Diósgyőri Munkás, 1965. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-05 / 1. szám
2 DIOSGYORI MUNKÁS Az LKM nagyüzemi KISZ-bizottságának kultúrmunkájáról Gazdag programot valósított meg az elmúlt évben a Lenin Kohászati Művek nagyüzemi KISZ-bizottságának kultúrosztálya. Kétségkívül a legfontosabb tennivaló a nevelés és oktatás kérdése volt, de emellett számos egyéb kulturális megmozdulás és tevékenység jelzi, hogy milyen fontos szerepet töltött be a gyár fiataljainak nevelésében a kulturális élet. Nem vitás, hogy a KISZ-bizottságnak a kultúrprogram megvalósításához legtöbb segítséget a művelődési ház vezetősége adta, akikkel karöltve számos, a fiatalokat érdeklő kulturális rendezvényt valósítottak meg. Jónak mondható a kapcsolat a KISZ-bizottság és a szakszervezet kultúrnevelési osztálya, valamint a gépgyári KISZ- bizottság és az LKM KISZ- bizottság kultúrosztályai között is. Az együttműködés hozzájárult, hogy a nagyüzemi KISZ-bizottság kultúrmunkája az elmúlt évben pozitív volt. Száznál több analfabéta Az elért eredmények mellett azonban számos adósságot is törleszteniök kell a nagyüzemi KISZ-bizottság kultúrásainak. Ezek között első helyen kell beszélnünk az iskoláztatásokról. Több olyan KISZ-fiatal található még most is a gyárban, akik nem végezték el a nyolc általánost, sőt analfabéta is akad bőven. Különösen ez utóbbiakkal való foglalkozás döntő fontosságú, hiszen olyan emberekről van szó, akik még egyáltalán nem tudnak írni vagy olvasni. A felmérések szerint több mint száz ilyen dolgozó található még a gyár különböző üzemeinél, s bár a velük való törődés már az elmúlt évben is tapasztalható volt, ebben az évben még nagyobb erőfeszítésekre lesz szükség. Ezen a területen már komoly egyéni kezdeményezések is tapasztalhatók (Kövér László, a nagyolvasztó KISZ-titkára 8 analfabéta tanítását vállalta), amelyek feltétlenül követendő példaként állíthatók az egész KISZ- tagság elé. Megemlítendő, hogy az analfabéták nagy része a cigány fiatalok és az idősebb korosztály tagjai közül kerülnek ki, ami még jobban megnehezíti a velük való törődést. Népszerű az országjárás Nagy jelentősége volt az elmúlt évben a KISZ-bizottság „Ismerd meg hazádat!’’ mozgalmának. Pontos adataink nincsenek arról, hány fiatal vett részt a mozgalomban, de tudott dolog, hogy ez az a mozgalom, amelyben mindenki szívesen vesz részt. Hálás missziót teljesített a KISZ- bizottság azzal, hogy a mozgalom minél nagyobb sikere érdekében a fiatalok rendelkezésére bocsátotta a KISZ- bizottság autóbuszát. A busz bejárta a fiatalokkal szinte az egész országot, sőt 11 alkalommal a testvéri Csehszlovák Szocialista Köztársaságba is vitt fiatalokat. Számos társas rendezvény színesítette a KISZ-bizottság kulturális programját. Ezek között a legjelentősebb helyet kétségkívül a közkedvelt fejtörők foglalták el. Különösen a legutolsónak volt nagy sikere a fiatalok között, amelyet a KISZ VI. kongresszusa tiszteletére rendezett a KISZ- bizottság. Jelenleg is folyamatban van a „Ki mit tud?’’ vetélkedő szervezése, amelynek legjobbjai a tv nyilvános vetélkedőjén vesznek majd részt. Új tervek Az új év kulturális programjának megvalósításáról még korai lenne beszélni, hiszen a program megvitatása még csak most van folyamatban. De a sok szép terv közül máris megemlíthetünk néhányat. Új formájú fejtörők, újabb szakmai vetélkedők, kirándulások, üzemlátogatások, az Ifjúság Házának megfelelő kihasználása, a művelődési ház fiatalok által való látogatottságának növelése, a beiskoláztatás és oktatás színvonalának és tömegesítésének növelése, és még számos érdekes, értékes pont szerepel az új programtervezetben. A cél az, hogy az előző évitől még jobb, színvonalasabb és tartalmasabb kulturális életet biztosítson a KISZ a vállalat fiataljai részére. Ezt