Diósgyőri Munkás, 1960. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-05 / 27. szám

196#. július 5. Tovább fejlesztik a nemesacélkovácsművet Újabb előmelegítő kemencét építenek önerőből A kohászati művek nemesacélkovácsművében — mely az ország legnagyobb ilyen üzeme —, készítik a gyár legértékesebb termékeit, a forgácsolásra szolgáló, magas ötvözésű szerszám-, sav- és hőálló kovácsolt acélokat, melyeknek igen nagy értékesítési lehetősége van, mind a bel-, mind a külföldi piacon. Éppen ezért kezdte meg a gyár vezetősége már több éve ennek a fontos gyártmányokat készítő üzemnak a fejlesztését. Ennek során a régi, fából készült, a dolgozók egészségét veszélyeztető üzemcsarnok helyett korszerű, vasvázas épületet emeltek, a gépparkot is két nagyteljesítményű pöröllyel bővítették. Ezzel lehetővé vált a gépeknek munkaműveleti, technológiai sorrendben történő elhelyezése, ami a munka termelékenységének növelését segítette elő. Az üzem dolgozói maguk is felismerték a fejlesztés fontosságát, s nem vártak újabb, költséges beruházások megvalósítására. Eddig önerőből már két hevítőkemencét létesítettek. Majak István, Grómusz József, és Pataki István műszaki dolgozók javaslatára egy kihasználatlanul álló hűtőgörgőt alakítottak át előmelegítő kemencévé, ami a megmunkálásra kerülő anyagok jobb előkészítését, végeredményben a munka folyamatosságát, s egyben a minőség javítását segítette elő. Az idén még egy másik előmelegítő kemencét is építenek saját erőből, s több, fáradságos kézimunkát oldanak meg kisgépesítéssel házilag. Mindezek már eddig azt eredményezték, hogy az üzem termelése növekedett. A még tervezett és folyamatban lévő munkák révén, továbbá az értékesebb gyártmányok arányának jelentős növelésével az év végére a termelés növekedése a harmadával lesz több az öt év előttinek. Az üzemfejlesztést is folytatni akarják, így tervbe vették, a földgáz bevezetését, továbbá a kézimunka megszüntetésére manipulátor üzembeál Ittasát. Szorgalmas fiatalok Társadalmi munkában készítik a nehézszerszámgépgyári üzemfenntartás KISZ-fiataljai a betontömböket a járdák építéséhez. A képen Hegyik Jánost, Fenyves Miklóst, Stefan Jánost, Céklás Imrét, Juhász Katalint, Orosz Zoltánt, Fekete Annát láthatjuk, akik a legszorgalmasabbak a KISZ-fiatalok között. Adorján Sándor felv. Miért nincs zöldfélée a gyár szomszédságában A mi rendszerünkben sok könnyítés szolgálja a gyári dolgozók ellátását. Az üzletek tömve vannak szebbnél-szebb, jobbnál-jobb árukkal. Nagyon előnyös például a dolgozók számára az a körülmény, hogy már reggel öt órakor a műszakba menők friss kenyeret, tejet, kávét, süteményt, stb. vásárolhatnak. De a húsüzletekben ugyancsak reggel öt órakor nagy választékban beszerezhető „kenyérmellé való" is. Ez rendjén is van. Ebből látjuk, hogy az emberről való gondoskodás jegyében a vezetők tőlük telhetően mindent megtesznek, hogy semmiben hiányt ne szenvedjünk. Egy hiányosságról azonban mégis szólni kell. Nem mindenki szereti a tejet, így; nyári időben a „szárazkoszt” is csak úgy jó, ha valami „zöldféle” is van hozzá. Az pedig itt a gyárban közel sincs. Helyesnek tartanánk, ha a kereskedelmi vállalatok — ahogy, megoldották a tejüzemnek, a hús-üzemnek a kérdését —, ugyanúgy megoldhatnák azt is, hogy a dolgozók zöldpaprikához, uborkához is hozzájuthassanak. Úgy gondolom, hogy a postai villamosmegállónál lévő italboltnál, vagy akár ugyanabban a helyiségben a féldecit kedvelők mellett módot lehetne találni arra is, hogy azok a dolgozók, akik „száraz kosztjuk” mellé szeretnének „zöldáruhoz” jutni, ezt megkaphassák. Azt hiszem, ez nem megoldhatatlan feladat. Varsás Mihály jó, kitépni assz a fürtöt, amely a lány homlokán rezeg a rend,kerék szélének játékára. Hangja is csak sípolna, mint