Magyar könyvbarátok Diarium-a 1934 (1-8. szám)

1934 / 7-8. szám - Kis tükör (Közlemények az ifjúsági írókról)

Élete utolsó két évtizedét remete­ként visszavonulva töltötte. Az egri várban temették el. Ácsolatlan fa­keresztjén, kívánságára, a neve alatt ennyi áll : Csak a teste ! Si GÁSPÁR FERENC (1863— 1922) mint hajóorvos, beutazta az egész világot. Utóbb Budapesten telepedett meg. Si GOMBOS ALBIN (1873—) kö­zépiskolai tanár, történettudós. Fő­ként a középkor kútfői érdeklik. Egy ideig ő szerkesztette a Századok-at. Si GRIMM, JAKOB (1785—1863) és WILHELM (1786—1859) test­vérek. Mindkettő költő és tudós. Nevüket a német népmesekincs összegyűjtésével tették halhatat­lanná. Si GULÁCSY IRÉN, P. Nagyvára­don él. Férje a Hanságban vasutat épített. Itt ismerte meg a magyar puszta világát. Népies tárgyú művei­vel tűnt fel. Újabban főleg történeti regényeket ír. Si GYULAI PÁL (1826—1909) kolozsvári tanár, később a buda­pesti egyetem tanára. Félelmetes hírű kritikus volt. A gyermekversi­kék első magyar mestere. Legismer­tebb költeményét, az Éji Látoga­tást feleségének, Szendrey Máriának, Petőfi sógornőjének korai halála ihlette. Si HANKÓ BÉLA a debreceni egyetemen az állattan professzora. Si HANKÓ VILMOS (1854—) kémikus, pesti reáliskolai tanár, igazgató. Dolgozatai és kutatásai főként a magyarországi ásvány­vizekkel foglalkoznak. Si HARSÁNYI KÁLMÁN (1876— 1929) állampénztári tisztviselő volt. Műfordítónak is kiváló. Nevét Kris­tálynézők című regénye s az Ellák örökítette meg irodalmunkban. Si HARSÁNYI ZSOLT (1887—) hírlapíró. Műfordítással, dramatizá­lással indult pályája. Újabban a re­gényes életrajznak vált mesterévé. Si HEDIN, SVEN (1865—) svéd Ázsia-kutató. A háború előtt az orosz veszedelem ellen, a háború alatt a németek érdekében szólalt föl. Si HERCZEG FERENC (1863—) atyja polgármester volt Versecen. Jogásznak indult. Sokáig volt kép­viselő. A háború óta visszavonultan él hűvösvölgyi házában. Si HEVESI LAJOS (1843—1910) magyar származású bécsi újságíró csak élete első felében dolgozott Pesten. Si HORVÁTH JÁNOS (1878—) budapesti egyetemi tanár, a szellem­történeti módszer első alkalmazója irodalomkutatásunkban. A párisi École Normale növendéke, az Eötvöskollégiumnak tanára volt. Si JÓKAI MÓR (1825—1904) diák­korában festő akart lenni, azután ügyvéd lett, de az oklevélnek nem vette hasznát. Teljesen az irodalom­nak élt. 1848-ban az ifjúság egyik vezére, Világos után halálra ítélték s csak nehezen sikerült az üldözők elől elrejtőznie. Nem csoda, hogy a szabadságharc egész életére kiható élménye maradt. St KÄSTNER, ERIK német író. A modern ifjúsági irodalom egyik kiválósága. Si KIPLING, RUDYARD (1865—) Bombayben született, ereiben indul és angol vér keveredik. Rengeteget utazik. Bejárta az egész világot. Si KOMÁROMI JÁNOS (1890—) hírlapíró. Sárospataki diák, a há­borúban császárvadász önkéntes volt. Súlyosan megsebesült. Si KÓS KÁROLY (1884—) temes­vári születésű erdélyi művész. Nem­csak író, hanem építész is. A buda­pesti Állatkert az ő tervei szerint épült. Sztánán és maga építette házában. Si LAGERLÖF, ZELMA (1858—) tanítónő volt egy svéd falucskában. 1909-ben neki ítélték a Nobel-díjat. St LAJTHA LÁSZLÓ (1891—) ze­neszerző. Magyar népdalgyűjtéssel szerzett érdemeket. St LAMBRECHT KÁLMÁN (1889—) paleontológus, egyetemi 206

Next