elsősorban az elért szép eredményekre támaszkodva, és a kiütköző hibák megszüntetésével akarják a KISZ-bizottság kultúrásai elérni. Hogy sikerül-e ez, az majd az év befejeztével dől el. Ny. I. ÉBRESZTŐ A határozat egy pontja i bemutatkozásnál nem értettük egymás nevét, így aztán, amikor Somodi Péter, az üzem csúcspárttitkára elbúcsúzott tőlünk, ismeretlenül haladtunk tovább egymás mellett. Már a harmadik emeleten jártunk, útban a párthelyiség felé, amikor megkérdezte: — Az elvtárs honnan jött? Vártam már ezt a kérdést. Elvégre, mégsem lehet, hogy csak menjünk egymás mellett ismeretlenül. Mikor megmondtam, egyetlen mozdulattal elhesegette magától a sajnálkozást, amiért abba kellett hagynia a munkát. — Akkor megéri ez a kis idő — mondta —, különben is, ketten most éppen elegen vannak a munkahelyen. A párthelyiségben vastag dossziét tett elém. — Tessék, válasszon! Találomra kivettem az egyik határozati jegyzőkönyvet. Az első pontját lejegyeztem: „A martin V-ös alapszerv vezetősége megvizsgálta az alapszervezetnél mánt egy percig elgondolkozott, s míg vártam a választ, arra gondoltam, hogy ilyen mindig és mindenütt van, s nem is ez a lényeg, hanem ami utána következik. — Volt— mondta, — egyszer összejövetelt tartottunk, sajnos egyidőben a másik alapszervvel. El kellett halasztani — helyiséghiány miatt. De megtartottuk máskor. Ez a lényeg! Ha nem tartottuk volna meg, máskor nem jöttek volna el. Amit az ember egyszer megmond, azt tartani kell! Aztán arról beszélt, hogy ez a leglényegesebb kérdés, a pártcsoportok összefogása és tájékoztatása. Ha ez elmarad, ha ezt elhanyagolják, akkor nem megy semmi. Akkor csak „lakkozásról” lehet szó. — Ne higgye, hogy csak beszélek. Nyilvántartásunk is van. Kékfedelű füzetet vesz elő. A füzetben rendszeresen vezetik a pártcsoportvezetők számára tartott eligazításokat. Dátummal és aláírásokkal. Egy epizódot mesél, ami vele történt meg: egyszer ellenőrzésen volt, a csúcsvezetőség megbízásából. Megkérdezte, mikor hívják össze a csoportvezetőket. Azt válaszolták neki: menetközben. Persze, nem történt semmi, se menetközben, se máskor. Hát ilyen is van ... Még egyszer, megnézem a taggyűlés határozati jegyzőkönyvét. Az aláírás: Menkő László alapszervi titkár. Most jutott csak eszembe, hogy eddig még nem tudtam a nevét. — ny — s — E POÜ! 1965. január 5. Jró és Kosszigin szó példányszám, napvilágot. A négy új év kezdetén a világ vezetők nagyjai nyilatkozatokat adnak vezetők részéről Brezsnyev, Mikojan nyilatkoztak. Különösen érdekes korelnök interjúja, amely a legnagyobb „Aszahiban” című napilapban látott ,set kormányfő nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy hazája a jövőben is a békés együttélés politikáját folytatja, aktívan munkálkodik a béke biztosításán és a nemzetközi feszültség enyhítésén. Koszigin javasolta, hogy a Szovjetunió, Japán és a többi érdekelt ország együttesen szálljon síkra az általános és teljes leszerelésért, az atomfegyverek eltiltásáért, az államok belügyeibe való külső beavatkozás ellen. Ez jelentősen előmozdítaná a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételét és elgondolkoztatná azokat, akiknek más a politikájuk. A szovjet miniszterelnök végül hangsúlyozta, a szovjet emberek a jól végzett munka és a jogos büszkeség érzésével búcsúztak az ó-esztendőtől. Hasonló gondolatokat tartalmaz Brezsnyev, Mikojan és Koszigin elvtársak azon táviratai, amit a testvérpártok a szocialista országok vezetőihez küldtek. A szovjet vezetők táviratára a testvérpártok képviselői, köztük Dobi és Kádár elvtársak is válaszoltak. A válaszokból szintén az csendül ki, hogy békében, békességben kívánunk élni. De nem csak a Szovjetunió és a szocialista országok képviselői nyilatkoztak az új év alkalmából. Nyugati hírügynökségek szerint Johnson amerikai elnök