Délvilág, 1991. június (48. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-20 / 143. szám
sport világ Bizonytalan jövő Vásárhelyen a csapatvezetők jelenlétében került sor a városi diáksportbizottság által szervezett 1990/91. évi általános iskolai labdarúgó-bajnokság értékelésére a Mikrotechnikai Kft. tükörtermében. Az értekezleten megjelent Nagy György János alpolgármester is, aki köszöntötte a bajnokságban részt vevő csapatokat, felkészítő testnevelőket, majd átadta a VDSP és a HSC jutalmát a csapatvezetőknek. A bajnokság megrendezését csak a diákok tavaszi nagyarányú elfoglaltsága késleltette. A jelenlevők pozitívan értékelték az őszitavaszi rendszerben megrendezett bajnokságot. A következő bajnoki évre javasolták, hogy az ez évi tavaszi rendszernek megfelelően a II-es és III-as korcsoportokban A-, B-csoportban kerüljön megrendezésre a bajnokság. Valamennyien kifejezték szándékukat, hogy az ősszel is indulnak valamennyi korcsoportban. Az új bajnoksággal kapcsolatban már csak az a gond, ki finanszírozza. A bajnokság rendezője, a VDSB ez évben még nem kapott támogatást az önkormányzattól a városi versenyek szervezésére. Fokozza a gondot, hogy a sportigazgatóság sem utalta még át az OTSH által a diáksport gyorssegélyére biztosított támogatást. Több mint hat hónapja fekszik már a megyénél. Nagy hiba lenne a négy éve beindult bajnokságot megszakítani, így csak abban bízhatnak a diákok és a testnevelők, hogy egyszer eljutnak a pénzek oda, ahová szánták, és nem lesz akadálya az általános iskolai labdarúgó-bajnokság megrendezésének. bajnokság végeredménye a tavaszi rájátszás után: 5—6. osztály: 1. Testneveléstagozat, 2. Mindszent, 3. József Attila, 4. Hódtó, 5. Központi, 6. Klauzál utca, 8. Tarján, 9. Szántó Kovács J., 10. Szent István, 11. Kertváros, 12. Székkutas, 13. Kiss Lajos, 14. Dózsa György. 7—8. osztály: 1. Székkutas, 2. Testnevelési tagozat, 3. József Attila, 4. Mindszent, 5. Szántó Kovács János, 6. Kiss Lajos, 7. Kertváros, 8. Klauzál utca, 9. Dózsa György, 10. Központi Általános Iskola, 11. Szent István, 12. Mártély, OLASZ LÁSZLÓ . Egy csésze kávé a mesterrel Mendemonda és valóság Legutóbbi ottjártamkor húsz emberrel beszéltem vásárhelyen. Tizeenöten tudni vélték, hogy a város futballcsapata kiesett ugyan az NB II-ből, de jövőre ugyanott folytathatja, mert több ebben az osztályban szereplő együttes pillanatokon belül megszűnik. Az már eleve gyanús volt, hogy a jólértesült vásárhelyiek közül szinte Berdei sem ugyanazt a három együttest jelölte meg potenciális csődtömegként. Végighallgattam persze őket, bajnokság végén, kieső csapatok háza táján nem ritka dolog, hogy drukkereik reménykednek, valamiféle csodában.