Délvilág - Csongrád Megyei Hírlap, 1995. március (52. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-14 / 62. szám

1ég „A 'Pesti mart. 15-ei események hallatára szinte forrásba jött H. M. Vásárhely Városának lakossága, mart. 26-ik napjára a' helybeli Elöljáróság által a' vásártérre népgyűlésbe össze hívatván, ezen össze hívásra mint egy 15 000-re menő sokaság gyülekezett az említett helyen már eleve felállított emelvény kerül össze... Török Bálint a' Pesti történteket elő adata, a' Pesti 12 pontot az egész sokaság többszörös éljenzése között felolvasta s' a' nép felfogásához alkalmazott magyarázattal kifejtette' s nyilvánította' - olvashatjuk a hódmezővásárhelyi Bírói Jegyzőkönyv 1848 március huszonhatodikai keltezésű bejegyzésében. „Szinte forrásba jött Vásárhely városának lakossága..."­ ­ Hogyan jutott el a március tizenötödikei pesti történések híre Hódmezővásárhelyre? -kérdeztem Kruzslicz Ist­ván Gábort, a vásárhelyi levéltár igazgatóját.­ ­ A forradalom és sza­badságharc Hódmező­vásárhellyel kapcsolatos eseményeit dr. Varsányi Pé­ter István tárta fel rész­letesen. Kutatásai alapján tudjuk, hogy a forradalom híre néhány nappal később, de még a hivatalos értesítés előtt érkezett meg. Bodai Antal, a város küldötte épp a korcsmáltatás ügyének intézése végett tartózkodott Pesten, március 19-én írt haza egy levelet a város elöljáróinak, melyben be­számolt a történtekről, és arról, hogy az országgyűlés mindkét házában elfogad­ták az úrbéri viszonyok megszüntetésére tett javas­latot. A hivatalos értesítést a város március 23-án kapta, mégpedig az alispáni hivataltól. A bírói jegyző­könyvben az ötszázhar­­mincnégyes szám alatt ol­vasható, hogyan ismertet­ték a város polgárságával a változásokat. A tizenkét pontot Török Bálint alispán - később a város első or­szággyűlési követe - ol­vasta fel.­­ • Az irat többször is említi, hogy a híreket nagy éljenzés fogadta. Itt ilyen jó táptalajra találtak a forradalom eszméi? - Igen, hiszen a város ebben az időben földesúri mezőváros volt. Igaz, hogy már a reformkorban is megválthatták magukat más városok és községek a földesúri függés alól, Vásárhely ezt nem tudta megtenni. Az 1848-as tör­vények pedig megszün­tették a Károlyiak földesúri joghatóságát a város felett; a település rendezett ta­nácsú várossá vált. Ez pedig annyit jelentett, hogy addig a főbíró és az esküdtek álltak a város élén, ezután azonban polgármestert és képviselő-testületet válasz­tottak. Ugyanakkor a '48-as áprilisi törvények a város lakosságának nyolcvan százalékát szabadították fel a jobbágy­sorból. Az áprilisi törvények tisztelete egyéb­ként itt szorosan össze­fonódott Kossuth Lajos rendkívüli tiszteletével is. Érdekes, hogy pontosan tudjuk, Kossuth négyszer járt a forradalom idején Vásárhelyen, az innen küldött leveleit is ismerjük, az október 3-án, délelőtt elmondott toborzóbeszéd azonban nem maradt fenn hitelesen. Az a részlet, melyet Fehérvári József jóvoltából ismerünk, való­színűleg a másutt leírt Kos­­suth-szónoklatok alapján készített kompiláció. Az viszont megint csak biztos, hogy a pákozdi csata sze­rencsés kimenetelének hí­réről itt értesült a politikus. Müller Lajos népfölkelő őrnagynak ugyanis október 3-án, fél kettőkor keltezett levelében azt írja, hogy „a honvédelmi bizottmánytól épp most vettem azon örvendetes tudósítást, hogy seregünk Jellasitsot előre­nyomulásában dicsősége­sen visszatartóztatta...”. És ekkor olvasta el és vála­szolta meg Kossuth Rózsa Sándor amnesztiakérelmét is: ebben az ügyben Fekete Mihály főbíró és az esküd­tek véleményét is kikérte. Ezután a következő év júliusában találkozott a vásárhelyi néppel a kor­mányzó. Ekkor Szentesről Szegedre, a kormány új székhelyére utazott. Ebben az időben már polgár­­mestere volt a városnak, Szabó Mihály személyében, aki igen érdekes ember volt. Jogot végzett, állítólag tanított a kolozsvári egye­temen, akadémiai tag volt és irodalommal is fog­lalkozott. Magyarra fordí­totta Goethe Faustját, valamint Szophoklész és Euripidész drámáit. • A monarchia éveiben Vásárhelyen hogyan ünnepelték a forra­dalmat? - Sokáig április 11-e, az áprilisi törvények napja volt a hivatalos ünnep. A márciusi forradalom meg­ünnepléséről szóló első hivatalos információt a Vásárhelyi Közlöny 1870. március 13-ai kiadása tartalmazza; a cikkíró meg­emlékezésre szólít fel. Tud­juk azonban, hogy a már­ciusi forradalom napját a kis közösségek, olvasó­körök addig is megülték. Később a városi közgyűlés '48-as és '67-es párti kép­viselői abban is külön­váltak, hogy a '48-as cso­port március 15-ét, míg a Deák-párti inkább április 11 -ét éltette... Eddig azon­ban hosszú időnek kellett eltelnie. Merthogy 1849. augusztus 4-én bevonultak a császári csapatok, és ekkor hosszú ideig még beszélni sem lehetett a forradalomról és a szabad­ságharcról. A helyi elöl­járóság többek között azt a parancsot kapta, hogy min­den jegyzőkönyvet, forra­dalommal kapcsolatos ira­tot meg kell semmisíteni. Az egyik tisztviselő kije­lentette: nem hajlandó el­végezni ezt a lélektelen munkát. Azonnal elbocsá­tották. Aki végül „meg­semmisítette” az iratokat, megfontoltabb ember volt: fekete tussal húzogatta át a tanácsülési jegyzőkönyvek sorait. A tust azonban annyira fölvizezte, hogy az áthúzott sorok még ma is jól olvashatóak. Bakos András A jegyzőkönyveket „megsemmisítették", ám még ma is jól olvashatóak... JVArf ló~- S A,,. ‘J*—s sj“r.~.~ «<•*/« ^wÍm»'«»', «’«*’ 'Wt *«,"s *rv ^ZZac. Z~.—- *-'^-'-r- TZCZ^-Z- .AZZf^z^-í ~s?' ~* S&,*- ~* **/£?“~“*^~'*<yyy'e>*r Részlet a bírói jegyzőkönyvből .Az áthúzott sorok ma is jól olvashatóak. Kruzslicz István Gábor: „Szabó Mihály különös polgármester volt, jogot végzett és irodalmi műveket fordított." (Fotók: Tésik Attila) Szabó Mihály, a literátus polgármester 1995. MÁRCIUS 14., KEDD

Next