Diósgyőri Munkás, 1961. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1961-07-04 / 27. szám

»61. július 4. DIÓSGYŐR! MUNKÁS s A gépgyárakból jelentjük A félév utolsó napjaiban történt A DIMAVAG E-gyáregysége ez évben egyesült a H-egységgel. A megnagyobbodott üzem minden vo­natkozásban teljesítette tervét. Igaz, hogy az első negyedévben volt 0,4 százalék lemaradásuk az önköltség­ben, de a második negyedévben ki­javították a csorbát. Az önköltségi terv teljesítéséhez hónapról-hónapra nagyobb mérvű kiszállítást kellett el­érni. Júniusban az RL—2500-as le­mezollók legyártását a Radvánszki szocialista brigád vállalta. Feladatá­nak várakozáson felül eleget tett. Öt ilyen lemezollót gyártottak, ami­re még nem volt példa az üzemben. Sikerrel teljesíteni az exportterveket A gyáregységben az új gyártmány, az OP 16-os lemezollók sorozatgyár­tását ebben az évben kezdték meg. Ebből e­ hónap elejéig 15 darabot gyártottak le. Az üzem vezetősége hozzávetőleges számítások szerint féléves szinten 105 százalékos telje­sítést remél. A kínai csőgyár részére határidő előtt készülnek el a gépek, az egye­di gép és darabgyártó egységben. A második kínai csőgyár gépei az exporttervben körülbelül 10 millió forintot jelentenek. A gyáregység műszaki fizikai dol­gozói nagy segítséget nyújtottak a kohászatiban a durvahengerde nagy­javításához. Soron kívül és határidő előtt végezték el a görgősor átalakí­tási munkálatait. A háromnapos előny, amellyel korábban végezték el ezt a munkát, népgazdasági szin­ten jelentős. A pártbizottság illeté­kes szervei elismerőleg nyilatkoztak erről a jelentős munkáról. A két gyár üzemei között egyéb­ként is jó kapcsolat alakult ki. Az egység tervében szerepelt még két darai­ ellenütős kalapács legyártása olasz exportra. Az ehhez szükséges medvéket a kohászat határidő előtt szállította le. Különösen dicséretre méltó az acélöntöde jó munkája, amely a kínai csőgyári gépekhez szükséges öntvényeket megfelelő mi­nőségben készítette el. Ez is elősegí­tette, hogy a gyáregység a tervét jú­nius 30-ára 100 százalékon felül tel­jesítette. Húsz százalékkal csökkentik az önköltséget Már április végére teljesítette mind a készáru, mind a teljes, vala­mint az exporttervét a Könnyűgép­gyár sajtolóüzeme is. Jelenleg már a harmadik negyedévi tervükön dol­goznak. Ezt szeretnék minél előbb befejezni,­­mert az üzem hosszabb időre leáll a szokásos évi nagy­javításra. Jó szervező munkával kí­vánják biztosítani, hogy a kapcsolt üzemek — mind a vegyes-, targon­ca-, valamint a szivattyúüzem — teljesíthesse tervét. Ezek részére a kovácsolt alkatrészeket a harmadik negyedévi tervükhöz már most biz­tosítani akarják. A gyár D-egységének akkumulá­torüzeme már korábban teljesítette féléves tervét, amint arról­ lapunk­ban korábban már beszámoltunk. Az egység dolgozói vállalást tettek, hogy féléves tervüket 100 százalékos tervszerűség mellett 8,5 millió forint­tal túlteljesítik. Eddigi jó munkájuk biztosíték arra, hogy vállalásuknak maradéktalanul eleget tesznek. Az önköltséget, amely a vállalati szin­ten is nagy problémát jelent, az első negyedévhez viszonyítva 20 száza­lékkal csökkenteni akarják. Csökkent a balesetek száma Néhány nappal a féléves terv be­fejezése előtt a Nehézszerszámgép­gyárból is jó eredményeket jelentet­tek. Ez annál is örvendetesebb, mi­vel a vállalat az első öt hónapban csak 75,5 százalékos eredménnyel dolgozott. Júniusban anyaghiány miatt történt lemaradásukat be kel­lett hozni, ami nagy feladatok vég­rehajtására