kamasz fiúé, életének első fontos percében. De pupilláinak szűkülésében és keskenyedő ajkának rándulásában élesebben minden szónál, benne volt a kérdés: „Hová tetted Imrét?!” A másik megértette, tan szeme sarkából figyelte az asszomyt, mintha mindez nem lenne érdekes számára. Néha hunyorgott, mintha az oxigén freccsenő lángjába nézett volna. „Álmos vagy? ölelkeztél? Milyen volt a férjemmel?" —vallat tovább az asszony tekintete, s elpirult. Pedig megfogadta, hogy nyíltan száll szembe, és kimondja amit érzett, amit akart: „szeretem a férjed, mert jogom van szeretni. Fiatal vagyok, szerethetek." S még elmondta volna azt is, hogy ő éppoly szerencsétlen a szerelemmel, mint a másik, aki már gyermekre is hivatkozhat. S még megkérdezte volna, hogy miért nem vigyázott arra, amit egyszer megszerzett. Kaszásné felzokogott s ha Ballaginé bele nem karol, tán össze is esik. A gépek egymás után némultak el. A kiáltozásra előjött a művezető is. — Mi az, vásár? — A síró asszony láttán, azonban elhallgatott. Magában pedig azt mondta: „hiányzik ezeknek valami... Most is a férfin veszekednek.” S még jobban meggyőződött elveiben, hogy a nő, az csak nő. Kaszásáét az öltözőbe kísérték. A művezető kimért léptekkel ment utánuk, s amikor Idát leültették egy székre, s vízzel dörzsölték, megállt fölötte. — Ezek a nők, ezek a nők! A sápadt asszonyt figyelte. Tekintete becsúszott a nyitott ingblúzon szeme mohón falta a fehérséget. Rezzenve megpihent az apró melleken, melyek úgy pihegtek egymástól kicsit elfordulva, mint galambpárok szerelmeskedés után. Majd a szűk nadrágra tapadt tekintete, amelyben az asszony combjai ívesen futottak az övnélküli ruha lezserségéig. Cuppantott, s az asszony arcát nézte, a kis száját, szemeit, a vékonyodó ékbefutó arcot, s a fehér bőrét. A haja kócosan, rendezetlenül hullott a nyakéba az asszonynak, s ez valami rendet bontott meg rajta. — A frizurája jobb is lehetne — jegyezte meg félhangon a művezető. Ida felrezzent a kábultságból, mini, a kés érintése, úgy hatott rá a férfi tekintete. S mégis jólesett neki ez a kutató pillantás, összehúzta blúzát a mellén, aztán kérdően a művezetőre nézett, aki zavartan kifelé hátrált az öltözőből. Az asszony arca színtelen volt, nem vallott, pedig látta, hogy ő hozta izgalomba a fölényes művezetőben a férfit. Kacagni lett volna kedve hirtelen. Most persze nem illik. De mégis. Szóval őbenne a nőt... A csarnokban a gépsorok düh ------ ■ ■ ■ J fedezve futottak mellette. Az asszony úgy érezte, hogy megrészegedtek, s ölelkezni akarnak vele. „A vén kandúr” — kacagott magában és sajnálta, hogy nem nevethetett a lány szemébe, aki riadtan figyelte. Visszasietett az öltözőbe, megnézte magát a tükörben. Amíg haját igazgatta eszébe jutott egy frizurát hirdető szöveg, amely egy kirakatban fogadja vasárnap reggelenként, amint a púnem siet,.. DIÓSGYŐRI MUNKÁS ÜZEMI JEGYZETEK Ilyet még nem láttak Hosszú kilométereken át zakatolt velük a vonat, mert Kenézlő, a Tisza és a Bodrog találkozásánál fekszik. Itt születtek s éltek eddig. S most várost jöttek nézni. Nem is annyira a várost, mert jártak ők már Miskolcon, inkább a gyárat. Arcukat barnára cserzette a nap, de még így is érezni, nem annyira a napbarnítás piroslik arcukon, mint az izgalom, a gyárlátogatás szokatlan izgalma. Ilyet még nem láttak, pedig már jó pár évet éltek. A martin, a középsor és a toronymagas nagyolvasztói csúcs, mind, mind érdekes, érdekesebb, mint amit a fantázia elképzelhet. Ámulatuk félig csodálkozásból, félig ijedtségből tevődik össze, s azt is elhiszik egy ideig, hogy a tüzes bugákat a munkások a vállukon hordják. Életük — a 18 és 21 év — a földhöz szoktatta őket. Anni, a fiatalabb, csapatvezető és minden különös zajra félénken összerezzen. A kenézlői Új Élet Tízben