Diósgyőri Munkás, 1984. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-03 / 1. szám
2 (Folytatás az 1. oldalról) veszteségtervet valószínűleg nem lépi túl az LKM. Mindebben döntő súllyal szerepel a december hónap kiemelkedően jó termelési és kiszállítási eredménye. December 29-én 24 órára 100 825 tonna volt a havi kiszállítás. Ilyen eredményt legutoljára 1979-ben sikerült elérni. Az elért eredmény dicséri a vállalat nagyszerű munkáskollektíváját és a célokban mind jobban összeforró vezetést. Ezután a gyár vezérigazgatója az LKM-mel szoros munkakapcsolatban álló vállalatok vezetőinek mondott köszönetet, így Hernádi Istvánnak, a MÁV Miskolci Igazgatósága vezetőjének és Hajdú Lajosnak, a 3. sz. Volán Vállalat igazgatóhelyettesének. Mi most régóta nem érzett sikerélménnyel búcsúzunk az évtől — hangsúlyozta a vezérigazgató — és elért eredményeinktől újabb erőre, lelkesedésre kapva tervezzük az 1984-es esztendőt. Azt tervezi az LKM, hogy az exportlehetőségeket maximálisan kihasználja, az importkímélésben pedig további eredményeket ér el. A munkát úgy szervezik, hogy a vállalati veszteség egy éven belül megszűnjön. Tovább kell erősíteni a hitet, bizodalmát a szakmában a vállalat felemelkedésében. Ezeknek a terveknek realitást ad a pártiparról szóló legutóbbi határozata, az ÁTB szakmáinkat érintő állásfoglalása, a vállalat dolgozóinak közhangulata. Az a decemberben ismét beigazolódott tény, hogy követik a vállalatvezetés iránymutatását, kérését. Megfelelő bizalom van a kollektívában. A csavar és húzottáru gyárrészleg vezetője Lovász Tivadar köszöntötte ezután a jelenlevőket. Ezt követően Kovács Zoltán, a megyei pártbizottság osztályvezetője gratulált az elért eredményekhez, majd Drótos László külön köszöntötte a DIGÉP jelenlevő vállalati négyszögét és egyben bejelentette, hogy december 28-án a gépgyár 1983. évi 34 943 tonnás rendelésének utolsó szállítmányát is elindították a DIGÉP-be. B. Gy. DIÓSGYŐRI MUNKÁS Megfelelő belső bizalom Törellen helytállás, fejjődés (Folytatás az 1. oldalról) tölthet el mindannyiunkat, hogy a nyereség 8 százalékkal haladja meg a tervezettet. A büszkeségre okot adó mutatóink mögött példamutató helytállás, kemény munka van. Sikerült előbbre lépnünk szervezésben, szervezettségben, az irányító munka, ezzel együtt a technológiai és a munkafegyelem javult. A vártnál is jobb adatok lehetővé teszik a bérszínvonal közel 6 százalékos emelését. — Minek köszönhetők a sikereink? — tette fel a kérdést szinte önmagának is a vezérigazgató, majd nyomban megadta rá a választ is. — Röviden szólva: diadalmaskodott a kollektív tenni akarás! Olyan általános, jó légkör alakult ki nálunk, amely biztosította a magas színvonalú munkához elengedhetetlen kedvet, mindenkit a többre, a jobbra sarkallta. Köszönet jár ezért mindenkinek. Köszönet illeti meg a pártbizottságot, mivel magas hőfokon tartotta a megfelelő politikai hangulatot, mutatta a helyes irányt. Hasonlóképpen csak a köszönetünket fejezhetjük ki a szakszervezeti és a KISZ- bizottságnak, amiért mozgósított a közös tennivalókra. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy kifejezzük a hálánkat a tömegszervezeteknek, nem utolsósorban pedig a városi vezetésnek. Végezetül pedig köszönetet kell mondanunk annak a közel 150 partnervállalatnak, elsőként is az LKM-nek, amelyek elősegítették a mi eredményes termelésünket. Ezt követően dr. Enekes Sándor elismerő oklevelet és pénzjutalmat adott át az idén legkiemelkedőbben dolgozóknak. — A megyei és városi pártbizottság, a megyei és a városi tanács nevében gratulálok a gépgyár kollektívájának a sikeres .. esztendőhöz — mondotta felszólalásában Tímár Vilmos. — Amit a vállalat elért, az egy töretlen fejlődés eredménye. Nagyrabecsülésünk, elismerésünk jeleként hadd adjam át a köszönő oklevelet a munkásközösség vezetőjének, Énekes elvtársnak, s egyúttal további eredményes munkálkodást kívánok. (K. L.) Vallomások—önarcképpel Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetést kapott Sóvári László, a DIGÉP „B" gyáregységének üzemgazdasági csoportvezetője, s egyben a gyáregység KISZ-titkára és Juhász Zoltán, az LKM vasszerkezeti üzemének lakatos csoportvezetője és párttitkára. Őket kerestük fel, hogy megtudjuk, mit takar e kitüntetés, s hogy bemutassuk kettőjüket. SÓVÁRI LÁSZLÓ: — 1969-ben végeztem el a szakközépiskolát, s ekkor kerültem a DIGÉP-be, első munkahelyemre a ,,B” gyáregységbe, mint lakatos. Tetszett a hely, jó volt a kollektíva, s hogy még jobban érezzem magam, aktívan bekapcsolódtam a KISZ-be is. 1977-ig gyáregységemben KISZ-vezetőségi tag voltam, majd újabb bizalmat kaptam, s azóta három alapszervezetnek vagyok a KISZ-titkára. 1978-tól részt veszek a vállalat ifjúsági bizottságának munkájában, valamint a városi KISZ várospolitikai munkabizottsága tagjának is tudhatom magamat. 1978-tól öt évig gyárunk KISZ-bizottságában is számíthattak rám. Persze, még ma is, de addig hivatalosan. Szép emlékeim vannak még arról az 1980- ig terjedő öt évről is, amikor a vasasszakszervezet ifjúsági bizottságának is tagja lehettem. Párttag 1972- től vagyok. — Azt hiszem, közben munkámmal sem vallottam JUHÁSZ ZOLTÁN. — A mostani 100. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben jártam iskolába. Szabolcsi születésű lévén, kollégistaként kezdődött KISZ- tevékenységem. Először kollégiumi, majd osztály KISZ- titkár lettem. Harmadikos koromban az LKM-be, jelenlegi helyemre, a vasszerkezeti üzembe kerültem, mint lakatostanuló. Jól éreztem itt magam és maradtam Hivatalosan 1971-től vagyok az LKM dolgozója. Egy év múlva beválasztottak a KISZ-alapszervezet vezetőségébe. 1972 őszétől pedig az alapszervezet KISZ- titkára lettem, 1979. szeptember 1-ig. Közben ugyan egy évig katonáskodtam, de visszatérésemkor újból megválasztottak. Három éve párttitkár val volt s tagja a városi párt bizottságnak is, de KISZ-tag is maradtam. Köztük vagyok még most is, társadalmi munkában és kiránduláson egyaránt. — Mozgalmas KISZ-élet — vallok szégyent. Háromszor kaptam kiváló dolgozó, s egyszer a Gépipar kiváló dolgozója kitüntetést. 1981- ben kineveztek üzemgazdasági csoportvezetőnek. — Természetesen a tanulásban sem álltam meg. Még 1974-ben megszereztem a gépésztechnikusi végzettséget , utána elvégeztem a marxista középiskolát, majd a marxista egyetemet, s talán nálunk, jó a hangulat, nagy az összetartás. A KAC építésénél 3 éven keresztül minden évben komoly társadalmi munkát végeztünk. Mind a két KISZ-szervezetünk részesült már KISZ KB dicsérő oklevélben is. — Úgy érzem, amit eddig a mozgalomban végeztem, ez a kitüntetés ennek a munkának a jutalma. Örültem neki, de hangsávaly fejeztem be a 3 éves filozófiai