lelkesítette a gyár kol­lektíváját. A műszaki és fizikai dol­gozók minden tudásukat latba vetet­­ték a tervteljesítés érdekében. A kollektív munka, a jó összefogás meghozta az eredményt Nemcsak a lemaradást pótolták, hanem bizo­nyos előnyre is szert tettek. A máso­dik féléves tervet zökkenőmentesen kezdik el. Az a kollektíva, amely júniusban ilyen hatalmas feladatot oldott meg, bizakodóan nézhet a második féléves terv elé. Képesek lesznek arra, hogy a vállalat teljesí­teni tudja tervét és­ nyereséget os­­­szon ebben az évben is. Előrelátha­tólag a vállalat féléves szinten az export- és teljes termelési tervét is túlteljesíti. Fokozza eredményeiket, hogy csökkent a balesetek száma. Amíg 1960 első félévében baleset miatt 697 munkanap esett ki a termelés­ből, 1961-ben 575 munkanap kiesés volt. Az iparigazgatóság is segítséget nyújtott a vállalat munkájához. Az anyaghiány megszüntetése érdeké­ben elrendelte, hogy az eddigi 12 öntöde helyett csak négy öntöde szállítsa a vállalat részére az öntvé­nyeket. Ez az intézkedés minden valószínűség szerint azt eredménye­zi, hogy az ilyen nagy anyaghiány, mint az első félévben volt, a jövő­ben nem fordul majd elő. A m­ai számú általános leányiskolát a Lenin patronálja. Ez a kapcsolat már több mint négy dobost, az úttörőt és egy KISZ-fiatalt Kohászati Művek rendészete éve tart. Képünk a kis­­ábrázol. nJESESZS-őSHSHSESESBSESESHSaSESHSESBSHSHSHSBSÍSHSESÍSZSZSESSSZSBSHSHSBSH Miért nincs ivóvíz a vasgyári kórházban? A látogatók nem „angyalok“ — mondják az illetékesek ■ Rövid volt a beszélgetés, de hasz­nos­ a vasgyári kórházban Balla Im­re főorvossal, özv. Féderer Vilmosné főnővérrel, de" mindenkivel, aki a nőgyógyászaton dolgozik, élethivatá­sának tekinti a betegekről való gon­doskodást, az egészségügyi munkát. Az ide beutaltakat sok-sok szeretet­tel, megértéssel veszik körül, a nap minden percében és órájában arra törekednek, hogy minél előbb fel­gyógyuljon a beteg, hazatérhessen családja, szerettei körébe. A vélemény egyöntetű arról, hogy illetékes szervek, — bár bizonyára tudnak róla, — nem teszik meg a kellő intézkedéseket annak érdeké­ben, hogy a kórház vízellátása kifo­gástalan legyen. Napirenden lévő dolog, hogy el­zárják a vízvezetéket, órákra megvonják az ivóvizet a bete­gektől, a kórháztól. Súlyosbítja a helyzetet, hogy ilyen esetekben még csak nem­­ is figyelmeztetik a kórházat. És na­pirenden lévő dolog ez az eljárás. Pedig egy kórház víz nélkül nem tud létezni. A csecsemőket nem tudják füröszteni, üresen jár a desztiláló­­gép is, mert nincs mit feldolgozzon, pedig a desztilált víz elengedhetet­lenül szükséges a gyógyításhoz. A vízellátás körüli problémákon kívül akad még néhány más is, ami megoldásra vár. Itt mindenekelőtt a beteglátogatókról van szó. Balla dok­tor így nyilatkozik erről: — A betegekkel nincs baj. Annál több a látogatókkal. Egyrészt azért, mert igen gyakran nem a látogatás idején, hanem kiszámíthatatlan idő­pontokban jönnek. Akadt olyan is, aki éjjel 11 órakor zörgött az ajtón, hogy engedjék be. Napközben sok­szor megzavarják a kezelést, egyik­másik még a kezelő­szobába is be­nyit. S amikor figyelmeztetik őket a helytelen eljárásra, akkor így fa­kadnak ki: — Mi ez! Börtön vagy kórház? A kórházat szabályok kötik. A be­tegek érdeke elsősorban, hogy nyu­godtan pihenjenek és gyógyuljanak. Aki megzavarja ezeket a körül­ményeket, az lelkiismeretlenül jár el a betegekkel szemben, s bizonyára nem gondol arra, mi lenne, ha ő fe­küdne a betegágyon, hogy esne neki,­ ha őt is hasonló­képpen zavarnák. Feltehetné valaki a kérdést: van kapus is a kórházban, minek engedi be látogatási időn kívül a vendége­ket? Sajnos, itt nem a kapusrend­szerben kell keresni a hibát, hanem abban, hogy a rendelő­intézet még­­mindig itt működik.