egy éve dolgoznak. Az egyiknek 60, a másiknak már 80 munkaegysége van. Egységenként 11 forint előleget, s majd — ősszel, a zárszámadáskor — 34 forintot várnak. S hogy vonzza-e őket a város? Talán a gyár. Mert szokatlan és új. De amúgy elégedettek sorsukkal, hiszen fiatal lányok dolgoznak egy munkacsapatban és a napok vidáman telnek el. Pártai Irén és Koltavári Anna először jártak a gyárban. Pedig, akik itt dolgoznak — a munkásokat — jól ismerik. Sokat ellátogatnak hozzájuk falura. Tanácsot, segítséget adnak. És ők mondják, hogy a kormos, olajos ruhák alatt aranyszívek élnek. És ámulva nézik a fény és zajból megittasodva zajló gyári életet. (b) Az új brigád mozgalom formálja, neveli az embert Huszonkilencre emelkedett a szocialista címért versenyző brigádok száma a Nehézszerszámgépgyárban A termelési bizottság ütemterve alapján brigádértekezletet tartottak az elmúlt héten a Nehézszerszámgépgyárban. Részt vettek ezen a megbeszélésen a szocialista és az e címért versenyző brigádok, valamint a többi brigádok vezetői és tagjai- A mintegy 100 jelenlévő előtt Rácz Lajos, a vállalat munkaügyi előadója, versenyfelelőse mondott beszámolót. Elöljáróban foglalkozott a munkaverseny jelentőségével, amely egy új fejezetet nyitott meg azzal, hogy a szocialista brigádmozgalom kibontakozott. Hangsúlyozta, hogy amíg a vállalatnál az elmúlt évben hat brigád versenyzett a „Szocialista munkabrigád" címért, addig ma 29 brigád 252 résztvevővel tűzte maga elé ennek a szép címnek elnyerését. Sokan felvetették már — mondotta —, vajon hat hónap elegendő-e ahhoz, hogy valaki szocialista emberré váljon? Ez persze csak a kezdet, de, aki hat hónapon keresztül teljesíti a feltételeket, jó úton halad a szocialista emberré váláshoz. Felhívta a figyelmet az előadó a brigádnapló pontos vezetésére, majd az értékelés fontosságáról beszélt. Az üzem vezetői nagyobb gonddal kezelték ezt a felelősségteljes munkát. Befejezésül elmondotta, hogy a Nehézszerszámgépgyárban egyre inkább kidomborodik a versenymozgalom a szocialista forma, a családi látogatások és egymás kölcsönös segítése. A szocialista versenymozgalom formálja, neveli az embert, elmélyíti a felelősséget, segíti a munkafegyelem megteremtését, emeli a közösségi érzést, gazdagabbá teszi az emberek gondolatvilágát. A beszámoló után Oprendek András elvtárs, a pártbizottság termelésfelelőse szólt: — A kapitalista társadalomban az emberek egyéni céljaikat helyezték előtérbe — mondotta — nekünk arra kell törekedni, hogy együttesen fejlődjünk és ebben igen nagy szerepük van a szocialista brigádoknak. A brigádok vezetői hozzászólásukban bátran és hozzáértően beszéltek a termelést gátló hibákról. Ercsei Olivér szocialista címért versenyző brigádvezető például kérte az igazgatóságot, hogy a laboratóriumot bővítsék ki, mert csak így fognak tudni eredményes munkát végezni. A hasznos értekezlet résztvevői elhatározták, hogy ezentúl negyedévenként az üzemekben tartanak megbeszéléseket a vitás kérdések tisztázására és a tapasztalatok átadására. Jelentősen túlteljesítette vállalását a fiatal szocialista munkabrigád A dolomitbánya KISZ-fiataljaiból alakult szocialista munkabrigád ez év elején vállalást tett, melyben elsősorban havi tervük túlteljesítéséért, továbbá féléves tervüknek 1000 tonnával való túlteljesítését vállalták. Ezt a vállalást a brigád hónapról hónapra becsülettel teljesítette, illetve magasan túlteljesítette, így például első negyedéves tervüket, amely 6160 tonna dolomit kitermelése volt, 6721 tonnára teljesítették. Ez 109 százaléknak felel meg. A második negyedéves tervüket, amely 6 080 tonna volt, 6 762 tonnára teljesítették. Ez 111 százalékot tesz ki. Féléves tervüket pedig 12 240 tonna helyett, 13 483 tonnára teljesítették, így féléves tervük