------- --------Lukács József, a csapat edzője nem tud a dologról. — Én a jövőt építem — mondja — Néhány idősebb játékos búcsúzik a csapattól. Miklós és Csernus visszavonul, Verők, Bódi, Tóth és még néhány az első csapatnál komoly szerepet nem játszó futballista másutt folytatja. — Kikre számítasz ősztől? — C. Molnár, Talmácsi, Márta, Dórin, Vass, Csáki, Dumitru, Eusebio Pop és talán, ha mentalitásán változtat, Molnár alkotja azt a magot, amelyikre a csapatot építeni akarom. Számítok a fiatalok közül Oltványira, Szűcsre, szeretnék új játékosokat is beépíteni. Dadára és Aszalaira gondolok itt. — A tavaszi szezonban viszonylag jól szerepelt a társaság, hiszen kétszer annyi pontot szerzett, mint őszszel... — Éppen ez ad okot a bizakodásra, jónéhány mérkőzésen mondhatni junior csapattal álltunk ki, s bizonyítani is tudtunk. Talán elég, ha a nyíregyházi mérkőzésre utalok, ahol a közönség bennünket tapsolt, nem a saját csapatát. — Jelenlegöt idegenlégiósa van a csapatnak, a szabályok szerint csak három külföldi szerepelhet egyszerre. — Ha meg tudunk egyezni a Makói FC-vel, Földvéri és Cosmin kölcsönjátékosként nálunk szerepel majd ősztől. Fiatal, tehetséges csatárok, azt tartom a legfontosabbnak, hogy bajnoki mérkőzéseken edződjenek, ne a kispadot koptassák Rostás Gyula, a labdarúgó klub elnöke, aki Balla István, Magyar András és Albert József segítségével igyekszik a klub működésének feltételeit megteremteni, bizakodó. ..ha a csapat megkapja az önkormányzati támogatást, elindulhatunk ismét felfelé.” — írt . Totótippek — 25. hét — Német Kapa 1. Bremen (3)—Fc Köln (7) 1 Norvég bajnokság 2. Kolde (12)—Lilleström (7) x 2 3. FyHingen (11)—Brann (5) x 4. Kongsvinger (3)—Sogndal (8) 1 5. Lyn (2)—Viking (1) x 2 6. Stömsgodset (9)—Tromsö (10) 1 x Német osztályozó 7. Magdeburg (10)—FC Berlin (11) 1 x 8. Union Berlin (1)—Brandenburg (8) x 9. Sachsen Leipzig (12)—Zwickau (1) 1 x 10. Lok. Leipzig (7)—Eisenhüttenstadt (9) 1 x Dán szuperliga 11. Frem (3)—B 1903 (9) 1 x 12. Silkeborg (7)—Aarhus (4) x 13. Vejle (8)—Ikast (10) 1 14. Lyngby (2)—Bröndby (1) x CSÜTÖRTÖK. «ML IONIUS M1 Az első hódmezővásárhelyi úszósiker egy Gál nevű úriember nevéhez fűződik, aki Palicson nyert hosszútávúbajnokságot 1892-ben. Rég volt, igaz volt. Az első úszószakosztály, a HTVE kebelében 1910-ben alakult A legújabb, kedden este. Olvasóink jól tudják, hogy nemrégiben nagy vihart kavart a városiban a Hódiák SE körülkialakult zűrzavar. Alényege az volt, hogy másképp képzelték el az úszósport mibenlétét az iskolában, és az uszodában. Jelentem, megszületett a megoldás. Kedden este Hódmezővásárhelyen, az ifjúsági házban megalakult a Hód Úsző Sportegyesület. A színe:kék-sárga. Zászlaja: pajzs alakú, hosszában felezett, kék-sárga színű, a zászló közepén egy hód figurája. A jelvény is ugyanilyen. Az egyesület 120 fiatal úszót vett át a Hódiák SE- ből. A diáksportkör feladata ezentúl az úszásoktatás, a versenysport alapjainak megteremtése lesz. A menőkkel a HUSE szakemberei foglalkoznak. Ez öt edzőt jelent A szakmai munkát Bán Sándor vezetésével végzik, óhatatlan, hogy az anyagiaknál is szóljunk. Az önkormányzat az úszósport támogatására 420 ezer forintot ajánlott meg erre az évre. Nos, ennek megmaradt részét az új úszóegylet kapja, s ez az összeg minden bizonnyal biztosítja is a működés feltételeit 1991-re. A kedd esti alakuló ülésen elfogadták az egyesület alapszabályét, amely szerint a sportkör célja a minőségi úszósport fejlesztése, a hazai