­­ Szóvá kell tenni azt is, hogy a lá­togatók általában nem törődnek a renddel és a tisztasággal. Esős, sáros időben például óránként kell mosni a folyosókat és a lépcsőházat, mert minden lelkiismeretfurdalás nélkül behordják a sarat, az utca szennyét ahelyett, hogy már a bejáratnál le­tisztogatnák a cipőt. Lelkes, odaadó emberek a nőgyó­gyászat dolgozói, úgy élnek, mint egy család, igyekeznek egymáson segíteni, átadni tapasztalataikat és ha valamelyik munkatárssal prob­léma akad, melléje állnak, segítenek neki. Igyekeznek leküzdeni a nehéz­ségeket, a problémákat. Nem pa­naszkodnak, hanem végzik becsü­lettel a rájuk bízott munkát, az ön­ként vállalt feladatokat. Az említettekről azonban — a be­tegek érdekében — szólnunk kell. Befejezték léte­lmsét A bányarészleg jelenti, hogy 1961-es félévi tervüket június 21-én teljesítették. A gyárrészleghez tar­tozó három üzem közül a Mészkő­bánya dolgozói érték e­l a legjobb eredményt, mivel féléves tervüket már június 23-án befejezték. Gratulálunk a bányarészleg dol­gozóinak, s további munkájukhoz­­ szívből kívánunk sok sikert! ALKOT AZ IFJÚSÁG! Napjainkban egyre többen ismerik fel ifjúságunkban azt az erőt, alkotó­­képességet, amelynek helyes, céltuda­tos irányítása oly sokat jelenthet egy-egy feladat sikeres elvégzésénél. Ez helyes is. Hiszen a mai fiatalok­nak oly nagyszerű tettei bizonygat­ják az ifjúság helytállását, melyekre az egész társadalmunk büszke. És, hogy mire képesek a fiatalok, ha he­lyesen irányítják őket, megértően foglalkoznak velük, arra igen jó pél­da van a Lenin Kohászati Műveknél. Ebben a nagyüzemben a vállalat­­vezetés, a párt és szakszervezet út­mutatásai alapján olyan eredménye­ket értek el a fiatalok, amelyek nyo­mán milliós értékekkel gazdagodott a gyár, a népgazdaság. Az üzemi KISZ-bizottság pedig igen jól moz­gósította a kohászfiatalokat a külön­féle pártmegbízatások elvégzésére. És, hogy helytelen, minden alapot nélkülöz az a mondás, amely néha manapság is elhangzik — a mi ifjú­ságunk nem alkotóképes — arra bi­zonyíték a kohászifik munkája. De bizonyíték ez arra is, a fiatalság te­vékenységében híven visszatükröző­dik az államunk iránt érzett hűség, szeretet. Valahogy így lehetne összefoglalni a KISZ Borsod megyei végrehajtó bi­zottságának azt a vitáját, amelyen megtárgyalták a Lenin Kohászati Művek ifjúságának a termelékenység emeléséért kifejtett munkáját. A ta­nácskozáson részt vett Valkó Márton, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, Kossuth-díjas igazgató és Nemeskéri János, a nagyüzemi párt­­bizottság titkára. Jól esett hallani ezúttal is azt a szeretetteljes hangot, ahogyan a gyár igazgatója és párt­titkára beszélt, a kohászat KISZ- fiataljainak, a gyár ifjúságának mun­kájáról. Hangjukból szinte egyértel­műen kiérződött az a megbecsülés és elismerés, amelyet az ifjúság alkotó­­képessége tett megalapozottá. Miről is volt szó ezen a tanácsko­zón? Jordán Ferenc, a nagyüzemi KISZ- bizottság titkára körültekintő jelen­téséből a végrehajtó bizottság világo­san láthatta azt, hogyan harcolnak a Lenin Kohászati Műveknél a fia­talok a termelékenység emeléséért. 