teljesítésénél 110 százalékot értek el. Végeredményben tehát féléves viszonylatban a vállalt 1000 tonna helyett 1243 tonnát termeltek. A brigád ezt az eredményt a „Szocialista munkabrigád” cím elnyeréséért folytatott versenyben, valamint a jó műszaki feltételek biztosítása mellett tudta elérni. A brigád e szép eredmények alapján, most újabb vállalást tett a második féléves terv sikeres teljesítő KRISTÓF JÁNOS Javítsanak a raktárolás és anyagkiadás módján Hibák, amelyek gátolják a jó szerszámellátást és anyagkiadást Sok szó esett már a kohászati művek durvahengerléséről, mint a gyár egyik fontos üzeméről. Fontos ez az üzem azért, mert itt a blokkhengereket hengerlik ki — az ország hengerelt vasszükségletének nagyobb részét — és ezt a munkát minden dolgozónak elsőrendű érdeke, kötelessége segíteni. Tudja ezt ma már a legtöbb kohászati dolgozó, csak a durvahengermű raktárának egyes dolgozói feledkeznek meg arról, hogy nem a hengerde van a raktárért, hanem éppen fordítva és a raktár dolgozóinak minden igyekezetükkel arra kell törekedni, hogy elősegítsék a durvahengerde termelését. Az üzemvezetés gondoskodását bizonyítja az a tény, hogy a régi rossz fabódé helyett téglaépületet építtetett a raktár számára. Tartalmában is javulás van, mert több szerszám van benne. Javult az ellenőrzési, jobb a nyilvántartás és nem tűnnek el egyes szerszámok, mint ezelőtt. E felsorolt eredmények mellett szólni kell egyes hiányosságokról is, amelyek még gátolják a jó szerszám- és anyagellátást a hengerdében. Különösen a kéthetenkénti nagyjavításoknál okoz ez problémát. Ha sürgősen kell egy csavar, vagy alátét, akkor sok értékes időbe kerül míg megtalálják az előmunkást, vagy azt a személyt, aki megírhatja rá a megrendelést. Úgy érezzük, nem fölösleges elmondani azt sem, hogy sok időt rabol el és sok bosszúságot okoz, hogy külön megrendelő lapot kell írni a csavarra, a hozzá szükséges anyára és alátétre is.A nemrég lezajlott évi javításkor már mutatkozott némi javulás, de sajnos jelenleg minden a régi, helytelen módon történik. Helyeseljük, hogy az anyag kivételezéséhez bizonyos fokú fegyelmet vezessenek be. Kérjük azonban, hogy ez ne menjen a munka rovására. Hiányosság még, hogy a raktárban két szerv működik. Vannak szerszámellátók, akik csak a szerszámok kiadásáért, ellátásáért felelősek és van egy másik szerv, amely csak a másfajta anyagok kiadásáért felelős. Hogy ebből milyen bonyodalmak, viták származtak, azt csak azok a dolgozók tudnák megmondani, akik gyakran panaszkodnak emiatt. Június 17-én délelőtt történt. Az egyik kiszolgáló elvtársnő azt mondta egy vita hevében az egyik hengerdei dolgozónak, „vegye tudomásul, csak szívességből tűrjük meg itt a hengerdének szükséges anyagokat és csak szívességből adjuk ki azokat”. Amikor kócot kértek tőle, azt felelte: „honnan vegyek, nem adhatom oda a szoknyámat”. Lehetne még több ilyen példát említeni. Mindezek helyett azonban a hengerdei lakatosok javasolják és kérik, javítsanak a raktározás és kiszolgálás módján. gz. b. hengerdei lakatos Társadalmi munkával épül a dolgozók iskolája A diósgyőri nagyüzemek szeptemberben induló általános iskolájának épületét — két szakképzett kőműves vezetésével — a tanuló dolgozók építik társadalmi munkában. A tanév kezdetére az öttantermes épület diákokként várja vissza jelenlegi építőit. Az iskola — függetlenített pedagógusaival és a nagyüzemekhez való közelségével — jelentékenyen meg fogja könnyíteni a tanulni vágyó dolgozók képzését. A GYÁRKAPUN KÍVÜl Nagy gondot fordítanak az üzemekben a munkásvédelemre, de a gyáron kívül is találkozhatunk a dolgozókról való gondoskodással. A fehérkabátos közlekedési rendőrök udvariasan figyelmeztetik a dolgozókat a helytelen közlekedésből előadódó baleseti veszélyekre.