és nemzetközi sportkapcsolatok ápolása. Az egyesület gondoskodik az operatív feladatokat ellátó ügyvezetésről, az oktató- és nevelő- munkát végző edzőikarról, a trénerek továbbképzéséről, a rendelkezésre álló sporteszközökről, s vállalja, hogy az egyesület bevételeinek növelése érdekében vállalkozói tevékenységet is folytat. A Hód Úsző Sportegyesület héttagú vezetőséget választott. Az elnök Szekeres László lett, helyettese dr. Borbáth Árpád. A technikai vezetői poszt dr. Elek Andrásé. A vezető edző Bán Sándor. Az elnökség tagjai: Hegedűs Ferenc, Nagy Sándor, és Nagy Ernő. Utóbbi a vállalkozások eredményességéért is felelős. Elhatározták, hogy az egyesület közgyűlését évente hívják össze. Szabályozták a pártoló tagok jogait is. Azt hiszem, mindenki előtt világos hogy jól döntöttek a Vásárhelyi sportbarátok, amikor új egyesület létesítését határozták el, s még akkor is ezt mondom, ha pénzszűke jellemzi mai világunkat. Az úszás ugyanis alapsportág. Arról nem is beszélve, hogy az egyik legegészségesebb mozgásforma. Vásárhelyről vélhetően sok tehetséges versenyző kerül majdki de talán ennél is fontosabb, hogy igon sok fiatalember lesz egészségesebb, edzettebb. És épp a versenysport által. (petri) Oly sok viszály után Úszószakosztály Vásárhelyen Betliztek a csapataink A döntők előtti utolsó mérkőzéseket vívták tegnap délelőtt Magyarország megyéinek legjobb ifjúsági és serdülőcsapatai. A mi ifiegyüttesünk a nógrádiakkal találkozott, és 1-0 arányú vereséget szenvedett a már a 10. percben tíz emberre fogyatkozott ellenféllel szemben. A szakemberek között egyöntetű vélemény volt, hogy ezt a mérkőzést jó lenne minél hamarabb elfelejteni. Ha Csongrád megye ifjúsági labdarúgása csak egy ilyen válogatottat tud produkálni, az nagyon szomorú dolog. Igaz, hogy az NB I-es és NB II-es csapatok utánpótlásgárdájából nem lehetett válogatni, de akkor is... Fiataljaink ma délelőtt Heves megye együttesével játszanak a harmadik helyért. A döntőt Somogy és Nógrád együttese vívja. Az ötödik helyért Békés és Vas megye válogatottja küzd meg. Serdülőcsapatunk sem szerepelt jól Tegnap Somogyország csapatától szenvedtek 2-1 arányú vereséget, gólunkat Elek lőtte. Az sem vigasztaló, hogy a serdülők háromszor találták el a kapufát, s elhibáztak egy büntetőt is. A labdarúgást gólra játsszák... Ebben a korosztályban Nógrád és Veszprém csapata került a döntőbe. Bács-Kiskun és Somogy megye együttese mérkőzik a harmadik helyért. A mieink csak abban bizakodhatnak, hogy Hajdú-Bihar megye legyőzésével megszerzik az ötödik helyet. A csapat összesen egy pontot szerzett. Érdekesség, hogy Nógrád megye mindkét csapata döntőbe jutott. A Karancs alján pedig most igazán agonizálni látszik a labdarúgás. Legalábbis ami az élvonalbeli szereplést illeti. Úgy tűnik azonban, hogy ott többet törődnek a fiatalokkal, mint nálunk, ahol minden bizonnyal válogatási hibák és tévedések is közrejátszottak abban, hogy a hazai környezetben sem sikerült döntőbe jutni sem az ifiknek, sem a serdülőknek. Az utánpótlással foglalkozó vezetőknek mindebből illik levonni a