121 ifjúsági brigád Világosan kell látni, hogy a terme­lékenység emeléséért folytatott harc egyik leglényegesebb része a brigád­mozgalom. Ezt felismerte a kohászati KISZ-bizottság is. Éppen ezért a kez­dettől fogva felkarolta és az adottsá­goknak megfelelően tovább fejlesz­tette az ifjúsági csapatok szervezését. Így történhetett meg az, hogy amíg 1957-ben 17 ifjúsági brigádban, ös­­­szesen 223 fiatal versenyzett, addig napjainkban 121 brigádban 2300 fia­tal dolgozik. Hasonlóan emelkedett a szocialista ifjú munkabrigádok és az exportbrigádoknak, és az ezekben dolgozó fiataloknak a száma is. És még hadd tegyük hozzá, hogy e bri­gádok versenylendülete, esetenkénti kiemelkedő munkája mozgatórugója lett a termelékenység emeléséért folytatott harcnak. Kimutatható, hogy e brigádokban dolgozó fiatalok­nak jobb a munkaintenzitása, egysé­ges formában jelentkezik jó tulaj­donságuk, az új iránti fogékonysá­guk, fiatalos lendületük, tenniakará­­suk, ötletességük. Ezek a jó tulaj­donságok kedvezően befolyásolják a körülöttük dolgozókat is. A hármas jelszó A brigádmozgalmaknál érdemes részletesebben megnézni a szocialista munka ifjú brigádjainak tevékeny­ségét. Nálunk a gyakorlatban is egy­re jobban érvényre jut a­­ hármas jel­szó, amely így hangzik: Éljünk, dol­gozzunk és tanuljunk szocialista mó­don. Ők már céltudatosan részt vál­lalnak az üzem legfontosabb felada­tainak megoldásában. Ésszerűsíté­sekkel, újításokkal, az új berendezé­sek üzembehelyezésével, a munka­­folyamatok tökéletes megszervezésé­vel, nagyszerű sikereket érnek el. Ál­landóan szem előtt tartják a minő­­ség javítását és takarékosan dolgoz­nak. * Hasonló sokat fáradoznak a szak­mai és általános műveltségük, poli­tikai fáradozásuk gyarapításáért. Részt vesznek a különféle tanfolya­mokon, rendszeres látogatói a könyv­táraknak, irodalmi esteknek, színház- és mozielőadásoknak. Nemcsak ta­nulnak, hanem tanítanak! Új típusú emberré válásuk kiérző­dik abban is, hogy mennyire törőd­nek egymással. Elvtársi, baráti segít­séget nyújtanak a munkában, a ta­nulásban és a mindennapi életben egymásnak. Munkamódszereiket köz­kinccsé teszik és segítenek az üze­mek vezetőinek a munkafegyelem megszilárdításában, a fegyelmezet­lenségek, a helytelen, rossz nézetek felszámolásában. A termelékenységért A vállalatvezetőség is felismerte ezeket az ifjúságban rejlő igen jó tu­lajdonságokat, s az ifjúsági brigád­mozgalom fejlődésével egyidőben úgy határozott a nagyüzemi KISZ- bizottsággal, hogy ifjúsági műszako­kat és üzemrészeket szerveznek. Meg­vizsgálták azt, hol érettek meg en­nek a feltételei, s így ifjúsági üzem­mé nyilvánították az érctömörítőt, a II. sz. kohót, az öntecshántolót és a mintakészítő üzem egy részét, vala­mint a durvahengerde D­ műszakját. S az ifjúsági üzemek, illetve üzem­részek az eltelt időszakban betöltöt­ték küldetésüket. Példamutatóan har­coltak a termelékenység emeléséért, és sokat tettek a kohászati termékek gazdaságosabb előállításáért. Ezt te­hetik azért is, mert többségükben a gyár főbb termékeinek az előállítá­sán dolgoznak. Ezeken a területeken egyre nagyobb egységben jelentkez­nek és hatnak azok a pozitív ténye­zők, amelyekre a brigádmozgalmak­­nál már utaltunk. Ezekben az üze­mekben a kohászfiatalok sokszor mások által megoldhatatlannak lát­szó feladatokat teljesítettek, elsősor­ban a termelékenység emelésének vonalán. Ezek közül igen jó példa az érctömörítő, ahol már az ifjúsági üzemmé nyilvánítás után, a napi ter­vezett 1200 tonna termelésüket 6,7 százalékkal túlteljesítették, és most már 1600 tonna tömörítvényt termel­nek naponta. Rekord a II-es kohónál Nemcsak Diósgyőrött, de