Délvilág, 2002. április (59. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-16 / 88. szám

4 Vásárhelyen Maugli, Bagira, Balu és a többiek A dzsungel könyve sikere bák, azóta hetente többször is gyakoroltak a gyerekek. „A legiz­galmasabbak az első előadás előtti percek voltak, körbeül­tünk, fogtuk egymás kezét..." - emlékszik vissza Szél Kati. „Az­tán végül könnyebben ment, mint ahogy vártuk, és meg va­gyunk elégedve magunkkal" - te­szi hozzá. Pintér Erika, és Konczosné Nagy Némedi Gabriella tanárnő­től - akik rengeteget segítettek az iskola nagy vállalkozásának megvalósulásában - megtudtuk: az intézményben hagyomány, hogy négyévente előadnak egy-egy musicalt, gyermekope­rát, így színre vitték korábban a Twist Olivért, a Padlást, most pe­dig A dzsungel könyvét. „Több évre szóló élmény a gyerekeknek egy-egy ilyen előadás, az arra va­ló készülődés" - mondja végül Béres Erzsébet igazgatónő. „A művészet arra is képes, amire a mindennapi eszközök nem: az ember jelleméig hatol. Csak nyerünk azzal mi, pedagó­gusok, ha a gyermek, akár elő­adó, akár néző, lelkét megérin­tette a színdarab." F.CS. A Troisz Olivér és a Padlás című musical után A dzsungel köny­vét mutatta be a hódmezővá­sárhelyi Liszt Ferenc Ének-Ze­nei Általános Iskola és a Péczely Attila Művészeti Oktatási In­tézmény. Óriási sikerrel adta elő a gyere­kekből álló szereplőgárda a Kip­ling világhírű regénye nyomán Dés László, Geszti Péter és Békés Pál által készített zenés játékot a Petőfi Művelődési Központban (PMK-ban. A darab nagy erénye - hála a profi átdolgozó triász­nak, Toronykőy Attila rendező­nek és más közreműködőknek hogy nem gügyögősül el a cselek­mény, felnőttnek tekinti a gyere­keket. A gégék kitűnőek, a sánta tigris „Sir Kán-kánt" jár, a ma­jomcsapat közismert - egyetlen gyermeknapról sem hiányozható - „Mentünk, de megjöttünk / Egy majomban éltünk" daláról nem is beszélve. Talmácsi György Maugli­ja a dzsungelben otthonosan mozgó, ám mindvégig kicsit szögletesen embernek megmaradó figura, Baranyi Dalma hihetetlenül ci­­cás Bagirája és Szél Katalin mac­kós Baluja telitalálat. Ugyanez az összes többi szereplőre is kivétel nélkül alkalmazható. „Bagira tulajdonságai teljes mértékben illenek rám" - mond­ja Dalma, aki a való életben is éppoly cicás, mint a színpadon. Egyébként a rendezővel együtt­működve öltötték­­föl egy-egy szereplő sajátosságait a gyere­kek. „Megadta a fő vonásokat, és ezt saját elképzeléseinkkel fej­lesztettük tovább" - így Szél Ka­talin és Talmácsi György. Két hónapja kezdődtek a­pró­ Maugli (Talmácsi György) és Balu (Szél Katalin) bokszol. Fotó: Tésik Attila S­zínház és iskola A színészek több életet élnek; részint van a saját létük, részint vannak azok a további, plusz éle­tek is, amelyeket színpadon játszanak el. E plusz életek - amelyeket nem készen kap a szí­nész, hanem saját maga alakít ki, bizonyos kül­ső instrukciók alapján; ettől színész - nagymér­tékben fejleszthetik saját személyiségét is. Kö­vetkezésképp egy színész jobban eligazodik az életben, mint egy nem színész, jobban működ­het, és tán „jobb ember’’is lehet annál, aki csak messziről látott világot jelentő deszkákat. Per­sze, „jó ember’’-ségét nem okvetlen gyakorolja, de legalább tudja magáról, mikor „jó ember" és mikor „rossz". Hasonló a helyzet a gyermekszíndarabokkal, a gyermekszereplőkkel kapcsolatban, mint ahogy az úszás lényege sem különbözik tíz- és negyvenévesen. Sőt: minél korábban kezdi vala­ki a más bőrébe belebújás képességét kialakíta­ni, annál magától értetőbben gyakorolja később. Az iskola tehát nagyon jól teszi, ha színdarab előadására készteti a gyerekeket - ennél jobban semmi nem segítheti elő elfeledni látszott egyik alapfeladatát, a személyiségformálást. A tárgyi tudás beszerezhető az iskolai futószalagon - de a pedagógusnak, ha megfeszül is, nagyon kevés lehetősége van arra, hogy egyenként, személy szerint foglalkozzék a gyerekek személyiségé­nek alakításával, amikor meg a tanár „az osz­tálynak" beszél, akkor gyakran épp azok bújnak ki a hálóból a figyelmetlenség lyukain, akiknek a leginkább szükségük lenne a