szakosítót. — A Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetés jólesett. De mint ilyen, egy kollektíva jó munkájának, összetartásának köszönhető elsősorban. Szerencsés vagyok, és ilyen tagsággal dolgozom együtt; munkámat támogatják az alapszervezeti titkárok is. Igyekszünk minden vállalásunkat határidőre elvégezni, s a vállalati KISZ- bizottság is számíthat társadalmi munkavégzésünkre. A gyáregység művelődési bizottságával is élő a kapcsolatunk, közös programokat szoktunk szervezni. A gépgyárban egyedülálló a Dunai Vasmű Rudas László KISZ-vezetőségével az együttműködésünk. Gyáregységünk KISZ-szervezete 1975-ben a vasműnek gyártott alkatrészek felett védnökséget vállalt. Azóta nagy létszámú, hangulatos találkozókat rendezünk évente, ahol barátságok szövődnek, s egészséges, jó szellemű munkaviták alakulnak ki. — Nős vagyok és van egy aranyos csöpp kislányom. Igoznom kell, a kollektíva segített hozzá, az ő becsületes’ és lelkes hozzáállásuk nélkül nem ment volna. — KISZ-munkámért már kaptam KISZ KB dicsérő oklevelet is. Kétszer kiváló dolgozó kitüntetést. Most, 1978-tól csoportvezető vagyok. Időközben voltam 3 hónapos pártiskolán és elvégeztem a marxista egyetemet. — Mint párttitkár, figyelemmel vagyok az utánpótlás nevelésére is, hiszen üzemünk dolgozóinak 50 százaléka harmincon aluli, jelenleg közülük 13 a párttag. Kommunista műszakon a részvétel 80 százalékos szokott lenni. Máskülönben az egész üzem dolgozóira jellemző az a szellem: „Mit tegyünk a közért, mit tegyünk magunknak, hogy jobb legyen.” — Halmajról járok be minden nap, nős vagyok. 29 éves és van egy óvodás és egy második osztályos kislányunk. Drenkó Éva Kohászati munkabizottság A megyei pártbizottság székházában december 28-án az MSZMP Borsod megyei Bizottsága mellett működő kohászati munkabizottság alakult. A munkabizottság alakuló ülésén részt vett és felszólalt dr. Kanolyi László akadémikus, ipari miniszter is. A kohászati munkabizottság megtárgyalta és elfogadta az 1984. évi munkaprogramot, amelynek végrehajtása során a kohászati vállalatok és a termékeiket felhasználó cégek kapcsolatának rendszerét és annak eddigi tapasztalatait gyűjtik össze és dolgozzák fel. Az alakuló ülés vitájában többek között felszólalt Drótos László, az LKM vezérigazgatója és dr. Énekes Sándor, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója. 1984. január 3, Folyamatos törődés ÉLETÜNk nagyobb részét munkahelyünkön töltjük. Ottani közérzetünk hatással van egészségünkre, családunkra, környezetünkre, így természetesen munkatársainkra is. Nem beszélve arról, hogy ez a hangulat befolyásolja elvándorlási kedvünket is. Az LKM szakszervezeti bizottsága egyik ülésén éppen erről, a vállalatnál dolgozó családosok helyzetéről és a jövőt illető, jobbító elképzelésekről hangzott el jelentés. Előadója Gonda József, a szociálpolitikai bizottág vezetője és Csótai Jenőné, a nőbizottság vezetője volt. Többek között megtudhattuk, hogy a népgazdaság helyzetének megfelelően a csaláládi jövedelem alakulásában, a munkából származó jövedelem aránya csökken, viszont a társadalmi juttatás és ezen belül elsősorban a pénzbeli juttatás növekszik. A vállalat szociálpolitikai tevékenysége jelentősen kiegészíti az állam családot segítő támogatását, a kitűzött célok megvalósítását. A jövedelem kívüli juttatások közé tartozik