönség elé- A darab az eredeti szereposztásban. Rasi Bélával, Miklósi Gyögygye, Petur Ilkával, Horváth Júliával, Koós Olgával, Kőszegi Gyulával, Darvas Ernővel és Fodor Terézzel a vezető szerepekben kerül színre a vásárhelyi előadáson. TETT MŰSOR: Nov. 1, tedd: Moszkvai jellem. (Shakespeare bérlet.) Szerda: Nincs előadás. Csütörtök este: Moszkvai jellem. (József A. békét.) Szeged dolgozó népe felkészül az Októberi Forradalom évfordinjának megünneplésére November 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ?12. évfordulójától a munkásosztály nagyszabású ünnepségeken emlékezik íné.? az egész világon. Szegleti dolgozó népe már hetekkel a nagy évforduló előtt lázas izgalommal készül az ünnepségre November 6-án, az ünnep előestéjén díszelőadás keretében mutatja be a Belvárosi Mozi a Lenin életéről készült hatalmas szovjet filmet, mely egykori híradó és hangfelvételek segítségével idézi elénk a nagy forradalmár harcos alakját. Az előadást bevezetőjeként az MDP nagyszegedi pártbizottsága nevében Salamon Ferenc méltatja a forradalom jelentőségét. A szegedi üzemek munkásai a falusi dolgozók részére is lehetővé kívánják tenni az örükben a dokumentfilm megtekintését, ezért a Gyufagyár, a Szegedi ési Újszegedi Kendőrgyár felajánlotta tehergépkocsiját, hogy szem szállítsák be a parasztságot írt filmelőadás megtekintésére. November 7-én délelőtt ünnepélyes keretek között nyitja meg Dénes Leó polgámester a szegedi Magyar Szovjet Társaság emlékkiállítását a Dugonics téri székházban. A nagyszabású kiállítás fénykép dokumentumokkal idézi a Nagy Októberi Forradalom szellemét és a szovjet társada-* dalom fejlődését. A Magyar Néprajzi Társaság szegedi vándorgyűlésének második napja A Magyar Néprajzi Társaság vándorgyűlése vasárnap délelőtt az egyetem bölcsészkarán folytatódott. Délelőtt fél 11-kor Trencsényi Waldapfel Imre egyetemi rektor -Hagyomány és forradalom a költészetben és a népköltészetben« címmel tartott értékes előadást. Rámutatott a népköltészet társadalmi meghatározottságaira, az egyéniségnek és a közösségnek, a hagyománynak, újszerűségnek dialektikus összefüggő,szire a költészetben, összevetette a «legrégibb és legjobb» költőt Homéroszt a s szovjet társadalom két kiváló népképzőjével a kazah Dzsambullal és a lengin Szulejman Sztalszkijjal akik a maguk költészetében ismét megvalósították a műköltészet és a ’népköltészet helyes szintézisét. Az előadáshoz íll Vajda László, Marót Károly. Baróti Dezső szólt hozzá Ezután dr Bálint Sándor egyetemi tanár számolt be a szegedi Tájszótár munkálatairól Az előadásához Belona Iván és Mészöly Gedeon szólt hozzá. Bóbitán három órakor Kresz Mária a népi viseletnek a legutóbbi 100 év társadalmi, gazdasági fejlődésével bekövetkezett fejlődéséről számolt be vetítettképes előadá■sában. A vándorgyűlés programja délután a városházán folytató,dőlt. Itt 5 órakor dr TálasiIstván megnyitója után dr Szeghi Endre egy tanár »Népzenegyűjtés Szeged környékén« címmel tartott eredeti fonográf felvételekkel tarkított érdekes előadást. Rámutatott a,szegedi és szegedkörnyéki népzenegyűjtés hagyományaira, a gyűjtők munkáira, majd az előadott fölvételeket ismertet-te. Ezután dr Vajda László a Magyar Néprajzi Társaság főtitkára «Világnézeti harcok a néprajztudományban.« címmel tartotta nagyjelentőségű politikai előadást. Ismertetese nyugati imperialisták néprajzét, ahol ezt a tudományt is a kizsákmányolás szolgáigába állítják és részesévé teszik az imperialisták gyarmati politikájának, mert hamiít áltudományukkal és ’beálltságvitákal nem a néprajz és a néptdomány fejlődését segítik elő, hanem az imperialista politikának szolgálatába szegődnek. Szembeállította velük a Szovjetunió néprajztudományát, ahol a néprajtudósok rendszeresen foglalkoznak a népi kultúra kincseinek feltárásával és ezzel is a szovjet népek fejlődését segítik elő. A nagy tapssal fo rradott előadás méltóan fejezte be a vándorgyűlés második panját ILlfön a vándorgyűlés résztvevői a sámlorfalvai termelő-* csoportot és szövetkezetet látogatták meg, ahol a kollek* tív gazdálkodás előnyeit i* n,érték meg. Délután a résztvevők Vásárhelyre látogattak át, ahol résztvettek a mizcarri ünnepélyes felavatásán. LAPUNK legközelebbi száma, a Mindenszentek an* ngje miatt csütörtökön reg*sem a szokott időben jeleníti meg. •fr-*«..*'»'-'--"“'' — ------------- NaPIRÉN . NOVEMBER 1. Róm. kai: Mindenszentek’ ( Napkelte 6.27, Napnyugta 16.23. TI)AJARÁSdMENTÉS, Mérsékeet délkeleti, déli szél, párás, felhős idő. Helyenként reggeli köd. Többfelé meg eső. A hőmérséklet kissé emelkedik,