újévi üzenetet továbbított a szovjet vezetőkhöz. Újévi üzenetében jókívánságait küldte a szovjet népnek és kifejezte reményét, hogy az új esztendőben tovább javul a nemzetközi légkör és sikerek születnek fontos, nemzetközi problémák megoldásában. Az elnök üzenetében hangoztatta, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormányának magasztos feladata a világbéke alapjainak megszilárdítása. Johnson célul jelölte meg a nukleáris fegyverek elterjedésének korlátozását. A nyugati államférfiak újévi megnyilatkozásai közül a legnagyobb feltűnést De Gaulle francia köztársasági elnök rádió és televízió beszéde keltette. Az elnök beszélt arról, hogy Franciaország baráti együttműködést szeretne valamennyi szövetségesével, de ugyanakkor arra is utal, hogy elutasítja az Egyesült Államok hegemón törekvéseit. Szenzációs hírként hatott az a mondata is: „Véleményem szerint az Atlanti Szövetség szervezete jelenlegi formájában nem létezhet sokáig... Az Egyesült Államok és Franciaország volt a NATO megalakulása előtt is, és nem is állt olyan rosszul a szénánk, mint most”. A világ vezető politikusainak újévi nyilatkozatai tehát eléggé biztatóak. Kérdés most már az, e kijelentésekből a nyugati politikusok mennyit valósítanak meg az 1965-ös években, hogyan képviselik majd a békeügyet? ^illillllllllllllllllllllllllllllIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIHIUIlllU Dicséretes eredmények születtek Jól dolgoznak a gépgyári fiatalok • A KISZ VI. kongresszusára való felkészülés ugyan már véget ért, a Gépgyár nagyüzemi KISZ-bizottságán azonban most is serény munka folyik, a kongresszusi munka során tapasztalt lendület most sem vesztett az erejéből. Ezekben a napokban összegezik a verseny eredményeit. — Az már az előzetes jelentésekből is kitűnik, hogy a kongresszus tiszteletére indított munkaversenyben dicséretes eredmények születtek — mondja Gáspár József, a nagyüzemi KISZ végrehajtó bizottság termelési bizottságának vezetője. A szeptemberben megtartott nagyaktíva értekezleten a gépgyári ifjúsági vezetők azt javasolták az alapszervezeteknek, hogy versenyfelajánlásaik során, különös tekintettel lepnének az 1964-es tervfeladatokra, az exportterv és a kiemeltgyártmányok határidőre történő teljesítésére. Az alapszervek az útmutatásnak megfelelően kidolgozták az adottságaiknak megfelelő sajátos versenyprogramot. A nagyüzemi KISZ-biottságokhoz érkező jelentések már a végzett munkáról adnak számot. Lapozzuk fel őket. A C-egység fiataljai az exportra készülő vasúti kerékpárok gyártása felett vállaltak védnökséget. Munkájuk eredményességét bizonyítja, hogy az egység túlteljesítette exporttervét. Az E-egység fiataljai a Lenin Kohászati Művek számára készülő rekonstrukciós berendezések gyártásában segédkeztek és a betonaljgyári berendezések gyártását készítették elő. A gyáron belül készülő berendezéseket már legyártották, néhány kooperációs tétel azonban szükséges ahhoz, hogy a vállalt feladatoknak maradéktalanul eleget tudjanak tenni. A kovácsoló gyáregység fiataljai arra vállalkoztak, hogy a belső kooperációs tételeket határidő előtt elkészítik. A selejt csökkentését és a csökarimagyártásban mutatkozó lemaradást is <•m túl tűzték ki. Az egység 1964 . tervét december else h térbefejezte. A csökarimagyárosban pedig több mint tízer forint értékű túlteljesítőt értek el. AZ N-EGYSÉG fiataljaira hét darab csővonópad gyártása és a rekonstrukciós berendezések készítése várt. Ők sem maradtak adósai vállalásaiknak, december utolsó heti jelentésük arról tanúskodik, hogy derekasan helytálltak a munkában. Az M-egység fiataljait is a legjobbak között kell említeni, akik ugyanúgy kivették részüket a két motorházmegmunkáló célgép szereléséből, mint a szivattyú és a csőkarimagyártáshoz készülő agregát egységek szereléséből.