tanulságot. Nagyon remélem, hogy meg is teszik ezt. Elképzelhetetlenül furcsa, hogy a bajnokságban igen jól szereplő tápéi ifjúsági csapatból senki sem került a legjobbak közé, a gólokat ontó föddeáldakközül sem. No comment. pif- (Erdélyi tudósítónktól.) Mint bizonyára olvasóink tudják, a szekszárdi Babits Magyar—Amerikai Kiadó Részvénytársaság nagy lexikona új sorozatának előkészítéseként A századvég magyarsága címmel a közeljövőben Ki kicsoda sorozat kiadására készül. A sorozat célja, hogy összegezően bemutassa a hazai és külhoni magyarság jeles személyiségeit. Előrebocsátanám, hogy a sorozat erdélyi magyar vonatkozású sportrészének szerkesztésével engem, a Délvilág kolozsvári tudósítóját bízott meg a kiadó. Rendkívül szép és hálás, de ugyanakkor sok utánajárást, újságíró nyelven szólva kiszállást, terepre menést igénylő munka. Hiszen kezdve Temesvártól és Aradtól, Kolozsváron, Nagybányán, Nagyváradon, Szatmárnémetin, Marosvásárhelyen, Nagyenyeden és Brassón át a kimondott Székelyföldig — Csík-, Udvarhely- és Háromszékig —, sőt, még Bukarestig is, rengeteg az olyan jeles bajnok, válogatott sportoló, neves edző, szakoktató vagy egyesületi és klubvezető, akinek neve feltétlenül helyet követel magának a sorozatban. De el kell végezni a nagy munkát! Hogy utódaink lássák, olvassák majd, mit tettek e sok vihart megért táj derék magyarjai hírnevünk megőrzéséért, megvédéséért, fenntartásáért. Elég, gondolom, ha hirtelenjében csak Balázs Jolánt, a kétszeres olimpiai és Európa-bajnok magasugrónőt, túlontúl korán örökre eltávozott férjét, Sőtér Jánost, az első olimpiai érmes, majd világbajnok erdélyi magyar sportolónőt, mellesleg öt olimpiára (!) is eljutott Orbán Olga tőrvívónőt, vagy férjét, a három olimpiát megjárt Szabó Sándor vízilabdázót, jelenleg a magyar válogatott másodedzőjét, a remek szatmári vívónőket, a világhírű Csipler-iskola növendékeit, élükön a „három testőrnővel”, azaz muskétással: Jencsik Katóval, Gyulai Ilonával és Tasi Zsuzsával említem. S hol vannak a híres Csíkszeredai jégkorongozók, a pompás csíki gyerekek, a Vákár- és Sprencz-dinasztia tagjai, Takács Pista, Császár Feri, Antal Előd, Basa Jancsi, a Szabó ikrek, Gyula és Géza, Czáka Duda, Varga Dezső, Bíró Tóni, a Doktor úr, meg Puskás Huba, ötvös Jóska, a Fenke fivérek, Feri és Lajika, és Hollóék, és Kalmár Sanyi és Janovits Bandi, a két Kozán — az András és Gábor —, Csiszár Dénes, André Miki, s a többiek? És a focisták? A Bodola Dudás, Barátky Gyuszi, Sárvári Feri, a két Kopek, azaz Kovács I. Miklós és Kovács IV. István — igen, igen, ez utóbbi az Ajax aranycsapatának későbbi edzője, majd a franciák kapitánya! —, szegény Perényi Jóska, Páll Béla, Szántay Jenő, Farkas Gyula, a próbarendőr (a kis Kopek nevezte el így!), Deményi Rezső, Szaniszlóék, János és Zoli bácsi (ez utóbbi volt a fiatalabb, de ő volt a bácsi!), s kit mondjak még? Táncos Misit, a ma 86 évesen is örökifjú volt Kinizsi-, majd Fradi-jobbszélsőt? Marosvári Bélát? De nem is folytatom. Mind megannyi bizonyosságtétel amellett, hogy az erdélyi fiúk sokat tettek hírnevünk öregbítéséért, azért, hogy