pedagógus által elmondottak integrálására, mondhat a tanár, amit akar, igyekezete nem ér célt. Ám a darab, amelynek színre vitelét az egész iskola feszült figyelme kíséri, hónapokon át­­ a darab más. Nincs az a kezelhetetlen nebuló, akinek érdeklődését ne keltené föl a Twist Oli­­vér, a Padlás, A dzsungel könyve, és így tovább. S a plusz életek megélése közben megjelenített plusz értékek, befogadókra találnak. FARKAS CSABA Húszezernél többe kerül a terhességmegszakítás Drágább lett az abortusz Az eddigi 19 ezer 132 forint helyett tegnaptól 20 ezer 433 forintba kerül a terhességmeg­szakítás. Az érintettek több mint felénél teljes áron végzik el az abortuszt, bizonyos ese­tekben harminc-, illetve ötven százalékkal kevesebbet kell fi­zetni. A KSH adatai szerint tavaly 56 ezer terhességmegszakítást vé­geztek hazánkban. Csongrád megyében 2260 abortusz tör­tént, de a korábbi évekhez ké­pest csökkenés tapasztalható, így például míg 1993-ban Sze­geden 2057, addig tavaly „csak" 1296 művi beavatkozás történt. A terhességmegszakításokért tegnaptól többet kell fizetni, az eddigi 19 ezer 132 forint helyett 20 ezer 433 forintot. Az adatok szerint az összes abortusz öt-hat százalékát egész­ségi okok, a magzat vagy az anya betegsége miatt végzik el az orvo­sok. - Ezekben az esetekben nem kell fizetni - közölte Csepiné Szűcs Gizella, a szegedi Család­­védelmi Szolgálat védőnője. Té­rítésmentes a terhességmegsza­kítás az állami gondozottak és fogyatékosok, valamint a rend­szeres szociális segélyben és az emelt összegű családi pótlékban részesülők esetében, amennyi­ben az egy főre eső jövedelmük 20 ezer 100 forint alatt van. Minden egyéb esetben fizetni kell. Azt, hogy kinek mennyit, azt konkrét szociális juttatások­hoz kötik a jogszabályok. Har­mincszázalékos kedvezményt kapnak, tehát 6130 forinttal fi­zetnek kevesebbet a munkanél­küli segélyben, ápolási díjban, kdegészítő családi pótlékban ré­szesülők és azok az asszonyok, akiknek férje sorkatonai szolgá­latát tölti. A teljes összeg felét, azaz 10 ezer 216 forintot fizetnek a gye­sen lévők, a gyermekvédelmi tá­mogatásra jogosult hivatásos anyák és az átmeneti segélyt ka­pó asszonyok. Az abortuszdíjak drágulásával egy időben nem csökkentették a fogamzásgátló szerek árát. A sze­rek változatlanul drágák, így a védekezés e módszerét csak a jobb anyagi körülmények között élők alkalmazhatják. K.K. ■AKTUÁLIS» TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK SZÁMA 1970 1980 1990 1999 2000 Bács-Kiskun megye 9980 4200 4587 3197 2869 Békés megye 9563 3339 3377 2234 2010 Csongrád megye 9193 3292 3926 2598 2400 Dél-Alföld összesen 28726 10831 11890 8029 7279 KEDD, 2002. ÁPRILIS 16. A szentesi mentőállomás területe megtisztul Szénhidrogén szivárgott a földbe A szénhidrogén szivárgása mi­att kialakult környezetszennye­zést még ebben az évben meg­szünteti az Országos Mentő­­szolgálat Szentesen, a Sima Fe­renc utcai mentőállomásának területén. Hasonló lépésre ké­szül Szegeden is. Üzemanyag és tüzelőolaj tárolá­sára és tartalékolására használta az Országos Mentőszolgálat ko­rábban a mentőállomások terü­letén lefektetett henger alakú tartályokat. A szentesi mentőál­lomásnak egy tíz köbméteres, henger alakú tartálya volt, me­lyet már jó ideje kiürített, de ki­emelésekor kiderült: a henger és a kezelő sérült volt, tehát szén­­hidrogén került a földbe. Erre megfigyelőkutat helyeztek el a területen. A mérések alapján született meg az adat: mintegy száz köb­méternyi szennyezett víz van a földben. Ráadásul a víz szivárgá­sának iránya a helyszínhez köze­li Kurca medrébe tart. De nincs szó jelentős szennyezésről - hangsúlyozta Korom Pál főtaná­csos, a városházán a hatósági ügyintézésért felelős környezet­­védelmi szakértő. A mérésekből kiderült, hogy elsősorban a talaj­víz szennyezett, a földet magát nem kell eltávolítani a mentőál­lomás területéről. Tizenöt-húsz méteres sugarú körzetben azon­ban mentesíteni kell a talajvizet a szénhidrogéntől. Ennek költségeit teljes egészé­ben az Országos Mentőszolgálat állja, alvállakozót bízott meg a feladattal. A tervek szerint nagy