például az üzemétkeztetés. Sajnos, ezt a bejárók és családosok közül nagyon kevesen veszik igénybe. A gyermekintézményeknél elhelyezési gondok nincsenek. Évente rendszeresen szociális segélyezésben részesülnek a nagycsaládosok és gyermeküket egyedül nevelő szülők, ezen kívül tanszersegélyt is biztosítanak számukra. Ez ezer körüli családot érint, természetesen a gyermekek számát és a munkához való viszonyt figyelembe véve. Ennek összege ötszázezer forint. Szociális, kulturális és sportcélokra komoly összeget biztosítanak szociális terveikben, melyet mindig a legnagyobb nyilvánosság, vita alapján készítenek el. Az üdültetésnél az a törekvés, hogy minél több gyermekét egyedül nevelőt és nagycsaládost üdültessenek. A vállalati üdülőkben ez eredménnyel is járt, azonban a SZOT-üdültetést alig veszik igénybe a dolgozók. A vállalat évente 35—37 nagycsaládos és 14— 15 gyermekét egyedül nevelő szülőt részesít térítésmentes üdültetésben. A munkásszállón 450 férőhellyel rendelkeznek, melynek a kihasználtsága jelenleg 85 százalékos. Elhelyezési gond nincs, a kulturális, művelődési és sportlehetőségek biztosítottak, s az ott lakók igénybe is veszik azokat. A bejáró dolgozók aránya 30 százalék körül van. Megállapították, hogy a vonatok és autóbuszok a műszakok kezdéséhez és végzéséhez igazodva biztosítottak. Nő-, anyák és gyermeknapi ünnepségek, gyes-, nyugdíjastalálkozók rendezése, társadalmi esküvők, temetések szervezése, lebonyolítása, bontásból eredő építőanyag, mészkő és a vállalat termékeiből jutányos áron vásárlás biztosítása, valamint lakástervek készítése térítésmentesen, az elvárásoknak és igényeknek megfelelően történik. A LEGFRISSEBB adatok szerint a vállalatnál 5488 dolgozó 9613 gyermek után kap családi és 627 dolgozó 640 gyermek után jövedelempótlékot. A családi pótlékra jogosultak köre és a pótlék nagysága — az anyagi erősödés függvényében — nőtt. A nagyobb terhet viselőknek — a gyermek szempontjából — többet juttat, figyelembe véve a termelésben való részvételt. Az MT 24/1983. (VII. 12.) számú rendelete alapján a vállalatnál történt emelés 4135 dolgozó 6113 gyermekét érintette. A MUNKAHELYI légkör jónak mondható, de a szakmai megbecsülés még az elvárások alatt van. Ezért tovább kell javítani a vezetők és vezetettek kapcsolatát, a munka szervezettségét és az emberekkel való törődést. A vállalati feladatok között a gyermeküket egyedül nevelőkkel és a nagycsaládosokkal való tervszerű és folyamatos törődést, az általános és szakmai képzettség emelését, a lakáshelyzet javítását, az egy gyermekre jutó beiskolázási segély összegének felemelését, valamint a segélyezésben, ingyenes üdültetésben a családosok arányának növelését jelölték meg. A vállalat és a szakszervezeti bizottság több javaslatot fogadott el, melyet eljuttat a vasasszakszervezet központjához a távlati szociálpolitikai feladatok megoldásának segítése érdekében. D. É. Önállóság, cselekvési egység Az MSZMP KB félidős értékelésében jelentős hangsúlyt kapott a párt belső helyzetének elemzése. A központi bizottsági értékeléssel megegyezően, a gépgyárban is azt tapasztalják, hogy a párt belső élete folyamatosan fejlődik, az ideológiai és a cselekvési egység biztosított. Az egység a szervezeti vonatkozásban is megmutatkozik. A pártalapszervezetekben érvényesülnek a lenini normák, a testületekben a