ország­szerte is felfigyeltek azokra az ered­ményekre, melyet a II. számú ifjúsági kohó fiataljai elértek a termelékeny­ség emelésében. A kohó gazdasági, műszaki vezetése, a fiatal műszakiak­kal, KISZ-vezetőkkel karöltve tanul­mányozta a kínai kohászok nyersvas­­gyártásban elért eredményeit, s en­nek alapján elhatározták, hogy meg­változtatják a nálunk hagyományo­san alkalmazott technológiai módsze­reket. E munkájuk eredményeképpen már a KISZ I. kongresszusára elér­ték azt, hogy több termelésből 584 000 forintot, a kokszfelhasználásból pe­dig másfélmillió megtakarítást biz­tosítottak. Ez év eltelt hat hónapjá­ban pedig az előirányzott 58 000 ton­na helyett, több mint 65 000 tonna nyersvasat termeltek, s a túlteljesí­tett anyag értéke 18 millió forintra tehető. A fajlagos mutatók tekintetében is eredményes munkát fejtettek­ ki a II. számú ifjúsági kohó dolgozói. 85 kg kokszot takarítottak meg tonnánként a nyersvasgyártásnál, s ha figyelem­be vesszük azt, hogy ez évben eddig 65 339 tonna nyers­vasat gyártottak,a kokszmegtakarítás értéke közel 5 mil­lió forint. A „D” műszak meglepetést keltett —, amikor a durvahengerdében négyműszakos termelést vezettek be — az, hogy a KISZ-fiatalok kérték, a negyedik műszakot, a „D”-műszakot, nyilvá­nítsák ifjúsági műszaknak. A KISZ végrehajtó bizottság örömmel fo­gadta a fiatalok e nagyszerű kérését, és ifjúsági műszak lett a durvahen­gerdében. S itt is beváltották a hoz­zájuk fűzött reményeket. Az év ele­jétől kezdve, az üzem termelésében ők érték el a legjobb eredményeket, tervüket állandóan 105—106 százalék felett teljesítették. Ez kedvezően ha­tott a többi műszakok termelésére is. A jövő tervei Most ismét Nemeskéri János párt­titkár szavait kell idézni, ő ugyanis azt mondotta a végrehajtó bizottság értekezletén: Továbbra is számítanak a kohászfiatalok jó munkájára, igény­lik azt és minden segítséget megad­nak azért, hogy vállalásaikat, megbí­zatásaikat eredményesen végrehajt­hassák. Erre szükség is lesz. Hiszen az év hátralevő részében ismét nagy tervek valóra váltásán fáradoznak majd a gyár fiataljai. Elhatározták, hogy a II. számú kohó tapasztalatait hasznosítva, az I. számú kohót is if­júsági kohóvá szervezik át. Az acél­műben a VIII-as számú martin­kemence feletti védnökség-vállalás­sal, a három üstbe való csapolás megoldásának segítségével növelni akarják a termelékenységet. Ifjúsági műszakot szerveznek a durvahenger­­dei kikészítőben. Segítenek a nagy­­kovácsműhelyi rekonstrukciós mun­kák meggyorsításánál, a 10 tonnás manipulátor üzembehelyezésénél. A nemesacél kovácsműhelyben a fizi­kai munka könnyítését kívánják megoldani kisgépesítéssel. Az acél­öntődében az öntvénytisztításnál víz­­sugár-homokoló gépet akarnak üzem­be állítani. És hasonló, nagyszerű tervekkel járul majd hozzá a KISZ- bizottság irányításával a Lenin Ko­hászati Művek ifjúsága ahhoz, hogy emelkedjen a termelés, a tűzálló­téglagyárban és a bányagyárrészleg­­nél. *­­Alkot az ifjúság — ez a cím, ez a mondat találóan kifejezi a Lenin Ko­hászati Művek fiataljainak nagysze­rű munkáját. Ott valóban olyan ifjú­ság él, olyan fiatalok dolgoznak, akik a munkáshétköznapokban oly sok jó hírnevet szereztek a­­ „vasváros” nagyüzemének. És mindez csak azért lehetséges, mert ebben a gyárban kö­zel kerültek egymáshoz a vezetők és vezetettek, a fiatalok és öregek. Ez a kulcskérdése annak is, hogy ily nagyszerű e­redményekről tárgyalha­­tot néhány nappal ezelőtt a KISZ Borsod megyei végrehajtó bizottsága. PAULOVITS ÁGOSTON

Next