átmérőjű csőkút segítségével há­romnegyed év alatt, óránként 1-2 köbméter (összesen hétszáz köbméter) talajvizet emelnek ki, melyet enzimekkel semlegesíte­nek, és így juttatnak vissza a földbe. A tisztítókút kapacitása óránként 10 köbméter, de Szen­tesen ennél kisebb ütemben dol­gozik majd, az alaposságot szem előtt tartva. A környezetvédelmi problé­mák megoldásánál rendszerint érdekellentétek ütköznek, sok esetben a pillanatnyi gazdasági megfontolások kerülnek előtérbe az egészséggel szemben - osztot­ta meg velünk tapasztalatát Ko­rom Pál. A mentőszolgálat mint intézmény viszont maga hozta meg azt a döntést, mellyel fel kí­vánja számolni a területén lévő környezetszennyezést, így min­den lépésnél partnerként mutat­kozott. A mentesítés időszakában fo­lyamatosan megfigyelés alatt áll majd a szénhidrogén, mely vízzé válik. Az Országos Mentőszolgá­lat Alföldön a közelmúltban Kecskeméten és Szegeden is ha­sonló lépéseket határozott el. B. G. Száz köbméternyi szennyezett víz áll a szentesi mentőállomás alatti földben. Fotó: Tésik Attila Kinek savanyú a szőlő? Mindenki érintett. Az országgyűlési képvise­lő-választás első fordulóját követően sokkal töb­ben beszélnek a voksokról és következményekről, mint korábban. Mi néhány vesztes képviselő­­jelölt véleményére voltunk kíváncsiak. A Csongrádtól Kistelekig tartó körzetben szabad demokrata színekben induló Győri Zoltán örül, hogy az SZDSZ bejutott az országgyűlésbe, s azt is örvendetesnek tartja, hogy a szélsőséges MIÉP ki­szorult a törvényhozásból. „Az általam elért ered­ménnyel nem vagyok elégedett: körülbelül ezer szavazatra számítottam, ezzel szemben csak 799-et kaptam. A kormányváltó hangulatot ismét nem kellő idő­ben érezte meg Csongrád lakossága, ezért a szava­zók többsége az első fordulóban a Fidesz-MDF je­löltjét, Vincze Lászlót támogatta. Szerintem a hely­zet április 21-ére változhat." A szentesi Kurucz Márton független jelöltként indult az országgyűlési választásokon, ahol nyolc aspiráns közül a hetedik lett. Ezen nem lepődött meg, mert tisztában volt azzal, hogy függetlenként eleve kisebb az esélye, mint valamelyik párt támo­gatásával. „Nem markolni szerettem volna, ha be­jutok a parlamentbe, hanem segíteni akartam a vá­lasztókerület lakóinak." De a többség nem tartot­tak rá igényt, ezt Kurucz Márton tudomásul vette. A szentesi térségben bárki is nyer a második fordu­lóban, azt szerinte el kell fogadni. Csalódással fogadta az első forduló eredményét a Munkáspárt makói jelöltje, aki 710 szavazattal, a voksok 3,2 százalékával az utolsó helyen végzett. Szabó Jenőné az egyetlen nő volt a hat jelölt közül. „Amikor meghallottuk délelőtt, hogy nagyon ma­gas a részvételi arány, már lehetett sejteni, hogy ez lesz az eredmény. Este mégis nagyon csalódott vol­tam, amikor kiderült: a Munkáspárt sem kerülhet be a parlamentbe. Azokat a tennivalókat, amelye­ket először mi vetettünk fel, mások is emlegették az elmúlt hetekben. Félő azonban, hogy a szavak­ból mégsem lesz tett." De azért örülne, ha az ígére­tek, amelyek a szegényebbek sorsának javításáról szóltak, valóra válnának. Bicsérdy Gyula, az SZTE Mezőgazdasági Kará­nak főigazgatója az MSZP színeiben indult a vá­lasztásokon Hódmezővásárhelyen és térségében, de nem szállhat ringbe a második fordulóban. Az országos eredmények igazolták várakozásait. A he­lyi adatokról azt mondta: „A választási küzdelem mindig kétesélyes. Mint egykori sportoló, azt is tu­dom, a vereséget is el kell viselni." A magyar nyelv hete Az anyanyelv állapota: közügy. Erre az összefüggésre irányítja a figyelmet minden évben a ma­gyar nyelv hete. A megyei rendezvénysorozatot Csongrádon a Batsányi János gimnázium új épületében Fábián György igazgató nyitotta meg. Az ünnepségen a csongrádi iskola tanulói anyanyelvi műsort mu­tattak be, majd Szenczi Ibolya, az Anyanyelvápolók Szövetsége megyei tagozatának elnöke a szaknyelv helyzetéről tartott elő­adást. A magyar nyelv hetének helyi rendezvényeit az Anya­nyelvápolók Szövetsége megyei tagozata, a Társadalmi Egyesülé­sek Szövetsége és a TIT megyei tagozata közösen szervezi.

Next