Délvilág - Csongrád Megyei Hírlap, 1995. március (52. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-14 / 62. szám
1ég „A 'Pesti mart. 15-ei események hallatára szinte forrásba jött H. M. Vásárhely Városának lakossága, mart. 26-ik napjára a' helybeli Elöljáróság által a' vásártérre népgyűlésbe össze hívatván, ezen össze hívásra mint egy 15 000-re menő sokaság gyülekezett az említett helyen már eleve felállított emelvény kerül össze... Török Bálint a' Pesti történteket elő adata, a' Pesti 12 pontot az egész sokaság többszörös éljenzése között felolvasta s' a' nép felfogásához alkalmazott magyarázattal kifejtette' s nyilvánította' - olvashatjuk a hódmezővásárhelyi Bírói Jegyzőkönyv 1848 március huszonhatodikai keltezésű bejegyzésében. „Szinte forrásba jött Vásárhely városának lakossága..." Hogyan jutott el a március tizenötödikei pesti történések híre Hódmezővásárhelyre? -kérdeztem Kruzslicz István Gábort, a vásárhelyi levéltár igazgatóját. A forradalom és szabadságharc Hódmezővásárhellyel kapcsolatos eseményeit dr. Varsányi Péter István tárta fel részletesen. Kutatásai alapján tudjuk, hogy a forradalom híre néhány nappal később, de még a hivatalos értesítés előtt érkezett meg. Bodai Antal, a város küldötte épp a korcsmáltatás ügyének intézése végett tartózkodott Pesten, március 19-én írt haza egy levelet a város elöljáróinak, melyben beszámolt a történtekről, és arról, hogy az országgyűlés mindkét házában elfogadták az úrbéri viszonyok megszüntetésére tett javaslatot. A hivatalos értesítést a város március 23-án kapta, mégpedig az alispáni hivataltól. A bírói jegyzőkönyvben az ötszázharmincnégyes szám alatt olvasható, hogyan ismertették a város polgárságával a változásokat. A tizenkét pontot Török Bálint alispán - később a város első országgyűlési követe - olvasta fel. • Az irat többször is említi, hogy a híreket nagy éljenzés fogadta. Itt ilyen jó táptalajra találtak a forradalom eszméi? - Igen, hiszen a város ebben az időben földesúri mezőváros volt. Igaz, hogy már a reformkorban is megválthatták magukat más városok és községek a földesúri függés alól, Vásárhely ezt nem tudta megtenni. Az 1848-as törvények pedig megszüntették a Károlyiak földesúri joghatóságát a város felett; a település rendezett tanácsú várossá vált. Ez pedig annyit jelentett, hogy addig a főbíró és az esküdtek álltak a város élén, ezután azonban polgármestert és képviselő-testületet választottak. Ugyanakkor a '48-as áprilisi törvények a város lakosságának nyolcvan százalékát szabadították fel a jobbágysorból. Az áprilisi törvények tisztelete egyébként itt szorosan összefonódott Kossuth Lajos rendkívüli tiszteletével is. Érdekes, hogy pontosan tudjuk, Kossuth négyszer járt a forradalom idején Vásárhelyen, az innen küldött leveleit is ismerjük, az október 3-án, délelőtt elmondott toborzóbeszéd azonban nem maradt fenn hitelesen. Az a részlet, melyet Fehérvári József jóvoltából ismerünk, valószínűleg a másutt leírt Kossuth-szónoklatok alapján készített kompiláció. Az viszont megint csak biztos, hogy a pákozdi csata szerencsés kimenetelének híréről itt értesült a politikus. Müller Lajos népfölkelő őrnagynak ugyanis október 3-án, fél kettőkor keltezett levelében azt írja, hogy „a honvédelmi bizottmánytól épp most vettem azon örvendetes tudósítást, hogy seregünk Jellasitsot előrenyomulásában dicsőségesen visszatartóztatta...”. És ekkor olvasta el és válaszolta meg Kossuth Rózsa Sándor amnesztiakérelmét is: ebben az ügyben Fekete Mihály főbíró és az esküdtek véleményét is kikérte. Ezután a következő év júliusában találkozott a vásárhelyi néppel a kormányzó. Ekkor Szentesről Szegedre, a kormány új székhelyére utazott. Ebben az időben már polgármestere volt a városnak, Szabó Mihály személyében, aki igen érdekes ember volt. Jogot végzett, állítólag tanított a kolozsvári egyetemen, akadémiai tag volt és irodalommal is foglalkozott. Magyarra fordította Goethe Faustját, valamint Szophoklész és Euripidész drámáit. • A monarchia éveiben Vásárhelyen hogyan ünnepelték a forradalmat? - Sokáig április 11-e, az áprilisi törvények napja volt a hivatalos ünnep. A márciusi forradalom megünnepléséről szóló első hivatalos információt a Vásárhelyi Közlöny 1870. március 13-ai kiadása tartalmazza; a cikkíró megemlékezésre szólít fel. Tudjuk azonban, hogy a márciusi forradalom napját a kis közösségek, olvasókörök addig is megülték. Később a városi közgyűlés '48-as és '67-es párti képviselői abban is különváltak, hogy a '48-as csoport március 15-ét, míg a Deák-párti inkább április 11 -ét éltette... Eddig azonban hosszú időnek kellett eltelnie. Merthogy 1849. augusztus 4-én bevonultak a császári csapatok, és ekkor hosszú ideig még beszélni sem lehetett a forradalomról és a szabadságharcról. A helyi elöljáróság többek között azt a parancsot kapta, hogy minden jegyzőkönyvet, forradalommal kapcsolatos iratot meg kell semmisíteni. Az egyik tisztviselő kijelentette: nem hajlandó elvégezni ezt a lélektelen munkát. Azonnal elbocsátották. Aki végül „megsemmisítette” az iratokat, megfontoltabb ember volt: fekete tussal húzogatta át a tanácsülési jegyzőkönyvek sorait. A tust azonban annyira fölvizezte, hogy az áthúzott sorok még ma is jól olvashatóak. Bakos András A jegyzőkönyveket „megsemmisítették", ám még ma is jól olvashatóak... JVArf ló~- S A,,. ‘J*—s sj“r.~.~ «<•*/« ^wÍm»'«»', «’«*’ 'Wt *«,"s *rv ^ZZac. Z~.—- *-'^-'-r- TZCZ^-Z- .AZZf^z^-í ~s?' ~* S&,*- ~* **/£?“~“*^~'*<yyy'e>*r Részlet a bírói jegyzőkönyvből .Az áthúzott sorok ma is jól olvashatóak. Kruzslicz István Gábor: „Szabó Mihály különös polgármester volt, jogot végzett és irodalmi műveket fordított." (Fotók: Tésik Attila) Szabó Mihály, a literátus polgármester 1995. MÁRCIUS 14., KEDD