országvilág tudva tudja, és látva lássa: van kire számítani a Kárpátok karéján belül! És ami viszont mármost, adatgyűjtés közben is föltűnt: minden fölkeresett és megszólaltatott sportember, lett, volt, legyen korosabb, vagy egészenfiatal meghatódva, s természetesen nagy örömmel fogadta a hírt, hogy benne lehet a sorozat valamelyik kötetében. Mindegyikük megtiszteltetésnek veszi ezt! Ennek alátámasztására, engedjék meg, olvasóim, hogy egyetlen, de annál jellemzőbb, s rögtön hozzátenném, örvendetesebb esetet említsek meg. Csíkszeredában jártam a minap, ahol főleg a jégkorongozókról igyekeztem adatokat gyűjteni. De öszszekerültem Bogyó-Löffler Mária, fiatal műkorcsolyaedzővel, aki rögtön tanítványára, az érettségi előtt álló újdonsült ifibajnok Kerekes Zoltánra hívta föl figyelmemet Telefonhívás, és Zsolt perceken belül megjelent. Táskával, füzetekkel és könyvekkel megrakodva, éppen pótórára készülődve. S amikor meghallotta, miért érdekelnek adatai, kezeit összecsapva így kiáltott föl: — Frici bácsi!? Én benne leszek a Révai-lexikonban? — Igen Zsolt, ott a helyed! — De hát ez szenzációs dolog, Frici bácsi! Nem is annyira nekem, mint majd az unokáimnak! Elmondhatják majd, hogy Nagytata benne volt a Révailexikonban! Igen, kedves Zsolt unokáid majd méltán lehetnek büszkék a Japánt már 17 évesen, háromszor megjárt számos külföldi versenyen, szerepelt és győzedelmeskedett nagyapjukra. S úgy érzem, mi, erdélyiek, valamennyien, akik együvé tartozunk, büszkék lehetünk Rád, s a Kerekes Zsolthoz hasonlóan gondolkodókra! Mindannyiótoknak sok sikert — nemzetiségünk, nemzetünk dicsőségére! LÁSZLÓ FERENC Zsolt unokái büszkék lehetnek A megyei bajnokság filléff gallövői 29 gólos: Marikó (Móraváros), 22 gólos: Födi (Mórahalomköze (Tápé), 20 gólos: Széli (Zákányszék), Puskás T. (SZVSE), 16 gólos: Kovács J. (Makó), 15 gólos: Süli (SZVSE), 14 gólos: Szentpéteri (Sz. Vízmű), 13 gólos: Túri (Mindszent), 12 gólos: Tóth I. J. (Tisza- Új), Zsikó (Szőreg), Zakar (Tápé), 11 gólos: Frank, Márki (Makó), Peták (Bordány), Tóth-Kása (Apátfalva), 10 gólos: Sebestyén, Széli (Sándorfalva), Benkovics (Fábiánsebestyén), Suhai (Tápé), 9 gólos: Süli P. (Szőreg), Bénii (Mórahakim), 8 gólos: Györgyi (Fábiánsebestyén), Tóth G. (Zákányszék), Fekete (Sz. Vízmű), 7 gólos: Grezsa (Sándorfalva), Stráma (Sz. Kinizsi), Demeter (Sz. Vízmű), Bonó, Budai (Mindszent), Király (Móraváros), Lipták (Szegedi VSE), Lengyel (Tisza- Új), 6 gólos: Tóth A. (SZVSE), Magosi (Fábiánsebestyén), Virág, Tóth J. (Sándorfalva), Bóka, Gerecz (Mórahalom), Heindrich, Miklós Cs. (Tápé), Kovács Z. (Tisza- Új), 5 gólos: Hajdú (Bordány), Lengyel(Tanárképző), Elekes, Tóth Gy., Mucsi (Mindszent), Sarkadi, Gulyás (Sz. Vízmű), Simai (Zákányszék), Pikó (SZVSE), Száraz (Szőreg), Dávid (Tápé), Karsai (Makó), Németh (Szőreg). öngólos: Péter III. (Bordány) Sz. Vízmű ellen, Széli (Bordány) Mórahalom ellen, Nagy (Sándorfalva) Szőreg ellen, Hűvös (Szőreg) Mórahalom ellen, Gallyas (Tanárképző) Sz. Vízmű ellen, Tóth II. J. (Tisza-Új) Apátfalva ellen, Koszó (Mórahalom) Sándorfalva ellen. 5