kollektív vezetés, a végrehajtásban a személyi felelősség a jellemző. Az elmúlt időszakban kedvezően változott a pártdemokrácia értelmezése és gyakorlata, amely pozitív hatással volt a párt-, a gazdasági és a tömegszervezetek munkájára. A fenti megállapításokat a vállalati pártbizottságnak a párt belső életével, a pártegységgel is foglalkozó ülésén jegyeztük fel. A testületnek a témában hozott állásfoglalása hangsúlyozza: a párttagság, rajta keresztül az egész dolgozó kollektíva tájékoztatása javult, az emberek megfelelő választ kaptak és kapnak az őket érdeklő kül- és belpolitikai, a hazánkkal és a nagyvilággal kapcsolatos gazdasági és társadalmi kérdésekre. Mindez hozzájárult a párt tömegbefolyásának erősödéséhez, a párt iránti bizalom elmélyüléséhez. Elsősorban ennek tudható be, hogy a DIGÉP képes volt alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, a növekvő feladatokhoz, s összhangba tudta hozni a gazdasági célokat és a politikai követelményeket. A pártbizottságok testületeiben alkotó, demokratikus légkör uralkodik, szigorúan az egyenjogúság elve dominál. A legkritikusabb, a legőszintébb viták a munkabizottságok ülésein alakulnak ki, a résztvevők a reszortnak megfelelő igényesebb munkamódszereket is kutatják és hasznosítják. A nagy múltú gyárban a politikai intézményrendszer rendeltetésszerűen látja el a feladatát. A párt iránti vonzódást mutatja az utánpótlás zavartalansága. A párttagság összetétele tükrözi a párt nevében megfogalmazott munkásjelleget. A vállalati pártbizottság, a testületek, a területek eredményes munkáját igazolja, hogy a szervezeti élet a munkatervhez igazodva, tervszerű, fegyelmezett, folyamatos. Miután a gépgyár gazdasági helyzete az utóbbi években megszilárdult, jobban előtérbe kerültek a párt belső életét erősítő, a pártéletet fejlesztő kérdések. Általánosságban leszögezhető: a pártvezetőségek a funkciójukat egyre inkább betöltik, mind nagyobb önállósággal végzik az általuk irányított alapszervezetek munkájának segítését és felügyeletét. A politikai munka színterei az alapszervezetek, amelyek a taggyűléseken, a politikai rendezvényeken teremtik meg a szükséges nézetazonosságot, a cselekvési egységet. A taggyűlések színvonala lassan javul, a vitakészség azonban még elmarad a kívánatostól. Fontos szerepet töltenek be a határozatok személyre szóló lebontásában a pártcsoportok, s amennyiamennyiben a pártcsoportok vezetői kellő ismeretekkel és ambícióval rendelkeznek, jól tehermentesítik a taggyűléseket, a pártvezetőségeket a részinformációk adása alól. A nehezedő gazdasági és politikai feltételek közepette minden eddiginél nagyobb szükség van a politikai egység fokozására, a párt belső életének fejlesztésére. Ennek követelménye a még alaposabb tájékoztatás, a még őszintébb párbeszéd. Erősíteni kell a cselekvési egységet az alapszervezeteknél, ehhez viszont elengedhetetlen a határozatok maradéktalan végrehajtása. Jobban szükséges hasznosítani a pártcsoportok munkáját és tapasztalatait a területi politikai munkában. Törekedni kell a pártdemokrácia kiszélesítésére, a vélemények cseréjére, ütköztetésére. Olyan légkör kialakítása lehet csak a cél, amely tudatossá teszi a kemény, becsületes munka szükségességét, elismeri annak értékét, elmarasztalja a hanyag, fegyelmezetlen magatartást, a munka nélkül szerzett jövedelmet.